Antonio Talia: A 106-os út
104 kilométernyi út a Jón-tenger és az Aspromonte-hegység közötti szűk parti sávon, Reggio Calabria és Siderno között, mindössze másfél óra, de ha a leágazásokat is végigjárjuk, öt kontinensre juthatunk el, és negyvenévnyi bűnözés történetét ismerhetjük meg. A 106-os utat bejárva a világméretű 'ndrangheta-jelenség forrásához jutunk, és olyan bűnszervezetet ismerhetünk meg, amely egyszerre képes ősi rítusokkal ünnepelni egy Szűzanya-szobor előtt, és több millió euró értékben veszélyes nemzetközi pénzügyi műveleteket bonyolítani, vagy embereket kivégezni. A könyv legalább annyira történelmi, mint lélektani utazás, amelynek célja a bűnözők elméjének mélyebb megismerése. Antonio Talia regényírói szenvedéllyel ír szeretett szülőföldjéről, de közben soha nem hagyja el az oknyomozó újságíró csalhatatlan ösztöne. Ennek köszönhető ez a világos és dühös riportkönyv, amely a gonoszság világába vezet, és az igazság keserű íze érződik rajta.
Lázár Gergely: A párod nem a pszichológusod - Ráadásul egy terapeutának sosem fáj a feje
Mekkora feladat változtatni a rutinjainkon, a személyiségünkön? Egy "véletlenül" kicsúszó mondaton? Vajon mennyire hajtanak bennünket önző gondolatok akkor, mikor segítséget nyújtunk? Vagy amikor mindenünket feláldozzuk a másikért? És tényleg mindig a másik a hibás? A sikeres párkapcsolat működéséhez fontos belátnunk, hogy kételyeinkről, csalódásainkról, fájdalmainkról nem csak és kizárólag a partnerünk tehet. Ahogy az sem megoldás, ha úgy kezeljük a társunkat, mintha ő lenne a pszichológusunk (vagy az a bizonyos "szennyesláda"), akinek egyetlen életcélja a mi jólétünk és boldogulásunk kell hogy legyen. A legfontosabb feladat tehát, hogy megtanuljuk, hogyan lehet kezelni az elénk kerülő különböző párkapcsolati helyzeteket, illetve mikor érdemes szerelmi problémáinkkal felkeresni egy szakembert. A párod nem a pszichológusod ezekhez nyújt majd segítséget.
David de Jong: Náci milliárdosok - Németország leggazdagabb dinasztiáinak sötét története
Hogyan alapozta meg a zsidó vagyon jogtalan megszerzése, valamint a kényszer- és rabszolgamunka olyan ma is jól ismert német szolgáltatók és nagyvállalatok üzleti befolyását, mint az Allianz, az AFA, a Siemens, a Porsche, az Oetker és a BMW? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? Miért hunyt szemet a történelmi bűnök felett a háború után az Egyesült Államok? A német iparmágnások azáltal, hogy kisajátították a privátbankokat, áruval és fegyverekkel látták el a hadsereget, és mindent megtettek a profitjuk maximalizálásért, közvetve vagy közvetlenül, de támogatták a náci törekvéseket. David de Jong oknyomozó újságíró mérföldkőnek számító művében a véres pénz nyomába ered, és korábban fel nem dolgozott dokumentumokra és forrásokra hagyatkozva feltárja Németország leggazdagabb üzleti dinasztiáinak történetét. Egyedülálló kötete azzal a szándékkal született, hogy végre napvilágra kerüljön a német és a világgazdaság egyik legsötétebb, elhallgatott fejezete.
William Dalrymple: A sah visszatér - Háború Afganisztánért (1839-1842)
1839 tavaszán a britek első ízben rohanták le Afganisztánt. Közel húszezer főnyi katonaság özönlötte el az országot, és állította vissza Sáh Sudzsá al-Mulk uralmát. Ám kétesztendei megszállás után véres lázadás tört ki; az afgán nép a dzsihád hívó szavára fegyvert ragadott. A hófödte hegyeken át visszavonuló brit katonákat az afgán törzsek harcosai szinte mind egy szálig lemészárolták - ez volt a 19. század legszégyenteljesebb katonai veresége. William Dalrymple korábban publikálatlan afgán és indiai forrásokból merítve lebilincselően eleveníti fel a brit birodalmat megrendítő egyik legsúlyosabb katasztrófát. Szemléletes példázattal szolgál gyarmatosító törekvésekről, kulturális konfliktusokról és végzetes elbizakodottságról. A sah visszatér történelem a javából - égetően aktuális és könyörtelenül lényeglátó.
