A gazdasági összeomlás egy totális megfigyelésen alapuló börtönállamot szül Atwood regényében

Mi a fontosabb, a biztonság vagy a szabadság? Lehet-e olyan társadalmi berendezkedést létrehozni, amely mindenki számára jó életet biztosít? Hogy csúsznak át a világmegváltó elképzelések totalitáriánus rendszerekbe? És leveszi-e az erkölcsi felelősséget a vállunkról, ha mások döntenek helyettünk? Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ Margaret Atwood 2015-ben írt disztópiája, a Legvégül a szív. A regény azzal a gondolattal játszik el, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha egyszer végleg összeomlik a gazdaság.  

Forgách Kinga | 2021. augusztus 20. |

Az 1971-ben megrendezett Philip Zimbardo-féle börtönkísérlet sokak fantáziáját megmozgatta. A börtönszimulációval azt akarták vizsgálni, hogyan viselkednek az emberek a börtönőr, illetve a fogvatartott szerepben (a börtönigazgató maga Zimbardo volt). A kísérlet, amelyet apróhirdetésekkel toborzott önkéntesekkel végeztek, arról híresült el, hogy alig hat nap után félbe kellett szakítani, mert az alanyok veszélyeztetni kezdték egymás testi és lelki épségét. Bár utóbb kiderült, hogy a kutatás eredményei nem tekinthetők teljesen érvényesnek, meghatározó elméletté vált, hogy az intézményi háttér, az ideológia, a bezártság és az alá-fölé rendelt szerepek befolyásolják az emberek viselkedését és morális döntéseit. Ez a kísérlet is eszünkbe juthat Margaret Atwood 2015-ben írt disztópiájáról, amely Legvégül a szív címmel idén jelent meg magyarul

A Szolgálólány meséjének írója ezúttal azt képzelte el, hogy mi történne egy olyan külvilágtól elzárt városban, ahol az emberek hol a foglyok, hol a börtönőrök szerepét veszik fel.

A Legvégül a szív főhőse egy fiatal házaspár, Stan és Charmaine, akiknek bár ígéretesen indul a közös élete, a gazdasági válság tönkreteszi őket. Miután bekövetkezik a nagy pénzügyi krach, az egész üzleti életet romba döntő összeomlás, elveszítik a munkájukat és a házukat is, így az autójukban kénytelenek élni az életüket. A világ, amelyet korábban ismertek, többé nem létezik. A városuk helyén csupán egy rozsdaövezet maradt, a hangulat apokaliptikus, a munka és lakás nélkül maradt emberek hordákba verődve vandálkodnak, így nincs többé biztonságos hely. Ami marad, az a vándorélet, az örök menekülés és a teljes kilátástalanság. „Mi értelme bárminek, morfondírozik sokszor. De mi értelme egyáltalán azon gondolkodni, hogy mi értelme van valaminek?” Aztán amikor már alig bírják, egyszer csak jön egy lehetőség: egy tévéreklám új életet ígér számukra, kényelmes otthonnal, munkával és biztonságos körülményekkel.

MARGARET ATWOOD
Legvégül a szív
Ford. Csonka Ágnes, Jelenkor, 2021, 508 oldal
-

„- Emlékszik még milyen volt az élete? – folytatja a férfihang a lepedők és párnák között tett körút alatt. – Mielőtt a megbízható világ, amelyet ismertünk, összeomlott? A Pozitron Projektnél, Consilience városában újra ilyen lehet. Nem csupán teljes foglalkoztatást kínálunk, de védelmet is a veszélyes elemektől, amelyek oly sok embernek okoznak jelenleg gondot.”

Innentől kezdve Stan és Charmaine egy nagyszabású társadalmi kísérlet alanyai lesznek. Igazi fausti alkut kötnek, amelytől a boldogságot remélik: némi képzés után aláírnak egy olyan szerződést, amellyel a lelküket, az életüket, a szabadságukat a Pozitron Projektnek adományozzák, méghozzá örökre. Ez ugyanis egy olyan hely, ahonnan semmilyen körülmények között nem lehet kilépni.

