Fábián Janka: Nem dolgom utólag beleavatkozni a történelembe

Az 1831-ben Magyarországon pusztító kolerajárványról írt regényt Fábián Janka egy 17 éves budai polgárlány szemszögéből. A szerzővel a Margón Szeder Kata beszélgetett például arról, hogyan reflektál a regénye a koronavírus-járványra, vagy hogyan segítette Kazinczy a regény megírását.

Fotók: Posztós János/Margó Irodalmi Fesztivál

sa | 2021. június 13. |
Fábián Janka
Cholera-napló
Libri, 2021, 158 oldal
-

Hogy lélekben is megérkezzünk 1831 nyarába, a Cholera-napló egy részletével indult a beszélgetés, amiben a főhős beszámol arról az ijesztő pillanatról, amikor az újságban megírják, hogy megérkezett a kolera Budára.

A részlet egészen felidézte a 2020 eleji időszakot és híreket, és ennek kapcsán Szeder Kata a címre terelte a szót. Egy napló lehet dokumentáció és segíthet is feldolgozni az eseményeket, a kérdés már csak az, hogy a regény vajon mennyire Fábián Janka naplója?

Az író elmesélte, hogy tinédzserként több füzetet is teleírt “szamárságokkal”, ezek elvesztek a költözésekkel, és nem is bánja, nem akarná elolvasni őket - az viszont igaz, hogy akkor jót tettek a lelkének. A regény persze nem az ő naplója, hanem egy 190 évvel ezelőtt élt fiktív lányé, viszont nyilván kapcsolódik a mostani járványhoz. A könyv ötlete rögtön a 2020 tavaszi lezárások idején felvetődött benne, de más dolga is volt, és főleg a karantén első időszaka nem is tett jót a kreativitásának. Erre aztán idén tért vissza, de úgy, hogy közben egy másik regényt is ír éppen, ami év végén jelenik meg, tehát a Cholera-napló egyfajta ráadás, ez többször is elhangzott a beszélgetésben. 

A naplóforma, illetve az E/1 elbeszélés egyébként a saját bevallása szerint nem áll közel Fábiánhoz, ritkán használja, például Az utolsó boszorkány történeteiben.

A beszélgetés ezt követően arrra terelődött, mennyire új és sokkoló volt a kolera a 19. századi európaiaknak. Az Ázsiából érkező betegséget katonák hurcolták a kontinensre, nagyon magas, mintegy 50 százalékos volt a halálozási aránya, lázzal, hasmenéssel és hasi görcsökkel járt, mindössze két-három nap alatt elvitte a kínok között fekvő áldozatait. Ahhoz képest viszont, hogy mennyire meghatározó volt egészen a század végéig, nem nagyon tanulunk róla az iskolában, pedig például Kazinczy is kolerában halt meg. Szeder ezért megkérdezte, miért pont erre a járványra és erre a korszakra esett Fábián választása. 

Fábián elmesélte, hogy történelem szakot végzett az egyetemen, ahol a középkori pestissel ugyan sokat foglalkoztak, de más járványokkal alig, ami azért furcsa, mert például a száz évvel ezelőtti spanyol náthának több áldozata volt, mint az első világháborúnak. A koronavírus miatt viszont újra divatba jött a járványirodalom, például Camus A pestise is az eladási listák élére ugrott.

-

Fábiánhoz a legközelebb a 18-20. század áll, és amikor elkezdett utánaolvasni a témának, rájött, hogy mennyi a párhuzam, mennyire hasonlóan reagáltak a kolerára az emberek a 19. század elején, mint most a koronavírusra: a döbbenet, a pánik, az álhírek, a járvány tagadása. De olyan is történt, hogy a járvány megfékezésére felszedték a Budát és Pestet összekötő pontonhidat, amire viszont valóságos diáklázadás tört ki, mert nem tudtak hazamenni. A mai tisztifőorvos korabeli megfelelője az írott sajtóban igyekezett egy hosszú cikkben tájékoztatni a lakosságot, hogy mit lehet tudni az új kórról, életmódbeli tanácsokat adott, és igyekezett tartani az emberekben a lelket. Fábiánt ez a cikk az Operatív Törzs napi bejelentkezéseire emlékeztette.

Szeder kérdésére, hogy milyen forrásokat használt a kutatómunkájához, Fábián elmesélte, hogy a család a regényben a bécsi Magyar Kurirt olvassa, azt és más régi újságokat is el tudott érni az internet segítségével - itt kiderült, hogy a regénynek végül a harmadik hullám alatt állt neki.

Nagy haszonnal forgatta egy pozsonyi orvos naplóját is, amiben a korabeli kezelési módokról olvashatott, egy olyan korból, amikor még nem volt hatékony gyógyszer a betegségre, és nem lehetett megmondani, ki éli túl és ki nem.

A grafomán Kazinczy levelei is sokat segítettek neki. Mielőtt ugyanis Kazinczy maga is belehalt volna a kolerába, a fia elkapta, és erről, illetve a betegség lefolyásáról, a gyógyulásról is részletesen beszámolt a leveleiben.

Mivel a nagy járványoknak mind nagy társadalom- és kultúraformáló hatása volt, Szeder rákérdezett, hogy az 1831-es kolerának milyen hozadékai lettek. Fábián pozitív hatásként beszélt arról, hogy a koleralázadás a figyelmet a jobbágyok helyzetére irányította, például Kossuth Lajosét, ami aztán megjelent a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharcban is.

A kolera különösen sújtotta azokat, akik rossz higiéniájú területeken éltek, ez Budán elsősorban a Duna-menti Vízivárost és a sűrűn lakott Tabánt jelentette. A Cholera-napló helyszíne viszont a Várnegyed, amit Fábián azzal indokolt, hogy nem akarta a katasztrófa közepébe vezetni az olvasóit, így is megjelennek a regényben például azok a halottaskocsik, amiken eleinte csak egy-egy holttestet szállítottak, később aztán halmokban vitték a testeket. Emellett Fábiánnak a Várnegyed az egyik kedvenc része Budapesten, és illett neki oda egy cukrászda, amit a főszereplő apja vezet. 

Hírlevél feliratkozás

A regényben fontos helyszín az ablak, ami social media korabeli megfelelőjeként mutatja a járvány miatt a lakásba zárt főhősnek, mi történik odakint. Annál is inkább, mivel az apja nem engedi, hogy a lány az újságból tájékozódjon. Ennek kapcsán szóba került, hogy vajon milyen lehetőségei voltak ebben a korban egy polgárlánynak. Itt Fábián elmondta, hogy nem szereti, amikor a mai kor elvárásait ráolvassuk a korábbiakra, és azt kell megértenünk, hogyan gondolkodtak régen az emberek. Az ő hősnői talpraesettek, önálló személyiségek, de például az irreális lenne, ha a Cholera-napló főszereplője átvenné a cukrászdát. Fábián hangsúlyozta, hogy neki fontos a történelmi hitelesség. 

A beszélgetés végén Fábián új regényére terelődött a szó, amiről elmondta, hogy régóta érdekelte már az első, 1825-ös Anna-bál, és annak kapcsolata Horvát Krisztina és a későbbi aradi vértanú Kiss Ernő szerelméhez. Az első Anna-bálról a kutatásai során kiderült, hogy szinte semmi sem úgy volt, ahogy az fennmaradt a róla szóló történetekben, még az év sem stimmel, ennek ellenére Fábián nem akarta lerombolni a legendát. Könnyen lehet, zárták a beszélgetést, hogy így aztán majd kétszer is megtarthatják majd az Anna-bál 200 éves évfordulóját.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt

Fábián Janka a kortárs romantikus történelmi regények egyik legnépszerűbb hazai írója. Legújabb történetének, a két kötetes Julie-könyvek megjelenését követően beszélgettünk vele történelemről, a női szerepek változásáról, kedvenc korszakáról, jövőbeli terveiről.

...
Beleolvasó

A boszorkányok súlyos örökségét cipeli Fábián Janka új hőse

...
Beleolvasó

Ki írja majd meg a nagy járványverset?

Vida Kamilla első kötete, a Konstruktív bizalmatlansági indítvány friss és izgalmas, ráadásul a versektől nem idegen az önirónia. Olvassátok el a Nagy járványverset a közetből!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

A Hiányzó történetekben az előző század a jelen családi rémálmaként tér vissza

...
Könyvtavasz

Három dietetikus felkészít a menopauzára, már ami a táplálkozásunkat illeti

...
Könyvtavasz

Titokzatos denevér démon lepi meg a 21. századi időutazót

...
Könyvtavasz

Byung-Chul Han az árnyékliliomokban gyönyörködve fejti meg, hogy a lét elbeszélés, nem számszerűsítés

...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

...
Könyvtavasz

Kun Árpád új regényében láncreakciókat indít el egy baleset

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Polc

Shakespeare legfontosabb drámáját nem ő, hanem egy pusztító járvány írta

...

A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

...

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

...

Bruck Edith regénye a tanúságtétel és az újrakezdés könyve

...
...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől