Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

„A háború és a művészet ellentétek, ahogy a háború és a béke is azok – ez ilyen egyszerű. A művészet béke” – írta Jon Fosse Nobel-díjas norvég író, drámaíró a színházi világnapra.

sa | 2024. március 27. |

Az idei színházi világnapon Jon Fosse fogalmazta meg üzenetét, amelyet az előadások előtt a színházakban felolvasnak. Szövegének címe A művészet béke, és azzal kezdődik, hogy minden ember egyedi, és közben pont olyan, mint bárki más.

„Ez egyfajta ellentmondás: az, hogy egyszerre hasonlítunk és teljesen különbözőek is vagyunk. Talán mi, emberek lényegében a testünk és lelkünk összeköttetése miatt vagyunk ilyen paradoxonok –

mi testesítjük meg a legföldhözragadtabb, legmegfoghatóbb létezést és egyszerre valami mást, ami túllép ennek a létezésnek a határain.”

Mire képes a művészet Jon Fosse szerint?

A művészet Fosse szerint a maga csodálatos eszközeivel képes vegyíteni az egyedit az egyetemessel. Engedi, hogy megértsük, mi az, ami különbözik tőlünk – mondhatni idegen – azzal, hogy univerzálisnak mutatja. Nem ismerek jobb módszert az ellentétek egymáshoz való közelítésére”, írja és kiemeli, hogy ez a szemlélet szembenáll a világban túlságosan is elterjedt erőszakos konfliktusok gyakorlatával.

„Terrorizmus van a világban. Háború. Mert az embernek van egy állatias oldala, amit az az ösztön táplál, hogy az idegent fenyegetésnek érzékelje ahelyett, hogy egy lenyűgöző rejtélyt látna benne. 

Így tűnik el a különlegességünk kollektív ugyanolyanságot hagyva maga után.”

A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen és harc a művészet és a benne lakozó egyediség ellen is. Művészileg az egyedit az egyetemessel egyesíteni azt jelenti, hogy nem hagyjuk ki belőle a sajátosságokat, hanem inkább hangsúlyozzuk őket, hagyjuk, hogy az ismeretlen átragyogjon a művünkön. A háború és a művészet ellentétek, ahogy a háború és a béke is azok – ez ilyen egyszerű. „A művészet béke” – állítja Jon Fosse.

Ki írt először üzenetet a színházi világnapra?

A színházi világnapot az ITI kezdeményezésére 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára. Legelőször Jean Cocteau szövege hangzott el 1962-ben több mint húsz ország színpadain.

Helen Mirren: Amióta létezünk ezen a bolygón, azóta mesélünk történeteket egymásnak (Színházi világnap)
Helen Mirren: Amióta létezünk ezen a bolygón, azóta mesélünk történeteket egymásnak (Színházi világnap)

Az elmúlt egy év pandémiás helyzetéről és a színház létezésének örökkévalóságáról Helen Mirren írt Színházi Világnapi köszöntőt, mi pedig ajánlunk néhány színházi programot ezalkalomból.

Tovább olvasok

Mit érdemes tudnod Jon Fosséról?

Jon Fosse 1959-ben született. Munkái között színdarabok, regények, verseskötetek, esszék, gyerekkönyvek és fordítások is megtalálhatók. Írói stílusát a minimalizmus és az érzelmi mélység jellemzi. 2023-ban irodalmi Nobel-díjat kapott újszerű drámáiért és prózájáért, amelyekkel hangot ad a kimondhatatlannak, írja róla az ITI.

Jon Fosse munkáit több mint ötven nyelvre lefordították, darabjait pedig világszerte több mint ezer színpadon mutatták már be. Művei az emberi létezés lényegét kutatják, a bizonytalanság, a szorongás, a szerelem és a veszteség témáival foglalkoznak.

