Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi
Harisnyás Pippi, minden idők legnépszerűbb lázadója éppen az idén ünnepelte 75. születésnapját. Az évforduló arra is alkalmat adhat, hogy újra a gyerekek kezébe adjuk Astrid Lindgren fantáziadús történetét, amelyet annak idején sokan még a Pöttyös könyvek sorozatban ismerhettek meg. A gyerekirodalom egyik legvagányabbja, Harisnyás Pippilotta Citadella Intarzia Majolika Ingaóra generációknak szolgált példaképül, és az egyik első az olyan lány főhős volt, aki magabiztos, okos és mindig tele van jobbnál jobb ötletekkel. Pippi születésének évfordulóján ezt írtuk: „Messze megelőzte korát, és már akkor fittyet hányt a társadalmi elvárásokra, amikor a lázadó lányok toposza még sehol sem volt a mainstream gyerekirodalomban. Egy önazonos, a saját képességeiben okkal bízó gyerek, aki unalmas iskolai magolás helyett a világ legjobb kalandjaiba ugrik fejest.”
Frances Hodgson Burnett: A titkos kert
Frances Hodgson Burnett kultregénye, A titkos kert 1911-ben jelent meg és azóta generációk nőttek fel rajta. A híres gyerekkönyv kalandos, fordulatos, és megvannak benne azok az elemek, amelyektől egy történet mostanában is sikeres, például a titkok és a varázslatosság. Szóval, ha az a cél, hogy a gyerekekkel megismertessük az olvasás varázsát, ez a történet különösen alkalmas rá. A történet két elhanyagolt, magányos gyerekről szól, akik együtt fedezik fel, hogy mit jelentenek a valódi csodák. Burnett igazi úttörőnek számított, amikor Mary Lennox személyében olyan lány főhőst álmodott meg, aki bátor, akaratos és nem fél szembemenni a felnőttek utasításaival, ha tudja, hogy igaza van. A könyvből az idén film is készült.
Roald Dahl: Matilda
Roald Dahl Matildája szintén nagyon inspiráló főszereplő, tipikusan az a karakter, aki sokak számára különcnek tűnhet, de valójában sokkal inkább különleges. A szülei nem igazán tudnak rajta kiigazodni, főleg azt nem értik, hogy mit szeret annyira a könyvekben és a tanulásban. Az iskolában sem egyszerű az élete, sokszor magányosnak érzi magát, az igazgatót pedig igazi szörnyetegnek tartja. Közben azonban olyan képességek birtokában van, mint senki más. A Matilda Roald Dahl egyik leghíresebb könyve, amelyből világszerte 17 millió példányt adtak el. A könyv címszereplője az elmúlt években igazi szépirodalmi ikon lett, az okos, talpraesett gyerek, aki nemcsak a maga igazáért állt ki, de darabokra törte az összes klisét azzal kapcsolatban, hogyan is kellene ábrázolni a lányszereplőket az ifjúsági és gyerekirodalomban.
Janikovszky Éva: Velem mindig történik valami
„Amikor apukám azt mondja, hogy gyere csak ide, kisfiam, beszélni akarok veled, akkor már biztos, hogy baj van. Mert ha nincs baj, akkor nem mondja, hogy beszéni akar velem, hanem mindjárt beszél…” Janikovszky Éva könyvei is megérdemelnék, hogy többet foglalkozzunk velük az iskolában, mert nemcsak humorosak, hanem tele vannak olyan problémákkal, amiket minden gyerek (és szülő) jól ismer. A Velem mindig történik valami a szerző egyik legviccesebb könyve, ami ráadásul szuperül tematizálja, hogy mi is történik, amikor egy gyerek iskolás lesz.
Fehér Klára: Mi, szemüvegesek
Az iskolás életnek vannak nehézségei, az egyik például kirekesztés és a bullying. Egy osztályközösségbe beilleszkedni nem mindig könnyű, apró dolgok – például egy szemüveg – is elég lehet ahhoz, hogy egy gyereket kiközösítsenek az osztálytársai. Erről szól Fehér Klára regénye, a Mi, szemüvegesek, amelynek főszereplője Kerekes Évi, a mintatanuló, aki a legalacsonyabb az osztályban és így a csúfolódások céltáblája. A mindennapokkal való megküzdésben a képzeletbeli barátai segítenek neki, Világoskék Testvér, Fagylaltos és Oroszlán. Egy nap új osztálytárs érkezik az iskolába, Szabó Zsuzsi, aki hatalmas szemüveget visel, és emiatt rögtön a gúnyolódások céltáblája lesz. Évi hamarosan döntési helyzetbe kényszerül, hogy beáll-e ő is azok közé, akik másokat bántanak. A Mi, szemüvegesek elfogadásra és befogadásra tanít, és minderről lány főszereplők szemüvegén keresztül mesél.
