A tudósok különféle területekről érkeztek a közös állásponthoz: fizika, pszichológia, etika, ökológia, elméleti biológia. A leghíresebb közülük Carl Bergstrom evolúcióbiológus, a Washingtoni Egyetem professzora, akinek azt a nemzetközileg elhíresült ábrát és a hozzá tartozó elemzést köszönhetjük, amiben azt magyarázta el, miért fontos a járvány kezelése szempontjából, hogy a védekezéssel és a megelőzéssel minél jobban kilaposítsuk a járványgörbét.
Bergstromék konkrét krízisekkel illusztrálják, mi minden írható az új kommunikációs platformok számlájára. Az egyik legsúlyosabb szerintük a dezinformáció, a félretájékoztatás, az álhírek terjedése, aminek eredménye az Egyesült Államokban ijesztő mértékben terjedő (és Magyarországon is bőven tapasztalható) járványtagadás, maszk- és oltásellenesség. A másik pedig a 2017-es mianmari népirtás, amikor a muszlim kisebbséghez tartozó rohingyák tömegeit mészárolták le, és az ENSZ jelentése szerint a gyilkosságok brutalitásában és mennyiségében nagy szerepet játszottak a Facebookon terjedő uszítások.
A 17 tudós kérdések sorát teszi fel a cikkben, mert szerintük ebben az új jelenségben
a legijesztőbbek azok, amiket még mindig nem tudunk a szociális média hatásáról az emberi faj viselkedésére egyénileg és közösségként.
Szerintük ugyanis nem egyszerű technológiai szintlépés történt, hogy régen papíron olvastunk és rádiót hallgattunk, most pedig képernyőn (is) olvasunk és fogadjuk be az írott, hang- és videóinformációt. Ezek a tudósok azt állítják, hogy a változások az egész működésünket és a csoportos viselkedésünket is átalakítják. Emiatt pedig új tudományos együttműködést sürgetnek.
Ha minimálisan is komolyan vesszük a szakértők figyelmeztetését, akkor amit valamennyien megtehetünk a saját életünkben, az a közösségi média tudatosabb használata és a hiteles forrásból történő tájékozódás. Előbbire nagyon üdítő és tanulságos tud lenni, ha akár a szabadságunk idején, de böjtöt tartunk, és egy-két hétre, akár egy hónapra lejövünk Facebookról, Twitterről, Instagramról stb. Utóbbihoz némi olvasnivalót ajánlunk.
Krekó Péter: Tömegparanoia 2.0
“Ha egy eszmében sokan hisznek, attól az még nem válik valóságossá, mégis hatni fog a világra” - írja Krekó Péter Tömegparanoia 2.0 című könyvében. A kötet első változata 2018-ban jelent meg, és a konteók mellett olyan égető kérdéseket tárgyalt tudományos igénnyel, de közérthetően, mint az álhírek és a post-truth valósága. A 2.0 ennek aktualizált, áramvonalasított új kiadása, amiben a szerző a pandémia gerjesztette jelenségekre is reagál. Krekó Péterrel ebben az interjúban beszélgettünk, ahol arról is szó volt, hogy az összeesküvés-elmélet, a konteó miért nem csak a “vesztesek” hiedelme.
Jaron Lanier: Miért töröld magad azonnal a közösségi oldalakról? 10 érv
A Szilícium-völgy és a virtuális valóság úttörője, Jaron Lanier tíz szakmai és személyes érvet sorakoztat fel amellett, hogy miért kellene - lehetőleg most azonnal - elhagynunk a közösségi média felületeit, hogy a mérgező hatásaitól megszabadulva boldogabb életet élhessünk.
A szerző elismert kutató, informatikus, filozófus és jövőkutató. Szerinte a közösségi média a legrosszabbat hozza ki belőlünk: a népszerűség, a siker és az őszinte kapcsolatok illúzióját táplálja bennünk, eltorzítja az igazsághoz való viszonyunkat, amivel a politika világa is egyre polarizáltabbá válik. Lanier nemcsak a közösségi oldalak működését elemzi szakértőként, de bennfentes információkat is megoszt arról, hogyan manipulálják a viselkedésünket a befolyásos nagyvállalatok vagy politikai érdekszférák. A szerző viszont igazi technooptimista, ezért arra is rávilágít, hogy a közösségi hálózatok hogyan lehetnének egy gazdagabb és teljesebb élet eszközei is. Lanierrel a könyv kapcsán Ezra Klein is beszélgetett a podcastjában, azt is érdemes meghallgatni:
Yuval Noah Harari: Sapiens
Az izraeli sztártörténész könyvét sokan vádolták már azzal, hogy túlságosan leegyszerűsíti az emberiség történetét (mint egyébként bármilyen áttekintő munka), tehát nem is azért ajánljuk itt, hogy ebből szedd össze a történelmi mikroinformációkat. Olyan közérthető, gondolatébresztő olvasmánynak viszont nagyon is alkalmas, hogy megmutassa az emberi történelmet összekötő habarcsot, azokat az evolúciós örökségeket és mentális konstrukciókat, amik lehetővé tették, hogy egyre bővülő közösségként együttműködő szervezeteket alakítsunk ki, amikből államok, jogrend, gazdaság, vallás - azaz kultúrák és civilizációk születtek. És születnek a mai napig.
A Sapiens felkerült a Guardian listájára, amin a 21. század eddigi legfontosabb könyveit gyűjtötték össze. A 60 nyelvre lefordított és több mint 16 millió példányban elkelt bestseller két neves képregényrajzoló, David Vandermeulen és Daniel Casanave közreműködésével képregényként is megjelent. Hararival mi is interjúztunk, azt itt olvashatod el. Napjaink egyik legnagyobb hatású gondolkodója szerint a legfontosabb műfaj a sci-fi, és egy görögországi vitán azt is kifejtette, hogy napjainkban a gyarmatosításhoz elég megszerezni az adatokat, egy televíziós interjúban pedig a nemzetközi összefogást sürgette a járvány legyőzése érdekében.
(Címlapi kép: Getty)
