Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben

Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben

Mit jelent a család, és mit a szabadság 1956-ban? Erre keresi a választ Pagony Abszolút Töri sorozatának új kötete, Kiss Judit Ágnes  kamaszoknak szóló regénye. Mutatunk belőle egy részletet!

Könyves Magazin | 2021. május 05. |

Kevesen tudják, hogy az iskola udvarán álló hatalmas, ősöreg platánfába rejtett titkos ajtó a múltba vezet. Lóri, Réka, Hanna és Sanyi tudatosan választja úticélul 1956. október 23-át, mert Lóri a dédapját szeretné megkeresni a tömegben. De ami azon a napon Budapest utcáin várja őket, arra nem lehet igazán felkészülni. Tankok, puskák, lőtt sebek, halottak – és a felkelők között velük egykorú gyerekek.

A Pagony Abszolút Töri sorozatának célja, hogy a kamaszok kortárs szerzők regényein keresztül kerülhessenek közelebb a történelem különböző korszakaihoz. A könyvek mindegyike történelmileg hiteles, ugyanakkor lendületes és izgalmas is. Főszereplői mai gyerekek, akik egy ősöreg, odvas platánfába rejtett időkapun át jutnak vissza a magyar történelem meghatározó szakaszaiba, hogy testközelből ismerjék meg azokat.

A legújabb részt Kiss Judit Ágnes jegyzi, szereplői úticélja pedig 1956. október 23-a. Az '56-os eseményekről ifjúsági regényt írni bátor és nehéz vállalás. Részben valószínűleg pont ezért kell nagyítóval keresni a mai fiatalok számára a korszakot bemutató irodalmat, annak ellenére, hogy 1956 sorsfordító volt a magyar történelemben. Kiss Judit Ágnes könyve nem könnyű olvasmány, de fontos, hiánypótló regény. Ugyanakkor mégis életigenlő, informatív, tanulságos. Nem csak kamaszok számára, de nekik mindenképpen.

Ismerd meg Kiss Judit Ágnest és a Kórház az osztályteremben című könyvének történetét ebből az interjúból!

Kiss Judit Ágnes
Kórház az osztályteremben
Pagony Kiadó, 2021, 296 oldal, Illusztrátor: Bernát Barbara
-

Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben

Most, hogy jóllakott, és már a cipő se szorította a lábát, Réka se volt annyira rosszkedvű. Szeretett az iskolaudvaron üldögélni. Sokkal jobban, mint otthon lenni. Így, hogy Lóri is ott volt, a nap pedig olyan kellemesen melegített, mint tavasszal szokott, igyekezett, hogy minél tovább maradjanak. Lóri egyáltalán nem úgy nézett ki, mint a legtöbb fiú a zenei tagozaton. Sportos, széles vállú, igazi vízilabdás alkat. A zene az élete része volt, marha jól trombitált, amióta csak levegőt tudott venni. Funkyt játszott egy együttesben. A nagyokkal.

De különben csak a kosarazás érdekelte. A lányok sem.

Sajnos. Réka megszokta, hogy bárhova megy, a fiúk felfigyelnek rá. De Lóri rá se hederített. Bezzeg ez az undok Sanyi hogy csorgatja a nyálát! Vajon ha feltűnően kedves volna Sanyival, Lóri észrevenné?

Hanna még mindig a forradalomról dumált Lórival. Ezek ketten megállás nélkül képesek egymással beszélgetni. Hanna majdnem olyan, mint egy fiú. Szoknyába még az ünnepségre se hajlandó öltözni, és focizik egy lánycsapatban. Rémálom.

– Hány éves volt akkor a dédapád?

– Talán húsz – felelte Lóri.

– Mit tudsz még róla?

– Nem sokat. A Corvin köziekkel harcolt, aztán elmenekült külföldre. Disszidált. Csak pár fénykép maradt róla.

– A dédanyád nem ment vele? – kérdezősködött tovább Hanna.

– A nagymamám akkor született – magyarázta Lóri. – Pár hetes volt még csak. Egy csecsemővel senki nem merne átlógni a határon!

– A dédapádnak nem kellett volna harcolnia – szólt közbe élesen Réka. – Akinek ilyen pici babája van, az üljön otthon, és gondozza!

– És miért nem költözött utána a dédmamád? – firtatta Hanna.

– Te tényleg nem figyelsz töriórán – csóválta a fejét Sanyi. – Nem lehetett átmenni a határon. Pláne nem Nyugatra. A rendszerváltásig csak a szocialista országokba lehetett!

Hanna szeme elkerekedett.

Tényleg mintha már hallott volna erről, de elképzelni se tudta, hogy nem látogathatja meg egy rokonát, aki másik országban él, csak azért, mert nem engedik át a határon.

– Soha többet nem látták egymást? – kérdezte Réka is.

– De igen. Akkor már anya is élt. Sőt, én is találkoztam vele, de nem emlékszem, mert még nagyon kicsi voltam. Pedig egy csomót kérdeztem volna tőle a harcokról.

– Oda kéne menni – bökte ki Sanyi váratlanul.

– Hova? – bámult rá Réka.

– Ezerkilencszázötvenhatba.

Réka hangosan felnevetett.

– Bravó, Sanyikám – veregette meg a vállát leereszkedően Lóri –, látom, néztél valami Zs kategóriás sci-fit.

– Pedig nem hülyeség! – vágott a szavába Hanna.

– Dehogynem – vigyorgott Lóri. – Mégpedig az ordas nagy fajtából.

– Te nem hiszed, hogy lehet utazni az időben?