P. L. Travers: A csudálatos Mary
Mary Poppinst talán senkinek nem kell bemutatni, az egyik legvarázslatosabb, mégis leggyakorlatiasabb női karakter az ifjúsági irodalomban. Nála lenyűgözőbb dadája nem is lehetne senkinek: tud repülni, beszél az állatok nyelvén és káprázatos tudás birtokában van, ugyanakkor szigorú és következetes is. A csudálatos Mary története 1934-ben jelent meg, és már akkor óriási sikere volt, így több folytatást is kapott. A könyvből több film, színdarab és hangoskönyv is készült.
Gergely Márta: Szöszi
Gergely Márta 1958-ban megjelent könyvének főhőse a tizennégy éves Varga Elvira, azaz Szöszi. A kiskamasz lánynak sok mindennel meg kell küzdenie, főleg a családi helyzete zűrös, de ennek persze más területeken is megvannak a következményei. Az iskolában rosszul teljesít, semmihez sincs kedve, gyakran durcás és dacos, ami nem is csoda, mert sok igazságtalanságnak esik áldozatul. Senki sem figyel rá igazán a felnőttek közül, bár ő csak arra vágyna, hogy végre szeresse valaki. Miközben Szöszi önmagával és a környezetével küszködik, kitör az 1956-os forradalom. Gergely Márta könyve visszavisz az 50-es évekbe, megmutatja, milyen lehetett akkor gyereknek lenni, és közben mesél a kamaszkorról, a barátságról, a szerelemről és a felnőtté válásról is.
Kertész Erzsébet: Gyönyörű nyár
A Gyönyőrű lány egy fantasztikus ifjúsági regény, amelyben hatodikos lányok hosszú vakációjának történetét ismerhetjük meg. A Rozgonyi Cicelle Leánygimnázium diákjai két hónapra elutaznak a Mátrába egy nyári táborba, ahol szép szövetség születik közöttük, annak ellenére, hogy korábban sokkal inkább a féltékenység és a rivalizálás határozta meg a közös mindennapjaikat. Kertész Erzsébet 1934-ben megjelent könyve nagyon kedves és aranyos, és egy olyan internet előtti világba röpítheti vissza a mai gyerekeket, amit ők ma már másképp nem tudnak megismerni, csak könyvekből.
Lucy Maud Montgomery: Anne otthonra talál
Lucy Maud Montgomery klasszikusának főhőse a hatalmas képzelőerővel megáldott árva kislány, Anne (szigorúan e-vel!). Az Anne otthonra talál főhőse egy olyan eszes, szókimondó és tehetséges személyiség, akit csak csodálni lehet. Anne-t egy nap elhozzák az árvaházból, mondván, hogy egy család örökbe fogja fogadni őt. Amikor azonban megérkezik Avonlea-be, kiderül, hogy tévedés történt: Matthew és Marilla egy fiút szeretett volna. Anne összeomlik a csalódástól, ugyanakkor mindent elkövet, hogy rábeszélje a testvérpárt, fogadják be őt. A vöröshajú lány annyira szeretnivaló és annyira eredeti egyéniség, hogy végül lehetetlen visszaküldeni őt, a kalandok azonban csak ezután kezdődnek. L. M. Montgomery regénysorozata messze megelőzte a korát, ha meg szeretnénk tudni, milyen a századfordulón lánynak lenni, majd nővé válni, Anne inspiráló történeténél alig találni jobbat. A könyvből több szuper adaptáció készült, nemrég a Netflix készített belőle sorozatot.
Marjane Satrapi: Persepolis
Az utóbbi idők egyik legsikerebb képregénye a Persepolis, amelynek a teljes kiadása tavaly jelent meg a Libri gondozásában. Marjane Satrapi kultikus története a tízéves Mardzsi szemszögéből meséli el, mit él át, amikor a nőket kendőviselésre kötelezik, bezárják a kétnyelvű „világi iskolákat", majd Irak ledobja az első bombát Teheránra. A szabadelvű családban nevelkedő kislány próféta akar lenni, tüntetésekre jár, és hősnek tekinti börtönviselt bácsikáját. A szülők látják, hogy ebben a nyomasztó légkörben az ő szabad szellemű lányuk nem tud kiteljesedni, ezért Ausztriába küldik tanulni, ott azonban beilleszkedési nehézségei támadnak, így végül visszatér Iránba. Bár a Persepolis nehéz témákat boncolgat, ezeket nagyon találóan, sokszor humorral meséli el. Satrapi saját gyerekkorából táplálkozó története ráadásul sok szempontból nagyon tanulságos. 2007-ben elkészült a filmváltozata is, ami még abban az évben elnyerte a zsűri különdíját Cannes-ban.