Fábián Janka: Nem dolgom utólag beleavatkozni a történelembe

Az 1831-ben Magyarországon pusztító kolerajárványról írt regényt Fábián Janka egy 17 éves budai polgárlány szemszögéből. A szerzővel a Margón Szeder Kata beszélgetett például arról, hogyan reflektál a regénye a koronavírus-járványra, vagy hogyan segítette Kazinczy a regény megírását.

Fotók: Posztós János/Margó Irodalmi Fesztivál

sa | 2021. június 13. |
Fábián Janka
Cholera-napló
Libri, 2021, 158 oldal
-

Hogy lélekben is megérkezzünk 1831 nyarába, a Cholera-napló egy részletével indult a beszélgetés, amiben a főhős beszámol arról az ijesztő pillanatról, amikor az újságban megírják, hogy megérkezett a kolera Budára.

A részlet egészen felidézte a 2020 eleji időszakot és híreket, és ennek kapcsán Szeder Kata a címre terelte a szót. Egy napló lehet dokumentáció és segíthet is feldolgozni az eseményeket, a kérdés már csak az, hogy a regény vajon mennyire Fábián Janka naplója?

Az író elmesélte, hogy tinédzserként több füzetet is teleírt “szamárságokkal”, ezek elvesztek a költözésekkel, és nem is bánja, nem akarná elolvasni őket - az viszont igaz, hogy akkor jót tettek a lelkének. A regény persze nem az ő naplója, hanem egy 190 évvel ezelőtt élt fiktív lányé, viszont nyilván kapcsolódik a mostani járványhoz. A könyv ötlete rögtön a 2020 tavaszi lezárások idején felvetődött benne, de más dolga is volt, és főleg a karantén első időszaka nem is tett jót a kreativitásának. Erre aztán idén tért vissza, de úgy, hogy közben egy másik regényt is ír éppen, ami év végén jelenik meg, tehát a Cholera-napló egyfajta ráadás, ez többször is elhangzott a beszélgetésben. 

A naplóforma, illetve az E/1 elbeszélés egyébként a saját bevallása szerint nem áll közel Fábiánhoz, ritkán használja, például Az utolsó boszorkány történeteiben.

A beszélgetés ezt követően arrra terelődött, mennyire új és sokkoló volt a kolera a 19. századi európaiaknak. Az Ázsiából érkező betegséget katonák hurcolták a kontinensre, nagyon magas, mintegy 50 százalékos volt a halálozási aránya, lázzal, hasmenéssel és hasi görcsökkel járt, mindössze két-három nap alatt elvitte a kínok között fekvő áldozatait. Ahhoz képest viszont, hogy mennyire meghatározó volt egészen a század végéig, nem nagyon tanulunk róla az iskolában, pedig például Kazinczy is kolerában halt meg. Szeder ezért megkérdezte, miért pont erre a járványra és erre a korszakra esett Fábián választása. 

Fábián elmesélte, hogy történelem szakot végzett az egyetemen, ahol a középkori pestissel ugyan sokat foglalkoztak, de más járványokkal alig, ami azért furcsa, mert például a száz évvel ezelőtti spanyol náthának több áldozata volt, mint az első világháborúnak. A koronavírus miatt viszont újra divatba jött a járványirodalom, például Camus A pestise is az eladási listák élére ugrott.

-

Fábiánhoz a legközelebb a 18-20. század áll, és amikor elkezdett utánaolvasni a témának, rájött, hogy mennyi a párhuzam, mennyire hasonlóan reagáltak a kolerára az emberek a 19. század elején, mint most a koronavírusra: a döbbenet, a pánik, az álhírek, a járvány tagadása. De olyan is történt, hogy a járvány megfékezésére felszedték a Budát és Pestet összekötő pontonhidat, amire viszont valóságos diáklázadás tört ki, mert nem tudtak hazamenni. A mai tisztifőorvos korabeli megfelelője az írott sajtóban igyekezett egy hosszú cikkben tájékoztatni a lakosságot, hogy mit lehet tudni az új kórról, életmódbeli tanácsokat adott, és igyekezett tartani az emberekben a lelket. Fábiánt ez a cikk az Operatív Törzs napi bejelentkezéseire emlékeztette.

Szeder kérdésére, hogy milyen forrásokat használt a kutatómunkájához, Fábián elmesélte, hogy a család a regényben a bécsi Magyar Kurirt olvassa, azt és más régi újságokat is el tudott érni az internet segítségével - itt kiderült, hogy a regénynek végül a harmadik hullám alatt állt neki.

Nagy haszonnal forgatta egy pozsonyi orvos naplóját is, amiben a korabeli kezelési módokról olvashatott, egy olyan korból, amikor még nem volt hatékony gyógyszer a betegségre, és nem lehetett megmondani, ki éli túl és ki nem.

A grafomán Kazinczy levelei is sokat segítettek neki. Mielőtt ugyanis Kazinczy maga is belehalt volna a kolerába, a fia elkapta, és erről, illetve a betegség lefolyásáról, a gyógyulásról is részletesen beszámolt a leveleiben.

Mivel a nagy járványoknak mind nagy társadalom- és kultúraformáló hatása volt, Szeder rákérdezett, hogy az 1831-es kolerának milyen hozadékai lettek. Fábián pozitív hatásként beszélt arról, hogy a koleralázadás a figyelmet a jobbágyok helyzetére irányította, például Kossuth Lajosét, ami aztán megjelent a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharcban is.

A kolera különösen sújtotta azokat, akik rossz higiéniájú területeken éltek, ez Budán elsősorban a Duna-menti Vízivárost és a sűrűn lakott Tabánt jelentette. A Cholera-napló helyszíne viszont a Várnegyed, amit Fábián azzal indokolt, hogy nem akarta a katasztrófa közepébe vezetni az olvasóit, így is megjelennek a regényben például azok a halottaskocsik, amiken eleinte csak egy-egy holttestet szállítottak, később aztán halmokban vitték a testeket. Emellett Fábiánnak a Várnegyed az egyik kedvenc része Budapesten, és illett neki oda egy cukrászda, amit a főszereplő apja vezet. 

Hírlevél feliratkozás

A regényben fontos helyszín az ablak, ami social media korabeli megfelelőjeként mutatja a járvány miatt a lakásba zárt főhősnek, mi történik odakint. Annál is inkább, mivel az apja nem engedi, hogy a lány az újságból tájékozódjon. Ennek kapcsán szóba került, hogy vajon milyen lehetőségei voltak ebben a korban egy polgárlánynak. Itt Fábián elmondta, hogy nem szereti, amikor a mai kor elvárásait ráolvassuk a korábbiakra, és azt kell megértenünk, hogyan gondolkodtak régen az emberek. Az ő hősnői talpraesettek, önálló személyiségek, de például az irreális lenne, ha a Cholera-napló főszereplője átvenné a cukrászdát. Fábián hangsúlyozta, hogy neki fontos a történelmi hitelesség. 

A beszélgetés végén Fábián új regényére terelődött a szó, amiről elmondta, hogy régóta érdekelte már az első, 1825-ös Anna-bál, és annak kapcsolata Horvát Krisztina és a későbbi aradi vértanú Kiss Ernő szerelméhez. Az első Anna-bálról a kutatásai során kiderült, hogy szinte semmi sem úgy volt, ahogy az fennmaradt a róla szóló történetekben, még az év sem stimmel, ennek ellenére Fábián nem akarta lerombolni a legendát. Könnyen lehet, zárták a beszélgetést, hogy így aztán majd kétszer is megtarthatják majd az Anna-bál 200 éves évfordulóját.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt

Fábián Janka a kortárs romantikus történelmi regények egyik legnépszerűbb hazai írója. Legújabb történetének, a két kötetes Julie-könyvek megjelenését követően beszélgettünk vele történelemről, a női szerepek változásáról, kedvenc korszakáról, jövőbeli terveiről.

...

A boszorkányok súlyos örökségét cipeli Fábián Janka új hőse

...

Ki írja majd meg a nagy járványverset?

Vida Kamilla első kötete, a Konstruktív bizalmatlansági indítvány friss és izgalmas, ráadásul a versektől nem idegen az önirónia. Olvassátok el a Nagy járványverset a közetből!

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

Kiemeltek
...

A diktatúra árnyékai között is lehet varázslatos a gyerekkor

A gyerekkor ártatlanságát még a legnehezebb körülmények sem tudják felülírni. 

...

Clare Leslie Hall bestsellere csavar egyet a romantikus regény műfaján

A TBR podcast új részében Clare Leslie Hall sikerkönyvéről beszélgetünk Kiss Viki könyves influenszerrel.

...

„A BookTokon mindenben segítettek” – romantasy szerzők a műfaj sikeréről

Mit nyújt az olvasóknak és a szerzőknek a romantasy?

Hírek
...

Az Egyesült Államokban nagyon veszik a Bibliát Charlie Kirk halála óta

...

Így kért 130 év után bocsánatot Oscar Wilde-tól a British Library

...

Netflix-sorozat készül a Kennedy-családról

...

Röhrig Géza is feltűnik Timothée Chalamet új filmjében

...

Még halloween előtt piacra dobtak egy vámpírregényt, aminek szaga is van

...

Nézd meg, hogyan restaurálnak egy Jókai-könyvet!

SZÓRAKOZÁS
...

A Kamaszok színésze könyvben folytatja a sorozat üzenetét

Apák fiaikhoz írt leveleit gyűjti össze.

...

A magyar Drakuláról készít filmet Leonardo DiCaprio

A film a színész fiatalkorára összpontosít. 

...

„Én sem vagyok boldog ettől” – George R. R. Martin reagált a kritikákra

Az író ezúttal mintha megértőbb lenne a rajongókkal.

Olvass!
...

A történelem kísért a Nobel-díjas Han Kang új regényében – részlet

Olvass bele a Nem válunk szét című regénybe. 

...

Egy reménytelen apáca titokban terhességről és a csepeli lakótelepről álmodik

A szerzetesek és apácák élete sokkal jobban hasonlít a hétköznapi emberekére, mint elsőre gondolnánk. Olvass bele!

...

Anna-bál a diktatúra árnyékában: Olvass bele Fábián Janka legújabb regényébe!

Részlet A remény szerelmesei kötetből.

Polc

Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja

...

Lesújtó számok: már csak 40 másodpercig tart a figyelmünk a digitális térben?

...

Babarczy Eszter az apja halálának értelmezésével saját magához kerül közelebb

...

Az űrből nézve az élet csak apró dráma a világegyetemben

...
...

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

...

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

...

Kiss Viki könyvajánlója: Személyes célom, hogy az összes Colleen Hoover-könyvet elolvassam