Az emberiség történetében egyedülálló veszély a közösségi média, állítja 17 amerikai tudós

Az emberiség történetében egyedülálló veszély a közösségi média, állítja 17 amerikai tudós

“A 7,8 milliárdból ma már 3,6 milliárd lelket elérő közösségi média nemcsak a véleményalkotást befolyásolja, de képes megváltoztatni emberek csoportos viselkedését is. Ezáltal pedig olyan típusú veszélyforrás, amilyen még nem volt a történelemben” - idézi a VálaszOnline 17 amerikai tudós közös kiáltványát, amit a világ egyik legfontosabb tudományos szakfolyóiratában, a PNAS-ban jelentettek meg A globális csoportos viselkedés irányítása (Stewardship of global collective behavior) címmel - a cikket nyilatkozatok is kísérték. A hír mellé most hasznos olvasmányokat ajánlunk.

sa | 2021. július 06. |

A tudósok különféle területekről érkeztek a közös állásponthoz: fizika, pszichológia, etika, ökológia, elméleti biológia. A leghíresebb közülük Carl Bergstrom evolúcióbiológus, a Washingtoni Egyetem professzora, akinek azt a nemzetközileg elhíresült ábrát és a hozzá tartozó elemzést köszönhetjük, amiben azt magyarázta el, miért fontos a járvány kezelése szempontjából, hogy a védekezéssel és a megelőzéssel minél jobban kilaposítsuk a járványgörbét.

Bergstromék konkrét krízisekkel illusztrálják, mi minden írható az új kommunikációs platformok számlájára. Az egyik legsúlyosabb szerintük a dezinformáció, a félretájékoztatás, az álhírek terjedése, aminek eredménye az Egyesült Államokban ijesztő mértékben terjedő (és Magyarországon is bőven tapasztalható) járványtagadás, maszk- és oltásellenesség. A másik pedig a 2017-es mianmari népirtás, amikor a muszlim kisebbséghez tartozó rohingyák tömegeit mészárolták le, és az ENSZ jelentése szerint a gyilkosságok brutalitásában és mennyiségében nagy szerepet játszottak a Facebookon terjedő uszítások.

A 17 tudós kérdések sorát teszi fel a cikkben, mert szerintük ebben az új jelenségben 

a legijesztőbbek azok, amiket még mindig nem tudunk a szociális média hatásáról az emberi faj viselkedésére egyénileg és közösségként.

Szerintük ugyanis nem egyszerű technológiai szintlépés történt, hogy régen papíron olvastunk és rádiót hallgattunk, most pedig képernyőn (is) olvasunk és fogadjuk be az írott, hang- és videóinformációt. Ezek a tudósok azt állítják, hogy a változások az egész működésünket és a csoportos viselkedésünket is átalakítják. Emiatt pedig új tudományos együttműködést sürgetnek.

Ha minimálisan is komolyan vesszük a szakértők figyelmeztetését, akkor amit valamennyien megtehetünk a saját életünkben, az a közösségi média tudatosabb használata és a hiteles forrásból történő tájékozódás. Előbbire nagyon üdítő és tanulságos tud lenni, ha akár a szabadságunk idején, de böjtöt tartunk, és egy-két hétre, akár egy hónapra lejövünk Facebookról, Twitterről, Instagramról stb. Utóbbihoz némi olvasnivalót ajánlunk.

Krekó Péter: Tömegparanoia 2.0

KREKÓ PÉTER
Tömegparanoia 2.0 - Összeesküvés-elméletek, álhírek és dezinformáció
Athenaeum Kiadó, 2021, 343 oldal
-

“Ha egy eszmében sokan hisznek, attól az még nem válik valóságossá, mégis hatni fog a világra” - írja Krekó Péter Tömegparanoia 2.0 című könyvében. A kötet első változata 2018-ban jelent meg, és a konteók mellett olyan égető kérdéseket tárgyalt tudományos igénnyel, de közérthetően, mint az álhírek és a post-truth valósága. A 2.0 ennek aktualizált, áramvonalasított új kiadása, amiben a szerző a pandémia gerjesztette jelenségekre is reagál. Krekó Péterrel ebben az interjúban beszélgettünk, ahol arról is szó volt, hogy az összeesküvés-elmélet, a konteó miért nem csak a “vesztesek” hiedelme.

Jaron Lanier: Miért töröld magad azonnal a közösségi oldalakról? 10 érv

Jaron Lanier
Miért töröld magad azonnal a közösségi oldalakról? - 10 érv
Ford. Harasztos Ágnes, Európa, 2020, 244 oldal
-

A Szilícium-völgy és a virtuális valóság úttörője, Jaron Lanier tíz szakmai és személyes érvet sorakoztat fel amellett, hogy miért kellene - lehetőleg most azonnal - elhagynunk a közösségi média felületeit, hogy a mérgező hatásaitól megszabadulva boldogabb életet élhessünk.

A szerző elismert kutató, informatikus, filozófus és jövőkutató. Szerinte a közösségi média a legrosszabbat hozza ki belőlünk: a népszerűség, a siker és az őszinte kapcsolatok illúzióját táplálja bennünk, eltorzítja az igazsághoz való viszonyunkat, amivel a politika világa is egyre polarizáltabbá válik. Lanier nemcsak a közösségi oldalak működését elemzi szakértőként, de bennfentes információkat is megoszt arról, hogyan manipulálják a viselkedésünket a befolyásos nagyvállalatok vagy politikai érdekszférák. A szerző viszont igazi technooptimista, ezért arra is rávilágít, hogy a közösségi hálózatok hogyan lehetnének egy gazdagabb és teljesebb élet eszközei is. Lanierrel a könyv kapcsán Ezra Klein is beszélgetett a podcastjában, azt is érdemes meghallgatni:

Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari
Sapiens - Az emberiség rövid története
Ford. Torma Péter, Animus, 2020, 383 oldal
-

Az izraeli sztártörténész könyvét sokan vádolták már azzal, hogy túlságosan leegyszerűsíti az emberiség történetét (mint egyébként bármilyen áttekintő munka), tehát nem is azért ajánljuk itt, hogy ebből szedd össze a történelmi mikroinformációkat. Olyan közérthető, gondolatébresztő olvasmánynak viszont nagyon is alkalmas, hogy megmutassa az emberi történelmet összekötő habarcsot, azokat az evolúciós örökségeket és mentális konstrukciókat, amik lehetővé tették, hogy egyre bővülő közösségként együttműködő szervezeteket alakítsunk ki, amikből államok, jogrend, gazdaság, vallás - azaz kultúrák és civilizációk születtek. És születnek a mai napig. 

A Sapiens felkerült a Guardian listájára, amin a 21. század eddigi legfontosabb könyveit gyűjtötték össze. A 60 nyelvre lefordított és több mint 16 millió példányban elkelt bestseller két neves képregényrajzoló, David Vandermeulen és Daniel Casanave közreműködésével képregényként is megjelent. Hararival mi is interjúztunk, azt itt olvashatod el. Napjaink egyik legnagyobb hatású gondolkodója szerint a legfontosabb műfaj a sci-fi, és egy görögországi vitán azt is kifejtette, hogy napjainkban a gyarmatosításhoz elég megszerezni az adatokat, egy televíziós interjúban pedig a nemzetközi összefogást sürgette a járvány legyőzése érdekében.

Hírlevél feliratkozás


(Címlapi kép: Getty)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Krekó Péter: A konteó nem csak a "vesztesek" hiedelme

Biztos, hogy mindig csak a másik hiszi el az álhíreket és az összeesküvés-elméleteket? Meddig egészséges a gyanakvás, és hol van szükség bizalomra? Hol hibázott a hatalom és a hivatalos szervek? Interjú Krekó Péterrel.

...

Harari most képregényben meséli el az emberiség történetét

Végre magyarul is megjelent Yuval Noah Harari Sapiens című könyve - azúttal képregényként!

...

Harari: A gyarmatosításhoz ma már elég megszerezni az adatokat

Napjainkban az egyik legnagyobb hatású gondolkodónak tartják az izraeli Yuval Noah Hararit (tavaly mi is interjúztunk vele), aki a napokban egy görögországi vita résztvevője volt, de alkalmat kerített arra is, hogy megossza a véleményét a mesterséges intelligenciáról, ahogy arról is, veszélyben vannak-e a liberális értékek.

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

SZÓRAKOZÁS
...

A Kamaszok színésze könyvben folytatja a sorozat üzenetét

Apák fiaikhoz írt leveleit gyűjti össze.

...

A magyar Drakuláról készít filmet Leonardo DiCaprio

A film a színész fiatalkorára összpontosít. 

...

„Én sem vagyok boldog ettől” – George R. R. Martin reagált a kritikákra

Az író ezúttal mintha megértőbb lenne a rajongókkal.

Hírek
...

Az Egyesült Államokban nagyon veszik a Bibliát Charlie Kirk halála óta

...

Így kért 130 év után bocsánatot Oscar Wilde-tól a British Library

...

Netflix-sorozat készül a Kennedy-családról

...

Röhrig Géza is feltűnik Timothée Chalamet új filmjében

...

Még halloween előtt piacra dobtak egy vámpírregényt, aminek szaga is van

...

Nézd meg, hogyan restaurálnak egy Jókai-könyvet!

Kiemeltek
...

Visky András: Ez a regény az élők feltámadásáról szól

Visky András új könyve „körbeöleli” a Kitelepítést.

...

A diktatúra árnyékai között is lehet varázslatos a gyerekkor

A gyerekkor ártatlanságát még a legnehezebb körülmények sem tudják felülírni. 

...

Clare Leslie Hall bestsellere csavar egyet a romantikus regény műfaján

A TBR podcast új részében Clare Leslie Hall sikerkönyvéről beszélgetünk Kiss Viki könyves influenszerrel.

A hét könyve
Kritika
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak
A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

A szerelem a legváratlanabb pillanatokban érhet utol: olvass bele Coco Mellors regényébe!

A szerelem a legváratlanabb pillanatokban érhet utol: olvass bele Coco Mellors regényébe!

Részlet a Kleopátra és Frankenstein című regényből.

Szerzőink

Valuska László
Valuska László

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

...

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

...

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

...

Kiss Viki könyvajánlója: Személyes célom, hogy az összes Colleen Hoover-könyvet elolvassam