Jon Fosse: Ha hallgatok a kritikusokra, már 40 éve nem írok

Jon Fosse: Ha hallgatok a kritikusokra, már 40 éve nem írok

Jon Fosse csütörtökön, az irodalmi Nobel-díj átvételekor tartott beszédében elmondta, hogy az írás „életeket menthet”, és felidézte azt is, milyen kritikát kapott korai alkotásaira. 

ko | 2023. december 08. |

A norvég író kifejtette, hogy első könyveit „elég rosszul értékelték”, és ha hallgatott volna a kritikusokra, 40 évvel ezelőtt abbahagyta volna az írást.

Fosse októberben kapott Nobel-díjat „újító prózájáért színdarabjaiért, amelyek hangot adnak a kimondhatatlannak”. Csütörtök délutáni díjátadó beszédében arra is kitért, hogy írásaiban „sok öngyilkosság” szerepel, és tart attól, hogy munkája „hozzájárulhatott az öngyilkosság legitimálásához” – derül ki a Nobel-díj oldalán olvasható beszédből.

A díj átvétele után azonban „mindennél jobban meghatották” az olvasók, akik „őszintén megírták, hogy [írása] egész egyszerűen megmentette az életüket”.

„Bizonyos értelemben mindig is tudtam, hogy az írás életeket menthet. Talán még a saját életemet is megmentette”

– mondta. „És ha az írásaim mások életét is megmenthetik, annál semmi sem tehet boldogabbá.” Fosse beszédében elgondolkodott az életén és elmesélt egy történetet az iskolás éveiből, amikor felkérték, hogy olvasson fel, és „hirtelen félelem kerítette hatalmába”. Kiszaladt az osztályteremből, és később azt mondta az osztályának, hogy „vécére kellett mennie”. Érezte, hogy a félelem elvette tőle a nyelvet, amit „vissza kell vennie”. Úgy találta, hogy az írás „a biztonság érzését” és „a félelem ellenkezőjét” adja neki.

A Nobel-díjas Jon Fosse sohasem tűzi gombostűre a szereplőit
A Nobel-díjas Jon Fosse sohasem tűzi gombostűre a szereplőit

2023 irodalmi Nobel-díjasát hasonlították már Samuel Becketthez meg Thomas Bernhardhoz, prózája mégis összehasonlíthatatlanul a sajátja, ahogy egyik magyar fordítója fogalmazott, klasszikusan modern, letisztult és sűrű. Jon Fosse ezzel együtt erőteljesen ott hagyta kézjegyét a drámairodalmon is, emellett műfordítóként is kiemelkedő. De mit gondol magyar fordítója és kiadója a friss Nobel-díjas szerzőről, mi a jelentősége, hogy Fosse újnorvég nyelven alkot, Karl Ove Knausgård melyik könyvébe írta bele példaképét, és mit olvasson az, aki most ismerkedik a fossei prózauniverzummal? Összeállításunkból kiderül. 

Tovább olvasok

Párhuzamot vont a zene és az írás között, kifejtve, hogy tinédzserként zenerajongóból – sokáig egy rockzenekarban szeretett volna gitározni – fokozatosan az írás felé fordult. „Az írás során megpróbáltam ugyanazt megélni, amit zenélés közben tapasztaltam” – mondta. „Amikor írok, egy bizonyos ponton mindig olyan érzésem támad, hogy a szöveg már meg van írva, valahol kívül van, nem bennem, és csak le kell írnom, mielőtt  eltűnik” – mesélte.

Hozzátette, az, hogy Szeptológia című regénye egyetlen pontot sem tartalmaz, „nem találmány”. „Éppen így írtam a regényt, egy folyamban, egy tételben, amely nem követelt pontot” – mondta. A regény egy idősödő festőről, Asle-ről szól, aki egyedül él Norvégia délnyugati partján, és elgondolkozik az életén.

A Szeptológia első részéről szóló kritikánkat itt találod:

A szakadó hó sem tisztítja meg Fosse hőseit reménytelenségüktől
A szakadó hó sem tisztítja meg Fosse hőseit reménytelenségüktől
Tovább olvasok

Forrás: Guardian

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ferenc pápa levelet írt a Nobel-díjas Jon Fossénak

Ferenc pápa személyes levelet írt Jon Fosse norvég dráma- és regényírónak, a 2023-as irodalmi Nobel-díj kitüntetettjének. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Jon Fosse kisregénye tengerbe ejtett, profán evangélium

A Reggel és este egy jósággal teli, konok halász könnycseppektől könnycseppekig tartó története. A cigarettafüstbe és ködbe burkolózó szöveg minden mondata gyönyörű, sötét, fénylő és bizonytalan. Összekeverednek benne az újszövetségi és a norvég nevek, egymásba ér lapjain a csend és a hebegés. Ez a hét könyve.

...
Nagy

A Nobel-díjas Jon Fosse sohasem tűzi gombostűre a szereplőit

Hogyan teremtett stílust a friss Nobel-díjas Fosse a színházban? Miért különleges az újnorvég, és miért nagy dolog, hogy Fosse ezen a nyelven ír? Karl Ove Knausgård melyik könyvébe írta bele példaképét, és mit olvasson az, aki most ismerkedik a fossei prózauniverzummal? Összeállításunkból kiderül. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Zöld

Peter Attia: a ránk leselkedő betegségek az apokalipszis lovasai

A hosszú élet nem a sorson vagy a géneken múlik: te is tehetsz érte ‒ tartja a világhírű orvosszerző, Peter Attia. Vedd fel a harcot te is, hogy elkerüld a diagnózis kimondását! Hogy hogyan? Olvass bele!

Szerzőink

...
Kiss Imola

A bántalmazás az irodalmi közegben sem az egyén ügye, hanem közös felelősség

...
Sándor Anna

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

...
Kolozsi Orsolya

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát