Fábián Janka: Nem dolgom utólag beleavatkozni a történelembe

Az 1831-ben Magyarországon pusztító kolerajárványról írt regényt Fábián Janka egy 17 éves budai polgárlány szemszögéből. A szerzővel a Margón Szeder Kata beszélgetett például arról, hogyan reflektál a regénye a koronavírus-járványra, vagy hogyan segítette Kazinczy a regény megírását.

Fotók: Posztós János/Margó Irodalmi Fesztivál

sa | 2021. június 13. |
Fábián Janka
Cholera-napló
Libri, 2021, 158 oldal
-

Hogy lélekben is megérkezzünk 1831 nyarába, a Cholera-napló egy részletével indult a beszélgetés, amiben a főhős beszámol arról az ijesztő pillanatról, amikor az újságban megírják, hogy megérkezett a kolera Budára.

A részlet egészen felidézte a 2020 eleji időszakot és híreket, és ennek kapcsán Szeder Kata a címre terelte a szót. Egy napló lehet dokumentáció és segíthet is feldolgozni az eseményeket, a kérdés már csak az, hogy a regény vajon mennyire Fábián Janka naplója?

Az író elmesélte, hogy tinédzserként több füzetet is teleírt “szamárságokkal”, ezek elvesztek a költözésekkel, és nem is bánja, nem akarná elolvasni őket - az viszont igaz, hogy akkor jót tettek a lelkének. A regény persze nem az ő naplója, hanem egy 190 évvel ezelőtt élt fiktív lányé, viszont nyilván kapcsolódik a mostani járványhoz. A könyv ötlete rögtön a 2020 tavaszi lezárások idején felvetődött benne, de más dolga is volt, és főleg a karantén első időszaka nem is tett jót a kreativitásának. Erre aztán idén tért vissza, de úgy, hogy közben egy másik regényt is ír éppen, ami év végén jelenik meg, tehát a Cholera-napló egyfajta ráadás, ez többször is elhangzott a beszélgetésben. 

A naplóforma, illetve az E/1 elbeszélés egyébként a saját bevallása szerint nem áll közel Fábiánhoz, ritkán használja, például Az utolsó boszorkány történeteiben.

A beszélgetés ezt követően arrra terelődött, mennyire új és sokkoló volt a kolera a 19. századi európaiaknak. Az Ázsiából érkező betegséget katonák hurcolták a kontinensre, nagyon magas, mintegy 50 százalékos volt a halálozási aránya, lázzal, hasmenéssel és hasi görcsökkel járt, mindössze két-három nap alatt elvitte a kínok között fekvő áldozatait. Ahhoz képest viszont, hogy mennyire meghatározó volt egészen a század végéig, nem nagyon tanulunk róla az iskolában, pedig például Kazinczy is kolerában halt meg. Szeder ezért megkérdezte, miért pont erre a járványra és erre a korszakra esett Fábián választása. 

Fábián elmesélte, hogy történelem szakot végzett az egyetemen, ahol a középkori pestissel ugyan sokat foglalkoztak, de más járványokkal alig, ami azért furcsa, mert például a száz évvel ezelőtti spanyol náthának több áldozata volt, mint az első világháborúnak. A koronavírus miatt viszont újra divatba jött a járványirodalom, például Camus A pestise is az eladási listák élére ugrott.

-

Fábiánhoz a legközelebb a 18-20. század áll, és amikor elkezdett utánaolvasni a témának, rájött, hogy mennyi a párhuzam, mennyire hasonlóan reagáltak a kolerára az emberek a 19. század elején, mint most a koronavírusra: a döbbenet, a pánik, az álhírek, a járvány tagadása. De olyan is történt, hogy a járvány megfékezésére felszedték a Budát és Pestet összekötő pontonhidat, amire viszont valóságos diáklázadás tört ki, mert nem tudtak hazamenni. A mai tisztifőorvos korabeli megfelelője az írott sajtóban igyekezett egy hosszú cikkben tájékoztatni a lakosságot, hogy mit lehet tudni az új kórról, életmódbeli tanácsokat adott, és igyekezett tartani az emberekben a lelket. Fábiánt ez a cikk az Operatív Törzs napi bejelentkezéseire emlékeztette.

Szeder kérdésére, hogy milyen forrásokat használt a kutatómunkájához, Fábián elmesélte, hogy a család a regényben a bécsi Magyar Kurirt olvassa, azt és más régi újságokat is el tudott érni az internet segítségével - itt kiderült, hogy a regénynek végül a harmadik hullám alatt állt neki.

Nagy haszonnal forgatta egy pozsonyi orvos naplóját is, amiben a korabeli kezelési módokról olvashatott, egy olyan korból, amikor még nem volt hatékony gyógyszer a betegségre, és nem lehetett megmondani, ki éli túl és ki nem.

A grafomán Kazinczy levelei is sokat segítettek neki. Mielőtt ugyanis Kazinczy maga is belehalt volna a kolerába, a fia elkapta, és erről, illetve a betegség lefolyásáról, a gyógyulásról is részletesen beszámolt a leveleiben.

Mivel a nagy járványoknak mind nagy társadalom- és kultúraformáló hatása volt, Szeder rákérdezett, hogy az 1831-es kolerának milyen hozadékai lettek. Fábián pozitív hatásként beszélt arról, hogy a koleralázadás a figyelmet a jobbágyok helyzetére irányította, például Kossuth Lajosét, ami aztán megjelent a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharcban is.

A kolera különösen sújtotta azokat, akik rossz higiéniájú területeken éltek, ez Budán elsősorban a Duna-menti Vízivárost és a sűrűn lakott Tabánt jelentette. A Cholera-napló helyszíne viszont a Várnegyed, amit Fábián azzal indokolt, hogy nem akarta a katasztrófa közepébe vezetni az olvasóit, így is megjelennek a regényben például azok a halottaskocsik, amiken eleinte csak egy-egy holttestet szállítottak, később aztán halmokban vitték a testeket. Emellett Fábiánnak a Várnegyed az egyik kedvenc része Budapesten, és illett neki oda egy cukrászda, amit a főszereplő apja vezet. 

Hírlevél feliratkozás

A regényben fontos helyszín az ablak, ami social media korabeli megfelelőjeként mutatja a járvány miatt a lakásba zárt főhősnek, mi történik odakint. Annál is inkább, mivel az apja nem engedi, hogy a lány az újságból tájékozódjon. Ennek kapcsán szóba került, hogy vajon milyen lehetőségei voltak ebben a korban egy polgárlánynak. Itt Fábián elmondta, hogy nem szereti, amikor a mai kor elvárásait ráolvassuk a korábbiakra, és azt kell megértenünk, hogyan gondolkodtak régen az emberek. Az ő hősnői talpraesettek, önálló személyiségek, de például az irreális lenne, ha a Cholera-napló főszereplője átvenné a cukrászdát. Fábián hangsúlyozta, hogy neki fontos a történelmi hitelesség. 

A beszélgetés végén Fábián új regényére terelődött a szó, amiről elmondta, hogy régóta érdekelte már az első, 1825-ös Anna-bál, és annak kapcsolata Horvát Krisztina és a későbbi aradi vértanú Kiss Ernő szerelméhez. Az első Anna-bálról a kutatásai során kiderült, hogy szinte semmi sem úgy volt, ahogy az fennmaradt a róla szóló történetekben, még az év sem stimmel, ennek ellenére Fábián nem akarta lerombolni a legendát. Könnyen lehet, zárták a beszélgetést, hogy így aztán majd kétszer is megtarthatják majd az Anna-bál 200 éves évfordulóját.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt

Fábián Janka a kortárs romantikus történelmi regények egyik legnépszerűbb hazai írója. Legújabb történetének, a két kötetes Julie-könyvek megjelenését követően beszélgettünk vele történelemről, a női szerepek változásáról, kedvenc korszakáról, jövőbeli terveiről.

...
Beleolvasó

A boszorkányok súlyos örökségét cipeli Fábián Janka új hőse

...
Beleolvasó

Ki írja majd meg a nagy járványverset?

