Így küzd meg a fordítója Karl Ove Knausgard regényfolyamával

Így küzd meg a fordítója Karl Ove Knausgard regényfolyamával

Patat Bence az 1749-en megjelent műhelynaplójában mesélt Karl Ove Knausgård Harcom-regényfolyamának fordítási kulisszatitkairól.

ro | 2020. november 16. |

Patat Bence a harmadik kötet óta fordítja a norvég Karl Ove Knausgård regénymonstrumát, a Harcomat, most tart a hatodik kötetnél, ami minden eddiginél grandiózusabb, már csak az oldalszámot is tekintve: az eddigi öt kötet 2500 oldalt tett ki, a zárókötet pedig önmagában is több mint 1100 oldalas (az ötödik részről ITT írtunk). A műfordító szerint ez a regényfolyam minden eddigi munkájától eltér, a mű ráadásul arra készteti, hogy folyamatosan elemezze önmagát és kapcsolatait is.

Pontokba szedtük Patat Bence fordításnaplójának legérdekesebb megállapításait:

  • A hatodik kötettel előzetes számításai szerint nagyjából hét-nyolcszáz órát fog tölteni. Összehasonlításul: ha egy nyelvtanuló a nulláról indul, akkor kb. öt-hatszáz tanóra (és egyéni készülés) után jut el a középfokú nyelvvizsga szintjéig.
  • Pont a nagy mennyiség miatt muszáj fegyelmezetten dolgoznia: „Egy táblázatban vezetem, hogy melyik nap hányadik oldalig kell eljutnom, és bár el-eltérek ettől időnként, igyekszem a lehető legjobban tartani magam a tervhez.”
  • A tervet azért is nehéz tartani, mert egy hétköznapi párbeszéd fordítása nyilván kevesebb erőfeszítést igényel, mint egy hosszabb filozófiai-esztétikai eszmefuttatásé: „Időnként egy-egy mondattal el lehet, sőt kell is szöszmötölni annyit, amennyi idő alatt máskor akár egy oldalt is lazán lefordítanék”.

Knausgard: Alapvetően nem az életem izgat, hanem az irodalom - Könyves magazin

Azt lehet tudni önről, hogy három év alatt írta meg a Harcom-sorozat hat könyvét, ami az írás szempontjából vitán felül egy megszállott időszak lehetett, de az az igazság, hogy olvasóként is eléggé addiktív a szöveg, hiszen az ember azon kapja magát, hogy még többet és többet akar belőle.

  • KOK gyakran él vendégszövegekkel, idézetekkel („a hatodik kötetnek nagyjából a közepén egy négyszáz oldalas Hitler-esszé is helyet kapott, ebben pedig csak úgy hemzsegnek az idézetek a Mein Kampfból és egy sor más szövegből”), és mivel ezek jó része magyarul is megtalálható, ezért ezeket külön ki kell bogarászni.
  • „Vajon jobbak-e a mai fordítások pusztán attól, hogy könnyebben hozzáférünk az információkhoz?” – teszi fel a kérdést a fordító, és rögtön meg is válaszolja: „Valószínűleg nem”.
  • Fordítás közben óhatatlanul valami mindig elvész a szövegből, Patat Bencének pont ezért a következő a vezérelve: „ami az eredetiben meglepő, az a fordításban is legyen az, amin viszont az eredeti olvasója nem akad fenn, azon a magyarnak sem szabad”.
  • A magyar irodalmi hagyomány nehezen viseli azt a monotonitást is, amit a „mondta” ige gyakori használata vált ki, a fordítónak ilyenkor muszáj más magyarázó szavakat használnia.
  • Patat Bence a műfordító feladatát a következőképpen fogalmazta meg: „tegye lehetővé, hogy az olvasó elmerüljön a szövegben, ugyanakkor őrizze meg annak eredendő egyediségét”.

A teljes bejegyzést itt tudjátok elolvasni!

Nyitókép: Valuska Gábor

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Hallgasd meg a Knausgard regényéhez készült lejátszási listát!

A Harcom-sorozat utolsó előtti része, az Álmok áprilisban jelent meg magyarul. Most itt a lejátszási lista, amivel érdemes együtt olvasni Knausgard regényét!

...
Összekötve

Megvalósult és összetört álmairól is radikális őszinteséggel beszél Knausgård - Összekötve Rostás Enivel Karl Ove Knausgård-ról

A napokban jelent meg magyarul Karl Ove Knausgård Harcom-sorozatának ötödik, Álmok című kötete. Ennek kapcsán Rostás Enivel beszélgettünk a sorozat különlegességéről, népszerűségének okairól és persze magáról a világhírű norvég íróról.

...
Nagy

Knausgard: Alapvetően nem az életem izgat, hanem az irodalom

Karl Ove Knausgard-ral testvéri reakcióról, Munch képeiről és egy elhalványuló apafiguráról is beszélgettünk.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. A jómódú családból származó Erzsébet és az indiai Yesudian történetét Kertész Edina írta meg. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Rendkívüli kötelékek és kihűlő kapcsolatok – tíz izgalmas világirodalmi megjelenés a Könyvfesztiválon

...
Hírek

Tízezer Borbély Szilárd-kötetet kapnak ajándékba a diákok

...
Beleolvasó

A Kádár-kor és a rendszerváltás évei elevenednek meg Jánossy Lajos új regényében

...
Hírek

Jo Nesbø: Hemingway elavult írónak tűnik

...
Hírek

Ingyenesen böngészhető az Arcanum a Könyvfesztivál ideje alatt

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

...
Nagy

Kollár Árpád: Remekül elférünk egymásban és egymás mellett

...
Hírek

Krasznahorkai regénye francia irodalmi díjra esélyes

...
Hírek

Az Amazon végleg kivezeti a MOBI-t

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.