Sigrid Bratlie, Hallvard Kvale: A jövő embere - A biotechnológiai forradalom - és annak hozadéka az emberiség számára
Az ember hosszú ideje használja a technológiát és a tudományt az élet feltételeinek befolyásolására. A saját biológiánk felett is átvettük az irányítást: a modern orvostudomány lehetővé teszi, hogy egészségesebben és hosszabb ideig éljünk, a modern biotechnológia pedig hamarosan a feje tetejére állítja a jól ismert biológiai igazságokat. Milyen messze vagyunk attól, hogy az, ami ebben a pillanatban science fictionnek hangzik, valósággá váljon? És mit jelent ez az egyén és a társadalom számára, amikor egyre nagyobb befolyással és irányítással rendelkezünk a biológiánk felett? A jövő emberében a két norvég kutató az emberi szervezet működését és a jelenleg elérhető módszereket, kezeléseket bemutatva elmagyarázza, hogyan teszi a biotechnológia lehetővé, hogy az élet minden egyes szakaszában felülírjuk a biológiai adottságainkat és a korlátainkat. Kérdéseikkel pedig annak végiggondolására buzdítanak, hogyan állítanak szembe minket ezek az új lehetőségek a fogantatás, az élet és a halál főbb etikai kérdéseivel és társadalmi hatásaival. A könyvbe itt bele is olvashatsz:
Milyen messze vagyunk attól, hogy az, ami ebben a pillanatban science fictionnek hangzik, valósággá váljon? Hogyan állítanak szembe minket ezek az új lehetőségek az élet és a halál etikai kérdéseivel és társadalmi hatásaival? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Sigrid Bratlie és Hallvard Kvale A jövő embere című könyve. Olvass bele!
Szergej Geraszimov: Harkivi napló - Feljegyzések egy ostromlott városból
Szergej Geraszimov írót szülővárosában, az orosz határtól mindössze negyven kilométerre fekvő Harkivban érte a 2022. február 24-én Vlagyimir Putyin által elrendelt "különleges katonai művelet", vagy egyszerűbben fogalmazva: a háború. Feljegyzéseiben Geraszimov kíméletlen őszinteséggel, némi - az ostromállapothoz illően sötét - humortól sem visszariadva eleveníti meg a folyamatos bombázásokkal és pergőtűzzel sújtott város pokoli mindennapjait, ahol "élni" leginkább már annyit tesz, mint "túlélni". Könyve fontos szemtanúi beszámoló Ukrajna lerohanásáról, amely jócskán túlmutat a háborús pusztítás megrázó dokumentálásánál - elgondolkodtató értekezések gyűjteménye, többek között a fegyveres harcokat előkészítő propagandáról, az ukrán és az orosz nemzet közötti elszakíthatatlan kötelékekről és messzire visszanyúló feszültségekről, valamint arról, miért nem jelent megoldást a putyinizmussal szemben a nacionalizmus. A Harkivi napló megkerülhetetlen olvasmány ahhoz, hogy pontosabb képünk legyen az egész világot megrázó őrületről, Európa második világháború óta legnagyobb katonai konfliktusáról.
Anna Politkovszkaja: Csakis a tiszta igazat
Anna Politkovszkaja az orosz független sajtó egyik utolsó bástyája, a Novaja Gazeta című napilap különtudósítója volt. 1994-től rendszeresen beszámolt a csecsenföldi eseményekről, és részletesen dokumentálta az orosz hadsereg és a csecsen szövetségesek kegyetlenkedéseit, élesen bírálva Vlagyimir Putyint. A 48 éves újságírónőt 2006. október 7-én - az orosz elnök születésnapján - Moszkvában orvul meggyilkolták. A tettesek és a megbízó kiléte mindmáig ismeretlen. A Csakis a tiszta igazat című kötet - hasonlóan a szerző Orosz napló címmel, magyarul 2018-ban megjelent megrázó könyvéhez - válogatás Politkovszkaja legjobb írásaiból. A bevezető áttekintést ad az újságíró kiemelt színvonalú riporteri munkásságáról, és egyben Politkovszkaja bátorsága előtt is tiszteleg. A kötet különleges interjúi közé tartoznak a riporter nyugati vezetőkkel - Lionel Jospinnel, Tony Blairrel vagy George W. Bushsal - és száműzöttekkel - Borisz Berezovszkijjel, Ahmed Zakajevvel és Vlagyimir Bukovszkijjal - készült interjúi is. A válogatásban helyet kaptak nem politikai jellegű írások, amelyekből kibontakozik a szerző kivételes személyisége, illetve ízelítőt kapunk a halála körülményei kapcsán érkezett nemzetközi visszhangokból.