Vida Kamilla első kötete, a Konstruktív bizalmatlansági indítvány friss és izgalmas, ráadásul a versektől nem idegen az önirónia. Olvassátok el a Nagy járványverset a közetből!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Nyáry Luca: Mégiscsak az 1989-es generáció nevelte fel a miénket

Milyen generációs párhuzamok és szakadékok vannak a z és az x generáció között? Hogyan látja ma egy 20 éves a rendszerváltást? Ezekről a társadalmi és generációs kérdésekről beszélgettünk Nyáry Lucával, aki ezúttal nem könyvet, hanem ifjúsági sorozatot készít, 89 címmel.

...
Nagy

Baráth Katalin: De hát ez egy balkáni paraszt! [Olimpia]

Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Baráth Katalin írását olvashatjátok. 

...
Nagy

Mérő László: Egy 58 éves emberre azt mondani, hogy tehetséges, nyílt sértés

A dörzsölt szélkakas című új kötetét áthatja a közéleti fókusz, de nemcsak erről beszélgettünk Mérő Lászlóval. Mesterséges intelligencia és sci-fi, sakk és a Fradi B-Közép is szóba került. Interjú.

...
Kritika

Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat

Tóth Krisztina legújabb, Bálnadal című kötete vékony, de tartalmát tekintve nagyon sűrű és erőteljes. A bálnaének mindenekelőtt szomorú, mert az idő múlása és az ezzel együtt járó fájdalom hatja át a legtöbb verset.

...
Kritika

A gyilkos viharra először csak a bolondok figyelnek fel

Jesmyn Ward regénye nem Katrina-regény, vagy nem csak az, családról, a vérségi kötelék erejéről, a szeretet sokféle arcáról is szól univerzális erővel. A csontok megmaradnak nálunk a hét könyve. 

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Hírek

Megvan A feleségem története hazai premierdátuma

...
Hírek

Bereményi, Bödőcs, Háy, Halász, Nádas – Ezek az irodalmi programok várnak a Margófeszten

...
Hírek

Európai turnéra indul a Meseország mindenkié, hat nyelven már biztos megjelenik

...
Hírek

Új gyerekkönyvkiadót indít a Central

...
Hírek

Nem volt ideje regényt írni, a század egyik legjobb novellistája lett

...
Hírek

Ady Endre, Hamvas Béla és Kaffka Margit neve is felkerült a csillagos égre

...
Hírek

Hitler lovai sok évig lappangtak, majd egy német gyűjtőnél kerültek elő

...
Hírek

Nemere István csúcsdöntésre készül a hétvégén

Az Esterházy-szám
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

Olvass!
...
Beleolvasó

A lelencházban színes golyókkal döntenek a gyerekek sorsáról

A 18. század közepén azok a nők, akik valamiért nem tudták felnevelni csecsemőiket, lelencházba adták gyereküket. Stacey Halls regényének hőse is kénytelen megválni újszülött kislányától, néhány év múlva viszont újra felkeresné - olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Csányi Vilmos szerint az internet kiváló dolog, de lehet, hogy az emberiség még nem eléggé érett rá

Csányi Vilmos etológusnak pár hete jelent meg Drága barátaim, kedves majmok! – Emberi és állati egypercesek című kötete, amelyben szót ejt a vírusjárvánnyal kapcsolatos hiedelmekről éppúgy, mint emberi rítusokról és evolúciós bolondságokról. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A manhattani pornómozi gépészének filmjei a teljes filmipart felforgatják

1977 nyara. A manhattani pornómozi gépésze titokzatos csomagot talál az ajtaja előtt. Olvass bele Lichter Péter Kubrick-akció című regényébe!

...
Beleolvasó

Egy gyilkosságsorozat után nyomoz a zsaru, mikor a testvérének nyoma veszik

Barack Obama 2020 egyik legjobb könyvének nevezte Liz Moore bestsellerét, a Hosszú, fényes folyót. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa megírta a guatemalai katonai puccs ördögi részleteit

A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa új regénye, a Vad idők megmutatja, hogyan döntötték meg Guatemalában 1954-ben az Egyesült Államok segítségével a megválasztott kormányt? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lorenzo de Medici bátyját a szeme láttára szúrták halálra a firenzei dómban

A Medici család legdicsőségesebb korszaka Lorenzo il Magnifico, a Nagyszerű Lorenzo idejére esett. Olvass bele a történetébe!

Polc

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

...
...

Szivárványcsaládos mesekönyv, Orbán és foci, apokalipszis [10 perc Könyves]

...

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]