Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben

Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben

Mit jelent a család, és mit a szabadság 1956-ban? Erre keresi a választ Pagony Abszolút Töri sorozatának új kötete, Kiss Judit Ágnes  kamaszoknak szóló regénye. Mutatunk belőle egy részletet!

Könyves Magazin | 2021. május 05. |

Kevesen tudják, hogy az iskola udvarán álló hatalmas, ősöreg platánfába rejtett titkos ajtó a múltba vezet. Lóri, Réka, Hanna és Sanyi tudatosan választja úticélul 1956. október 23-át, mert Lóri a dédapját szeretné megkeresni a tömegben. De ami azon a napon Budapest utcáin várja őket, arra nem lehet igazán felkészülni. Tankok, puskák, lőtt sebek, halottak – és a felkelők között velük egykorú gyerekek.

A Pagony Abszolút Töri sorozatának célja, hogy a kamaszok kortárs szerzők regényein keresztül kerülhessenek közelebb a történelem különböző korszakaihoz. A könyvek mindegyike történelmileg hiteles, ugyanakkor lendületes és izgalmas is. Főszereplői mai gyerekek, akik egy ősöreg, odvas platánfába rejtett időkapun át jutnak vissza a magyar történelem meghatározó szakaszaiba, hogy testközelből ismerjék meg azokat.

A legújabb részt Kiss Judit Ágnes jegyzi, szereplői úticélja pedig 1956. október 23-a. Az '56-os eseményekről ifjúsági regényt írni bátor és nehéz vállalás. Részben valószínűleg pont ezért kell nagyítóval keresni a mai fiatalok számára a korszakot bemutató irodalmat, annak ellenére, hogy 1956 sorsfordító volt a magyar történelemben. Kiss Judit Ágnes könyve nem könnyű olvasmány, de fontos, hiánypótló regény. Ugyanakkor mégis életigenlő, informatív, tanulságos. Nem csak kamaszok számára, de nekik mindenképpen.

Ismerd meg Kiss Judit Ágnest és a Kórház az osztályteremben című könyvének történetét ebből az interjúból!

Kiss Judit Ágnes
Kórház az osztályteremben
Pagony Kiadó, 2021, 296 oldal, Illusztrátor: Bernát Barbara
-

Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben

Most, hogy jóllakott, és már a cipő se szorította a lábát, Réka se volt annyira rosszkedvű. Szeretett az iskolaudvaron üldögélni. Sokkal jobban, mint otthon lenni. Így, hogy Lóri is ott volt, a nap pedig olyan kellemesen melegített, mint tavasszal szokott, igyekezett, hogy minél tovább maradjanak. Lóri egyáltalán nem úgy nézett ki, mint a legtöbb fiú a zenei tagozaton. Sportos, széles vállú, igazi vízilabdás alkat. A zene az élete része volt, marha jól trombitált, amióta csak levegőt tudott venni. Funkyt játszott egy együttesben. A nagyokkal.

De különben csak a kosarazás érdekelte. A lányok sem.

Sajnos. Réka megszokta, hogy bárhova megy, a fiúk felfigyelnek rá. De Lóri rá se hederített. Bezzeg ez az undok Sanyi hogy csorgatja a nyálát! Vajon ha feltűnően kedves volna Sanyival, Lóri észrevenné?

Hanna még mindig a forradalomról dumált Lórival. Ezek ketten megállás nélkül képesek egymással beszélgetni. Hanna majdnem olyan, mint egy fiú. Szoknyába még az ünnepségre se hajlandó öltözni, és focizik egy lánycsapatban. Rémálom.

– Hány éves volt akkor a dédapád?

– Talán húsz – felelte Lóri.

– Mit tudsz még róla?

– Nem sokat. A Corvin köziekkel harcolt, aztán elmenekült külföldre. Disszidált. Csak pár fénykép maradt róla.

– A dédanyád nem ment vele? – kérdezősködött tovább Hanna.

– A nagymamám akkor született – magyarázta Lóri. – Pár hetes volt még csak. Egy csecsemővel senki nem merne átlógni a határon!

– A dédapádnak nem kellett volna harcolnia – szólt közbe élesen Réka. – Akinek ilyen pici babája van, az üljön otthon, és gondozza!

– És miért nem költözött utána a dédmamád? – firtatta Hanna.

– Te tényleg nem figyelsz töriórán – csóválta a fejét Sanyi. – Nem lehetett átmenni a határon. Pláne nem Nyugatra. A rendszerváltásig csak a szocialista országokba lehetett!

Hanna szeme elkerekedett.

Tényleg mintha már hallott volna erről, de elképzelni se tudta, hogy nem látogathatja meg egy rokonát, aki másik országban él, csak azért, mert nem engedik át a határon.

– Soha többet nem látták egymást? – kérdezte Réka is.

– De igen. Akkor már anya is élt. Sőt, én is találkoztam vele, de nem emlékszem, mert még nagyon kicsi voltam. Pedig egy csomót kérdeztem volna tőle a harcokról.

– Oda kéne menni – bökte ki Sanyi váratlanul.

– Hova? – bámult rá Réka.

– Ezerkilencszázötvenhatba.

