Tudtad, hogy csak félig vagy ember?

Tudtad, hogy csak félig vagy ember?

Az ember jó ideje használja a technológiát és a tudományt az élet feltételeinek befolyásolására: a modern orvostudomány lehetővé teszi, hogy egészségesebben és hosszabb ideig éljünk, a modern biotechnológia pedig hamarosan a feje tetejére állítja a jól ismert biológiai igazságokat. Milyen messze vagyunk attól, hogy az, ami ebben a pillanatban science fictionnek hangzik, valósággá váljon? Hogyan állítanak szembe minket ezek az új lehetőségek az élet és a halál etikai kérdéseivel és társadalmi hatásaival? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Sigrid Bratlie és Hallvard Kvale A jövő embere – A biotechnológiai forradalom – és annak hozadéka az emberiség számára című könyve. Olvass bele!

Könyves Magazin |

Az már nem kérdés, hogy a biotechnológiával megváltoztathatók az élet szabályai. A kérdés az, hogy te meddig mennél el. Eddig úgy gondoltuk, hogy az életünkkel, a biológiánkkal kapcsolatban vannak megmásíthatatlan dolgok. Például hogy a gyermeknemzéshez egy nőre és egy férfira van szükség; a genetikai lottót a szerencse és a balszerencse határozza meg; mindannyian megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie?

Sigrid Bratlie  Hallvard Kvale
A jövő embere
Ford: Petr.ikovics EditTypotex Kiadó, 2022, 220 oldal
-

Sigrid Bratlie és Hallvard Kvale azt az utóbbi évtizedekben bekövetkezett elképesztő biotechnológiai fejlődést mutatja be érthető és szemléletes módon, amely utat nyit az emberiség számára, hogy az élet valamennyi szakaszában felülírja a biológiát, átvegye az irányítást a saját evolúciója felett, és akár az örök élet lehetőségéről is álmodozzon. Ez a fejlődés azonban egyszerre izgalmas és ijesztő. Ki ne szeretné, hogy a megszületendő gyermeke szuperegészséges legyen és szuper képességekkel rendelkezzen? De ki mondja meg, hogy hol a határ? Hogyan és mire használhatják a dizájnergyerekek – az akár emberfeletti – képességeiket? Milyen lesz az a világ, ahol örökké egészségesek maradhatunk és több száz évig élhetünk?  A szerzők sorra veszik az új technológiák alkalmazása kapcsán felmerülő, beláthatatlan következményekkel járó etikai és társadalmi kérdéseket is.

Sigrid Bratlie rákkutatással foglalkozó molekuláris biológus, a Norvég Rákkutatás Társaság tanácsadója.

Hallvard Kvale történész, az Oslói Egyetem tanára, a Norvég Biotechnológiai Tanácsadó Testület kommunikációs vezetője.

................................

Sigrid Bratlie – Hallvard Kvale: A jövő embere – A biotechnológiai forradalom – és annak hozadéka az emberiség számára (részlet)

................................

SZÉP ÚJ VILÁG?

Emlékszel Maria del Carmen Bousada Larára, aki csaknem hatvanhét évesen szült ikreket? Nem sokkal a szülés után petefészek rákot diagnosztizáltak nála. Az ilyen típusú rákban szenvedő nők több mint fele hatvan évnél idősebb. Amikor az egyedülálló Lara meghalt, két árva kisfiút hagyott hátra, akik még háromévesek sem voltak.

A technológiai fejlődés emberek millióinak biztosított lehetőséget családalapításra, és azok a gyerekek, akik ezekbe a családokba születtek ugyanolyan boldogok és ugyanolyan jól megállják a helyüket, mint más gyerekek. Ugyanakkor Lara története világosan szemlélteti azokat a megkerülhetetlen kérdéseket, amelyekkel a reprodukciós technológia szembesít bennünket: amikor a termékenység csökken, az újdonsült szülők életkora növekszik, a technológia pedig korábban elképzelhetetlen lehetőségeket kínál, hol kellene meghúzni a határát annak, hogy kinek születhet gyermeke?

És milyen mértékben szabad a leendő szülőkre hagyni a döntést például azzal kapcsolatban, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezzen a gyermekük?

Talán valamikor a jövőben nem lesz késő családalapítást fontolgatni, ha az öregek otthonában ismered meg életed szerelmét, vagy ha az elhunyt partneredtől szeretnél gyereket szülni, mert találsz némi biológiai maradványt a hátrahagyott hajkeféjében. Vagy esetleg azt szeretnéd, hogy a gyermeked még a születése előtt jobb esélyekkel induljon a genetikai lottón. De vajon ez azt jelenti, hogy meg is kell kapnod a lehetőséget erre?

................................

Mennyire lejt valójában a lejtő?

