A magyar sci-fi egyik atyjáról, Zsoldos Péterről elnevezett díjjal minden évben a legjobb fantasztikus irodalmi alkotásokat jutalmazzák legjobb regény, novella és műfordítás kategóriában.
A 2022-es év díjazottjai:
Regény kategória – Lőrinczy Judit: Az utolsó tanú
Novella kategória – Moskát Anita: Fekete monitor
Fordításban megjelent mű kategória – Kim Stanley Robinson: A Jövő Minisztériuma (ford. Farkas Veronika)
Közönségdíj – Kondor Vilmos: Második magyar köztársaság
A győztes művek idén is a Libri könyvesboltok marketingtámogatásában részesülnek.
Lőrinczy Judit: Az utolsó tanú
A jogász és író Lőrinczy Judit az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyítette krimivel, fantasyvel és easternnel. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.
„Posztapokaliptikus világ, elsivatagosodott Alföld, a megfigyelőrendszerek ütközése a puszta törvényeivel, a jövő, amelyben a feléledő mítoszok jelentik a legnagyobb veszélyt – egy másik Magyarország, ahogyan még soha nem láttuk”
– mondta el H. Nagy Péter zsűritag laudációjában Lőrinczy Judit regényéről. – „megváltoztatja a betyárromantikához való hozzáférésünk távlatszerkezetét, miközben újraírja az Atilla halálához kapcsolódó mondakört.”
Cikkünkben többek között ezt írtuk a regényről: “Lőrinczy a látomások cselekményformáló ereje kapcsán fejtegeti a szabad akarat kontra végzet kérdéskörét is. Nemcsak azt, hogy vajon tudunk-e változtatni az eleve elrendeltnek tűnő sorson, katasztrófákon, hanem azt is, hogy egyénként mennyi hatásunk lehet a Nagy Dolgok alakítására.” A kötetbe itt bele is olvashatsz.
Moskát Anita: Fekete monitor
Moskát Anita nyertes műve A hazugság tézisei című kötetben jelent meg, és a kilencvenes években népszerű Kaland-Játék-Kockázat lapozgatós játékkönyvek mintájára egy interaktív novella, amiben az olvasó a döntéseivel aktívan alakítja a történet alakulását. A Fekete monitor a munkahelyi kiégést járja körül, interjúnkban ezt mondta róla: “Legalább tíz éve görgettem magamban, hogy szeretnék egy ilyet írni, de nem találtam alkalmas témát hozzá. És amikor rájöttem, hogy kifejezetten a munkaerőpiaci kiégéssel szeretném összepárosítani, abban élesen megvolt az a kontraszt, hogy gyerekként azt hittük, hogy felnőttként majd mi irányítjuk az életünket, pedig a valóságban csak pörgünk a mókuskerékben. Érdekelt, hogy a lapozgatós forma milyen párbeszédbe tud kerülni a témával, milyen plusz játékot tudok még elmondani. Voltak már tesztolvasói, és szerintem sokat elárult a személyiségükről, hogy sikerült-e végigélniük a napot, vagy sem. Mert aki folyamatosan a munkát választja az alapvető szükségleteivel szemben, az viszonylag hamar eljut a »munkaviszonyod itt véget ért« lezárásig.”
Hiába látjuk már a kizsákmányoló életmódunk következményeit, magunktól nem fogunk lemondani a privilégiumainkról, véli Moskát Anita, aki három évvel a Zsoldos Péter-díjat elnyert Irha és bőr (cikkünk itt) után új kötettel jelentkezik. A hazugság téziseibe a korábban már megjelent és új novellák mellé egy friss kisregény is belefért, a könyvet pedig majd a Margón mutatja be. Interjúnkban beszélgettünk vele hazugság és valóság kapcsolatáról, az agresszor nézőpontról, a közéleti témák felbukkanásáról a történeteiben, és hogy miért olyan hangsúlyos nála, hogy mindennek ára van. Mesélt a saját súlyos kiégéséről is, és arról, hogyan tudott visszatérni az íráshoz. Fotók: Valuska Gábor
A hazugság tézisei tavaly 9. lett az év könyve listánkon, és olvasható benne a Szerződési szabadság című kisregény is, amivel Moskát idén szintén fent volt a Zsoldos shortlistjén. Moskátnak ez a második Zsoldos-díja, az elsőt az Irha és bőr című regényéért kapta.
Kim Stanley Robinson: A Jövő Minisztériuma. Fordította Farkas Veronika
Fordítóként Farkas Veronika is duplázott idén, hiszen a tavalyi nyertes Neuromancert is ő ültette át magyarra (a fordítási csapatmunkáról itt olvashatsz még).
Kim Stanley Robinson, a science fiction egyik legnagyobb ma élő óriása a klímaváltozás olyan vízióját mutatja be ebben a regényben, amilyet eddig elképzelni sem tudtunk. Olvass bele!
Kim Stanley Robinson évtizedek óta elismert sci-fi író volt és besöpörte a legnagyobb műfaji díjakat (Nebula, Locus, Hugo), mire A Jövő Minisztériuma még szélesebb körben ismertté tette a nevét. A kötet szinte nem is regényként, hanem tudományosan akkurátusan alátámasztott szimulációként működik annak felvázolására, mi lehet egy jó forgatókönyv a klímaválság kezelésére. “Robinson a jelenből kiindulva a lehető legoptimistább forgatókönyvet írja meg a klímaválság kezelésére, mely az elkeserítő és dühítő helyzetben nem a reménytelenséget sulykolja, épp ellenkezőleg: a kemény küzdelem árán elinduló, először elszigetelt, majd globális pozitív folyamatokat mutatja be lépésről lépésre. A regény így elkezd nem fikcióként, hanem kézikönyvként működni, hogy hogyan mentsük meg a világot a következő generációk számára” - írtuk kritikánkban. A könyv tavaly 8. lett az év könyve listánkon, az első fejezetet itt elolvashatod.
A shortlistre került regényekre az olvasóközönség is szavazhatott, így lett meg az idei év közönségdíjasa.
A zsűri laudációinak teljes szövege és a díjra jelölt művek listája a Zsoldos Péter-díj honlapján és Facebook-oldalán érhetőek el.
