5 könyv, amelyben eljön a világvége

5 könyv, amelyben eljön a világvége

A világnak már számtalanszor megjósolták a végét, legutóbb 2012-ben okozott nagyobb felbolydulást, hogy az emberiség egy része komolyan attól tartott, hogy bekövetkezik az apokalipszis. A maják által jósolt dátum végül jött és ment, anélkül, hogy bármi is történt volna, ennek ellenére vannak olyan csoportok, amelyek komolyan készülnek a nagy összeomlásra. Az irodalomnak is kedvelt toposza a világvége, az utóbbi években több olyan könyv is megjelent, amelyben így vagy úgy, de elérkezünk az emberiség utolsó napjaihoz. Ezekből mutatunk most ötöt.

Forgách Kinga | 2020. július 14. |

Salman Rushdie: Quichotte

Salman Rushdie
Quichotte
Ford-: Greskovits Endre, Helikon, 2020, 525 oldal
Salman Rushdie: Quichotte

Salman Rushide legfrissebb regénye egy olyan Don Quijote-parafrázis, amely egyben komoly szatíra is a 21. századról: az elbutult képernyőfüggő emberekről, az idegengyűlöletről, az áttörhetetlen véleménybuborékokról, az interneten gerjesztett hisztériáról. A regény egy olyan Amerikában játszódik, amelynek vezérelve a függőség, és amelyben elmosódott az igazság és a hazugság határa. Ebben a korban a szavak elvesztették a jelentésüket, az emberek megjátszott kétdimenziós képekké váltak a közösségi médiában, és mindennek hatására valamiféle meghasadás megy végbe az emberi életekben: a családok szétszakítódnak, a szabadság és a jog pedig mindenhol támadás alatt áll. Talán nem is csoda, hogy mindennek a tetejébe még egy világjárvány is kitör, egyre többeket ér el a vakság vírusa (nem csak átvitt értelemben), majd pedig beköszönt a világvége. A könyvről (olvass bele ITT), ezt írtuk kritikánkban:

„Rushdie regénye mindenekelőtt a világ szétcsúszásáról szól, arról, hogy az emberi élet foszladozik, hogy nem jó irányba tartunk mostanában. A Quichotte univerzumában a vakság járványa pusztít, lyukak keletkeznek az univerzumon, a bolygó pusztulóban van. Az útnak, amit a szereplők megtesznek, így nem lehet értelme, hiszen ilyen körülmények közt nem létezhet megérkezés, sem pedig semmilyen beteljesülés.”

„Az események megelőzték okaikat, ezért nagy lyuk jelent meg a Negyvenkettedik utca és a Lexington Avenue kereszteződésben, egy lyuk, amelybe autók hullottak bele röviddel azelőtt, hogy felrobbant volna a gázvezeték, ami a lyuk megjelenésének oka volt.”

Rushdie a Szerző haláláról akart ìrni, világvége lett belőle - Könyves magazin

Egy globális vírus tör ki Salman Rushdie új regényében, amely komoly egészségügyi vészhelyzetet és pánikot okoz. Hogy a regény és a valóság mennyire összecsúszik, azt ez a motívum jól szemlélteti, ahogy azt is, hogy a szerző mennyire eltalált valamit abból, amiről a jelenünk szól. A Quichotte a hét könyve.

Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér

Krasznahorkai László
Báró Wenckheim hazatér
Magvető, 2017, 508 oldal
Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér

A magyarok még Krasznahorkai új regényében is a csodát várják – írtuk anno a Báró Wenckheim hazatérről, amely azóta hatalmas utat járt be, itthon besöpörte az Aegon-díjat és a külföldön is nagy sikereket ért el. „Összetett, nagyszerű, ráadásul szórakoztató regényt írt Krasznahorkai László, aki kivételesen érzékeli szereplői motivációit, nagyravágyásukban rejlő kicsinyességüket, vagy a magyar társadalom jelenlegi állapotát. Nyelvezete, stílusa elemelt, mégis minden szereplőjét igyekszik megérteni, nem akar moralizálni döntéseikről vagy karakterjegyeikről.” – írtuk akkor a regényről. A csoda azonban ebben a történetben sem érkezik meg, hiába is várja az mindenki a híres Báró személyétől, aki Buenos Airesből tér haza szülőföldjére. Van helyette viszont égő Csipkebokor, magyar rögvalóság, alaptörvényben rögzített félelem, és van Magyarországot beszántó apokalipszis.