Jon Fosse: A félelem elvette tőlem a nyelvet és vissza kellett szereznem
Jon Fosse: A félelem elvette tőlem a nyelvet és vissza kellett szereznem

Két hónappal azt követően, hogy bejelentették, hogy idén az irodalmi Nobel-díjat a norvég író, költő és drámaíró Jon Fosse kapja, ő is megtartotta Nobel-előadását a Svéd Akadémián. A Nobel-díj hivatalos honlapján megjelent ennek angol fordítása, abból szemezgetünk.

Tovább olvasok

Minimalista és introspektív, gyakran a lírai próza és költészet határán egyensúlyozó drámái Henrik Ibsen 19. századi drámai hagyományát folytatják. Drámaíróként a Valaki jönni fog (1996) című művével szerzett nemzetközi elismerést.

Fosse 2023-ban kapott irodalmi Nobel-díjat, ebben a cikkben foglalkoztunk a pályájával, a Fehérség, valamint a Reggel és este című kötete is a hét könyve lett nálunk.

(MTI)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...

Jon Fosse: Ha hallgatok a kritikusokra, már 40 éve nem írok

Jon Fosse csütörtökön, az irodalmi Nobel-díj átvételekor tartott beszédében elmondta, hogy az írás „életeket menthet”, és felidézte azt is, milyen kritikát kapott korai alkotásaira. 

...

A Nobel-díjas Jon Fosse kisregénye tengerbe ejtett, profán evangélium

A Reggel és este egy jósággal teli, konok halász könnycseppektől könnycseppekig tartó története. A cigarettafüstbe és ködbe burkolózó szöveg minden mondata gyönyörű, sötét, fénylő és bizonytalan. Összekeverednek benne az újszövetségi és a norvég nevek, egymásba ér lapjain a csend és a hebegés. Ez a hét könyve.

Kiemeltek
...

Miért gondolja bárki, hogy gyereknek lenni jó?

A gyerekkorról nemcsak nosztalgikusan, hanem őszintén is lehet beszélni. Lana Bastašić Tejfogak című novelláskötete a hét könyve. 

...

„A halál nem fájhat ennyire” – Totth Benedek írása egy még el nem készült regényből

Olvasd el a részletet, ami a Könyves magazin nyomtatott különszámában jelent meg először.

...

Petőfi és Szendrey Júlia szerelme: miért választja egy finom úri kisasszony a szegény költőt?

Bizonyára sokan azt gondolják, hogy már mindent megírtak Petőfi Sándorról és Szendrey Júliáról, pedig Gyimesi Emese kötete teljesen más fényben mutatja meg ezt a kapcsolatot.

...

Puskás Panni: Az első novellámat remegve küldtem el az Élet és Irodalomnak

...

Ismernünk kell a Földet, hogy változtatni tudjunk – a Zöld könyv podcast könyvajánlója

...

Ezeket te is megteheted a Föld védelméért – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

A hét könyve
Kritika
Miért gondolja bárki, hogy gyereknek lenni jó?
...

Jókai Mór 200: 6 érdekesség az íróról

Jókai Mór regényeit iskoláskorunk óta olvassuk, könyvei ott vannak minden családi könyvespolcon. Bár 200 éve született, írói hagyatékával ma is foglalkozunk.

Olvass!
...

Hogyan változik meg az életed, ha kávéházat nyitsz a háború utáni Bécsben?

Az osztrák író és színész regénye az 1966-as évek Bécsébe kalauzolja az olvasót.

...

„Harmincnégy évesen még mindig az anyja elismerésére és áldására várt” – ilyen a mérgező anya-lánya kapcsolat

Hogyan lehet felépülni abból, ha az anyánk nem jól szeretett? 

...

A gleccser sem áll a szerelem útjába a finn író-biológus könyvében – Olvass bele!

Inkeri Markkula író-biológus hőse az éghajlatváltozás következményeit tanulmányozza egy gyorsan olvadó gleccseren, amikor egy titokzatos férfival találkozik.