5 könyv, amelyben eljön a világvége

5 könyv, amelyben eljön a világvége

A világnak már számtalanszor megjósolták a végét, legutóbb 2012-ben okozott nagyobb felbolydulást, hogy az emberiség egy része komolyan attól tartott, hogy bekövetkezik az apokalipszis. A maják által jósolt dátum végül jött és ment, anélkül, hogy bármi is történt volna, ennek ellenére vannak olyan csoportok, amelyek komolyan készülnek a nagy összeomlásra. Az irodalomnak is kedvelt toposza a világvége, az utóbbi években több olyan könyv is megjelent, amelyben így vagy úgy, de elérkezünk az emberiség utolsó napjaihoz. Ezekből mutatunk most ötöt.

Forgách Kinga | 2020. július 14. |

Salman Rushdie: Quichotte

Salman Rushdie
Quichotte
Ford-: Greskovits Endre, Helikon, 2020, 525 oldal
Salman Rushdie: Quichotte

Salman Rushide legfrissebb regénye egy olyan Don Quijote-parafrázis, amely egyben komoly szatíra is a 21. századról: az elbutult képernyőfüggő emberekről, az idegengyűlöletről, az áttörhetetlen véleménybuborékokról, az interneten gerjesztett hisztériáról. A regény egy olyan Amerikában játszódik, amelynek vezérelve a függőség, és amelyben elmosódott az igazság és a hazugság határa. Ebben a korban a szavak elvesztették a jelentésüket, az emberek megjátszott kétdimenziós képekké váltak a közösségi médiában, és mindennek hatására valamiféle meghasadás megy végbe az emberi életekben: a családok szétszakítódnak, a szabadság és a jog pedig mindenhol támadás alatt áll. Talán nem is csoda, hogy mindennek a tetejébe még egy világjárvány is kitör, egyre többeket ér el a vakság vírusa (nem csak átvitt értelemben), majd pedig beköszönt a világvége. A könyvről (olvass bele ITT), ezt írtuk kritikánkban:

„Rushdie regénye mindenekelőtt a világ szétcsúszásáról szól, arról, hogy az emberi élet foszladozik, hogy nem jó irányba tartunk mostanában. A Quichotte univerzumában a vakság járványa pusztít, lyukak keletkeznek az univerzumon, a bolygó pusztulóban van. Az útnak, amit a szereplők megtesznek, így nem lehet értelme, hiszen ilyen körülmények közt nem létezhet megérkezés, sem pedig semmilyen beteljesülés.”

„Az események megelőzték okaikat, ezért nagy lyuk jelent meg a Negyvenkettedik utca és a Lexington Avenue kereszteződésben, egy lyuk, amelybe autók hullottak bele röviddel azelőtt, hogy felrobbant volna a gázvezeték, ami a lyuk megjelenésének oka volt.”

Rushdie a Szerző haláláról akart ìrni, világvége lett belőle - Könyves magazin

Egy globális vírus tör ki Salman Rushdie új regényében, amely komoly egészségügyi vészhelyzetet és pánikot okoz. Hogy a regény és a valóság mennyire összecsúszik, azt ez a motívum jól szemlélteti, ahogy azt is, hogy a szerző mennyire eltalált valamit abból, amiről a jelenünk szól. A Quichotte a hét könyve.

Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér

Krasznahorkai László
Báró Wenckheim hazatér
Magvető, 2017, 508 oldal
Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér

A magyarok még Krasznahorkai új regényében is a csodát várják – írtuk anno a Báró Wenckheim hazatérről, amely azóta hatalmas utat járt be, itthon besöpörte az Aegon-díjat és a külföldön is nagy sikereket ért el. „Összetett, nagyszerű, ráadásul szórakoztató regényt írt Krasznahorkai László, aki kivételesen érzékeli szereplői motivációit, nagyravágyásukban rejlő kicsinyességüket, vagy a magyar társadalom jelenlegi állapotát. Nyelvezete, stílusa elemelt, mégis minden szereplőjét igyekszik megérteni, nem akar moralizálni döntéseikről vagy karakterjegyeikről.” – írtuk akkor a regényről. A csoda azonban ebben a történetben sem érkezik meg, hiába is várja az mindenki a híres Báró személyétől, aki Buenos Airesből tér haza szülőföldjére. Van helyette viszont égő Csipkebokor, magyar rögvalóság, alaptörvényben rögzített félelem, és van Magyarországot beszántó apokalipszis.

