Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

„A háború és a művészet ellentétek, ahogy a háború és a béke is azok – ez ilyen egyszerű. A művészet béke” – írta Jon Fosse Nobel-díjas norvég író, drámaíró a színházi világnapra.

sa | 2024. március 27. |

Az idei színházi világnapon Jon Fosse fogalmazta meg üzenetét, amelyet az előadások előtt a színházakban felolvasnak. Szövegének címe A művészet béke, és azzal kezdődik, hogy minden ember egyedi, és közben pont olyan, mint bárki más.

„Ez egyfajta ellentmondás: az, hogy egyszerre hasonlítunk és teljesen különbözőek is vagyunk. Talán mi, emberek lényegében a testünk és lelkünk összeköttetése miatt vagyunk ilyen paradoxonok –

mi testesítjük meg a legföldhözragadtabb, legmegfoghatóbb létezést és egyszerre valami mást, ami túllép ennek a létezésnek a határain.”

Mire képes a művészet Jon Fosse szerint?

A művészet Fosse szerint a maga csodálatos eszközeivel képes vegyíteni az egyedit az egyetemessel. Engedi, hogy megértsük, mi az, ami különbözik tőlünk – mondhatni idegen – azzal, hogy univerzálisnak mutatja. Nem ismerek jobb módszert az ellentétek egymáshoz való közelítésére”, írja és kiemeli, hogy ez a szemlélet szembenáll a világban túlságosan is elterjedt erőszakos konfliktusok gyakorlatával.

„Terrorizmus van a világban. Háború. Mert az embernek van egy állatias oldala, amit az az ösztön táplál, hogy az idegent fenyegetésnek érzékelje ahelyett, hogy egy lenyűgöző rejtélyt látna benne. 

Így tűnik el a különlegességünk kollektív ugyanolyanságot hagyva maga után.”

A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen és harc a művészet és a benne lakozó egyediség ellen is. Művészileg az egyedit az egyetemessel egyesíteni azt jelenti, hogy nem hagyjuk ki belőle a sajátosságokat, hanem inkább hangsúlyozzuk őket, hagyjuk, hogy az ismeretlen átragyogjon a művünkön. A háború és a művészet ellentétek, ahogy a háború és a béke is azok – ez ilyen egyszerű. „A művészet béke” – állítja Jon Fosse.

Ki írt először üzenetet a színházi világnapra?

A színházi világnapot az ITI kezdeményezésére 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára. Legelőször Jean Cocteau szövege hangzott el 1962-ben több mint húsz ország színpadain.

Helen Mirren: Amióta létezünk ezen a bolygón, azóta mesélünk történeteket egymásnak (Színházi világnap)
Helen Mirren: Amióta létezünk ezen a bolygón, azóta mesélünk történeteket egymásnak (Színházi világnap)

Az elmúlt egy év pandémiás helyzetéről és a színház létezésének örökkévalóságáról Helen Mirren írt Színházi Világnapi köszöntőt, mi pedig ajánlunk néhány színházi programot ezalkalomból.

Tovább olvasok

Mit érdemes tudnod Jon Fosséról?

Jon Fosse 1959-ben született. Munkái között színdarabok, regények, verseskötetek, esszék, gyerekkönyvek és fordítások is megtalálhatók. Írói stílusát a minimalizmus és az érzelmi mélység jellemzi. 2023-ban irodalmi Nobel-díjat kapott újszerű drámáiért és prózájáért, amelyekkel hangot ad a kimondhatatlannak, írja róla az ITI.

Jon Fosse munkáit több mint ötven nyelvre lefordították, darabjait pedig világszerte több mint ezer színpadon mutatták már be. Művei az emberi létezés lényegét kutatják, a bizonytalanság, a szorongás, a szerelem és a veszteség témáival foglalkoznak.

Jon Fosse: A félelem elvette tőlem a nyelvet és vissza kellett szereznem
Jon Fosse: A félelem elvette tőlem a nyelvet és vissza kellett szereznem

Két hónappal azt követően, hogy bejelentették, hogy idén az irodalmi Nobel-díjat a norvég író, költő és drámaíró Jon Fosse kapja, ő is megtartotta Nobel-előadását a Svéd Akadémián. A Nobel-díj hivatalos honlapján megjelent ennek angol fordítása, abból szemezgetünk.

Tovább olvasok

Minimalista és introspektív, gyakran a lírai próza és költészet határán egyensúlyozó drámái Henrik Ibsen 19. századi drámai hagyományát folytatják. Drámaíróként a Valaki jönni fog (1996) című művével szerzett nemzetközi elismerést.

Fosse 2023-ban kapott irodalmi Nobel-díjat, ebben a cikkben foglalkoztunk a pályájával, a Fehérség, valamint a Reggel és este című kötete is a hét könyve lett nálunk.

(MTI)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Hírek

Jon Fosse: Ha hallgatok a kritikusokra, már 40 éve nem írok

Jon Fosse csütörtökön, az irodalmi Nobel-díj átvételekor tartott beszédében elmondta, hogy az írás „életeket menthet”, és felidézte azt is, milyen kritikát kapott korai alkotásaira. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Jon Fosse kisregénye tengerbe ejtett, profán evangélium

A Reggel és este egy jósággal teli, konok halász könnycseppektől könnycseppekig tartó története. A cigarettafüstbe és ködbe burkolózó szöveg minden mondata gyönyörű, sötét, fénylő és bizonytalan. Összekeverednek benne az újszövetségi és a norvég nevek, egymásba ér lapjain a csend és a hebegés. Ez a hét könyve.

Kiemeltek
...
Kritika

Bob Dylan titokzatos, még a barátnői sem tudtak róla semmit

Bob Dylan elektromos gitárral indított el forradalmat

...
Nagy

Milyen magyar szerzőket olvasunk 2025 elején? Mutatjuk!

Regény, novella, vers –mutatjuk a legizgalmasabb magyar szépirodalmi megjelenéseket 2025 első negyedéből.

...
Nagy

Egy holokauszt emlékezete, amit nagymamák írnak és unokák hordoznak

A Tíz hónap Babilon kötetbemutatóján jártunk, ahol megtudtuk, hogy minden könyv egyszer célba ér. 

...

Ezeket te is megteheted a Föld védelméért – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

...

Visky András: Három gyerek után bármennyi lehet, mert menedzselik egymást

...

2024 legjobb könyvei! Kibeszélő!

A hét könyve
Kritika
Egy idióta zaklatóval is együtt lehet érezni – Virginie Despentes MeToo-regényéről
...
Nagy

Könyvek, amiket sosem ununk meg, és minden újraolvasással valami mást nyújtanak

Nemrég megkérdeztük olvasóinkat, milyen könyveket olvasnak újra szívesen – mutatjuk, milyen válaszok születtek, és további javaslatokat adunk újraolvasásra érdemes történetekre. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Ilyen olvasmányos még sosem volt a matematika története

A matematika ismeretlen úttörőinek történetét ismerhetjük meg egy új kötetben.

...
Beleolvasó

Stephen King egyik kedvenc thrillere végre magyarul: olvass bele!

Egy rendőr egyszercsak azzal szembesül, hogy a kisváros, ahova a béke és a nyugalom miatt költözött, a feje tetejére áll.

...
Beleolvasó

Olvass bele a regénybe, ami a svéd irodalom legnagyobb botrányát okozta

Almqvist a realizmus botrányhőséből a svéd irodalom klasszikusává vált.