Jo Nesbo és Greta Thunberg szerint több könyvben és filmben kéne foglalkozni a klímakatasztrófával

Jo Nesbo és Greta Thunberg szerint több könyvben és filmben kéne foglalkozni a klímakatasztrófával

A klímaválságról és a kreatív ipar felelősségéről beszélgetett Jo Nesbo és Greta Thunberg az Edinburgh TV Festival 2021 keretében. A krimiíró és a klímaaktivista olyan kérdésekre keresték a válaszokat, mint hogy mennyit tudnak jelenleg az emberek a helyzet súlyosságáról, vagy hogy mit tehetnek az írók, művészek azért, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozás okaira és következményeire. A beszélgetésük teljes egészében visszanézhető.

fk | 2021. augusztus 27. |

A nemzetközileg ismert klímaakivista, Greta Thunberg és az elismert író, Jo Nesbo a kílmaválságról beszélgetett a Worldview Address legutóbbi adásában, az Edinburgh TV Festivalon. Thunberg és Nesbo azt vitatta meg, hogy a kreatív iparnak milyen felelőssége van a fenntarthatóság terén, illetve, hogy mi az írók szerepe a figyelem felkeltésében és a megelőzésben. A beszélgetésüket, amely teljes egészében visszanézhető, Navdip Dhariwal moderálta. Most pár gondolatot emelünk ki belőle:

  • Greta Thunberg szerint a legtöbb ember még ma sincs teljesen tisztában azzal, milyen következményekkel fog járni a klímakatasztrófa, hogy mit fog jelenteni az emberek számára pontosan. Úgy vélte, még mindig úgy beszélünk erről, mintha a távoli jövő problémája lenne és nem hatna ki a mostani életünkre.
  • Jo Nesbo szerint a norvégok jól informáltnak tartják magukat, pedig a klímaszkepticizmus terén Norvégia a világon a harmadik az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia után. Talán azért lehet így, mert ott még nem látszanak a klímaváltozás eddigi hatásai. Pedig a 80-as évek óta már elég sok információ áll rendelkezésre. Úgy fogalmazott, a mai napig ez olyan probléma, amivel nem akarunk szembenézni, talán mert az egyén úgy érzi, nem sok mindent tehet.
  • Thunberg kiemelte, hogy sok olyan írót, művészt, újságírót ismer, aki szeretne foglalkozni a klímaváltozás témájával, de nem kapják meg a kellő támogatást ahhoz, hogy ezt meg is tegyék. Éppen ezért hiányoznak azok a történetek, amelyek a klímakatasztrófával foglalkoznak, legyen szó akár fikcióról, akár a valós helyzet leírásáról. Szerinte alábecsüljük az érdeklődést és az igényt a téma iránt.
  • Nesbo arról beszélt, hogy ha megnézzük a korábbi katasztrófákról szóló műveket, akkor azok rendszerint az események után íródtak, nem előtte vagy közben. A válságról akkor lehetne írni, ha látnánk, hogy mi a vége.
  • Greta Thunberg hangsúlyozta, hogy nem igaz, hogy a klímaválság ellen nem lehet tenni semmit, nem igaz, hogy már vesztettünk. Még nincs minden veszve, még van miért küzdeni. Egyetértett azzal, hogy most elmondani a történetet valóban nehezebb, hiszen még nem tudjuk, hova fog kifutni, bármi történhet. Mint mondta, mivel jelenleg ez egy politikai téma is, az emberek félnek állást foglalni. Szerinte egyszerűen el kéne mondani az igazságot úgy, ahogy van, le kellene írni, hogy a valóságban hogyan hat az emberekre a klímaválság.
  • Jo Nesbo szerint fontos lenne informálni az embereket, hogy mik a lehetőségeink, mit lehet tenni, hogyan lehet határt szabni a károknak. A történetmesélés, legyen szó filmekről vagy könyvekről, viszont az emberekről szól, nem pedig a technikai információk átadásáról. Amit ő szívesen látna mozifilmen, az például a politikusok jelenlegi morális dilemmája.
  • Thunberg arról is beszélt, hogy szerinte a művészeknek nemcsak a felelősségüket kell felismerni, hanem jó lenne, ha meglátnák a művészi lehetőséget is abban, hogy elmondják a klímaválság történeteit.
  • Nesbo úgy vélte, hogy a művészeknek, íróknak nincs automatikusan felelőssége ebben a kérdésben, nekik nem mások, hanem a saját ügyeikkel kell foglalkozniuk. Ugyanakkor nagyon furcsa lenne ebben a helyzetben, ha nem lenne sok olyan művész, aki személyes ügyének tekinti a klímaváltozást, mert ha nem személyes téma, hogy mi lesz a gyerekeinkkel és unokáinkkal, akkor mi az?
  • Greta Thunberg a beszélgetés végén azt mondta, jó lenne a remény történeteként elmesélni mindezt, ugyanakkor újra kell definiálnunk azt, hogy mi a remény, mert az nem egyenlő azzal, hogy azzal hitegetünk, minden rendben lesz. Az emberekkel azt kell megértetni, hogy mi történik most a valóságban, mert akkor fognak cselekedni. Mert amikor a reményt keressük, akkor a tetteket kell keresni. Mert a tettek jelentik a reményt.

Nézzétek meg a teljes beszélgetést itt.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Greta Thunberg magányos klímasztrájkolóból hamar 2019 ikonjává vált

...
Kritika

Greta Thunberg története túlmutat egy kamasz klímaaktivista életén

...
Hírek

Olvass könyveket Jo Nesbo hősével!

Ha nagyon akarnánk, egy playlistet is összeállíthattunk volna az új Nesbo-regényben előforduló zenékből, most viszont inkább a könyvekre mentünk rá, A birodalom című thrillerben ugyanis elég sok könyvcímet dobálnak be, mi pedig most listába szedtük őket.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

Olvass!
...
Beleolvasó

Ha a tudás meghajol a hatalom előtt, erőszak nélkül nem lehet megújulni?

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó? Olvass bele R.F. Kuang új könyvébe!

...
Beleolvasó

Linn Ulmann hőse kétségbeesetten próbál folytonosságot teremteni a múlt és a jelen között

Linn Ulmann új regényének elbeszélője kétségbeesett igyekezettel próbálja összerakni életének darabjait: Oslo, New York és Párizs elevenedik meg a könyv lapjain, hogy a töredékek nyers és őszinte történetté álljanak össze hatalomról, vágyról, szorongásról, testről és szégyenről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Parti Nagy habszódiája tobzódik a romantikus érzelmekben és a nehéz férfibánatban

Első megjelenésekor szerzőként Sárbogárdi Jolán neve volt feltüntetve a borítón, mára a regény a Parti Nagy Lajos-életmű szerves része, emblematikus darabja. Olvass bele A test angyalába!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

A titokzatos gombáktól a krillekig [Könyvesblokk]

Szeptemberi Könyvesblokkunkban ezúttal a gyerekeknek (és szüleiknek) kedvezünk: válogatásunkban ismeretterjesztő kötetet, akciódús meseregényt és zseblámpás könyvet ajánlunk.

...
Gyerekirodalom

Réz András regényében egy ördögi figura mozgatja a háttérből a szálakat

A Lukrécia papucsai című ifjúsági regényben épp a legjobbak buknak meg természettudományból, a pótvizsgára készülő csapat ráadásul furcsábbnál furcsább kalandokba keveredik. És ezekben valahogy mindig a helyettesítő tanár keze van. Olvass bele!