Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

„A háború és a művészet ellentétek, ahogy a háború és a béke is azok – ez ilyen egyszerű. A művészet béke” – írta Jon Fosse Nobel-díjas norvég író, drámaíró a színházi világnapra.

sa | 2024. március 27. |

Az idei színházi világnapon Jon Fosse fogalmazta meg üzenetét, amelyet az előadások előtt a színházakban felolvasnak. Szövegének címe A művészet béke, és azzal kezdődik, hogy minden ember egyedi, és közben pont olyan, mint bárki más.

„Ez egyfajta ellentmondás: az, hogy egyszerre hasonlítunk és teljesen különbözőek is vagyunk. Talán mi, emberek lényegében a testünk és lelkünk összeköttetése miatt vagyunk ilyen paradoxonok –

mi testesítjük meg a legföldhözragadtabb, legmegfoghatóbb létezést és egyszerre valami mást, ami túllép ennek a létezésnek a határain.”

Mire képes a művészet Jon Fosse szerint?

A művészet Fosse szerint a maga csodálatos eszközeivel képes vegyíteni az egyedit az egyetemessel. Engedi, hogy megértsük, mi az, ami különbözik tőlünk – mondhatni idegen – azzal, hogy univerzálisnak mutatja. Nem ismerek jobb módszert az ellentétek egymáshoz való közelítésére”, írja és kiemeli, hogy ez a szemlélet szembenáll a világban túlságosan is elterjedt erőszakos konfliktusok gyakorlatával.

„Terrorizmus van a világban. Háború. Mert az embernek van egy állatias oldala, amit az az ösztön táplál, hogy az idegent fenyegetésnek érzékelje ahelyett, hogy egy lenyűgöző rejtélyt látna benne. 

Így tűnik el a különlegességünk kollektív ugyanolyanságot hagyva maga után.”

A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen és harc a művészet és a benne lakozó egyediség ellen is. Művészileg az egyedit az egyetemessel egyesíteni azt jelenti, hogy nem hagyjuk ki belőle a sajátosságokat, hanem inkább hangsúlyozzuk őket, hagyjuk, hogy az ismeretlen átragyogjon a művünkön. A háború és a művészet ellentétek, ahogy a háború és a béke is azok – ez ilyen egyszerű. „A művészet béke” – állítja Jon Fosse.

Ki írt először üzenetet a színházi világnapra?

A színházi világnapot az ITI kezdeményezésére 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára. Legelőször Jean Cocteau szövege hangzott el 1962-ben több mint húsz ország színpadain.

Helen Mirren: Amióta létezünk ezen a bolygón, azóta mesélünk történeteket egymásnak (Színházi világnap)
Helen Mirren: Amióta létezünk ezen a bolygón, azóta mesélünk történeteket egymásnak (Színházi világnap)

Az elmúlt egy év pandémiás helyzetéről és a színház létezésének örökkévalóságáról Helen Mirren írt Színházi Világnapi köszöntőt, mi pedig ajánlunk néhány színházi programot ezalkalomból.

Tovább olvasok

Mit érdemes tudnod Jon Fosséról?

Jon Fosse 1959-ben született. Munkái között színdarabok, regények, verseskötetek, esszék, gyerekkönyvek és fordítások is megtalálhatók. Írói stílusát a minimalizmus és az érzelmi mélység jellemzi. 2023-ban irodalmi Nobel-díjat kapott újszerű drámáiért és prózájáért, amelyekkel hangot ad a kimondhatatlannak, írja róla az ITI.

Jon Fosse munkáit több mint ötven nyelvre lefordították, darabjait pedig világszerte több mint ezer színpadon mutatták már be. Művei az emberi létezés lényegét kutatják, a bizonytalanság, a szorongás, a szerelem és a veszteség témáival foglalkoznak.

Jon Fosse: A félelem elvette tőlem a nyelvet és vissza kellett szereznem
Jon Fosse: A félelem elvette tőlem a nyelvet és vissza kellett szereznem

Két hónappal azt követően, hogy bejelentették, hogy idén az irodalmi Nobel-díjat a norvég író, költő és drámaíró Jon Fosse kapja, ő is megtartotta Nobel-előadását a Svéd Akadémián. A Nobel-díj hivatalos honlapján megjelent ennek angol fordítása, abból szemezgetünk.

Tovább olvasok

Minimalista és introspektív, gyakran a lírai próza és költészet határán egyensúlyozó drámái Henrik Ibsen 19. századi drámai hagyományát folytatják. Drámaíróként a Valaki jönni fog (1996) című művével szerzett nemzetközi elismerést.

Fosse 2023-ban kapott irodalmi Nobel-díjat, ebben a cikkben foglalkoztunk a pályájával, a Fehérség, valamint a Reggel és este című kötete is a hét könyve lett nálunk.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Hírek

Jon Fosse: Ha hallgatok a kritikusokra, már 40 éve nem írok

Jon Fosse csütörtökön, az irodalmi Nobel-díj átvételekor tartott beszédében elmondta, hogy az írás „életeket menthet”, és felidézte azt is, milyen kritikát kapott korai alkotásaira. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Jon Fosse kisregénye tengerbe ejtett, profán evangélium

A Reggel és este egy jósággal teli, konok halász könnycseppektől könnycseppekig tartó története. A cigarettafüstbe és ködbe burkolózó szöveg minden mondata gyönyörű, sötét, fénylő és bizonytalan. Összekeverednek benne az újszövetségi és a norvég nevek, egymásba ér lapjain a csend és a hebegés. Ez a hét könyve.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

Újabb ország parlamentjében nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, mely az eutanáziát lehetővé tévő gyógyszer engedélyezésére vonatkozik. Könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

Még több olvasnivaló
...
Podcast

Szexualitás, vagina, szülés – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk ötödik vendége Dr. Benkovics Júlia nőgyógyász volt, a beszélgetéshez könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

...
Gyerekirodalom

Roma mesék a gyerekirodalomban – Mi történt az elmúlt években?

Hogyan jelennek meg a roma mesék, karakterek, hagyományok a gyerekeknek szóló kötetekben? Veszprémi Szilveszter költő, irodalmár négy, a közelmúltban megjelent könyvet vizsgált meg.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [2. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Kerber Balázs, Láng Orsolya és Takács Nándor válaszai és szövege.

...
Nagy

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Eredics Lilla Balogh Attilától ajánlja kedvenc versét.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [1. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Lapis József, Rékai Anett és Simon Bettina válaszai és szövege.

...
Nagy

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek [ROMA IRODALOM]

Szeretet, fájdalom, vér, béklyók, család, idegenség. A Roma Hetek alkalmából összegyűjtöttünk tíz videót, amelyek a roma irodalom kiemelkedő íróit és költőit mutatják be az elmúlt évtizedekből.

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

...

Orvos-Tóth Noémi 16 országban kezdi nulláról, de hogyan?

...

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

A hét könyve
Kritika
Anyává válni egy korábbi világ darabokra törését is jelenti
...
Podcast

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

A Könyves Magazin podcastjában Kemény Lili először beszél a Nem című önéletrajzi regényéről. Hallgassátok!

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

Tovább vinni az évtizedek óta épített családi gazdaságot, vagy meglépni előle? Többek közt erről szól a Kovács ikrek különleges humorú, mágikus realista családregénye. Olvass bele a Lesz majd minden című könyvbe!