A biotechnológiáról szóló viták gyakran az úgynevezett lejtőről szólnak, vagyis amikor egy olyan dolog engedélyezése, amely önmagában jó is lehet, ahhoz vezethet, hogy a következő alkalommal valami olyasmit hagyunk jóvá, amit nem feltétlenül tartunk jónak. Vajon a petesejt-adományozás engedélyezése lejtő volna a béranyaság engedélyezéséhez? Az embriókon a súlyos betegségek elkerülése érdekében végrehajtott génszerkesztés pedig egyenes út lesz a „dizájnerbabákhoz”, amikor a szülők megválaszthatják a gyermek nemét, szem-színét és egyéb tulajdonságait?

Mi mint társadalom már számos kérdést illetően ezen a bizonyos lejtőn állunk. Azonban korántsem ellenőrizhetetlenül csúszunk lefelé, mivel az értékek és a nézőpontok fokozatosan változnak. Ily módon sok minden, ami egykor elképzelhetetlen volt, mindennapjaink természetes részévé vált. Az IVF-kezelés, amely néhány évtizede még vitatott technológiának számított, mára a gyermekvállalás egy általános módjává vált. A jövőbeli technológiák többségével ugyanez fog történni. De ha társadalomként bele is egyezünk bizonyos célokra történő felhasználásukba, még mindig nemet mondhatunk az egyéb területen történő alkalmazásukra.

Nem szabad fenntartások nélkül elfogadnunk minden új technológiát.

Éppen ellenkezőleg, döntő fontosságú, hogy kritikus és tájékozott vitát folytassunk a megnyíló lehetőségekről. Ám ahogy vannak minden kritikát elutasító technológiai optimisták, úgy léteznek minden kritikát elutasító technológiai pesszimisták is. Ennek kapcsán pedig nagyon fontos megjegyezni, hogy a technológia önmagában nem jó vagy rossz; a kérdés az, hogy mire használjuk.

A gyárak mellett vagy, vagy ellenük? Ez egy értelmetlen kérdés. A gyárak fegyvereket és életmentő gyógyszereket egyaránt előállíthatnak – és még számtalan egyéb terméket. A reprodukciós technológia csökkentheti a gyermekek betegségeit és szenvedéseit, vagy hosszú évek hiábavaló vágyakozása után boldog családokat teremthet, ugyanakkor lehetőséget nyújt a szabadság, az emberi méltóság, valamint a sokszínűség és a változatosság tiszteletben tartásának korlátozására. Ezen a ponton fel kell tennünk magunknak a kérdést: hogyan lehet ezt a technológiát a lehető legjobban használni?

................................

Amikor a férfiak gyermeket szülhetnek

A biotechnológiával kapcsolatos vitákban két olyan álláspont van, ahol könnyen meghúzhatóak az etikai határok: vagy mindent meg kell tiltani, vagy mindent meg kell engedni. Gyakran mégis e két szélsőséges álláspont közé kerülünk a szürke zónák és a bonyolult határállítások földjén, mert gyakran adódnak kivételek és jó okok, amikor képtelenség valamire egyértelmű igent vagy nemet mondani.

Norvégiában a mesterséges megtermékenyítés régóta bevett orvosi eljárás a termékenységi problémákkal küzdő heteroszexuális párok számára. A preimplantációs genetikai diagnosztika olyan esetekben ad lehetőséget a mesterséges megtermékenyítésre, ahol fennáll a veszélye, hogy a születendő gyermek súlyos betegségben szenvedhet, noha ezeknek a pároknak egyáltalán nincsenek termékenységi problémáik. Most már leszbikus, továbbá olyan párok is hozzájutnak a mesterséges megtermékenyítéshez, ahol a férfi HIV-pozitív. Ezek jó célok, amelyek örömet és biztonságot nyújtanak, valamint lehetőséget biztosítanak a családalapításra. Ugyanakkor a fejlődés ahhoz vezetett, hogy Norvégiában mára a mesterséges megtermékenyítés nem csupán azt jelenti, hogy gyermekhez segítsen egy termékenységi problémákkal küzdő férfit és nőt.

Ez szintén olyasmi, amit egyéb célra is használhatunk – így újra meg kell húznunk a határokat.

Egyéb fejlesztési tendenciák, amelyek nem a technológiáról szólnak, új és talán váratlan kérdéseket hoznak magukkal. Norvégiában 2016-tól már nem szükséges kasztráció a nemváltoztatáshoz. Ha valaki úgy érzi, hogy nem a megfelelő nemű testben született, akkor megváltoztathatja a nemét. Így akár a férfiak is szülhetnek gyereket, hiszen női testük van, még ha a nemüket jogi úton férfira is változtatták. Ez esetben vajon a nőkhöz hasonlóan, számukra is hozzáférhetőnek kell lennie a mesterséges megtermékenyítésnek, mivel méhvel és petefészekkel rendelkeznek – még akkor is, ha a törvény szerint férfiak?

Elengedhetetlen, hogy egy pillantást vessünk az új technológiák használatának társadalmi következményeire. Több nagyvállalat, például a Facebook és az Apple, felajánlja a fiatal női alkalmazottainak a petesejt-lefagyasztás lehetőségét arra az esetre, ha később mesterséges megtermékenyítéshez szükségük lenne rájuk. Ez nagyobb teret adhat a nőknek, hogy megtervezzék, mikor akarnak gyereket vállalni. Ugyanakkor nem nehéz elképzelni egy olyan irányú fejlődést, ahol az efféle, munkáltató által fizetett petesejt-lefagyasztás valójában csök-kenti a munkavállaló szabadságát és lehetőségeit. Ha a gyermekvállalás még nagyobb mértékben a körülményekhez igazítható és elhalasztható, akkor azokat, akik fiatalon alapítanak családot, olyan embereknek bélyegezhetik, akik nem helyezik előtérbe a karrierjüket, és akikbe ezért nem érdemes erőforrást invesztálni.

A reprodukció 2.0 még inkább megnehezíti a reprodukciós technológia használatára vonatkozó egyértelmű szabályok megalkotását. Lesznek olyan eljárások, amelyek csökkenthetik vagy megszüntethetik a gyermekek súlyos betegségeit és szenvedését, ugyanakkor jelentős etikai kérdéseket vetnek fel. E kérdések közül sok a dizájnergyerekek kapcsán felmerülő félelemről szól.

................................

Modern dizájn

Az aggodalom, mely szerint a reprodukciós technológia dizájnergyerekekhez vezethet, nem új keletű. Még mielőtt lehetőségünk lett volna a PGD-t használni a genetikai tulajdonságok kiválasztására vagy azok génszerkesztéssel történő megváltoztatására, már történtek kísérletek arra, hogy meghatározott tulajdonságokkal rendelkező személyek spermájának vagy petesejtjének felhasználásával befolyásolják a születendő gyermekek genetikáját.

Egyesek jobban hittek a donációban rejlő lehetőségekben, mint mások.

Az amerikai Robert Graham, aki a második világháborút követő időszakban egy kisebb vagyonra tett szert a törésbiztos szemüveglencse kifejlesztésével és gyártásával, 1980-ban spermabankot nyitott Kaliforniában, hogy Nobel-díjasoktól származó donorspermát kínáljon nők számára. Grahamet gyerekkora óta foglalkoztatta a kérdés, hogy miként lehetne az emberiség génjeit tökéletesíteni, és a spermabank lett volna az ő hozzájárulása ehhez. Azonban – nem meglepő módon – kiderült, hogy egyáltalán nem egyszerű feladat ilyen kvalitású spermadonorokat toborozni a projektbe. Az egyetlen Nobel-díjas, aki a beszervezett három donorból végül nem lépett vissza, William Shockley volt, aki nyíltan vallotta, hogy a feketék genetikailag alsóbbrendűek, az alacsony intelligenciahányadossal bíró nőket pedig sterilizálni kellene.

Graham spermabankjában végül egyetlen Nobel-díjas sem fogant. A kívánt tulajdonságokkal rendelkező spermium- és petesejt-donorok kiválasztásának lehetősége azonban nagyon is virágzik, bár kevésbé szélsőséges formában. Norvégiában csak olyan spermadonort lehet kérni, aki hasonló fizikai tulajdonságokkal – mint a haj- és szemszín, magasság – rendelkezik, mint a jövendőbeli szülő. Valószínűleg ugyanez vonatkozik majd a petesejt-adományozásra is, amelyet nemrégiben engedélyeztek az országban. Nemzetközi szinten azonban az ivarsejtek árucikké váltak, és néhányan hajlandóak bőkezűen megfizetni, hogy az élet lottósorsolásán kiválogathassák a szelvények egy részét. A nemzetközi spermabankok átfogó információkat nyújtanak a donorok végzettségéről, foglalkozásáról, hobbijairól és még sok minden egyébről. Az Egyesült Államok legjobb egyetemein tanuló fiatal nőknek akár több tízezer dollárt is ajánlanak petesejt-adományozásért. 2014-ben több médium is megírta, hogy egy Beverly Hills-i termékenységi klinika több mint kétszázezer koronát ajánlott fel, ha olyan donortól kaphatnak petesejtet, aki Angelina Jolie színésznőhöz hasonlít.

Az esélyek befolyásolására tett effajta kísérletek azonban kevés garanciát jelentenek.

Egy anekdota szerint Marilyn Monroe egy alkalommal ezt mondta Albert Einsteinnek: „Képzelje csak el, ha lenne egy gyerekünk az én külsőmmel és az ön agyával!” Mire Einstein így válaszolt: „Igen, de mi van, ha az ön agyát és az én külsőmet örökli?” Mert még ha meg is próbáljuk kiválogatni a szelvényeket, az élet lottósorsolása akkor is csak egy szerencsejáték. De mi történik akkor, ha mi dönthetünk a sorsolásról? Ez esetben még jelentősebb jogszabályi és etikai kérdésekkel állunk szemben.

Hírlevél feliratkozás

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Zöld

Orvos-Tóth Noémi könyvével van tele egy horvát könyvesbolt kirakata

...
Gyerekirodalom

Kormos Istvánnak avatnak emléktáblát az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnál

...
Zöld

Az ír nomádok meséiben a pitypang napként ragyog

...
Hírek

Puskás Panni regényét jelölték az Európai Unió Irodalmi Díjára

...
Szórakozás

A Bábel megfilmesítéséről nyilatkozott Kuang

...
Hírek

Sally Rooney új regénye ősszel érkezik

...
Szórakozás

Még két hét, és felkelnek a márciusi ifjak

...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

...
Hírek

Benedek Ágota Állva maszturbálok című könyve miatt kapott büntetést a Libri

...
Zöld

Peter Attia: a ránk leselkedő betegségek az apokalipszis lovasai

A hosszú élet nem a sorson vagy a géneken múlik: te is tehetsz érte ‒ tartja a világhírű orvosszerző, Peter Attia. Vedd fel a harcot te is, hogy elkerüld a diagnózis kimondását! Hogy hogyan? Olvass bele!

Szerzőink

...
Kiss Imola

A bántalmazás az irodalmi közegben sem az egyén ügye, hanem közös felelősség

...
Sándor Anna

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

...
Kolozsi Orsolya

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

...
Szórakozás

Érdekvédelmi terület: Auschwitz parancsnokáról tisztábban beszélnek a zajok, mint a szavak

Jonathan Glazer Cannes-nagydíjas, öt Oscarra jelölt filmje szokatlan módon közelíti meg a holokausztot: Rudolf Hösst és családját követjük benne, a zsidók szenvedését pedig hangok „testesítik meg”.

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

...

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Újraolvasó rovatunkban ezúttal Virginia Woolf legismertebb regényét, a Mrs. Dallowayt poroltuk le, természetesen Tandori Dezső fordításában.

...
Zöld

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Ki az a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát? Hogyan bánjunk a dühös emberekkel? Miért leszünk boldogabbak, ha nem olvasunk híreket? És miként hatnak az életünkre a titkok? 

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

...
Kritika

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

Alan Moore korszakalkotó képregényes legenda, ami nem gátolta meg abban, hogy páros lábbal szálljon bele az alkotókat kizsákmányoló iparba és az infantilis rajongókba. A Megvilágosodások a hét könyve.

...
Nagy

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Milyen birodalmi hagyományt folytat Putyin a nők elleni erőszakkal? Milyen színes történeteket rejtenek az Andrássy út házai? Milyen események vezettek a ma háborúihoz Izraelben és Ukrajnában? Hogyan fulladt vérbe az európai gőg Mexikóban?

...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

Jó szívvel ajánljuk
Gyerekirodalom
Szabadság, egyenlőség, tolerancia a rajzolásban és az életben – gyerekeknek (is)
...
Gyerekirodalom

Derűs és hasznos könyvecske ad tanácsot, mit csinálj, ha szembejön egy medve

Ha szembejön egy medve beszélgetésre hív az emberek és állatok kapcsolatáról, Linda Bondestam magával ragadó illusztrációi pedig bemutatják az erdő mélyén leskelődő veszélyek és a mesélés öröme közti különbséget. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van
...
Zöld

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

Litkai Gergely podcastsorozatának témája ez alkalommal a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Kormos Istvánnak avatnak emléktáblát az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnál

Ki ne ismerné Vackort az első béből? Kormos István a magyar gyermekirodalom meghatározó alakja, József Attila-díjas (1955, 1972) és Radnóti-díjas (1977) költő, műfordító.

...
Gyerekirodalom

Derűs és hasznos könyvecske ad tanácsot, mit csinálj, ha szembejön egy medve

Ha szembejön egy medve beszélgetésre hív az emberek és állatok kapcsolatáról, Linda Bondestam magával ragadó illusztrációi pedig bemutatják az erdő mélyén leskelődő veszélyek és a mesélés öröme közti különbséget. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Janikovszky Éva a rendszerváltás utáni felfordulást egy kamasz szemén át mutatja be

Olvass bele Janikovszky Éva 1990-ben keletkezett elbeszélésciklusába, mely könyv alakban most jelenik meg először.