Csányi Vilmos (Kim Stanley Robinson: A jövő minisztériuma)
Kim Stanley Robinson kitűnő sci-fi író, a Mars meghódításáról alkotott trilógiája nagy népszerűségnek örvend. A magyarul is megjelent A Jövő minisztériuma zseniális kísérlet a következő ötven év történéseinek jóslására. Sokat beszélünk közelgő katasztrófákról, az emberiség lehetséges pusztulásáról, keveset a rossz vég elkerülésének lehetőségeiről. Robinson izgalmas könyvében ezt teszi: olyan módszereket kínál, amelyek segítségével a kapitalista viszonyok között is lehetséges lesz például a szén és olajmezők termelésének leállítása, a migráció beillesztése a különböző kultúrákba vagy éppen a tömeges légi turizmus megszelídítése. Javaslatai vitathatók, de nagyon elgondolkodtatók és egy izgalmas történet köntösében jelennek meg. Mindenkinek ajánlom.
Tóth Edu (Veres Attila: Éjféli iskolák)
Félek az agyondicsért könyvektől, mindig pórul járok velük. Épp ezért halogattam jó ideig Veres Attila Éjféli iskolák című könyvének elolvasását. Mivel ez most az Agave 20. születésnapja alkalmából írt könyvajánló, gondolom sejtitek, mi a véleményem erről a műről. Pozitívumként a meglepő és elegáns fordulatokat, a váratlan megoldásokat, a mesteri fokozásokat tudnám említeni, valamint azt, hogy amikor valamelyik Veres Attila-szereplő súrol egy fadeszkát, hallom a hangját, érzem a szagát, ha lefekszik a hóba, fázni kezdek. A negatívum az Éjféli iskolákkal kapcsolatban pedig az, hogy még az olyan olvasók (például én) is hájpolják, akik nem szeretik, ha hájpolnak nekik egy könyvet.
Sűrű az ősz a hazai spekulatív irodalom egyik legfontosabb alkotójának életében. Hamarosan bemutatják a mozikban Átjáróházat, ami az ő forgatókönyvéből készült, megjelent A valóság helyreállítása című, novelláskötetnek álcázott hibrid regénye az Agavénál (ez a hét könyve is volt nálunk, itt beleolvashatsz), a The Black Maybe pedig az amerikai Valancourt Booksnál (januárban kérdeztük a kötetről). Veres Attilával beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú. Fotó: Valuska Gábor
Csepelyi Adrienn (Veres Attila: A valóság helyreállítása)
Lenyűgöz Veres Attila világa, és nem csupán azért, mert rendkívüli leleményességgel alakítja a történeteit, hanem, mert prózája a horror műfaji kereteit megújítva a szépirodalom határait feszegeti – vagy már át is törte azokat. Az A valóság helyreállítása című kötetének egyik központi kérdése az emberi önrendelkezés, az, hogy ki érhet a testünkhöz, ki mondhatja meg, miként kell élnünk, kinek tartozunk engedelmességgel – ha egyáltalán. Attila brutálisan nehéz történeteit olyan fokú érzékenységgel írja le, hogy a jelenlegi magyar közbeszédet tekintve tulajdonképpen nem a témái számítanak a legutópisztikusabbnak, hanem ez az odafigyelés és empátia.
Veres Attila az Éjféli iskolák után öt évvel érkezett új kötettel, A valóság helyreállítása az ősz egyik nagyon várt magyar megjelenése és az év egyik legerősebb koncepciója – a spekulatív fronton mindenképp –, tartalmi és formanyelvi szempontból is. A mostanra nemzetközileg elismert, Zsoldos Péter-díjas horror és weird író Verest továbbra sem szelidítheti meg semmilyen elvárás, meglepő és kidolgozott fordulatokkal építkező novellái magyar valóságok során át vezetnek az emberi lét széthasadásaiba, majd azokon túl egy új létezésbe. A valóság helyreállítása a hét könyve. A kötetbe itt beleolvashattok, Veres Attilával pedig október 15-én találkozhattok a Margón. 
Szabados Ági (Gabrielle Zevin: Világépítők)
Az abszolút kedvenc Agave/Magnólia könyvem a Világépítők. Nagyon boldog voltam, amikor megtudtam, hogy a kiadó megszerezte a jogot, hogy ezt a világsikert itthon is lehetőségünk legyen elolvasni. A Nincs időm olvasni kihívásban együtt olvastuk több ezer emberrel es tapasztalataim szerint a nagy többség (velem együtt) imádta Sam es Sadie nem mindennapi felnövéstörténetét. Bár első hallásra azt gondoltam, nem fog érdekelni két videojátékfejlesztő élete, de szó szerint nem tudtam letenni a regényt. Nagyon hálás vagyok a szerzőnek, hogy beleshettem a videojátékok érdekes és színes világába. Szerettem, hogy a regény árnyaltan mutatja be egy barátság történetét. Vajon hol húzódik a határ szerelem, barátság es gyümölcsöző munkakapcsolat közt? Melyik az értékesebb? Mit áldozol fel egyikert vagy másikert? Izgalmas utazás, ajánlom mindenkinek!
Miközben Gabrielle Zevin előző bestsellerének, az Egy könyvmoly regényes életének filmes adaptációja már forog, új regénye, a Világépítők megnyerte a Goodreads 2022-es közönségszavazását, a Goodreads Choice Awardsot fikció kategóriában. Az olvasás szerelmesei helyett itt a gamereké a főszerep: a Világépítők olyan zsenikről szól, akik a videójátékok hőskorában lettek a szcéna szupersztárjai játéktervezőként. Zevin fő tétele az, hogy a számítógépes játékok és a regényírás alkotói folyamata egy tőről fakad, előbbihez pedig talán még több empátia szükséges a tervező részéről, hiszen a leendő játékost is el kell képzelnie, ahogy barangol a világában. A regény a közel tíz év elteltével megújult Magnólia Kiadó gondozásában jelent meg. 
Doszpot Péter (J. D. Barker: A negyedik majom)
A Négy Majom-trilógia valami teljesen új vonulat a krimin belül. Itt nem azt kell találgatni, hogy ki az elkövető, hanem, hogy miért teszi, amit tesz, mi vezérli a tetteit, ami egy nyomozásban is mindig a legizgalmasabb kérdés. Itt ráadásul a nyomozati munka is úgy épül fel, ahogy a valóságban; alighanem a szerző nagy hangsúlyt fektetett a hitelességre, ami igaz mind a nyomozati szervek, mind az elkövető működésére. Én szerencsére nem próbálom egy krimi olvasása közben megfejteni a nagy titkokat, ki tudom kapcsolni magam, de itt J. D. Barker, és ez a folyamatosan pergő cselekmény egyébként sem hagyja, hogy az ember túlgondolkodja a dolgot, és szerintem éppen ettől olyan zseniális. Teljesen elsodornak az események, a szó jó értelmében. Szerintem erről kéne szóljon a jó krimi.
