Jon Fosse a kortárs norvég irodalom legelismertebb alakja, gyakran hívják a mai Ibsennek is. Író, drámaíró – emellett versek és gyerekkönyvek szerzője is. Műveit több mint negyven nyelvre fordították le, magyarul többek között elérhető a trilógiája (Álmatlanság, Olav álma, Esti dal) és a színművei (Valaki jön majd) is. 2015-ben kezdte írni a főművének szánt, többkötetes, közel ezerháromszáz oldalas Szeptológiát, melynek első kötete, A másik név a hét könyve volt nálunk.
„A másik név áradó, ismétlésekre épülő és rendkívül rétegzett gondolatfolyama nem társadalmi problémákról, a világ aktualitásairól beszél, hanem a lét legvégső, nagy kérdéseit feszegeti, nem az emberi élet gyakorlati része és hétköznapjai érdeklik, sokkal inkább a létezés szubsztanciája. A nagy kérdések és az alapvető depresszivitás ellenére ez a csendbe, hóba és sötétségbe burkolózó kötet mégiscsak fényt bocsát ki magából, vagy ahogyan Knausgård ezzel kapcsolatban fogalmaz: >>Fossénél a sötétség fénylik, és mindig reményteli<<” - írtuk kritikánkban, a teljes cikket itt tudod elolvasni:
Damion Searls fordításában a kötet 2022-ben a Nemzetközi Booker-díj shortlistjére került.
Jon Fosse 1959-ben született a norvégiai Haugesundban, egy hétévesen átélt súlyos baleset nagy hatással volt a felnőttkori írói munkásságára. Európa egyik leggyakrabban színpadra állított drámaírója - darabjai miatt évek óta a Nobel egyik esélyeseként tartották számon. Első regénye, a Raudt, svart (Vörös, fekete) 1983-ban jelent meg, bár ő a saját irói indulásának a diákújságban publikált Han (Ő hímnemben) című novellát tartja. Írói áttörését az 1989-es Naustet (A csónakház) című regénye hozta el. Első drámáját 1992-ben írta, Nokon kjem til å kome (Valaki jönni fog), először viszont nem ezt, hanem az Og aldri skal vi skiljast (És soha nem válunk el) című darabját adták elő a bergeni Nemzeti Színházban 1994-ben.
Érdekesség, hogy 2011 óta a királyi palota melletti Grottenben lakik, ugyanebben az évben irodalmi tanácsadója volt a Bible 2011 projektnek, amiben a friss tudományos eredmények nyomán készült el a Biblia új fordítása. A The Daily Telegraph 2007-es „Top 100 élő géniusz” listáján a 83. helyre sorolták. 2015-ben megkapta az Északi Tanács Irodalmi Díját, az Andvake, Olavs draumar és Kveldsvævd című novelláiért. Díjai sorát most már a Nobel is gazdagítja. Amikor a szerzőt felhívták a hírrel, hogy idén ő kapta az elismerést, amúgy éppen a norvég fjordok között autózott. Az író a Reutersnek nyilatkozva örömét fejezte ki, egyúttal nem palástolta, hogy egy picit meg is van rémülve. Azt mondta, a Nobelt olyan díjnak tekinti, amivel az olyan irodalmat ismerik el, ami mindenek előtt és bármi egyéb megfontolást mellőzve irodalom kíván lenni.
