Vámos Miklós: Igen
„Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet.” – írja Vámos Miklós új könyvének fülszövegében. Az Igen az írónak erről a három fő tevékenységről, az életről, az olvasásról és az írásról mesél, a tőle megszokott komoly-komolytalansággal. Az új könyvbe ITT tudok beleolvasni.
Vámos Miklóssal legutóbb a Dunapest megjelenésekor interjúztunk.
Hazai Attila: Szex a nappaliban
A Hazai Attila-életműsorozat záró darabja a Szex a nappaliban című kötet, amely harminc rövidebb írást tartalmaz. A 2012-ben elhunyt író könyve „a szerzőtől megszokott írói szabadsággal és eredeti nézőpontból mutat be olyan mindennapos történéseket, mint egy bevásárlás vagy egy vonatút”. A novellák az abszurd és a paródia határán egyensúlyoznak, de számot vetnek az élet értelmetlenségével is.
Papp-Zakor Ilka: Majd ha fagy
Négy nézőpont találkozik és fűződik egy történetté Papp-Zakor Ilka első regényében, amelyből sugárzik az antropológiai derű. A Majd ha fagy főhőse Anita, őt és a körülötte lévő embereket ismerjük meg, azokkal a döntési helyzetekkel együtt, amelyekben élnek. „Paleolit szarkazmus, egyedfejlődési krimi. Fiatal felnőttek a kihalás szélén.”
Nagy Hajnal Csilla: Hét
Egy hét, hét ember – Nagy Hajnal Csilla regényében olyan életeket látunk, amelyek összefonódnak ugyan, de a kapcsolódások a szereplők között mégsem igazán jönnek létre. A rutinjaikhoz rögeszmésen ragaszkodó, szokásaikba kapaszkodó antihősök banalitásukban is szürreális vagy épp egészen szokatlan események láncolatát idézik elő. És így vagy úgy mindannyiukban megfogalmazódik a vágy: "Bárcsak mondhatnék magának valamit, amivel közelebb kerülnék magamhoz".
Háy János: Mamikám
Háy János új regénye egy mélyszegénységben élő, nehézsorsú cigány nő történetét meséli el. A Mamikám roncsolt nyelven, belülről tárja fel, milyen a peremen felnőni, ahol az alkoholizmus, a munkanélküliség és a családon belüli erőszak mindennapos. A könyv arról is szól, mennyire nehéz kitörési pontot találni, ha az embernek előítéletekkel is meg kell küzdenie, és ha nincs mintája arra, hogyan is lehetne másképp élni. Kritikánk ITT.
Kőhalmi Zoltán: Az utolsó 450 év
Kőhalmi Zoltán második regénye (az elsőről ITT írtunk) ezúttal nem skandináv krimi, hanem rendhagyó sci-fi, mely nemcsak a jövőbe, az emberiség utolsó 450 évébe kalauzolja el az olvasót, de olykor a múltba is. (Miközben egy macimézes flakon és a hozzá tartozó kupak lebomlik.) A téma, hogy miként fulladunk bele a saját magunk teremtette szeméthalomba.
Dunajcsik Mátyás: Víziváros
„Még a hidak is csak annyi terhet képesek egyszerre elviselni, mint a történet, ami létrehozta őket." Dunajcsik Mátyás első regénye, a Víziváros egyszerre urbanisztikai love story, rendhagyó családtörténet és szédítő utazás a mai, egykor volt és sohasem létezett Budapesten. Egy fékezhetetlen intellektusú, gördeszkás bölcsész és egy rejtélyes, véletlenül idevetődött francia lány a 2010-es évek vibráló, zsúfolt Budapestjén váratlanul egymásba szeret - de hogy közös történetük tündérmese vagy bűnregény lesz-e végül, azt már nem ők döntik el, hanem a város és a folyó szeszélyes istenei.
Simon Márton: Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni
Simon Márton negyedik és valószínűleg eddigi legszemélyesebb kötete az Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni. A költő interjúnkban ezt mondta a kötetről:
„Nem hiszek a nyugodt költőkben. Iszonyú parának tartom a beérkezett szerzőket. Ehhez képest a mostani anyagban van talán a legegységesebb narratíva, amit valaha igyekeztem megírni. Ezek a versek befejezetlen, befejezhetetlen történetek változó élességgel megrajzolt, véletlenszerűen kiragadott pillanatai. A legszélesebb lehetséges stílusbeli spektrumon mozogva, végletek között imbolyogva folyamatosan, tudatosan. Egyszerre engedni a szöveget megengedhetetlenül közel, és tartani el messzire, de a nagyobb egészről nem árulni el semmit.”
Láng Orsolya: Személyes okok
„Láng Orsolya verseiben beszélgetés van” – írta Fehér Renátó a Személyes okok fülszövegében. –„Nem kell hallgatóznunk, a személyes okok ránk céloznak. De végül megosztható-e az együttlét? A szeretetünk, a két törött felünk, a pontos tévedések, a lábon kihordott meghittség, a szénfekete bírvágy, a csontfehér gyász? Képes-e legalább a költészet visszanyerni belőlük valamit? Talán igen.”
Saly Noémi: Ha túléljük ezt a marhaságot
Régi kéziratokból, soha meg nem jelent írásokból válogatta össze új kötetét Saly Noémi. A Ha túléljük ezt a marhaságot történetek, esszék, személyes szövegek gyűjteménye. „Kicsik, prózák. Azt mesélem bennük, ami körülvett, amit megéltem és túléltem. Nevetni sokat lehet rajtuk, ez az egy biztos.”
Ne uszítsatok levelezésre! - Faludy György hagyatékából
Faludy György eddig feldolgozatlan levelezéséből válogat a Ne uszítsatok levelezésre! című kötet. A kézirattárakból és magántulajdonból összegyűjtött levelek nagyobb része Faludy írása, de bekerültek hozzá írott levelek is. Az írásokból kirajzolódik a költő irodalmi és baráti kapcsolatrendszere. „A Faludy-levelek terjedelme és témája rendkívül változatos, ám egyvalami közös bennük: az írójuk mesélő- és anekdotázókedve. Történetek és panaszok sorjáznak családtagokról, kortárs írókról, emigránsokról és politikusokról.”
