“Rendkívül nehéz időszak köszöntött az előadóművészetekre, rengeteg alkotó, technikus, színházi szakember küzd most egy olyan szakmában, amelyhez eleve hozzátartozik a bizonytalanság.
Talán ez a mindig jelenlévő bizonytalanság még alkalmasabbá teszi őket arra, hogy bölcsességgel és bátorsággal vészeljék át a pandémiát.
Képzelőerejük már a megváltozott körülmények közt is megmutatkozott, az internet segítségével újszerű, szórakoztató és megrendítő módokat találtak arra, hogy a közönséggel kapcsolatba lépjenek.
Amióta létezünk ezen a bolygón, azóta mesélünk történeteket egymásnak. Gyönyörű színházi kultúránk is addig fog élni, amíg mi, emberek a Földön vagyunk.
Az írók, tervezők, táncosok, énekesek, színészek, zenészek, rendezők kreativitását nem lehet elfojtani – az nemsokára ismét ki fog bontakozni, friss energiákat megmozgatva és újraértelmezve a világot, amin valamennyien osztozunk.
Már alig várom!”
Helen Mirren
1. Tea Zoommal- avagy színház és irodalom Covid idején Örkény módra
(Az Örkény Színház társulata. A kép a színház oldaláról származik.)
Az Örkény Színház az elmúlt egy évben is folyamatosan kereste a lehetőséget, hogy ne tűnjön el az életünkből a színház és az irodalom. Ezúttal irodalmi teadélutánokat szerveznek a Zoomon, ahol egy-egy színész, vagy színészpáros felolvasását hallgathatjuk meg, majd az öt fős Zoom-szobákban novellákról, költészetről, dalszövegekről beszélgethetünk közösen. A programok egy óra hosszúak és többek között olyan irodalmi alakokról gondolkodhatunk majd együtt a társulat művészeivel mint Lázár Ervin, Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán, vagy Esterházy Péter. A programok regisztrációhoz kötöttek.
2. Színházi világnap az OSZMI-ban
(Heltai Jenő: Masamód, 1924, Strelisky-fiók, OSZMI)
A világnap alkalmából egész napos online múzeumlátogatásra lesz lehetőségünk az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet jóvoltából, ahol virtuális kalandjátékon és tárlatvezetésen vehetünk részt Bajor Gizinél, új kiállítás nyílik Márkus László életéről és részleteket hallhatunk majd Kós Károly drámájának 1937. évi vígszínházi bemutatójáról folytatott levelezésből.
3. Guelmino Sándor: A mi osztályunk
(Fotó: Prokl Violetta)
A budapesti közönség a Katona József Színházban láthatta 2011-től sok-sok éven át Máté Gábor rendezésében A mi osztályunkat. 2017-ben a tatabányai Jászai Mari Színház is színpadra állította a lengyel kortárs szerző, Tadeusz Słobodzianek drámáját, amivel az író 2010-ben elnyerte a rangos lengyelországi NIKE irodalmi díjat “Az év legjobb drámája” kategóriában. Egy bordásfalakkal körülvett iskolai tornaterem díszletében láthatjuk a XX. század legszörnyűbb eseményeit és az ebben felnövekvő generációt. A történetben egy lengyel kisváros iskolájának osztályközösségét ismerhetjük meg, ahol öt zsidó és öt keresztény gyerek együtt tanul, játszik, ismerkedik a világgal. A gyerekkorban köttetett barátságokba és az első hajhúzogatós szerelmekbe beférkőznek a háborúk kegyetlen ideológiái, a fasiszta, majd a kommunista terror és uszítás, ezek hatására pedig felnőtt életükben egymás gyilkosává és áldozataivá válnak majd a hajdan volt osztálytársak. A történelmi szembenézésre késztető drámai anyag és a társulat megkapó csapatmunkája által fontos előadás született Tatabányán.
4. Szikszai Rémusz: I. Erzsébet
(A kép a színház oldaláról származik.)
A Szkéné egyik legrégebbi sikerdarabja a Paul Foster drámájából készült I. Erzsébet, a Vádli Alkalmi Színházi Társulás és a FÜGE közös produkciója. Bár a történetnek több női szereplője is akad, Szikszai Rémusznál főként férfiakat látunk női jelmezekben (ennek színházi hagyományáról és politikusságáról más megközelítésből, de írtunk nemrégiben.) Nem mindennapi élmény Fodor Tamást Erzsébet királynőként, Kaszás Gergőt Katalin királynéként, vagy Bercsényi Pétert Stuart Máriaként látni, de az előadás bőven túlmutat a csiklandós nevettetésen. A szöveg és a játszók Monthy Python szerű humorán keresztül betekinthetünk a francia, spanyol és angol királyságok hatalmi harcaiba és játszmáiba, de Erzsébet kori jelmezek ide vagy oda, kellően felismerhetővé válnak saját politikai csatározásaink is. A Színikritikusoktól és a POSZT-on is elnyerte Fodor Tamás a legjobb férfi főszereplő, Kaszás Gergő pedig a legjobb férfi mellékszereplő díját.
