Philip Roth: Engedd el
Philip Roth első, 27 évesen írt regénye eredetileg 1962-ben jelent meg, magyarul viszont most először. Gabe Wallach a leszerelés után New Yorkból a távoli Chicagóba költözik tanítani, ám legfőbb foglalatossága inkább az emberi karakterek és viszonyok feltérképezése. Az olvasó közben ugyanúgy vizsgálhatja az ötvenes évek Amerikájában élő Gabe-et: derék polgár vagy elkényeztetett úrifiú, önzetlen vagy balek, józan vagy gyáva, önfeláldozó vagy lúzer?
Jessika Aro: Putyin trolljai
Jessikka Aro finn újságíró darázsfészekbe nyúlt 2014-ben, amikor az orosz információs hadviselés után kezdett el nyomozni. Szentpéterváron igazi trollokkal készített interjúkat, leleplezve az egyik "trollfarm" működését. Azonnal rászállt az orosz titkosszolgálat: halott édesapja nevében küldtek neki ijesztő sms-eket, vagy a vonal túloldalán pisztolylövést hallott. Ebben a könyvben a saját története mellett még nyolc másik, a Kreml által ellenségnek tekintett ember viszontagságait írja meg. Van köztük volt magyarországi litván nagykövet, rejtőzködő ukrajnai önkéntes, aki a donyecki orosz hadműveletekről tudósított, vagy az az oknyomozó blogger, aki leleplezte, mi okozta az Ukrajna fölött lezuhant maláj utasszállító gép katasztrófáját.
Mario Vargas Llosa: Vad idők
Az irodalmi Nobel-díjas Mario Vargas Llosa könyve a valósághoz szigorúan ragaszkodó történelmi regény. Guatemalában 1954-ben az Egyesült Államok segítségével döntötték meg katonai puccsal a demokratikusan megválasztott kormányt. Ez évtizedekre meghatározta Közép-Amerika sorsát, Vargas Llosa szerint pedig van benne valami ördögi.
Helga Flatland: Egy modern család
Ha szeretted a dán Születésnap című filmet, ez is tetszeni fog. Egy házaspár az apa 70. születésnapján jelenti be a népes családnak, hogy negyven év házasság után elválnak: úgy érzik, teljesítették a gyerekek felé vállalt kötelességeiket, és nyugdíjas éveikre új alapokra akarják helyezni az életüket. A szétmálló biztonságérzet, a túl későn felismert igazságok és a személyes csalódások nyomán több évtizedes családtörténet bontakozik ki a három testvér nézőpontjain keresztül.
Margaret Atwood: Legvégül a szív
Mi a fontosabb, a biztonság vagy a szabadság? Lehet-e olyan társadalmi berendezkedést létrehozni, amely mindenki számára jó életet biztosít? Hogy csúsznak át a világmegváltó elképzelések totalitáriánus rendszerekbe? És leveszi-e az erkölcsi felelősséget a vállunkról, ha mások döntenek helyettünk? Margaret Atwood 2015-ben írt disztópiája azzal a gondolattal játszik el, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha egyszer végleg összeomlik a gazdaság. Cikkünket itt olvashatod a regényről, itt pedig bele is olvashatsz.
Karl Ove Knausgård: Harcok. Harcom 6
A Harcok című hatodik kötettel zárul Karl Ove Knausgard önéletrajzi regényfolyama. A könyv egy alkotói és lelkiismereti válságba keveredett férfi vallomása, méltó lezárása a 21. századi világirodalom egyik legizgalmasabb írói kísérletének. A családi krízisek között hosszú filozófiai értekezést olvashatunk az antiszemitizmus természetéről, Paul Celan Szűkmenet című verséről, Káin és Ábel történetéről, Turnerről, Leonardo da Vinciről, a Harmadik Birodalom nyelvéről, a Mein Kampfról, és arról, hogyan jutott el Adolf Hitler egy vasmarkú apa mellől Németország élére. A könyvbe itt beleolvashatsz, akár úgy is, hogy közben a lejátszási listáját hallgatod. A regényfolyam fordításáról Patat Bence is beszámolt, és az is kiderült, mennyire tetszik a szerzőnek a magyar borító.
Ginger Strand: A Vonnegut testvérek
Ginger Strand könyve a tudomány és az irodalom lényegével, működésével és összefüggéseivel ismerteti meg az olvasót. Bernard és Kurt Vonnegut a 20. századi amerikai tudomány, illetve irodalom kiemelkedő képviselői. A második világháború után mindketten a General Electric vállalatnál dolgoztak: Bernard a kutatólaboratóriumban, a Varázsházban, Kurt a sajtóirodában. A Vonnegut testvérek háború utáni életútjának leírása módot nyújt a szerzőnek arra, hogy felvázolja a hidegháború kialakulását, különös tekintettel az akkori tudományos életre. A kötet a tudomány és irodalom nagyszerűségét hirdeti az olvasóknak, akik érdeklődnek az emberi elme nagy vívmányai és a kultúra kérdései iránt.
Christopher Andrew: Titkos világ I-II. A hírszerzés története
"Minél messzebbre tekintesz vissza - írta Winston Churchill -, annál távolabbra látsz előre." Maximája az egyik kulcsa a huszonegyedik századi terrorelhárítás megértésének. Christopher Andrew brit történészprofesszor képekkel illusztrált és szakirodalmi utalásokban gazdag, három évezred globális hírszerzésének történetét elbeszélő könyve a kémkedés olykor a történelem menetét megváltoztató hatásairól és napjainkban is időszerű jelentőségéről is sokat elárul.
Charlotte Delbo: Auschwitz és utána
Charlotte Delbo francia írónő 1941-ben azzal a szándékkal tért haza egy dél-amerikai színházi turnéról, hogy csatlakozzon az ellenálláshoz. 1942-ben letartóztatták, férjét kivégezték, őt pedig egy 230 nőt számláló transzport tagjaként Auschwitzba deportálták. Hazatérése után néhány hónappal írta meg a Vissza már egyikünk se tér című írását, ez a Fölösleges tudás és a Napjaink mércéje című kötetekkel közösen alkotja az Auschwitz és utána című trilógiát, amiben Auschwitzról, illetve Auschwitz elmondhatóságáról a női tapasztalatot, a női testet, a női sorsközösséget középpontba helyezve beszél.
Gaelle Josse: Ellis Island utolsó őre
New York, 1954. Pár nappal az Ellis Island-i állomás végleges bezárása előtt John Mitchell, a Bevándorlási Hivatal tisztviselője visszatekint életére a szigeten, melynek őrzője és foglya is volt egyben. A magyarul a Vince Kiadó gondozásában megjelenő könyvért Gaëlle Josse 2015-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi díját.