„Kigyulladt a Stréber, és kigyulladt az állomásépület, és kigyulladt a Nagyromán templom, a Prekup-kút, az Aranyháromszög, a Városháza a könyvtárral és a Vágóhíd a Tejporgyárral együtt, a Vár, a Fürdő, az Árvaház és a parkok és az utcák és a kertek, ugyanakkor így leírni a dolgot félrevezető, mert arra gondolna az ember, hogy valaki azt mondja, hogy valaki elmeséli, hogy valaki szavakba önti, hogy egyszer csak kigyulladt a Stréber, és kigyulladt az állomásépület, és kigyulladt a Nagyromán templom, a Prekup-kút, az Aranyháromszög, a Városháza a könyvtárral és a Vágóhíd a Tejporgyárral együtt, a Vár, a Fürdő, az Árvaház és a parkok és az utcák és a kertek, mert nem, erről szó nincs így, ebben a sorrendben, mert nem volt semmiféle sorrend, mivel nem egymás után gyulladtak ki a dolgok, hanem pontosan ugyanabban a pillanatban”

Krasznahorkai: Az a borzasztó helyzet áll elő, hogy semmit sem tudunk a saját valóságunkról - Könyves magazin

Fotó: Valuska Gábor Krasznahorkai László kapta idén az Aegon Művészeti Díjat Báró Wenckheim hazatér című regényéért. „Bele sem merek gondolni, hogy micsoda teher lehet egy ilyen, egy ekkora életmű. Azazhogy mekkora erő kellhet ahhoz, hogy valaki egy ilyen, egy ekkora teherrel játsszon. Merthogy, kérem szépen, Krasznahorkai játszik, Krasznahorkai mulattat, Krasznahorkai bohóckodik, Krasznahorkai gúnyolódik, Krasznahorkai ironizál.

Kőrösi Zoltán: Az ítéletidő

Kőrösi Zoltán
Az ítéletidő
Jelenkor, 2016, 216 oldal
Kőrösi Zoltán: Az ítéletidő

Kőrösi Zoltán utolsó regénye kísérteties módon egy világvége-történet volt. Az ítéletidőben az apokalipszis csak Magyarországot érinti, egészen pontosan az Angyal és a Mester utca sarkán kezdődik el egy őszi délutánon: egyszerűen csak megnyílik a Föld Ferencvárosban és elkezdődik a végítélet, a két főszereplő, Borisz és Robi bácsi pedig az események közepében találják magukat egyik pillanatról a másikra. A különös történések persze egyre nagyobb bajt okoznak, elmegy az áram, furcsa lesz a Duna, angyalok jelennek meg, anarchia lesz, szóval minden pont úgy zajlik, ahogy annak egy jó kis apokalipszis közben lennie kell.

„Az áramszünet úgy terjedt ki a városra, mintha egy titkos, földalatti földrengés koncentrikus körei hullámoztak volna szerteszét: előbb a Tölcsér közvetlen környékén aludtak ki a lámpák, álltak meg a gépek, némultak el a készülékek, majd gyorsan elsötétült a Ferencváros, egyidejűleg a Belváros és Buda, s az áramszünet megbénította a Soroksári út mentén és az Üllői út túloldalán lakók életét is. Egy napja még világosság volt, estére sötétségbe és némaságba borult a város.”

"Kilyukadt a térkép, és Magyarország kiesett rajta" - Kőrösi Zoltán (1962 - 2016) - Könyves magazin

"És disznóság, hogy a világnak egyáltalán van eleje és vége is, ráadásul akkor és úgy, amikor az a világ kénye és kedve szerint történik, mármint a világ természete és saját törvényei szerint. Soha nem akkor, amikor az emberek számítanának rá, s főleg nem akkor, amikorra kiszámolják, hogy vége kell hogy legyen" - írja utolsó könyvében a 2016.

Margaret Atwood: MaddAddam-trilógia

Margaret atwood
Az özönvíz éve
Ford.: Varga Zsuzsanna, Horváth Viktor, Jelenkor, 2019, 652 oldal
Margaret Atwood: Az özönvíz éve

Margaret Atwood nagyszabású, háromrészes disztópiájában levezette, hogyan fog kihalni az emberiség, ráadásul mindezt úgy tette, hogy csupa olyan jelenségből, technológiából és ötletből indult ki, amely már létezik vagy fejlesztés alatt áll (vagy már megvan rá az elméleti lehetőség). A klímaváltozás mellett a könyvekben hangsúlyos téma az új vírusok és baktériumok megjelenése okozta veszély. Igaz, ezek a trilógia világában nem feltétlen maguktól terjednek hipersebességgel. A világvége, vagy más néven a víztelen özönvíz jön, csak ezentúl nem az Isten az, aki el akarja törölni az emberiséget, hanem maga az ember.

