Bödőcs Magyarországán csak mondat közben lehetünk valakik

Bödőcs Magyarországán csak mondat közben lehetünk valakik

Valuska László | 2019. október 06. |

Két éve jelent meg Bödőcs Tibor Addig se iszik című paródiakötete, amiből közel százezer példányt adtak el. A könyvet szerettük, de azt szerintem se a szerző, se a kiadó nem gondolta, hogy ekkora durranás lesz, Barabási Albert-László legyen a talpán, aki megfejti a siker titkát. A Libri Irodalmi Díj közönségdíját is megnyerte, ami nem tűnik meglepőnek egy olyan alkotótól, aki profin adagolja magát a közösségi oldalakon, nem jár céges rendezvényekre, nem folyik a tévéből. Bödőcs lett a második nyilvánosság, aki úgy vált Magyarország legnépszerűbb standuposává, hogy a klasszikus médiamegjelenésekkel nem él. Két évvel a sikerkönyve után Bödőcs nem magát ismétli, hanem egy új irányt jelölt ki magának: Meg se kínáltak címmel írt regényt egy Magyar Oszkár nevű falusi szobafestőről, aki világ életében képzőművész akart lenni. Ha az irodalomparódiák ekkorát mentek, akkor fogadni se mernék rá, mi fog történni a regénnyel, ami nemcsak a Bödőcs-rajongóknak, hanem hardcore szépirodalom-fogyasztóknak is nagy élmény lesz.

Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak

Helikon Kiadó, 2019, 200 oldal, 3499 HUF

 

“Árnyalatdiplomata vagyok, nem turista” - így kezd bele az ötvenes Magyar Oszkár, a göcseji Rembrandt, monológjába, és már rögtön a szobafestés legközepében vagyunk, és innentől színekkel és híres festményekkel festi le az országot, amely talán mindenki számára ismerős, ahol a magenta keveredik a naranccsal és a trafikos fosbarnával, ahol azt ünnepli az ország, hogy Lagzi Lajcsi betöltötte a két mázsát, Zámbó Jimmy miatt falakat vernek ki, és ha valaki a Bokros-csomag után született, annak selymesebb a bőre, csillogóbb a haja. Ez az a falu, ahol Petronella úgy néz ki, “mint Pocahontas, aki épp túlzásba viszi a léböjtkúrát egy Frida Kahlo-képen”.

20190930_bodocs-32974.jpg

Fotó: Valuska Gábor

A Meg se kínáltak olyan lett, mintha Háy János és Parti Nagy Lajos monológalapú, a nyelvet a hétköznapiságán keresztül kiforgató prózáinak szerelemgyereke lenne. Sokszorosan rétegzett, nagyon szórakoztató könyvet írt Bödőcs, amiben azt is elmeséli, mi történt a magyar vidékkel, és hogyan alakult ki a lehetőségek és jövőkép nélküli élet a felfokozott, optimista rendszerváltás utáni hangulatból (“Nekünk ez a demokrácia csak leesett a kamionról nyolcvankilencben, mintha megkaptuk volna Tom Jonest, de mellszőr nélkül”) egy irigység- és gyűlöletalapú országgá (“A Kicsi beszélt. A miniszterelnök. Igen. Ő, aki elhozta a magyarok közé a fortyogó gyűlöletet újra, szépen becsomagolva. Ezért most az ország egyik fele úgy néz a másikra, mint  gyújtogató a nedves szénakazalra”), ahol a teljesítményt már csak a kocsmában mondják el egymásnak az emberek a fröccsök között.

Bödőcs Tibor a Margón mutatja be regényét

Október 12., szombat, 19:00, Várkert Bazár. A szerzővel Winkler Nóra beszélget, közreműködik Thuróczy Szabolcs. Eseménylink>>

Mert a világunk összetett és bonyolult, nem lehet tudni, mi igaz és mi nem, hogyan leszünk áldozatai a kommunikációs trükköknek, hogyan viszonyuljunk saját beágyazottságunkhoz, hagyományainkhoz, elveinkhez. Ahogy Oszkár mondja: 

“És mindig azon megy a hepaj, hogy akkor most ez itt egy földi siralomvölgy vagy egy nagyszabású kabaré? Egyszerre kell látni Disneylandet és Birkenaut! Michael Jacksonnál a nappali és az esti programot.”

És egyből hozzá is kell tenni: 

“Mindig mondják, hogy régen minden jobb volt, lófasz volt, nem jobb, hát akasztottak a főtereken, botoztak, köveztek, járványok voltak, finom kis kolerák, elsöprő erejű tüdővészek szambáztak végig az országon, meg háborúk dúltak, holokauszt volt, és gulág. Ne feledd, Magyarországon boldogulni mindig is olyan volt, mint kenuban szeretkezni vihar idején, mi állandóan kidobjuk a jövőnket, mint a macskát szarni, tudod, Gyöngyi, a magyar fogyóeszköz”.

Bödőcs többféle regényirányt említett az elmúlt években, de mind közül ez volt a legjobb lehetőség a továbblépéshez. A jövő héten megjelenő interjúnkban említi, hogy a búcsúszentlászlói kocsmában huszárjelmezes emberekkel kezdett inni, és eszébe jutott, ha ők elindulnak Magyarországon, akkor az működhet majd regényként is. Majd rájött, hogy a Don Quijotét már megírták. De hogy lehetne világot látni, amikor Magyar Oszkár apja “Jött, ment a világban, már úgy értem, a környéken”. Bezárkóztunk a Kárpát-medencébe, ahol “azt sem tudják a politikusok, hogy milyen ez az ország. Halk gyöngybagolyként suhan velük a konvoj, mit látnak ezek közben az országból? Engem nem kérdeznek meg. Pedig én ismerem ezeket a falakat, ezeket a mennyezeteket, amik alatt elszivárognak az éveink.”.

„A kurvák maradtak, ahogy a közéletben is" - Olvass bele Bödőcs Tibor első regényébe!

Fotó: Valuska GáborAddig se iszik című kötetével Bödőcs Tibor hónapokig vezette az eladási listákat, nem mellesleg pedig 2018-ban elnyerte a Libri irodalmi közönségdíját is. A stand-up-os tavaly decemberben a facebook-oldalán tudatta, hogy „eszébe jutott egy könyv", amit megírna, és ezért egy...

Magyar Oszkár egy kocsmapultot támaszt kétszáz oldalon keresztül egy fiktív, de azért a bödőcsi Búcsúszentlászló jegyeit viselő faluban, és megállás nélkül mondja a magáét Gyöngyinek, a végtelenül türelmes pultosnak. Ha az egy szem hallgatósága nem lenne ott, akkor is csak mondaná a magáét, mert az elbeszélőnk a kocsmai monológokon keresztül teremti meg saját világát és életét, ezen a hosszú monológon keresztül lehet valaki, ha már máshogy soha nem lehetett (“Nekünk a fejünkben volt a film, el kellett képzelni, egy pornó-csinecsitta volt az agyunk, és mi voltunk a Fellinik. Rengeteg mellű Anita Ekbergek fürdőztek képzeletünk Trevi-kútjában, hogy finom legyek”). Talán ez Bödőcs legszomorúbb kritikája: ma Magyarországon csak mondat közben lehetünk valakik, egyébként szűkülnek a lehetőségek, és mindegy, hogy az a nagy álmokat, a munkát, a szerelmet, a családot vagy a barátokat érinti. Végig attól félek, hogy Magyar Oszkár (érted, Magyar Ország) elhallgat, és akkor ennek az országnak is vége, mert “Jaj, olyan nehéz mindent elmesélni, mint mókussal jóllakni, szinte lehetetlen, hát mennyi mókus kellene?”.

Bödőcs első regényéhez két dologban mélyült el nagyon: a szobafestésben és a képzőművészetben. Ez a két világ keretezi a főszereplő világát, az első a reális megélhetést jelenti, ami olyan érintkezési felületet jelent az emberekkel, hogy ebből az elbeszélői nézőpontból nemcsak családokra, magányos nőkre, hanem EU-beruházásokra is ráláthat, és emiatt lehet más megyékből és Ausztriából is tapasztalata. A második pedig egy kifigurázott, soha nem megvalósuló művészregényként működik, ahogy a kis faluban a saját idegenségét megélő, majd felismerő elbeszélő arra vágyik, hogy egyszer majd ő is megfestheti a maga Mona Lisáját vagy konzervdobozát. Soha nem fogja megfesteni, mert az épp elég számára, hogy a lehetősége megvan, de valójában soha nem kell szembenéznie azzal, hogy a magabiztos mondat és egy sikeres festmény között mekkora az út. Magyar Oszkár mindentudó elbeszélő, aki néha téved, néha reflektál, de mondjon valaki egy kocsmát, ahol nem mindentudó minden megszólaló?

A regénynek ez a rétege a festőművészeten keresztül Bödőcs Tiborról is beszél. Miközben a Meg se kínáltak a standupjaiban feltűnő Ferusból építkezik leginkább, képtelenség nem belelátni azt, ahogy Búcsúszentlászlóról elindulva, a saját idegenségélményéből mit épített fel Bödőcs úgy, hogy nem fordított hátat annak a kolorlokálnak.

Bödőcs irodalomparódiái úgy lettek sikeresek, hogy a parodizált szerzők életművének ismerete nélkül is működtek, bár a legnagyobbat akkor ütötték, ha vesztünk már el Esterházy-, Nádas-, Ottlik- vagy Krasznahorkai-mondatban, dühöngtünk már Hemingwayjel, söröztünk már Hraballal. A Meg se kínáltak ezzel szemben minden Bödőcs-rajongó álomkönyve, hiszen úgy rakja le a történet alapjait, hogy könnyen rá lehet kapcsolódni akkor is, ha valaki csak a standupjait szereti: Ferus-szerű főhős, a Búcsúszentlászlóra emlékeztető falu, a legnépszerűbb társadalomkritikai megjegyzései, a finom önostorozása, az izmos dramaturgiai érzékenység, az E/1-es elbeszélő nézőpont és a nyelvi humor. Viszont az elbeszélő monológjából úgy épít regényvilágot, hogy nem marad meg a felületes ábrázolásnál, hanem újabb és újabb rétegeket hoz létre. A felszínen Magyar Oszkár mondja az életét, és miközben fel-felnevetünk, már látjuk, miért záródik be a társadalmi mobilitás kis kapuja, miközben kastélyok és golfpályák épülnek körülötte, elkezdjük érteni a magyar falu alkohollal elrejtett problémáit, a kocsmapultból elmesélve az elmúlt harminc év szerencsétlenkedései is láthatóbbá válnak. Az egész regény a szórakoztató elbeszélőmód mögött mégis egy szomorkás drámát ábrázol, mert az ötvenes Magyar Oszkár nem tudta azt az életet megvalósítani, amire mindig is vágyott, és így, a szűkített életlehetőségek között kell boldogulnia.   

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!