A heteroszexuális férfit egy fülszöveg is elbizonytalanítja

A heteroszexuális férfit egy fülszöveg is elbizonytalanítja

Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című novelláskötetéről közölt kritikát a Revizor, ami elég magas minőségben foglalkozik a kultúrával, rendszeres olvasója vagyok. Ezért volt meglepő a Meleg- és intimitásirodalom című cikk, amit csak azért veszünk elő, mert nem a könyvről, hanem a recenzensről, annak előítéleteiről, társadalmi pozíciójáról és szexualitásáról szól. És nem is a recenzenssel foglalkoznék, hanem a társadalmi jelenséggel. A személyes pozíció megjelenítése nem okoz problémát, fontosnak tartom a saját írásaimban is, hogy reflektáljak a saját helyzetemre, főleg azért, mert az a pozíció privilegizált: fehér, heteroszexuális férfi vagyok. Az irodalom a miénk, a mi tapasztalatunk vált univerzálissá, azt tanítják nőknek, romáknak, zsidóknak, melegeknek, feketéknek, vagyis mindenkinek, aki nem mi vagyunk.  

Valuska László | 2020. július 30. |

Felvállalt melegirodalom?

A szerző a fülszöveg elolvasása után "pillanatok alatt" elképesztő zavarba jön, hogy "akkor én most valamiféle felvállalt melegirodalmat fogok olvasni?" 

Nádasdy ádám
A szakállas Neptun
Magvető, 2020, 192 oldal

Nádasdy Ádám író, költő, műfordító évek óta nyíltan beszél homoszexualitásáról, szövegeiben is rendszeresen megjelenik ez a téma. A szakállas Neptun attól szuper olvasmány, hogy a homoszexualitást nem a normalitástól elkülönítve, egzotikumként meséli el, hanem a leghétköznapibb tapasztalatként (érdemes elolvasni Forgách Kinga kritikáját a kötetről, és itt a kötetbe bele is lehet olvasni). 

Mert valójában teljesen mindegy, hogy valaki hetero- vagy homoszexuális, az irodalomban mindenféle tapasztalatnak és hangnak helye van. 

A "valamiféle felvállalt melegirodalom" nem tudom, pontosan mit jelent, de érezni lehet, hogy a szerző igyekszik megkülönböztetni az ún. normális (heteroszexuális? férfi?) irodalomtól. 

Aki melegként nő föl, annak páncélt kell növesztenie maga köré - Könyves magazin

A magunk köré húzott burkokról és az érzelmi sérülékenységről mesél Nádasdy Ádám új kötete.A novellák hősei meleg férfiak, akik éppúgy ölelnek és civódnak, vágyakoznak és féltékenykednek, bántanak és megbántódnak, mint bármely párkapcsolat résztvevői. Csak éppen a sérülési felület nagyobb és a kockázatvállalás súlya nehezebb. A szakállas Neptun a hét könyve.

Az előző kérdésből következik, gondolom, még az elképesztő zavar miatt, hogy felteszi az egyetlen fontos kérdést az olvasás előtt, a fülszöveg alapján: "ha melegirodalmat olvasok, akkor ebből következik-e az, hogy heteroszexuálisként valami olyasmit próbálok majd értelmezni, amihez szorosabb értelemben véve nincs közöm?"

A kérdés jogos, de játsszunk el a gondolattal, hogy ha mondjuk 30 éves vagyok, akkor nem olvasom el Szilasi Lászlótól a Kései házasságot, mert abban öregek vannak? Tompa Andreától az Omertát, mert régen és máshol történt, ráadásul nők beszélik el? A Trainspottingot azért, mert én csak könnyű drogozom, de nem szúrom magam? Grecsótól a Verát, Dragomántól a Máglyát, mert kislányok a főszereplők? A Sorstalanságot, mert abban Köves Gyuri zsidó? Az Americanah-t, mert fekete csaj a főszereplője? Bödőcstől a Meg se kínáltak című regényt, mert nem vagyok vidéki és nincs humorom?

A Murakami-életműről lemondhatok, mert abban japánok vannak, meg macskák. Az összes nőszerzőről lemondhatok, mert férfiként mit érthetnék meg belőle?

Az olvasás nem arról szól, hogy olyan tapasztalatokat is megismerhetek, amelyekhez szorosabb értelemben véve nincs közöm?

Nádasdy Ádám megmutatja, hogyan lehet felvállalni az érzéseinket - Könyves magazin

Nádasdy Ádám első szépprózai kötetében meleg szerelmesekről olvashatunk novellákat. Kiderül, hogyan lehet felvállalni az érzéseinket, hogyan lehet úrrá lenni testi és lelki vágyainkon, vagy éppen hogyan uralkodnak azok mirajtunk. Olvassatok bele! Nádasdy Ádám novelláiból megtudhatjuk, milyenek a melegek: éppen olyanok, mint bárki más. Mindeközben mégis olyan kalandokba keverednek, amelyekbe mások nem.

A recenzens kérdésére a válasz az, hogy ha ezeket mind nem olvasnánk el, akkor maradhatnánk a fehér férfi irodalmánál, amit Karl Ove Knausgard szépen bontogat, mert már neki is túl sok. És semmivel se tudnék meg többet arról a világról, amit nem omnipotens férfiak alakítottak ki. Láthatatlan maradna a világ jelentős része, ami nem az én tapasztalásomhoz hasonló.

A szakállas Neptun szereplői tényleg melegek, de szexuális irányultságukon túl semmi másban nem különböznek. Talán annyiban mégis, hogy sokkal zártabb világokban kénytelenek élni, mert mi úgy gondoljuk a hétköznapokban, hogy nincs hozzá közünk. Hogy a négy fal között mindenki azt csinál, amit akar. Ez a többségi, heterotársadalom nézőpontja, és ezért lehet néhány recenzensnek még mindig egzotikus téma ez. 

Mihez van közöm? 

Fehér, heteroszexuális férfiként ez tűnik a legfontosabb kérdésnek számomra az elmúlt tíz évben. Azt gondolom, hogy alapvető, strukturális szinten van közöm hozzá. A #metoo nem a nők története, hanem főleg a heteroszexuális, privilegizált fehér férfiaké, akik abban a rendszerben nőttek fel, amit hozzájuk hasonló férfiak úgy alakítottak ki, hogy egy férfinak mindent lehet. A Black Lives Matter sem kizárólag a feketék története, hanem azoké a fehér férfiaké, akik egy olyan rendszert építettek ki és tartanak fent, amiben a feketéknek nemcsak egyenlő lehetőségeik nincsenek, de simán rátérdelhetnek a nyakukra nyolc percig. 

A kisebbségek évek óta azért küzdenek, hogy hallatszódjon a hangjuk, hogy látszódjanak, hogy lehetőséget kapjanak megszólalni, és joggal mondják, hogy nem találják a nekik vagy róluk szóló könyveket, filmeket, mert az ő történeteiket nem mondják el.

A jó hírem az, hogy nekünk, fehér, heteorszexuális férfiaknak szól minden film és irodalom.

Akár meleg a szereplője, akár nem, mert ezt a fallikus világot le kell bontani ahhoz, hogy ne úgy kezdődjön egy kritika, hogy nekem heteroszexuális férfiként mi közöm a melegirodalomhoz.

Meg kell tanulnia az olvasóknak, a társadalomnak leépíteni olyan régi beidegződéseket, amelyekkel a melegeket, a nőket, a romákat, a zsidókat, a feketéket, a mozgáskorlátozottakat másokként kezeli. Mert abban a pillanatban a másnak jelentése lesz, értelmezési kerete, amelyből nagyon bonyolult kitörni. Nádasdy novelláskötete, A szakállas Neptun normalitásként kezeli a meleg férfiak szerelmi kapcsolatait, de nem hallgatja el a nehézségeket sem.

Meleg vs. általános

A recenzens ezt követően a cikk elején említett zavarát kimaxolja: szerinte tudnia kellene, mennyire szól a melegirodalom a meleg szubkultúráról, és "mennyire általános - szerelmi, közéleti - igényekről?" Ha jól értem, akkor a Magvető mulasztást követett el, mert nem rakott a borítóra egy nagy matricát, hogy nyugi, kedves olvasó, bár buzikról van szó, de lesz szó szerelmről is, fuckyeah! 

Nádasdy Ádám: A hazugságok úgy rakódnak le mint a guanó - Összekötve - Könyves magazin

Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötete lett a 2019-es év legkiemelkedőbb kortárs irodalmi alkotása, az idei Aegon Irodalmi Díj nyertese. Most a rendkívül személyes kötet egyes versrészleteire reflektálva őszinteségről, identitásról, értékrendről és persze hivatásról beszélgettünk a sokoldalú szerzővel.

Ha valaki nem olvasta még A szakállas Neptunt, annak elárulom, hogy nem a meleg szubkultúráról szól, hanem meleg férfiakról, akik különböző kapcsolataikat igyekeznek a lehetőségeikhez képest a legjobban megélni a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években. 

Nádasdy számomra fordítóként mindig provokatívabb és radikálisabb volt, mint költőként vagy prózaíróként, de ennek a kötetnek a radikalitása, és ezt ebből a kritikából értettem meg, abban rejlik, hogy tök átlagos történeteket mesél el.

 A kritikát olvasva sajnos nem jöttem rá, hogy miért fontos a recenzensnek, hogy A szakállas Neptunt a melegirodalom részének kell-e tekintenie. Ha abból indulunk ki, hogy a könyvtárban hol kell keresni, az egy érvényes nézőpont lehet, de az angolszász könyvtárakban tűnik ez fontos kérdésnek, ahol a melegirodalmat külön láthatóvá teszik, de nem nem választják le az ún. irodalomról. És ezt aláhúznám: olyan különbségtétel nem létezik tudtommal, hogy az irodalom és a melegirodalom két különböző dolog, bár az irodalomtörténeti kánonokból következhet, mert az a heteroszexuális férfiak tapasztalatát meséli el. 

Azt is leírja a cikk szerzője, hogy "menthetetlenül" szüksége lenne egy példákkal illusztrált képre a melegirodalomról. Talán önkritikusan teszi hozzá, hogy neki heteroszexuálisként nincs képe erről, bár Thomas Mann-t olvasott gimiben, a Tonio Krögert. Egyfelől Nádasdy könyvének olvasásához nem előzetes melegirodalmi példákra, hanem nyitottságra van szükség. Azáltal, hogy a cikkében ezt leírja, úgy távolítja el magától a melegek tapasztalatát, mintha az hozzáférhetetlen lenne. Mondjuk érdekes eljátszani a gondolattal, hogy valaki harminc évesen összesen egyszer találkozott olyan művel, ami a melegek tapasztalatát mondja el. Elkerülhették a sorozatok, filmek, könyvek, zenék, újságcikkek. Ha arra mutat rá a szerző, hogy hiányzik ennek itthon a rendszerszintű feldolgozása, akkor a megállapítása megfontolandó.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám megmutatja, hogyan lehet felvállalni az érzéseinket

Nádasdy Ádám első szépprózai kötetében meleg szerelmesekről találunk novellákat. Olvassatok bele!

...
Podcast

Nádasdy Ádám: Ez tulajdonképpen a visszatérő kötet a sokéves Dante szolgálat és rabszolgaság után 

Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című verseskötete nyerte el idén az Aegon Irodalmi Díjat. A tavalyi nyári Margó Irodalmi Fesztiválon tartott könyvbemutatón pedig a szerző nemcsak költészetéről, hanem az  elmúlásról, az identitás és a szerelem kérdéséről is beszélt.

...
Összekötve

Nádasdy Ádám: A hazugságok úgy rakódnak le mint a guanó - Összekötve

Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötete lett a 2019-es év legkiemelkedőbb kortárs irodalmi alkotása, az idei Aegon Irodalmi Díj nyertese. Most a rendkívül személyes kötet egyes versrészleteire reflektálva őszinteségről, identitásról, értékrendről és persze hivatásról beszélgettünk a sokoldalú szerzővel.

Olvass!
...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

Hírek
...
Szórakozás

Négy Gotham-díjat is nyert a legújabb Ferrante-feldolgozás a független filmes gálán

...
Szórakozás

Varázslatos lett az évfordulós Harry Potter-kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája

...
Hírek

Gyönyörű fotót osztott meg a Magvető Boldizsár Ildikó új könyvéről

...
Hírek

Beck Zoltán zenésítette meg Grecsó Krisztián Magánapokrifját - nézd meg!

...
Hírek

Mesekönyvet kaptak a parlamenti dolgozók gyerekei, a főhőse az ereszcsatornán mászik

...
Hírek

75 éves lett Marina Abramovic, akinek töltött fegyvert tartottunk a fejéhez

...
Hírek

A vakcinát választotta az év szavának a Merriam-Webster szótár

...
Szórakozás

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2022-ben!

...
Hírek

Az afrikai szerzők domináltak a 2021-es irodalmi díjak nyertesei között

...
Kritika

A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat

Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt. 

Szerzőink

...
Czakó Zsófia

Czakó Zsófia: HolyWin [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Sándor Anna

Frank, az óriásnyúl 20 éve szólította meg Donnie Darkót

...
Forgách Kinga

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

A hét könyve
Kritika
A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat
...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: HolyWin [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek ötödik darabját olvashatjátók most, mégpedig Czakó Zsófiától.

Polc

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

...

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

...

A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

...

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

...