Az emberiség történetében egyedülálló veszély a közösségi média, állítja 17 amerikai tudós

Az emberiség történetében egyedülálló veszély a közösségi média, állítja 17 amerikai tudós

“A 7,8 milliárdból ma már 3,6 milliárd lelket elérő közösségi média nemcsak a véleményalkotást befolyásolja, de képes megváltoztatni emberek csoportos viselkedését is. Ezáltal pedig olyan típusú veszélyforrás, amilyen még nem volt a történelemben” - idézi a VálaszOnline 17 amerikai tudós közös kiáltványát, amit a világ egyik legfontosabb tudományos szakfolyóiratában, a PNAS-ban jelentettek meg A globális csoportos viselkedés irányítása (Stewardship of global collective behavior) címmel - a cikket nyilatkozatok is kísérték. A hír mellé most hasznos olvasmányokat ajánlunk.

sa | 2021. július 06. |

A tudósok különféle területekről érkeztek a közös állásponthoz: fizika, pszichológia, etika, ökológia, elméleti biológia. A leghíresebb közülük Carl Bergstrom evolúcióbiológus, a Washingtoni Egyetem professzora, akinek azt a nemzetközileg elhíresült ábrát és a hozzá tartozó elemzést köszönhetjük, amiben azt magyarázta el, miért fontos a járvány kezelése szempontjából, hogy a védekezéssel és a megelőzéssel minél jobban kilaposítsuk a járványgörbét.

Bergstromék konkrét krízisekkel illusztrálják, mi minden írható az új kommunikációs platformok számlájára. Az egyik legsúlyosabb szerintük a dezinformáció, a félretájékoztatás, az álhírek terjedése, aminek eredménye az Egyesült Államokban ijesztő mértékben terjedő (és Magyarországon is bőven tapasztalható) járványtagadás, maszk- és oltásellenesség. A másik pedig a 2017-es mianmari népirtás, amikor a muszlim kisebbséghez tartozó rohingyák tömegeit mészárolták le, és az ENSZ jelentése szerint a gyilkosságok brutalitásában és mennyiségében nagy szerepet játszottak a Facebookon terjedő uszítások.

A 17 tudós kérdések sorát teszi fel a cikkben, mert szerintük ebben az új jelenségben 

a legijesztőbbek azok, amiket még mindig nem tudunk a szociális média hatásáról az emberi faj viselkedésére egyénileg és közösségként.

Szerintük ugyanis nem egyszerű technológiai szintlépés történt, hogy régen papíron olvastunk és rádiót hallgattunk, most pedig képernyőn (is) olvasunk és fogadjuk be az írott, hang- és videóinformációt. Ezek a tudósok azt állítják, hogy a változások az egész működésünket és a csoportos viselkedésünket is átalakítják. Emiatt pedig új tudományos együttműködést sürgetnek.

Ha minimálisan is komolyan vesszük a szakértők figyelmeztetését, akkor amit valamennyien megtehetünk a saját életünkben, az a közösségi média tudatosabb használata és a hiteles forrásból történő tájékozódás. Előbbire nagyon üdítő és tanulságos tud lenni, ha akár a szabadságunk idején, de böjtöt tartunk, és egy-két hétre, akár egy hónapra lejövünk Facebookról, Twitterről, Instagramról stb. Utóbbihoz némi olvasnivalót ajánlunk.

Krekó Péter: Tömegparanoia 2.0

KREKÓ PÉTER
Tömegparanoia 2.0 - Összeesküvés-elméletek, álhírek és dezinformáció
Athenaeum Kiadó, 2021, 343 oldal
-

“Ha egy eszmében sokan hisznek, attól az még nem válik valóságossá, mégis hatni fog a világra” - írja Krekó Péter Tömegparanoia 2.0 című könyvében. A kötet első változata 2018-ban jelent meg, és a konteók mellett olyan égető kérdéseket tárgyalt tudományos igénnyel, de közérthetően, mint az álhírek és a post-truth valósága. A 2.0 ennek aktualizált, áramvonalasított új kiadása, amiben a szerző a pandémia gerjesztette jelenségekre is reagál. Krekó Péterrel ebben az interjúban beszélgettünk, ahol arról is szó volt, hogy az összeesküvés-elmélet, a konteó miért nem csak a “vesztesek” hiedelme.

Jaron Lanier: Miért töröld magad azonnal a közösségi oldalakról? 10 érv

Jaron Lanier
Miért töröld magad azonnal a közösségi oldalakról? - 10 érv
Ford. Harasztos Ágnes, Európa, 2020, 244 oldal
-

A Szilícium-völgy és a virtuális valóság úttörője, Jaron Lanier tíz szakmai és személyes érvet sorakoztat fel amellett, hogy miért kellene - lehetőleg most azonnal - elhagynunk a közösségi média felületeit, hogy a mérgező hatásaitól megszabadulva boldogabb életet élhessünk.

A szerző elismert kutató, informatikus, filozófus és jövőkutató. Szerinte a közösségi média a legrosszabbat hozza ki belőlünk: a népszerűség, a siker és az őszinte kapcsolatok illúzióját táplálja bennünk, eltorzítja az igazsághoz való viszonyunkat, amivel a politika világa is egyre polarizáltabbá válik. Lanier nemcsak a közösségi oldalak működését elemzi szakértőként, de bennfentes információkat is megoszt arról, hogyan manipulálják a viselkedésünket a befolyásos nagyvállalatok vagy politikai érdekszférák. A szerző viszont igazi technooptimista, ezért arra is rávilágít, hogy a közösségi hálózatok hogyan lehetnének egy gazdagabb és teljesebb élet eszközei is. Lanierrel a könyv kapcsán Ezra Klein is beszélgetett a podcastjában, azt is érdemes meghallgatni:

Yuval Noah Harari: Sapiens

Yuval Noah Harari
Sapiens - Az emberiség rövid története
Ford. Torma Péter, Animus, 2020, 383 oldal
-

Az izraeli sztártörténész könyvét sokan vádolták már azzal, hogy túlságosan leegyszerűsíti az emberiség történetét (mint egyébként bármilyen áttekintő munka), tehát nem is azért ajánljuk itt, hogy ebből szedd össze a történelmi mikroinformációkat. Olyan közérthető, gondolatébresztő olvasmánynak viszont nagyon is alkalmas, hogy megmutassa az emberi történelmet összekötő habarcsot, azokat az evolúciós örökségeket és mentális konstrukciókat, amik lehetővé tették, hogy egyre bővülő közösségként együttműködő szervezeteket alakítsunk ki, amikből államok, jogrend, gazdaság, vallás - azaz kultúrák és civilizációk születtek. És születnek a mai napig. 

A Sapiens felkerült a Guardian listájára, amin a 21. század eddigi legfontosabb könyveit gyűjtötték össze. A 60 nyelvre lefordított és több mint 16 millió példányban elkelt bestseller két neves képregényrajzoló, David Vandermeulen és Daniel Casanave közreműködésével képregényként is megjelent. Hararival mi is interjúztunk, azt itt olvashatod el. Napjaink egyik legnagyobb hatású gondolkodója szerint a legfontosabb műfaj a sci-fi, és egy görögországi vitán azt is kifejtette, hogy napjainkban a gyarmatosításhoz elég megszerezni az adatokat, egy televíziós interjúban pedig a nemzetközi összefogást sürgette a járvány legyőzése érdekében.

Hírlevél feliratkozás


(Címlapi kép: Getty)

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Krekó Péter: A konteó nem csak a "vesztesek" hiedelme

Biztos, hogy mindig csak a másik hiszi el az álhíreket és az összeesküvés-elméleteket? Meddig egészséges a gyanakvás, és hol van szükség bizalomra? Hol hibázott a hatalom és a hivatalos szervek? Interjú Krekó Péterrel.

...
Hírek

Harari most képregényben meséli el az emberiség történetét

Végre magyarul is megjelent Yuval Noah Harari Sapiens című könyve - azúttal képregényként!

...
Hírek

Harari: A gyarmatosításhoz ma már elég megszerezni az adatokat

Napjainkban az egyik legnagyobb hatású gondolkodónak tartják az izraeli Yuval Noah Hararit (tavaly mi is interjúztunk vele), aki a napokban egy görögországi vita résztvevője volt, de alkalmat kerített arra is, hogy megossza a véleményét a mesterséges intelligenciáról, ahogy arról is, veszélyben vannak-e a liberális értékek.

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

Hírek
...
Könyves Advent

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Zöld

ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Könyves Advent

A LEGO egy család és egy cég története, ami kanyargósan vezet el a világsikerig

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Könyves Advent

Kekszek, reneszánsz receptek, erdélyi lakoma és az új Dragomán - ezeket a gasztrokönyveket ajánljuk karácsonyra

...
Könyves Advent

Dobray Sarolta történetei a nyomorban is megtalálják a vágyat a méltósággal élhető életre

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Gyerekirodalom

Az ünnep azé, aki várja - adventi mesekalendáriumok

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

...
Nagy

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

Pár hét különbséggel láttuk Ai Weiwei kiállítását az Albertinában, majd olvastuk az 1000 év öröm és bánat című sokkoló és nagyszerű önéletrajzot. Rengeteg kép egy memoárhoz.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Forgách Kinga

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

...
Simon Eszter

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?