Fábián Janka: Nem dolgom utólag beleavatkozni a történelembe

Az 1831-ben Magyarországon pusztító kolerajárványról írt regényt Fábián Janka egy 17 éves budai polgárlány szemszögéből. A szerzővel a Margón Szeder Kata beszélgetett például arról, hogyan reflektál a regénye a koronavírus-járványra, vagy hogyan segítette Kazinczy a regény megírását.

Fotók: Posztós János/Margó Irodalmi Fesztivál

sa | 2021. június 13. |
Fábián Janka
Cholera-napló
Libri, 2021, 158 oldal
-

Hogy lélekben is megérkezzünk 1831 nyarába, a Cholera-napló egy részletével indult a beszélgetés, amiben a főhős beszámol arról az ijesztő pillanatról, amikor az újságban megírják, hogy megérkezett a kolera Budára.

A részlet egészen felidézte a 2020 eleji időszakot és híreket, és ennek kapcsán Szeder Kata a címre terelte a szót. Egy napló lehet dokumentáció és segíthet is feldolgozni az eseményeket, a kérdés már csak az, hogy a regény vajon mennyire Fábián Janka naplója?

Az író elmesélte, hogy tinédzserként több füzetet is teleírt “szamárságokkal”, ezek elvesztek a költözésekkel, és nem is bánja, nem akarná elolvasni őket - az viszont igaz, hogy akkor jót tettek a lelkének. A regény persze nem az ő naplója, hanem egy 190 évvel ezelőtt élt fiktív lányé, viszont nyilván kapcsolódik a mostani járványhoz. A könyv ötlete rögtön a 2020 tavaszi lezárások idején felvetődött benne, de más dolga is volt, és főleg a karantén első időszaka nem is tett jót a kreativitásának. Erre aztán idén tért vissza, de úgy, hogy közben egy másik regényt is ír éppen, ami év végén jelenik meg, tehát a Cholera-napló egyfajta ráadás, ez többször is elhangzott a beszélgetésben. 

A naplóforma, illetve az E/1 elbeszélés egyébként a saját bevallása szerint nem áll közel Fábiánhoz, ritkán használja, például Az utolsó boszorkány történeteiben.

A beszélgetés ezt követően arrra terelődött, mennyire új és sokkoló volt a kolera a 19. századi európaiaknak. Az Ázsiából érkező betegséget katonák hurcolták a kontinensre, nagyon magas, mintegy 50 százalékos volt a halálozási aránya, lázzal, hasmenéssel és hasi görcsökkel járt, mindössze két-három nap alatt elvitte a kínok között fekvő áldozatait. Ahhoz képest viszont, hogy mennyire meghatározó volt egészen a század végéig, nem nagyon tanulunk róla az iskolában, pedig például Kazinczy is kolerában halt meg. Szeder ezért megkérdezte, miért pont erre a járványra és erre a korszakra esett Fábián választása. 

Fábián elmesélte, hogy történelem szakot végzett az egyetemen, ahol a középkori pestissel ugyan sokat foglalkoztak, de más járványokkal alig, ami azért furcsa, mert például a száz évvel ezelőtti spanyol náthának több áldozata volt, mint az első világháborúnak. A koronavírus miatt viszont újra divatba jött a járványirodalom, például Camus A pestise is az eladási listák élére ugrott.

-

Fábiánhoz a legközelebb a 18-20. század áll, és amikor elkezdett utánaolvasni a témának, rájött, hogy mennyi a párhuzam, mennyire hasonlóan reagáltak a kolerára az emberek a 19. század elején, mint most a koronavírusra: a döbbenet, a pánik, az álhírek, a járvány tagadása. De olyan is történt, hogy a járvány megfékezésére felszedték a Budát és Pestet összekötő pontonhidat, amire viszont valóságos diáklázadás tört ki, mert nem tudtak hazamenni. A mai tisztifőorvos korabeli megfelelője az írott sajtóban igyekezett egy hosszú cikkben tájékoztatni a lakosságot, hogy mit lehet tudni az új kórról, életmódbeli tanácsokat adott, és igyekezett tartani az emberekben a lelket. Fábiánt ez a cikk az Operatív Törzs napi bejelentkezéseire emlékeztette.

Szeder kérdésére, hogy milyen forrásokat használt a kutatómunkájához, Fábián elmesélte, hogy a család a regényben a bécsi Magyar Kurirt olvassa, azt és más régi újságokat is el tudott érni az internet segítségével - itt kiderült, hogy a regénynek végül a harmadik hullám alatt állt neki.

Nagy haszonnal forgatta egy pozsonyi orvos naplóját is, amiben a korabeli kezelési módokról olvashatott, egy olyan korból, amikor még nem volt hatékony gyógyszer a betegségre, és nem lehetett megmondani, ki éli túl és ki nem.

