Nádasdy Ádám: Ez tulajdonképpen a visszatérő kötet a sokéves Dante szolgálat és rabszolgaság után 

Nádasdy Ádám: Ez tulajdonképpen a visszatérő kötet a sokéves Dante szolgálat és rabszolgaság után 

Idén Nádasdy Ádám az Aegon Irodalmi Díj nyertese, ezáltal pedig a fordítóként, nyelvészként és tanárként egyaránt rendkívül sikeres szerző Jól láthatóan lógok itt című verseskötete lett a 2019-es év legkiemelkedőbb kortárs magyar irodalmi alkotása. A tavaly nyári Margó Irodalmi Fesztiválon tartott könyvbemutatón Nádasdy Ádám nemcsak költészetéről, hanem az  elmúlásról, az identitás és a szerelem kérdéséről is beszélgetett László Ferenccel. A bemutató a Margó Spotify-csatornáján teljes egészében visszahallgatható.

Fehér Adrienn | 2020. május 08. |

  • A kötetnek van egy összegző, korszak lezáró, visszatekintő jellege, amelyet a öregség, a betegség és a halál közelségének megtapasztalása motivált. A versekben a volt, voltam igék dominálnak: 72 évesen úgy gondolja, már több minden van mögötte, mint előtte. 
  • Az elmúlt években nagyon nagy munkákba volt temetkezett: Dante és Shakespeare fordításokon dolgozott, amelyek szintén verses formában íródtak. Úgy érezte, “kiürült a verstartály” a fejében. Két évvel ezelőtt jelent már meg újabb kötete Nyírj a hajamba címmel, s bár azt a kötetet nem tartja kiemelkedőnek, mégis azzal kezdett el visszatérni a költészethez.
  • A kötet korábbi nagy betegségének traumáját, a halál közelségének tapasztalatait is feldolgozza. Egy ponton annyi cső lógott ki belőle, hogy az egyik nővér megjegyezte, olyan mint “Kábel a rengetegben”. A “populáris poézisnek ennek a szép megnyilvánulásától inspirálva” kért egy tollat és a nála lévő magazinok margójára kezdett el írni. Ezek a sorok a kötetben is visszaköszönnek.
Nádasdy Ádám
Jól láthatóan lógok itt
Magvető Kiadó, 2019, 64 oldal
-
  • A magyar költészetben vannak nagy kötetek, amelyek az öregedést, az elmúlást tematizálták. A Jól láthatóan lógok itt írásakor, ezek az előképek mégsem dolgoztak benne. Nem tudja mi kapcsolja össze a verseket, nem az a típusú költő, aki előre tervez, építkezik. Versei minden kötetében időrendben szerepelnek, ha tetszik napló helyett írja őket. 
  • A Jól láthatóan lógok itt mégsem egy teljes életmű lezárása, verseiben is sokszor utalt rá, hogy még nincs kész. Jóllehet megfordult fejében, hogy ha ez a kötet jól sikerül, akkor nem ír többet, hiszen nagymamája szavaival élve “akkor kell hazamenni, amikor a legjobban érzi magát az ember”. Remélhetőleg ezt a tanácsot ezúttal sem fogadja meg, azt azonban bevallotta, hogy a kötet megjelenése után, azért egyfajta elégedettséggel dől hátra.

A kötetben több egymásnak feszülő fogalom jelenik meg: őszinteség, szemérem, szégyen.

  • Ezek valójában összefüggenek: az őszinteségnek akadálya lehet a szemérem, és még inkább a szégyen. Számára a lelki szemérem a legérdekesebb, ez az a téma, amelyet eddig nem mert leírni, félt hogy ez a nagyon fontos, de egyúttal rettentően törékeny, finom fogalom ereje nem jön majd át verseiben.
  • A kötetben szereplő évfordulós, alkalmi költeményekben felidéződik Arany János alakja. Nádasdy költői elképzelése ellentmondásban van a nagy elődével, annyiban azonban hasonlít Aranyra, hogy értékőrző liberálisként a történetiség neki is nagyon fontos. Szemben más költőkkel, Arany nem engedett betekintést magánélete féltettebb zugaiba, Nádasdy ebben nála sokkal nyíltabb utat választott. A történetiség azonban már gyerekkorában fontossá vált számára, hiszen keresztény felső középosztálybeli családban nőtt fel, ahol meghatározó volt a múlt, állandó és indokolt volt a veszteség érzése, az ettől való rettegés.
  • Verseiből az derül ki, hogy a két férfi közötti szerelemben és nemi kapcsolatban teljesen más dinamikák működnek, más energiák szabadulnak fel mint férfi és nő között. Ennek egyrészt az az oka, hogy a férfi tulajdonságok mások, mindig van bennük egyfajta nyomulás. Másrészt egy férfi és egy nő között sokkal kevesebb a bizonytalanság. Két férfi kapcsolatában, főleg fiatalon, sokkal nehezebb átlépni a határokat, hiszen ezzel az ember nemcsak odaadja magát a másik félnek, hanem egyúttal vallomást tesz arról, hogy meleg.
  • A társadalomban nemcsak a homoszexualitás normái változnak, hanem a kimondhatósága is. Első kötete még a kommunista cenzúra idején, 1984-ben jelent meg. Ekkor még igyekezett nagyon áttételesen, finoman írni, csupán a vállak és markok sokszori említése keltetett gyanakvást. Következő kötete már a rendszerváltás után jelent meg, ekkor azonban már nem akart mindent olyan nyíltan kimondani. A meleg közösségekre egyébként is jellemző egyfajta régimódiság hiszen számukra csak most jön el a szabadság időszaka. 

Nádasdy személyében az ellentétek találkoznak: verseiben a homoszexualitás, a vallásosság és a polgárlét egyaránt megjelenik. 

  • A sors fintora, hogy most pont ez utóbbit a legnehezebb megélnie. Jóllehet egy kényelmes buborékban élünk, amelyet egyelőre nem kívánnak kilyukasztani erőszakos hatalmak, mégis bosszantja, hogy a kommunizmus alatt túlságosan polgárinak számított, most pedig épphogy nem eléggé az.
  • A beszélgetés végén a szerző a következő évi terveiről is mesélt. Jóllehet most kicsit kiengedett, a tanítást is abbahagyta már, de nyitott az új megbízásokra: a Pannonhalmi Főapátság és Mácsai Pál kérésére újrafogalmazta például Szent István intelmeit. Összességében mégis tagadhatatlan, hogy kevés annyira aktív résztvevője van a mai magyar kulturális életnek mint ő: finnugor előadások, anglicista közlemények, nyelvészet munkák, fordítások is sorra kerülnek ki kezei közül.
Kapcsolódó cikkek
...
Összekötve

Nádasdy Ádám: A hazugságok úgy rakódnak le mint a guanó - Összekötve

Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötete lett a 2019-es év legkiemelkedőbb kortárs irodalmi alkotása, az idei Aegon Irodalmi Díj nyertese. Most a rendkívül személyes kötet egyes versrészleteire reflektálva őszinteségről, identitásról, értékrendről és persze hivatásról beszélgettünk a sokoldalú szerzővel.

...
Podcast

Darvasi László: Szeretek úgy írni, hogy sokszor nyitva marad az ajtó, az ablak

Darvasi László Magyar sellő című művében egy kis falu hányattatásait, a közösség tagjainak személyes történetein keresztül meséli el.  Az idén Libri irodalmi díjra jelölt regényről a 2019-es őszi Margó Fesztiválon Gács Annával beszélgetett a szerző. 

...
Podcast

Láng Zsolt: Szinte mindenkinek volt valamilyen elmélete arról, hogy hogyan kell ezt a regényt megírni

Láng Zsolttal Bolyai című, idén Aegon Irodalmi Díjra jelölt kötetéről, a mű keletkezésének körülményeiről, Bolyai János életéről is beszélgettünk az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.