A demokrácia mindig fenyegetés alatt van, hiszen az erősödéséhez nagyon sok előfeltétel szükséges - vélte az ekathimerini.com-nak adott interjújábanYuval Noah Harari, a Sapiens, a Homo Deus és a 21 lecke a 21. századra című könyvek szerzője. Az interjúban Harari úgy fogalmazott, hogy a demokrácia olyan, mint egy ritka virág, nem nőhet bárol, míg a diktatúra olyan, mint a gyom, ledobhatod bárhol, nőni fog. Harari szerint a liberális értékek is fenyegetés alatt vannak, de észben kell tartani, hogy valójában a történelem folyamán még sosem voltak ilyen széles körben elterjedtek és erősek, mint napjainkban. Szerinte három egyszerű kérdéssel tesztelni lehet, hogy valaki liberális-e:
1. Szerinted az embereknek jogukban áll maguknak megválasztani a kormányukat, ahelyett, hogy egy királynak engedelmeskednének?
2. Szerinted az embereknek jogukban áll megválasztani a szakmájukat, vagy ugyanazt a munkát kell végezniük, mint a szüleiknek? (Ami egyenlő azzal, hogy ha valakinek az apja parasztként dolgozott, akkor a gyerek is parasztként keresi a betevőt.)
3. Szerinted az embereknek jogukban áll megválasztaniuk élet- vagy házastársukat, ahelyett, hogy olyan személlyel kötnék össze az életüket, akit az idősebbek vagy a papok választanak ki a számukra?
Ha mindhárom kérdésre igen a válasz, akkor Harari szerint liberálisok vagyunk. Szerinte még azok is, akik konzervatívnak vallják magukat, nézeteiket tekintve sokkal librálisabbak, mint jó száz éve a radikális liberálisok voltak.
Harari: Az emberek nem mindig a legigazabb sztoriban hisznek - Könyves magazin
Fotó: Németh Dániel A 43 éves Yuval Noah Harari napjaink egyik legnagyobb hatású történész-gondolkodója, akinek olyan emberek is figyelnek a szavára, mint Bill Gates vagy Mark Zuckerberg (a Facebook-alapító épp a napokban interjúvolta meg, ITT meg is lehet nézni a beszélgetésüket).
Az interjúban szóba kerültek az összeesküvés-elméletek, amelyek ellen Harari szerint nem lehet úgy küzdeni, hogy tudományos adatokkal meg statisztikákkal bombázzuk az embereket ("az emberek a történetekben hisznek, nem a számokban"). Szerinte az igazság sokkal komplikáltabb és fájdalmasabb bármilyen kitalációnál. Így aztán szükség van egy hídra a tudományos világ és a népesség között, a saját munkája pedig részben ezt a hídszerepet tölti be. A gyors technológiai változások kapcsán úgy vélte, hogy a technológia bár valóban megszüntet munkahelyeket, ugyanakkor újakat is hoz létre - a nagy kihívás az lesz, hogy saját magunkat újra tudjuk képezni, újra és újra fel tudjuk találni magunkat ebben az új helyzetben, és nem pusztán egyszer az életben, hanem akár számos alkalommal is, ami rendkívül nehéz dolog.
A történelem senkinek sem ad engedményeket. Aki lemarad, nem panaszkodhat, nem mondhatja azt a világnak, hogy ez a tempó túl gyors neki. Érdemes megnézni, hogy a 19. századi ipari forradalom idején kik álltak az iparosodás élén, és kik voltak a sereghajtó országok. Utóbbiak pár évtizeddel később - hivatalosan vagy nem hivatalosan - az először iparosodott országok gyarmataivá váltak. Szerinte ugyanez történik most a mesterséges intelligenciával és a biotechnológiával is, és megint van egy megosztottság, hiszen néhány ország élen jár ebben, a többség pedig lemaradt - ezúttal pedig a szakadék is sokkal nagyobb közöttük, mint a 19. században volt. A 21. században már nem kell tankokat beküldeni, hogy gyarmattá váljon az ország, elég az adatokat kivonni, azaz megszerezni az adott országból. Szerinte az imperializmusnak egy olyan formáját látjuk most, amit ő "adat-kolonializmusnak" nevez.
Az interjúból kiderült az is, hogy Harari könyveiből képregények készülnek, igaz, nem ő rajzolja őket (saját bevallása szerint úgy rajzol, mint egy ötéves), hanem egy belga és egy francia művész. Harari érdekes kísérletnek nevezte, hogy más formában meséljen a történelemről, a tudományról, ehhez pedig az említett képregényben egy szuperhős figura segítségét fogják igénybe venni. Lesz olyan fejezet, amelyik az emberi együttműködésről, a másik pedig a nagy állatok kipusztulásáról szól majd, az egészet pedig egy szuperhősös-nyomozós történetbe ágyazzák majd.
