Keresés

Miért lehetnek veszélyesek a látszólag ártalmatlan sarlatánságok is? Kik és miért "dőlnek be" ezeknek? Mi tüzeli és mi csillapíthatja a napjainkban zajló áltudományos forradalmat? Hogyan ismerhetjük fel a tudományosság álruháját öltő hamis szakértőket? Mit tehetnek a sokszor tudatosan manipuláló kuruzslók ellen a tudósok, az újságírók, és hogyan védekezhetnek ellenük a laikusok? Olvass bele a Sarlatánok korába!

A Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében megjelent Sarlatánok kora 19 fejezetben, átfogóan és látványos esettanulmányokon keresztül járja körül az áltudományosság gyakran bizarr és hírhedt, de még gyakrabban hétköznapi megjelenési formáit. Ez a hét könyve. 

Kira Jarmisszal, Navalnij sajtótitkárával és Krekó Péter politikai elemzővel, a Political Capital igazgatójával beszélgettek az ELTE Média Tanszéken az orosz jelenről: dezinformációról, ellenzékről, Putyinról és az ukrán háborúról.

“A 7,8 milliárdból ma már 3,6 milliárd lelket elérő közösségi média nemcsak a véleményalkotást befolyásolja, de képes megváltoztatni emberek csoportos viselkedését is. Ezáltal pedig olyan típusú veszélyforrás, amilyen még nem volt a történelemben” - idézi a VálaszOnline 17 amerikai tudós közös kiáltványát, amit a világ egyik legfontosabb tudományos szakfolyóiratában, a PNAS-ban jelentettek meg A globális csoportos viselkedés irányítása (Stewardship of global collective behavior) címmel. A hír mellé hasznos olvasmányokat ajánlunk.

Biztos, hogy mindig csak a másik hiszi el az álhíreket és az összeesküvés-elméleteket? Meddig egészséges a gyanakvás, és hol van szükség bizalomra? Hol hibázott a hatalom és a hivatalos szervek? Interjú Krekó Péterrel.

Vajon miért dőlünk be az álhíreknek és összeesküvés-elméletnek? Krekó Péter Tömegparanoia 2.0 című könyvében azt járja körbe, mit is jelent a post-truth, illetve a dezinformáció kora, és miért virágzik a mai álhír-ipar. Olvass bele!