A grafomán Kazinczy levelei is sokat segítettek neki. Mielőtt ugyanis Kazinczy maga is belehalt volna a kolerába, a fia elkapta, és erről, illetve a betegség lefolyásáról, a gyógyulásról is részletesen beszámolt a leveleiben.

Mivel a nagy járványoknak mind nagy társadalom- és kultúraformáló hatása volt, Szeder rákérdezett, hogy az 1831-es kolerának milyen hozadékai lettek. Fábián pozitív hatásként beszélt arról, hogy a koleralázadás a figyelmet a jobbágyok helyzetére irányította, például Kossuth Lajosét, ami aztán megjelent a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharcban is.

A kolera különösen sújtotta azokat, akik rossz higiéniájú területeken éltek, ez Budán elsősorban a Duna-menti Vízivárost és a sűrűn lakott Tabánt jelentette. A Cholera-napló helyszíne viszont a Várnegyed, amit Fábián azzal indokolt, hogy nem akarta a katasztrófa közepébe vezetni az olvasóit, így is megjelennek a regényben például azok a halottaskocsik, amiken eleinte csak egy-egy holttestet szállítottak, később aztán halmokban vitték a testeket. Emellett Fábiánnak a Várnegyed az egyik kedvenc része Budapesten, és illett neki oda egy cukrászda, amit a főszereplő apja vezet. 

Hírlevél feliratkozás

A regényben fontos helyszín az ablak, ami social media korabeli megfelelőjeként mutatja a járvány miatt a lakásba zárt főhősnek, mi történik odakint. Annál is inkább, mivel az apja nem engedi, hogy a lány az újságból tájékozódjon. Ennek kapcsán szóba került, hogy vajon milyen lehetőségei voltak ebben a korban egy polgárlánynak. Itt Fábián elmondta, hogy nem szereti, amikor a mai kor elvárásait ráolvassuk a korábbiakra, és azt kell megértenünk, hogyan gondolkodtak régen az emberek. Az ő hősnői talpraesettek, önálló személyiségek, de például az irreális lenne, ha a Cholera-napló főszereplője átvenné a cukrászdát. Fábián hangsúlyozta, hogy neki fontos a történelmi hitelesség. 

A beszélgetés végén Fábián új regényére terelődött a szó, amiről elmondta, hogy régóta érdekelte már az első, 1825-ös Anna-bál, és annak kapcsolata Horvát Krisztina és a későbbi aradi vértanú Kiss Ernő szerelméhez. Az első Anna-bálról a kutatásai során kiderült, hogy szinte semmi sem úgy volt, ahogy az fennmaradt a róla szóló történetekben, még az év sem stimmel, ennek ellenére Fábián nem akarta lerombolni a legendát. Könnyen lehet, zárták a beszélgetést, hogy így aztán majd kétszer is megtarthatják majd az Anna-bál 200 éves évfordulóját.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt

Fábián Janka a kortárs romantikus történelmi regények egyik legnépszerűbb hazai írója. Legújabb történetének, a két kötetes Julie-könyvek megjelenését követően beszélgettünk vele történelemről, a női szerepek változásáról, kedvenc korszakáról, jövőbeli terveiről.

...
Beleolvasó

A boszorkányok súlyos örökségét cipeli Fábián Janka új hőse

...
Beleolvasó

Ki írja majd meg a nagy járványverset?

Vida Kamilla első kötete, a Konstruktív bizalmatlansági indítvány friss és izgalmas, ráadásul a versektől nem idegen az önirónia. Olvassátok el a Nagy járványverset a közetből!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

Hírek
...
Panodyssey

Szerényi Tamás: Special Offer [Panodyssey]

...
Hírek

Michel Houellebecq szexfilmje körül tovább dagad a botrány

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé és Borda Réka a Panodyssey új magyar nagykövetei

...
Hírek

Ősi, akkád nyelven hallgatható meg a Gilgames-eposz

...
Hírek

Karafiáth Orsolya: Petőfi életében Júlia volt az egyetlen kaliber [Petőfi200]

...
Beleolvasó

Emerenc ajtaja mögött egy magára maradt nő tragikus sorsa sejlik fel

...
Hírek

Annie Ernaux kivizsgálást követel a bántalmazott francia diáklányok ügyében

...
Zöld

Lenyűgözte a tengerészeket a kenu, amit Óceánia két kis szigeténél láttak

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

A páciens című sorozathoz kapcsolódva most öt olyan könyvet mutatunk, amelyekben a pszichológus szemszögén keresztül beleshetünk a terápia zárt ajtaja mögé, és amelyekből kiderül, hogy a szakember is ugyanolyan esendő, mint a páciens.  

...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!

Polc

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

...

Bevezetés a városi magány mesterségébe

...

A totális diktatúra receptje: a biztonságra hivatkozva építsd le a szabadságot

...

Ukrajnában a költészet ott kezdődik, ahol a szókincs véget ér

...
...

Hidas Judit: Nőként gyakran szapuljuk az apákat, különösen, ha elváltak 

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte