A heteroszexuális férfit egy fülszöveg is elbizonytalanítja

A heteroszexuális férfit egy fülszöveg is elbizonytalanítja

Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című novelláskötetéről közölt kritikát a Revizor, ami elég magas minőségben foglalkozik a kultúrával, rendszeres olvasója vagyok. Ezért volt meglepő a Meleg- és intimitásirodalom című cikk, amit csak azért veszünk elő, mert nem a könyvről, hanem a recenzensről, annak előítéleteiről, társadalmi pozíciójáról és szexualitásáról szól. És nem is a recenzenssel foglalkoznék, hanem a társadalmi jelenséggel. A személyes pozíció megjelenítése nem okoz problémát, fontosnak tartom a saját írásaimban is, hogy reflektáljak a saját helyzetemre, főleg azért, mert az a pozíció privilegizált: fehér, heteroszexuális férfi vagyok. Az irodalom a miénk, a mi tapasztalatunk vált univerzálissá, azt tanítják nőknek, romáknak, zsidóknak, melegeknek, feketéknek, vagyis mindenkinek, aki nem mi vagyunk.  

Valuska László | 2020. július 30. |

Felvállalt melegirodalom?

A szerző a fülszöveg elolvasása után "pillanatok alatt" elképesztő zavarba jön, hogy "akkor én most valamiféle felvállalt melegirodalmat fogok olvasni?" 

Nádasdy ádám
A szakállas Neptun
Magvető, 2020, 192 oldal

Nádasdy Ádám író, költő, műfordító évek óta nyíltan beszél homoszexualitásáról, szövegeiben is rendszeresen megjelenik ez a téma. A szakállas Neptun attól szuper olvasmány, hogy a homoszexualitást nem a normalitástól elkülönítve, egzotikumként meséli el, hanem a leghétköznapibb tapasztalatként (érdemes elolvasni Forgách Kinga kritikáját a kötetről, és itt a kötetbe bele is lehet olvasni). 

Mert valójában teljesen mindegy, hogy valaki hetero- vagy homoszexuális, az irodalomban mindenféle tapasztalatnak és hangnak helye van. 

A "valamiféle felvállalt melegirodalom" nem tudom, pontosan mit jelent, de érezni lehet, hogy a szerző igyekszik megkülönböztetni az ún. normális (heteroszexuális? férfi?) irodalomtól. 

Aki melegként nő föl, annak páncélt kell növesztenie maga köré - Könyves magazin

A magunk köré húzott burkokról és az érzelmi sérülékenységről mesél Nádasdy Ádám új kötete.A novellák hősei meleg férfiak, akik éppúgy ölelnek és civódnak, vágyakoznak és féltékenykednek, bántanak és megbántódnak, mint bármely párkapcsolat résztvevői. Csak éppen a sérülési felület nagyobb és a kockázatvállalás súlya nehezebb. A szakállas Neptun a hét könyve.

Az előző kérdésből következik, gondolom, még az elképesztő zavar miatt, hogy felteszi az egyetlen fontos kérdést az olvasás előtt, a fülszöveg alapján: "ha melegirodalmat olvasok, akkor ebből következik-e az, hogy heteroszexuálisként valami olyasmit próbálok majd értelmezni, amihez szorosabb értelemben véve nincs közöm?"

A kérdés jogos, de játsszunk el a gondolattal, hogy ha mondjuk 30 éves vagyok, akkor nem olvasom el Szilasi Lászlótól a Kései házasságot, mert abban öregek vannak? Tompa Andreától az Omertát, mert régen és máshol történt, ráadásul nők beszélik el? A Trainspottingot azért, mert én csak könnyű drogozom, de nem szúrom magam? Grecsótól a Verát, Dragomántól a Máglyát, mert kislányok a főszereplők? A Sorstalanságot, mert abban Köves Gyuri zsidó? Az Americanah-t, mert fekete csaj a főszereplője? Bödőcstől a Meg se kínáltak című regényt, mert nem vagyok vidéki és nincs humorom?

A Murakami-életműről lemondhatok, mert abban japánok vannak, meg macskák. Az összes nőszerzőről lemondhatok, mert férfiként mit érthetnék meg belőle?

Az olvasás nem arról szól, hogy olyan tapasztalatokat is megismerhetek, amelyekhez szorosabb értelemben véve nincs közöm?

Nádasdy Ádám megmutatja, hogyan lehet felvállalni az érzéseinket - Könyves magazin

Nádasdy Ádám első szépprózai kötetében meleg szerelmesekről olvashatunk novellákat. Kiderül, hogyan lehet felvállalni az érzéseinket, hogyan lehet úrrá lenni testi és lelki vágyainkon, vagy éppen hogyan uralkodnak azok mirajtunk. Olvassatok bele! Nádasdy Ádám novelláiból megtudhatjuk, milyenek a melegek: éppen olyanok, mint bárki más. Mindeközben mégis olyan kalandokba keverednek, amelyekbe mások nem.

A recenzens kérdésére a válasz az, hogy ha ezeket mind nem olvasnánk el, akkor maradhatnánk a fehér férfi irodalmánál, amit Karl Ove Knausgard szépen bontogat, mert már neki is túl sok. És semmivel se tudnék meg többet arról a világról, amit nem omnipotens férfiak alakítottak ki. Láthatatlan maradna a világ jelentős része, ami nem az én tapasztalásomhoz hasonló.

A szakállas Neptun szereplői tényleg melegek, de szexuális irányultságukon túl semmi másban nem különböznek. Talán annyiban mégis, hogy sokkal zártabb világokban kénytelenek élni, mert mi úgy gondoljuk a hétköznapokban, hogy nincs hozzá közünk. Hogy a négy fal között mindenki azt csinál, amit akar. Ez a többségi, heterotársadalom nézőpontja, és ezért lehet néhány recenzensnek még mindig egzotikus téma ez. 

Mihez van közöm? 

Fehér, heteroszexuális férfiként ez tűnik a legfontosabb kérdésnek számomra az elmúlt tíz évben. Azt gondolom, hogy alapvető, strukturális szinten van közöm hozzá. A #metoo nem a nők története, hanem főleg a heteroszexuális, privilegizált fehér férfiaké, akik abban a rendszerben nőttek fel, amit hozzájuk hasonló férfiak úgy alakítottak ki, hogy egy férfinak mindent lehet. A Black Lives Matter sem kizárólag a feketék története, hanem azoké a fehér férfiaké, akik egy olyan rendszert építettek ki és tartanak fent, amiben a feketéknek nemcsak egyenlő lehetőségeik nincsenek, de simán rátérdelhetnek a nyakukra nyolc percig. 

A kisebbségek évek óta azért küzdenek, hogy hallatszódjon a hangjuk, hogy látszódjanak, hogy lehetőséget kapjanak megszólalni, és joggal mondják, hogy nem találják a nekik vagy róluk szóló könyveket, filmeket, mert az ő történeteiket nem mondják el.

A jó hírem az, hogy nekünk, fehér, heteorszexuális férfiaknak szól minden film és irodalom.

Akár meleg a szereplője, akár nem, mert ezt a fallikus világot le kell bontani ahhoz, hogy ne úgy kezdődjön egy kritika, hogy nekem heteroszexuális férfiként mi közöm a melegirodalomhoz.

Meg kell tanulnia az olvasóknak, a társadalomnak leépíteni olyan régi beidegződéseket, amelyekkel a melegeket, a nőket, a romákat, a zsidókat, a feketéket, a mozgáskorlátozottakat másokként kezeli. Mert abban a pillanatban a másnak jelentése lesz, értelmezési kerete, amelyből nagyon bonyolult kitörni. Nádasdy novelláskötete, A szakállas Neptun normalitásként kezeli a meleg férfiak szerelmi kapcsolatait, de nem hallgatja el a nehézségeket sem.

Meleg vs. általános

A recenzens ezt követően a cikk elején említett zavarát kimaxolja: szerinte tudnia kellene, mennyire szól a melegirodalom a meleg szubkultúráról, és "mennyire általános - szerelmi, közéleti - igényekről?" Ha jól értem, akkor a Magvető mulasztást követett el, mert nem rakott a borítóra egy nagy matricát, hogy nyugi, kedves olvasó, bár buzikról van szó, de lesz szó szerelmről is, fuckyeah! 

Nádasdy Ádám: A hazugságok úgy rakódnak le mint a guanó - Összekötve - Könyves magazin

Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötete lett a 2019-es év legkiemelkedőbb kortárs irodalmi alkotása, az idei Aegon Irodalmi Díj nyertese. Most a rendkívül személyes kötet egyes versrészleteire reflektálva őszinteségről, identitásról, értékrendről és persze hivatásról beszélgettünk a sokoldalú szerzővel.

Ha valaki nem olvasta még A szakállas Neptunt, annak elárulom, hogy nem a meleg szubkultúráról szól, hanem meleg férfiakról, akik különböző kapcsolataikat igyekeznek a lehetőségeikhez képest a legjobban megélni a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években. 

Nádasdy számomra fordítóként mindig provokatívabb és radikálisabb volt, mint költőként vagy prózaíróként, de ennek a kötetnek a radikalitása, és ezt ebből a kritikából értettem meg, abban rejlik, hogy tök átlagos történeteket mesél el.

 A kritikát olvasva sajnos nem jöttem rá, hogy miért fontos a recenzensnek, hogy A szakállas Neptunt a melegirodalom részének kell-e tekintenie. Ha abból indulunk ki, hogy a könyvtárban hol kell keresni, az egy érvényes nézőpont lehet, de az angolszász könyvtárakban tűnik ez fontos kérdésnek, ahol a melegirodalmat külön láthatóvá teszik, de nem nem választják le az ún. irodalomról. És ezt aláhúznám: olyan különbségtétel nem létezik tudtommal, hogy az irodalom és a melegirodalom két különböző dolog, bár az irodalomtörténeti kánonokból következhet, mert az a heteroszexuális férfiak tapasztalatát meséli el. 

Azt is leírja a cikk szerzője, hogy "menthetetlenül" szüksége lenne egy példákkal illusztrált képre a melegirodalomról. Talán önkritikusan teszi hozzá, hogy neki heteroszexuálisként nincs képe erről, bár Thomas Mann-t olvasott gimiben, a Tonio Krögert. Egyfelől Nádasdy könyvének olvasásához nem előzetes melegirodalmi példákra, hanem nyitottságra van szükség. Azáltal, hogy a cikkében ezt leírja, úgy távolítja el magától a melegek tapasztalatát, mintha az hozzáférhetetlen lenne. Mondjuk érdekes eljátszani a gondolattal, hogy valaki harminc évesen összesen egyszer találkozott olyan művel, ami a melegek tapasztalatát mondja el. Elkerülhették a sorozatok, filmek, könyvek, zenék, újságcikkek. Ha arra mutat rá a szerző, hogy hiányzik ennek itthon a rendszerszintű feldolgozása, akkor a megállapítása megfontolandó.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám megmutatja, hogyan lehet felvállalni az érzéseinket

Nádasdy Ádám első szépprózai kötetében meleg szerelmesekről találunk novellákat. Olvassatok bele!

...
Podcast

Nádasdy Ádám: Ez tulajdonképpen a visszatérő kötet a sokéves Dante szolgálat és rabszolgaság után 

Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című verseskötete nyerte el idén az Aegon Irodalmi Díjat. A tavalyi nyári Margó Irodalmi Fesztiválon tartott könyvbemutatón pedig a szerző nemcsak költészetéről, hanem az  elmúlásról, az identitás és a szerelem kérdéséről is beszélt.

...
Összekötve

Nádasdy Ádám: A hazugságok úgy rakódnak le mint a guanó - Összekötve

Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötete lett a 2019-es év legkiemelkedőbb kortárs irodalmi alkotása, az idei Aegon Irodalmi Díj nyertese. Most a rendkívül személyes kötet egyes versrészleteire reflektálva őszinteségről, identitásról, értékrendről és persze hivatásról beszélgettünk a sokoldalú szerzővel.

Olvass!
...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

Hírek
...
Könyvtavasz

Kairó iránt nem maradsz közömbös: vagy megszereted, vagy megutálod

...
Hírek

Bill Gates a siker emberformáló erejéről és Afrikáról ajánl nyárra olvasnivalót

...
Hírek

Itt a Szép Magyar Könyvek listája!

...
Nagy

Diktátorok, Paul Lendvai, dinamikus Föld és zártkerti Magyarország - Non-fiction a Könyvhéten

...
Zöld

Egy csapat újságíró befejezi a meggyilkolt riporter könyvét Amazónia megmentéséről

...
Hírek

Az ifjúsági polcról az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt kerültek le könyvek

...
Szórakozás

Tóth Krisztina-bemutató, Kártyajáték, Irodalom Éjszakája, Könyvhét [Programajánló]

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

...
Hírek

Találkozz a Budapest Nagyregény szerzőivel a Vörösmarty téren!

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

Polc

Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében

...

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

...

Az embermentő labdarúgó ‒ dédunokája írt könyvet a válogatott első gólszerzőjéről

...