Az apokalipszis mi magunk vagyunk – írtuk Krasznahorkai László elbeszéléséről megjelenésekor, amivel egyben azt is állítottuk, hogy a Herscht 07769 valamit nagyon eltalált abból a világvége hangulatból, amely az utóbbi időben meghatározza sokak közérzetét (világvége témájú könyveket ITT ajánlottunk).
Krasznahorkai könyvének a megjelenésekor hátborzongató aktualitást adott a Capitolium ostroma, és az egész QSámán-ügy, ugyanis talán az volt az egyik első olyan, nagyobb horderejű támadás, amely kifejezetten a közösségi médiában terjedő álhírek és összeesküvés-elméletek miatt történhetett meg. A Herscht 07769-ben Krasznahorkai éppen ezt, a post-truth korszakában kiépült új világrendet villantotta fel, pontosabban azt, hogy ennek a mechanizmusa miként működik az egyes embernél. Főhőse, Florian Herscht esetében egy teljesen sajátos világértelmezés születik: leveleket kezd írni Angela Merkel kancellárasszonynak, hogy figyelmeztesse egy kvantumfizikai problémára, amit egy kisvárosi szabadegyetem fizikatanárától hallott, és amiből arra következtet, hogy a világ el fog pusztulni. És miközben egyre jobban elkezd fanatizálódni, események láncolata indul be.
Decemberben Krasznahorkai László Herscht 07769 című regényét választotta az osztrák közszolgálati ORF a legjobbnak.
Tovább olvasokKrasznahorkai nagyszabású elbeszélése már-már fájdalmasan szórakoztató. Kritikánkban így írtunk róla: „Krasznahorkai világa kicsi és bejárható, mégis az apokalipszisre készülnek az itt lakók, mert egyre több az erőszak, félelmetesek a nácik, és egy ponton farkasok és egy sas is megjelennek, sőt a világjárvány is terjedni kezd. Az apokalipszis nem a farkasok megjelenésével indul el, hanem azzal, hogy egy közösség életéből eltűnik a remény, mert ez a fajta leszakadás és magára hagyottság a reménytelenséget jelenti.”
Olvass bele ITT vagy hallgass meg egy részletet belőle Máté Gábor előadásában.