Ahogy azt Margaret Atwoodtól megszokhattuk, ezúttal is alapos emberismerettel (és némi fekete humorral) építette fel disztópikus világát, és ahogy A Szolgálólány meséje vagy a MaddAddam-trilógia esetében, úgy ebben a könyvben is történelmi példákat gyúrt össze egy elképzelt társadalmi modellé. Amire a Pozitron Projekt a leginkább hasonlít, az a szocialista rendszer: a kapitalizmus kudarcával való leszámolás, a teljes foglalkoztatottság, a termelés folyamatos fokozása, az egyenlőség eszméje mind része ennek a berendezkedésnek (van is néhány utalás rá a könyvben, hogy az 50-es évek dizájnjával tervezték meg a várost.) Atwood ezt a koncepciót egy börtönállam modelljével kapcsolta össze, amelynek egyik része, hogy egy teljesen zárt rendszer, amely totális megfigyelésen, cenzúrán és a szabad akarat teljes hiányán alapul. A másik része pedig, hogy egy fizikailag létező börtön is van benne, ahol a kísérletben résztvevők hol a foglyok, hol pedig a börtönőrök szerepét veszik fel.

Utóbbi nemcsak cselekményszinten, hanem szimbolikusan is fontos a regényben. Amellett, hogy alapból érdekes ötlet, hogy minden egyes polgárnak kettős élete van,

a Legvégül a szívben erősen megjelenik az a tézis is, hogy mindenkinek van jó és sötét oldala is,

és elképzelhetők olyan élethelyzetek, illetve társadalmi berendezkedések, amikor jellemzően az utóbbi jön elő. A Pozitron Projekt egy olyan kísérlet, amelyben végignézhetjük, hogy a hétköznapi körülmények között átlagos, normális emberek milyen morális döntéseket hoznak, ha más szerepekbe és helyzetekbe kerülnek. Például, milyen hatások kellenek ahhoz, hogy az ember többé ne legyen hűséges? Más döntést hozunk-e, ha meg akarunk felelni, vagy ha félünk a megtorlástól? Ha megfelelő ideológiával alátámasztják a döntést és leveszik a vállunkról a felelősséget, tudnánk-e ölni?

A Legvégül az szívben ezek az emberi kérdések a legizgalmasabbak, de nagyon érdekes az is, hogyan torzul el az ideális államot létrehozni kívánó projekt.

Atwood most is megmutatja nekünk, hogy miként alakul ki egy totalitáriánus rendszer, amelyben az egyén a szó szoros, illetve átvitt értelemben is fogollyá válik: láthatjuk, hogyan kerülnek egy kézbe a döntések, hogyan fokozódik a propaganda, hogyan erősödik a megfigyelés, hogyan kezdenek külső ellenségeket gyártani (pl. az újságírókból), és hogyan súlyosbodnak a büntetések, ha valakire rávetül a gyanú árnyéka. Margaret Atwood regénye tehát megint sok szempontból elgondolkodtató és aktuális lett, de közben szerencsére nem hiányoznak belőle az elszállt, vicces ötletek és a humor sem. Utóbbira szükség is van, főleg, mert olvasás közben az embert gyötri a gondolat, hogy egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy egy ilyen, a Pozitronhoz hasonló börtön foglyaivá váljunk. 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Margaret Atwood új történetét a Provence-ban töltött idő inspirálta

A Two Scorched Men részben önéletrajzi ihletésű novellájába angolul már beleolvashatsz.

...
Beleolvasó

Atwood Amerikájában vandálok és elmebetegek között próbál túlélni egy házaspár

Amerikát romba döntötte a gazdasági válság. A fiatal házaspár, Stan és Charmaine azért van még életben, mert csodával határos módon megmaradt autójukban laknak, ám nemritkán így is másodperceken múlik a sorsuk. Olvass bele Margaret Atwood regényébe!

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon

A kanadai íróról szóló dokumentumfilm bepillantást enged a szolgálólány főkötője alá: egy élet emberséggel az emberiség szolgálatában.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A kis Nicolas világa maga a jólfésült káosz [Bookline Kids]

A kis Nicolas semmit sem öregszik, a René Goscinny és Jean-Jacques Sempé szerzőpáros könyvei töretlenül népszerűek. De mi a titok? A Bookline Kids podcastsorozatában ennek jártunk utána.

...
Gyerekirodalom

Shona Innes meséje arról szól, hogyan és miért érdemes lassítani

Shona Innes pszichológus könyvei segítenek a gyerekeknek megbirkózni az élet olyan kérdéseivel, amelyek néha még felnőttként is nehezen emészthetők. Olvass bele A gondolatok kertjébe!

...
Gyerekirodalom

Dolák-Saly Róbert a világ leghosszabb nyakú zsiráfjáról mesél

Dolák-Saly Róbert új könyvében félszáz vers és mese állatkertből ismert főszereplői vallanak magukról és rólunk, emberekről komoly-komolytalansággal vagy fordítva. Olvass bele!

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

Megtörni a hallgatást [Ms. Columbo Olvas]

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

...
Szórakozás

Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott

Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.