A trilógiáról kritikánkban ezt írtuk:

„A MaddAddam-trilógia nagyon jól felépített disztópia, amelyben jó ritmusban váltakoznak a súlyos és könnyed részek, és amelyet mondatszinten és történetszinten is átsző Margaret Atwood sajátos fekete humora. Ráadásul megjelenik benne számos olyan téma is, ami mostanában élénken foglalkoztatja a közvéleményt, és aminek súlyos következményei lehetnek a jövőben. A MaddAddam világában is vannak ugyanis olyanok, akik tagadják a klímaváltozást, akik falat emelnek a menekültek ellen, és akik nem félnek áthágni a természet törvényeit. Atwood a könyvekben világossá teszi, hogy az ilyen folyamatok ellen tenni kell valamit, mert a következményeket nemcsak ők, hanem az egész emberiség fogja elszenvedni. "

„Fogtuk a világot, amit megkaptunk és gondatlanul elpusztítottuk a szövetét is, a Teremtményeit is.”

Atwood kihalásra ítélte az emberiséget - Könyves magazin

„Bár a , melyeknek egyelőre megjósolhatatlan a kimenetelük (az interjúnkat a szerzővelMaddAddam fikció, egyetlen olyan technológia vagy biolény sem szerepel benne, ami nem létezik, nem áll fejlesztés alatt, illetve nincs rá elméleti lehetőség már jelenleg is" - írja Margaret Atwood a MaddAddam-trilógia utolsó oldalain.

Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk

Selyem Zsuzsa
Az első világvége, amit együtt töltöttünk
Jelenkor, 2020, 154 oldal
Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk

Selyem Zsuzsa novelláskötete egyéni és közösségi világvégék felől közelít a számára legfontosabb kérdéshez, milyenek is vagyunk mi emberek. Hogy viselkedünk normális és határhelyzetekben. Hogyan határozza meg lehetőségeinket a körülöttünk lévő világ, ami nehéz, letehetetlen teher. A kötetről ezt írtuk: „Már csak két perc van hátra a pusztulásig, olvasta az elbeszélő a New York Timesban. Ugyanez az elbeszélő azt is tudatosítja magában, hogy születésekor még 12 perc volt hátra az emberiség történetéből. Ötven éve számolunk vissza, csalunk a kis- és nagymutatóval is, hátha megváltozik az emberiség története, a tudósok meg minden évben megállapítják, mennyit romlott a helyzet, aszerint állítják be az órát. Az atomháború hívta elő a tudósok figyelmeztetését, de valójában nagyon sokat nem számít a kezdeményezésük, úgy tesszük tönkre a körülöttünk lévő világot, hogy már csodálkozni sem tudunk rajta.” (Beszélgetésünket Selyem Zsuzsával ITT tudjátok visszanézni.)

Az én falamra egy óra van rajzolva, rajta még 3 perc van a világvégéig, ó, azok a régi szép idők!”

Selyem Zsuzsa: Ötven éve aktuális a világvége - Összekötve - Könyves magazin

Négy év után ismét új kötettel jelentkezett Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk című novelláskötet pedig sajnos nem is lehetne aktuálisabb. A szerzővel a számtalan megidézett világ alakjainak személyes katasztrófáiról, zoomorfizált emberekről, izolációról, szexizmusról és humorról is beszélgettünk az Összekötve szerdai műsorában.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Rushdie a Szerző haláláról akart ìrni, világvége lett belőle

Egy globális vírus tör ki Salman Rushdie új regényében, amely komoly egészségügyi vészhelyzetet és pánikot okoz. Hogy a regény és a valóság mennyire összecsúszik, azt ez a motívum jól szemlélteti, ahogy azt is, hogy a szerző mennyire eltalált valamit abból, amiről a jelenünk szól. A Quichotte a hét könyve.

...
Kritika

Mindenkinek megvan a saját világvégéje

Selyem Zsuzsa játékosan mesél tizenöt novellában emberekről és állatokról, akik be vannak zárva saját történeteikbe. Az első világvége, amit együtt töltöttünk a hét könyve.

...
Kritika

“Mindenki magának akarja a világvégét”

Don DeLillo tizenhetedik regénye, a Nulla K halálfélelemről, szorongásról, diszfunkcionális családokról és a katasztrófa mibenlétéről szól. A hét könyvében mindenki azon dolgozik, hogy legyőzze a halált.

A hét könyve
Kritika
A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat
...
Kritika

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

Száz évvel ezelőtt született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!