„Kigyulladt a Stréber, és kigyulladt az állomásépület, és kigyulladt a Nagyromán templom, a Prekup-kút, az Aranyháromszög, a Városháza a könyvtárral és a Vágóhíd a Tejporgyárral együtt, a Vár, a Fürdő, az Árvaház és a parkok és az utcák és a kertek, ugyanakkor így leírni a dolgot félrevezető, mert arra gondolna az ember, hogy valaki azt mondja, hogy valaki elmeséli, hogy valaki szavakba önti, hogy egyszer csak kigyulladt a Stréber, és kigyulladt az állomásépület, és kigyulladt a Nagyromán templom, a Prekup-kút, az Aranyháromszög, a Városháza a könyvtárral és a Vágóhíd a Tejporgyárral együtt, a Vár, a Fürdő, az Árvaház és a parkok és az utcák és a kertek, mert nem, erről szó nincs így, ebben a sorrendben, mert nem volt semmiféle sorrend, mivel nem egymás után gyulladtak ki a dolgok, hanem pontosan ugyanabban a pillanatban”

Krasznahorkai: Az a borzasztó helyzet áll elő, hogy semmit sem tudunk a saját valóságunkról - Könyves magazin

Fotó: Valuska Gábor Krasznahorkai László kapta idén az Aegon Művészeti Díjat Báró Wenckheim hazatér című regényéért. „Bele sem merek gondolni, hogy micsoda teher lehet egy ilyen, egy ekkora életmű. Azazhogy mekkora erő kellhet ahhoz, hogy valaki egy ilyen, egy ekkora teherrel játsszon. Merthogy, kérem szépen, Krasznahorkai játszik, Krasznahorkai mulattat, Krasznahorkai bohóckodik, Krasznahorkai gúnyolódik, Krasznahorkai ironizál.

Kőrösi Zoltán: Az ítéletidő

Kőrösi Zoltán
Az ítéletidő
Jelenkor, 2016, 216 oldal
Kőrösi Zoltán: Az ítéletidő

Kőrösi Zoltán utolsó regénye kísérteties módon egy világvége-történet volt. Az ítéletidőben az apokalipszis csak Magyarországot érinti, egészen pontosan az Angyal és a Mester utca sarkán kezdődik el egy őszi délutánon: egyszerűen csak megnyílik a Föld Ferencvárosban és elkezdődik a végítélet, a két főszereplő, Borisz és Robi bácsi pedig az események közepében találják magukat egyik pillanatról a másikra. A különös történések persze egyre nagyobb bajt okoznak, elmegy az áram, furcsa lesz a Duna, angyalok jelennek meg, anarchia lesz, szóval minden pont úgy zajlik, ahogy annak egy jó kis apokalipszis közben lennie kell.

„Az áramszünet úgy terjedt ki a városra, mintha egy titkos, földalatti földrengés koncentrikus körei hullámoztak volna szerteszét: előbb a Tölcsér közvetlen környékén aludtak ki a lámpák, álltak meg a gépek, némultak el a készülékek, majd gyorsan elsötétült a Ferencváros, egyidejűleg a Belváros és Buda, s az áramszünet megbénította a Soroksári út mentén és az Üllői út túloldalán lakók életét is. Egy napja még világosság volt, estére sötétségbe és némaságba borult a város.”

"Kilyukadt a térkép, és Magyarország kiesett rajta" - Kőrösi Zoltán (1962 - 2016) - Könyves magazin

"És disznóság, hogy a világnak egyáltalán van eleje és vége is, ráadásul akkor és úgy, amikor az a világ kénye és kedve szerint történik, mármint a világ természete és saját törvényei szerint. Soha nem akkor, amikor az emberek számítanának rá, s főleg nem akkor, amikorra kiszámolják, hogy vége kell hogy legyen" - írja utolsó könyvében a 2016.

Margaret Atwood: MaddAddam-trilógia

Margaret atwood
Az özönvíz éve
Ford.: Varga Zsuzsanna, Horváth Viktor, Jelenkor, 2019, 652 oldal
Margaret Atwood: Az özönvíz éve

Margaret Atwood nagyszabású, háromrészes disztópiájában levezette, hogyan fog kihalni az emberiség, ráadásul mindezt úgy tette, hogy csupa olyan jelenségből, technológiából és ötletből indult ki, amely már létezik vagy fejlesztés alatt áll (vagy már megvan rá az elméleti lehetőség). A klímaváltozás mellett a könyvekben hangsúlyos téma az új vírusok és baktériumok megjelenése okozta veszély. Igaz, ezek a trilógia világában nem feltétlen maguktól terjednek hipersebességgel. A világvége, vagy más néven a víztelen özönvíz jön, csak ezentúl nem az Isten az, aki el akarja törölni az emberiséget, hanem maga az ember.

A trilógiáról kritikánkban ezt írtuk:

„A MaddAddam-trilógia nagyon jól felépített disztópia, amelyben jó ritmusban váltakoznak a súlyos és könnyed részek, és amelyet mondatszinten és történetszinten is átsző Margaret Atwood sajátos fekete humora. Ráadásul megjelenik benne számos olyan téma is, ami mostanában élénken foglalkoztatja a közvéleményt, és aminek súlyos következményei lehetnek a jövőben. A MaddAddam világában is vannak ugyanis olyanok, akik tagadják a klímaváltozást, akik falat emelnek a menekültek ellen, és akik nem félnek áthágni a természet törvényeit. Atwood a könyvekben világossá teszi, hogy az ilyen folyamatok ellen tenni kell valamit, mert a következményeket nemcsak ők, hanem az egész emberiség fogja elszenvedni. "

„Fogtuk a világot, amit megkaptunk és gondatlanul elpusztítottuk a szövetét is, a Teremtményeit is.”

Atwood kihalásra ítélte az emberiséget - Könyves magazin

„Bár a , melyeknek egyelőre megjósolhatatlan a kimenetelük (az interjúnkat a szerzővelMaddAddam fikció, egyetlen olyan technológia vagy biolény sem szerepel benne, ami nem létezik, nem áll fejlesztés alatt, illetve nincs rá elméleti lehetőség már jelenleg is" - írja Margaret Atwood a MaddAddam-trilógia utolsó oldalain.

Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk

Selyem Zsuzsa
Az első világvége, amit együtt töltöttünk
Jelenkor, 2020, 154 oldal
Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk

Selyem Zsuzsa novelláskötete egyéni és közösségi világvégék felől közelít a számára legfontosabb kérdéshez, milyenek is vagyunk mi emberek. Hogy viselkedünk normális és határhelyzetekben. Hogyan határozza meg lehetőségeinket a körülöttünk lévő világ, ami nehéz, letehetetlen teher. A kötetről ezt írtuk: „Már csak két perc van hátra a pusztulásig, olvasta az elbeszélő a New York Timesban. Ugyanez az elbeszélő azt is tudatosítja magában, hogy születésekor még 12 perc volt hátra az emberiség történetéből. Ötven éve számolunk vissza, csalunk a kis- és nagymutatóval is, hátha megváltozik az emberiség története, a tudósok meg minden évben megállapítják, mennyit romlott a helyzet, aszerint állítják be az órát. Az atomháború hívta elő a tudósok figyelmeztetését, de valójában nagyon sokat nem számít a kezdeményezésük, úgy tesszük tönkre a körülöttünk lévő világot, hogy már csodálkozni sem tudunk rajta.” (Beszélgetésünket Selyem Zsuzsával ITT tudjátok visszanézni.)

Az én falamra egy óra van rajzolva, rajta még 3 perc van a világvégéig, ó, azok a régi szép idők!”

Selyem Zsuzsa: Ötven éve aktuális a világvége - Összekötve - Könyves magazin

Négy év után ismét új kötettel jelentkezett Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk című novelláskötet pedig sajnos nem is lehetne aktuálisabb. A szerzővel a számtalan megidézett világ alakjainak személyes katasztrófáiról, zoomorfizált emberekről, izolációról, szexizmusról és humorról is beszélgettünk az Összekötve szerdai műsorában.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Rushdie a Szerző haláláról akart ìrni, világvége lett belőle

Egy globális vírus tör ki Salman Rushdie új regényében, amely komoly egészségügyi vészhelyzetet és pánikot okoz. Hogy a regény és a valóság mennyire összecsúszik, azt ez a motívum jól szemlélteti, ahogy azt is, hogy a szerző mennyire eltalált valamit abból, amiről a jelenünk szól. A Quichotte a hét könyve.

...
Kritika

Mindenkinek megvan a saját világvégéje

Selyem Zsuzsa játékosan mesél tizenöt novellában emberekről és állatokról, akik be vannak zárva saját történeteikbe. Az első világvége, amit együtt töltöttünk a hét könyve.

...
Kritika

“Mindenki magának akarja a világvégét”

Don DeLillo tizenhetedik regénye, a Nulla K halálfélelemről, szorongásról, diszfunkcionális családokról és a katasztrófa mibenlétéről szól. A hét könyvében mindenki azon dolgozik, hogy legyőzze a halált.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. A jómódú családból származó Erzsébet és az indiai Yesudian történetét Kertész Edina írta meg. Olvass bele!