Réka hangosan felnevetett.

– Bravó, Sanyikám – veregette meg a vállát leereszkedően Lóri –, látom, néztél valami Zs kategóriás sci-fit.

– Pedig nem hülyeség! – vágott a szavába Hanna.

– Dehogynem – vigyorgott Lóri. – Mégpedig az ordas nagy fajtából.

– Te nem hiszed, hogy lehet utazni az időben?

– Rohadtul nem lehet – felelte magabiztosan Lóri. – Tudományosan bizonyított, hogy lehetetlen.

– Márpedig Tempi Bori néniről azt mesélik – jegyezte meg Hanna.

– Ugyan már, Tempi Bori néniről mindenfélét mesélnek – legyintett Lóri. – Azt is, hogy szombat éjszakánként seprűnyélen lovagol a Gellérthegyre.

– Márpedig nem is ő az egyetlen az iskolában, aki utazott az időben – mondta nyomatékosan Hanna.

Sanyi rábámult. Kiszáradt a szája. Hát Hanna is tud róla?

– Na még ki? – dőlt hátra Lóri fensőbbségesen.

– Az osztályból többen.

– Biztos is.

– Véletlenül kihallgattam Kristófot és Viktóriát – magyarázta Hanna, kicsit elpirult, és Rékára pillantott. Nem szeretett füllenteni, de Réka bízta meg, hogy hallgassa ki őket, amikor hirtelen annyira jóban lettek, és mindketten annyira megváltoztak. – Azt mondták, hogy a fában időalagutak vannak.

– Melyik fában?

– Ebben ni – nyújtotta ki a karját Hanna az udvar közepén álló óriási platánfa felé.

– Egyéb hülyeség mára, vagy mehetünk haza? – állt fel Lóri valami okból sértődötten. Még hogy időutazás! Amiről Kristóf, a legjobb haverja hallgat előtte!

– A fa! – vágott a szavába Sanyi, pedig megszokta, hogy nem hallgatják meg. – És alatta az emléktábla. Együtt nyitják meg az alagutakat.

– Te is tudsz róla? – kerekedett el Hanna szeme. Csak nem mesélték el neki? Sanyinak senki nem mond el semmit, mert mindent beköp a tanároknak.

– Tudok – nézett félre Sanyi. Szégyellte, amit tett. Továbbította óra alatt a levelet, pedig azt nem szabad, és először tényleg véletlenül pillantott bele, de aztán annyira érdekes volt, amit Kende és Bettina leveleztek, hogy lefotózta a telefonjával, pedig azt sem szabad. Nemcsak órán levelezni, vagy elővenni a telefont, más levéltitkát megsérteni sem. De muszáj volt. Az időalagutak miatt.

– Csakhogy nem Kristóf és Viktória voltak egy másik időben, hanem valaki más – nyögte ki halkan.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Csak ezt a szerdát kell még kibírni valahogy

Wéber Anikó új regényét, az Örökszerdát a tavaly tavaszi karanténidőszak ihlette, amikor minden nap egyformának tűnt, mintha megállt volna az idő. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Törpeceruzák, csorba csészék, számemberek – Üdvözlet Mezítlábországból!

Mezítlábország egy képzeletbeli világ törpeceruzákkal, csorba csészékkel, számemberkékkel, egy olyan ország, ahol végre nincsenek előítéletek, félelmek, komplexusok, bárki menedékre talál. Olvass bele Ana María Matute spanyol író gyerekeknek és kamaszoknak szóló könyvébe!

...
Beleolvasó

A tanulás még soha nem volt ennyire halálos

A végzet iskolájának neve Solomancia, a mágikus hatalommal bírók tanintézménye, ahol a kudarc szó szerint halált jelent – mígnem egy El nevű lány el nem kezdi feltárni a hely titkait. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Simon Balázs valódi fenomén volt

...
Hírek

Bereményi Géza:Grecsó Krisztiánnal más irányból indultunk az emlékek felé

...
Hírek

Szolláth Dávid irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

...
Hírek

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

...
Hírek

Ezeket a gyerekprogramokat ne hagyjátok ki a Margón!

...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

...

A mesélés egy szertartás [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]

Gyerekirodalom
...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

Már hetedik éve szervezi és osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve Díj elismerést. Idén hét kategóriában osztottak díjat, a különdíjat pedig ezúttal egy kiadó kapta.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: egy igazi barátságkönyv lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Erna Sassen Egy indián, mint te meg én című könyvét választotta.

...
Gyerekirodalom

Agresszív irodalmi műnek gondolta, teljesen beszippantotta a János vitéz

Szabó Borbála ifjúsági regényének matekzseni hőse nem bír megküzdeni a János vitéz elolvasásával, majd rejtélyes módon átlépi a valóság és a fikció határát, és váratlanul Petőfi Sándor klasszikusában találja magát.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

Polc

A katalán hegyekben teljesen hétköznapi a varázslat

...

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

...

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

...

A banalitások és az apokalipszis közé sodort minket a koronavírus-járvány

...
...
Nagy

Hegyi Ede: A foghúzás (3.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a harmadik része.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

...
Sándor Anna

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

...
Ruff Orsolya

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.