Andri Snaer Magnason: Időről és vízről
Az izlandi szerző Időláda és A kékbolygó története című könyvei után új kötetében, mely a tudományos ismeretterjesztés legjobb hagyományait folytatja, mélyen személyes, ugyanakkor messzemenően globális nézőpontból közelít a fenyegető környezeti katasztrófa témájához. Magnason vérbeli mesélő, aki a súlyos téma ellenére utánozhatatlan iróniával, humorral és egyben költőien vezeti be az olvasót a klímaváltozás okainak és hatásainak vizsgálatába, élvezetes könyvvé összegyúrva mitológiát és tudományt, útibeszámolót, beszélgetéseket (például a dalai lámával) és családi történeteket (így saját nagyszüleiről, akik mézesheteiket egy gleccserexpedíción töltötték). Az Időről és vízről gazdag és magával ragadó szöveg, egyszerre útikönyv és tudománytörténet, s mindenekelőtt figyelmeztetés a mai olvasó számára: éljen harmóniában a természettel - és az utána következő generációkkal. Andri Snaer Magnason (1973) Izland egyik legnépszerűbb és legegyedibb szemléletű írója. Több alkalommal és több műfajban (regény, ifjúsági regény és tényirodalom kategóriában is) elnyerte már az Izlandi Irodalmi Díjat. 2009-ben társrendezője volt a saját könyve alapján készült Dreamland című dokumentumfilmnek. 2016-ban indult az izlandi elnökválasztáson, ahol kilenc jelölt közül a harmadik helyen végzett. Feleségével és négy gyermekével Reykjavíkban él.
A Magnasonnal készült interjúnkat hamarosan olvashatod a Könyves Magazinon.
Tuomas Aivelo: Végtelen paraziták
Sokféle parazita van - jó és rossz egyaránt, környezetünk változásai pedig mindig is befolyásolták az ember és a paraziták együttélését. Az orvostudomány fejlődésének segítségével néhány kínzónktól már megszabadultunk, de újabb, nagy arányú változások elé nézünk. A klímaváltozás során a korábban leginkább a trópusokon előforduló élősködők világszerte elterjedhetnek, és a dengue-lázhoz hasonló betegségek nemsokára Európát is fenyegethetik. Az erdőirtások miatt az emberek és az állatok egyre inkább közelebb kerülnek egymáshoz, és egyre több vírust adhatnak át egymásnak. Minél többször történik meg ez, annál valószínűbb, hogy valamelyik közülük ránk specializálódik. Ezeket a folyamatokat kizárólag a saját, emberi nézőpontunkból nem érthetjük meg a maguk mélységében. A Végtelen paraziták egy ismeretlen világot tár fel előttünk: a bélférgek, a vírusok és a baktériumok perspektívájából tekint az életünkre.
Horváth Márk: Az antropocén
Az antropocén: új földtörténeti korszak, amely nevét az emberről kapta. Az ember jelenléte bolygónkon az utóbbi évezredekben meghatározóvá vált, a legutóbbi néhány száz évben, különösen az ipari forradalomtól kezdve pedig döntően befolyásoló tényező lett, ami a környezetben és a Föld rendszereiben komolyan érezteti hatását. Az ökológiai válság, a klímakatasztrófa, a környezetszennyezés valósága, ami az egyre kiterjedtebb területeket fölfaló mezőgazdaság, iparosodás és a népességrobbanás egyenes következménye, napjainkban már nem lehet vita tárgya. A folyamatok pontosabb megértéséhez ugyanakkor szükség van az antropocén jelenségének és fogalmának elmélyült áttekintésére, értelmezésére, a földtani időskála újragondolására. Horváth Márk könyve az antropocén tudományban elfoglalt helyének, a róla szóló eszmecseréknek, az azt övező vitáknak a bemutatását tűzi ki célul. Az antropocén a jelenünk és a jövőnk. Mindennél fontosabbnak tűnik, hogy ezt a jelent és jövőt jobban értsük.