– Rohadtul nem lehet – felelte magabiztosan Lóri. – Tudományosan bizonyított, hogy lehetetlen.

– Márpedig Tempi Bori néniről azt mesélik – jegyezte meg Hanna.

– Ugyan már, Tempi Bori néniről mindenfélét mesélnek – legyintett Lóri. – Azt is, hogy szombat éjszakánként seprűnyélen lovagol a Gellérthegyre.

– Márpedig nem is ő az egyetlen az iskolában, aki utazott az időben – mondta nyomatékosan Hanna.

Sanyi rábámult. Kiszáradt a szája. Hát Hanna is tud róla?

– Na még ki? – dőlt hátra Lóri fensőbbségesen.

– Az osztályból többen.

– Biztos is.

– Véletlenül kihallgattam Kristófot és Viktóriát – magyarázta Hanna, kicsit elpirult, és Rékára pillantott. Nem szeretett füllenteni, de Réka bízta meg, hogy hallgassa ki őket, amikor hirtelen annyira jóban lettek, és mindketten annyira megváltoztak. – Azt mondták, hogy a fában időalagutak vannak.

– Melyik fában?

– Ebben ni – nyújtotta ki a karját Hanna az udvar közepén álló óriási platánfa felé.

– Egyéb hülyeség mára, vagy mehetünk haza? – állt fel Lóri valami okból sértődötten. Még hogy időutazás! Amiről Kristóf, a legjobb haverja hallgat előtte!

– A fa! – vágott a szavába Sanyi, pedig megszokta, hogy nem hallgatják meg. – És alatta az emléktábla. Együtt nyitják meg az alagutakat.

– Te is tudsz róla? – kerekedett el Hanna szeme. Csak nem mesélték el neki? Sanyinak senki nem mond el semmit, mert mindent beköp a tanároknak.

– Tudok – nézett félre Sanyi. Szégyellte, amit tett. Továbbította óra alatt a levelet, pedig azt nem szabad, és először tényleg véletlenül pillantott bele, de aztán annyira érdekes volt, amit Kende és Bettina leveleztek, hogy lefotózta a telefonjával, pedig azt sem szabad. Nemcsak órán levelezni, vagy elővenni a telefont, más levéltitkát megsérteni sem. De muszáj volt. Az időalagutak miatt.

– Csakhogy nem Kristóf és Viktória voltak egy másik időben, hanem valaki más – nyögte ki halkan.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Csak ezt a szerdát kell még kibírni valahogy

Wéber Anikó új regényét, az Örökszerdát a tavaly tavaszi karanténidőszak ihlette, amikor minden nap egyformának tűnt, mintha megállt volna az idő. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Törpeceruzák, csorba csészék, számemberek – Üdvözlet Mezítlábországból!

Mezítlábország egy képzeletbeli világ törpeceruzákkal, csorba csészékkel, számemberkékkel, egy olyan ország, ahol végre nincsenek előítéletek, félelmek, komplexusok, bárki menedékre talál. Olvass bele Ana María Matute spanyol író gyerekeknek és kamaszoknak szóló könyvébe!

...
Beleolvasó

A tanulás még soha nem volt ennyire halálos

A végzet iskolájának neve Solomancia, a mágikus hatalommal bírók tanintézménye, ahol a kudarc szó szerint halált jelent – mígnem egy El nevű lány el nem kezdi feltárni a hely titkait. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Ők a 2. Budapesti Illusztrációs Fesztivál díjazottjai!

...
Hírek

Zilahi Anna kapja a 2021-es Hazai Attila Irodalmi Díjat

...
Nagy

Szántó T. Gábor regényében az áldozatok és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidók

...
Nagy

Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

...
Nagy

Danyi Zoltán rózsaformára írta a regényét

...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

...
Nagy

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

...
Nagy

A Mély levegő a hallgatás és a némaság könyve – Laudáció Halász Rita Margó-díjához

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Catarina Sobral a felnőtteket is meg akarja szólítani a gyerekkönyveivel

Catarina Sobral portugál illusztrátor és animációs rendező azt mondja, valahol még mindig él benne egy gyerek, képeskönyvei ugyanakkor nemcsak a legkisebbeknek szólnak. Budapesti látogatása alatt a színek dialógusáról, a szükséges kompromisszumokról és Lisszabon fényeiről beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Megjelent J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac

Megérkezett J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac. A Harry Potter-sorozat óta ez az első történet, amelyet az író kifejezetten gyerekeknek írt. 

...
Gyerekirodalom

Piotr Socha: Olyan könyvet akarok csinálni, amit nem lehet otthagyni a boltban

A Méhek és a Fák című képeskönyvek lengyel illusztrátora, Piotr Socha viszonylag későn kezdett könyveket rajzolni, a döntő lépés megtételében pedig egy másik könyvsiker inspirálta. Interjúnkban elárulta, mit kellett a nyomdába adás előtt átrajzolnia az egyik könyvben, és beszélt arról is, milyen tanácsokkal látná el azokat a gyerekeket, akik komolyan gondolják a rajzolást.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

Olvass!
...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Tisza Kata új könyve az élet második felének dilemmáihoz ad útmutatást

Az Egyedül a gyászról, az öregedésről, a túlélésről és a megbékélésről szól. Olvass bele! 

Polc

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

...

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

...

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

...

Háy megmutatja, milyen mélyszegénységben élő, falusi cigánylányként felnőni

...
...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

Szerzőink

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

...
Kolozsi Orsolya

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

A hét könyve
Kritika
A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat
...
Nagy

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!

Mély levegő című könyvével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon.