Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben

Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben

Mit jelent a család, és mit a szabadság 1956-ban? Erre keresi a választ Pagony Abszolút Töri sorozatának új kötete, Kiss Judit Ágnes  kamaszoknak szóló regénye. Mutatunk belőle egy részletet!

Könyves Magazin | 2021. május 05. |

Kevesen tudják, hogy az iskola udvarán álló hatalmas, ősöreg platánfába rejtett titkos ajtó a múltba vezet. Lóri, Réka, Hanna és Sanyi tudatosan választja úticélul 1956. október 23-át, mert Lóri a dédapját szeretné megkeresni a tömegben. De ami azon a napon Budapest utcáin várja őket, arra nem lehet igazán felkészülni. Tankok, puskák, lőtt sebek, halottak – és a felkelők között velük egykorú gyerekek.

A Pagony Abszolút Töri sorozatának célja, hogy a kamaszok kortárs szerzők regényein keresztül kerülhessenek közelebb a történelem különböző korszakaihoz. A könyvek mindegyike történelmileg hiteles, ugyanakkor lendületes és izgalmas is. Főszereplői mai gyerekek, akik egy ősöreg, odvas platánfába rejtett időkapun át jutnak vissza a magyar történelem meghatározó szakaszaiba, hogy testközelből ismerjék meg azokat.

A legújabb részt Kiss Judit Ágnes jegyzi, szereplői úticélja pedig 1956. október 23-a. Az '56-os eseményekről ifjúsági regényt írni bátor és nehéz vállalás. Részben valószínűleg pont ezért kell nagyítóval keresni a mai fiatalok számára a korszakot bemutató irodalmat, annak ellenére, hogy 1956 sorsfordító volt a magyar történelemben. Kiss Judit Ágnes könyve nem könnyű olvasmány, de fontos, hiánypótló regény. Ugyanakkor mégis életigenlő, informatív, tanulságos. Nem csak kamaszok számára, de nekik mindenképpen.

Ismerd meg Kiss Judit Ágnest és a Kórház az osztályteremben című könyvének történetét ebből az interjúból!

Kiss Judit Ágnes
Kórház az osztályteremben
Pagony Kiadó, 2021, 296 oldal, Illusztrátor: Bernát Barbara
-

Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben

Most, hogy jóllakott, és már a cipő se szorította a lábát, Réka se volt annyira rosszkedvű. Szeretett az iskolaudvaron üldögélni. Sokkal jobban, mint otthon lenni. Így, hogy Lóri is ott volt, a nap pedig olyan kellemesen melegített, mint tavasszal szokott, igyekezett, hogy minél tovább maradjanak. Lóri egyáltalán nem úgy nézett ki, mint a legtöbb fiú a zenei tagozaton. Sportos, széles vállú, igazi vízilabdás alkat. A zene az élete része volt, marha jól trombitált, amióta csak levegőt tudott venni. Funkyt játszott egy együttesben. A nagyokkal.

De különben csak a kosarazás érdekelte. A lányok sem.

Sajnos. Réka megszokta, hogy bárhova megy, a fiúk felfigyelnek rá. De Lóri rá se hederített. Bezzeg ez az undok Sanyi hogy csorgatja a nyálát! Vajon ha feltűnően kedves volna Sanyival, Lóri észrevenné?

Hanna még mindig a forradalomról dumált Lórival. Ezek ketten megállás nélkül képesek egymással beszélgetni. Hanna majdnem olyan, mint egy fiú. Szoknyába még az ünnepségre se hajlandó öltözni, és focizik egy lánycsapatban. Rémálom.

– Hány éves volt akkor a dédapád?

– Talán húsz – felelte Lóri.

– Mit tudsz még róla?

– Nem sokat. A Corvin köziekkel harcolt, aztán elmenekült külföldre. Disszidált. Csak pár fénykép maradt róla.

– A dédanyád nem ment vele? – kérdezősködött tovább Hanna.

– A nagymamám akkor született – magyarázta Lóri. – Pár hetes volt még csak. Egy csecsemővel senki nem merne átlógni a határon!

– A dédapádnak nem kellett volna harcolnia – szólt közbe élesen Réka. – Akinek ilyen pici babája van, az üljön otthon, és gondozza!

– És miért nem költözött utána a dédmamád? – firtatta Hanna.

– Te tényleg nem figyelsz töriórán – csóválta a fejét Sanyi. – Nem lehetett átmenni a határon. Pláne nem Nyugatra. A rendszerváltásig csak a szocialista országokba lehetett!

Hanna szeme elkerekedett.

Tényleg mintha már hallott volna erről, de elképzelni se tudta, hogy nem látogathatja meg egy rokonát, aki másik országban él, csak azért, mert nem engedik át a határon.

– Soha többet nem látták egymást? – kérdezte Réka is.

– De igen. Akkor már anya is élt. Sőt, én is találkoztam vele, de nem emlékszem, mert még nagyon kicsi voltam. Pedig egy csomót kérdeztem volna tőle a harcokról.

– Oda kéne menni – bökte ki Sanyi váratlanul.

– Hova? – bámult rá Réka.

– Ezerkilencszázötvenhatba.

Réka hangosan felnevetett.

– Bravó, Sanyikám – veregette meg a vállát leereszkedően Lóri –, látom, néztél valami Zs kategóriás sci-fit.

– Pedig nem hülyeség! – vágott a szavába Hanna.

– Dehogynem – vigyorgott Lóri. – Mégpedig az ordas nagy fajtából.

– Te nem hiszed, hogy lehet utazni az időben?

– Rohadtul nem lehet – felelte magabiztosan Lóri. – Tudományosan bizonyított, hogy lehetetlen.

– Márpedig Tempi Bori néniről azt mesélik – jegyezte meg Hanna.

– Ugyan már, Tempi Bori néniről mindenfélét mesélnek – legyintett Lóri. – Azt is, hogy szombat éjszakánként seprűnyélen lovagol a Gellérthegyre.

– Márpedig nem is ő az egyetlen az iskolában, aki utazott az időben – mondta nyomatékosan Hanna.

Sanyi rábámult. Kiszáradt a szája. Hát Hanna is tud róla?

– Na még ki? – dőlt hátra Lóri fensőbbségesen.

– Az osztályból többen.

– Biztos is.

– Véletlenül kihallgattam Kristófot és Viktóriát – magyarázta Hanna, kicsit elpirult, és Rékára pillantott. Nem szeretett füllenteni, de Réka bízta meg, hogy hallgassa ki őket, amikor hirtelen annyira jóban lettek, és mindketten annyira megváltoztak. – Azt mondták, hogy a fában időalagutak vannak.

– Melyik fában?

– Ebben ni – nyújtotta ki a karját Hanna az udvar közepén álló óriási platánfa felé.

– Egyéb hülyeség mára, vagy mehetünk haza? – állt fel Lóri valami okból sértődötten. Még hogy időutazás! Amiről Kristóf, a legjobb haverja hallgat előtte!

– A fa! – vágott a szavába Sanyi, pedig megszokta, hogy nem hallgatják meg. – És alatta az emléktábla. Együtt nyitják meg az alagutakat.

– Te is tudsz róla? – kerekedett el Hanna szeme. Csak nem mesélték el neki? Sanyinak senki nem mond el semmit, mert mindent beköp a tanároknak.

– Tudok – nézett félre Sanyi. Szégyellte, amit tett. Továbbította óra alatt a levelet, pedig azt nem szabad, és először tényleg véletlenül pillantott bele, de aztán annyira érdekes volt, amit Kende és Bettina leveleztek, hogy lefotózta a telefonjával, pedig azt sem szabad. Nemcsak órán levelezni, vagy elővenni a telefont, más levéltitkát megsérteni sem. De muszáj volt. Az időalagutak miatt.

– Csakhogy nem Kristóf és Viktória voltak egy másik időben, hanem valaki más – nyögte ki halkan.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Csak ezt a szerdát kell még kibírni valahogy

Wéber Anikó új regényét, az Örökszerdát a tavaly tavaszi karanténidőszak ihlette, amikor minden nap egyformának tűnt, mintha megállt volna az idő. Olvass bele!

...

Törpeceruzák, csorba csészék, számemberek – Üdvözlet Mezítlábországból!

Mezítlábország egy képzeletbeli világ törpeceruzákkal, csorba csészékkel, számemberkékkel, egy olyan ország, ahol végre nincsenek előítéletek, félelmek, komplexusok, bárki menedékre talál. Olvass bele Ana María Matute spanyol író gyerekeknek és kamaszoknak szóló könyvébe!

...

A tanulás még soha nem volt ennyire halálos

A végzet iskolájának neve Solomancia, a mágikus hatalommal bírók tanintézménye, ahol a kudarc szó szerint halált jelent – mígnem egy El nevű lány el nem kezdi feltárni a hely titkait. Olvass bele!

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

Hírek
...

Demeter Szilárd: Krasznahorkai nem azért kapott Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy ledfalra

...

Még nem láttad a Krasznahorkai-kiállítást? Jó hírünk van!

...

Újra moziban Breier Ádám Krasznahorkai-filmje

...

3 könyv a budapesti Trump-Putyin találkozóhoz

...

H. P. Lovecraft új kötete a vidéki Amerika borzalmait mutatja meg

...

Ennyi volt: szinte biztos, hogy eltűnnek a korallzátonyok

...

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

...

Kiss Viki könyvajánlója: Személyes célom, hogy az összes Colleen Hoover-könyvet elolvassam

...

Székely Kriszta: Az olvasás megváltoztatta az életemet

Kiemeltek
...

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Csábítás és a versek ereje – Francois-Henri Désérable francia íróval beszélgettünk. 

...

Tudtad, hogy a női vámpírok megelőzték Drakulát?

A vámpírtörténetekben a harc a női testért zajlik, képletesen és fizikailag.

...

Friedenthal Zoltán felolvas a Margó Könyvekből: hallgasd meg!

Az Örkény színésze olvas fel Alessandro Mari és Lars Svisdal regényeiből.

Olvass!
...

Amikor Budapesten a gyerekeknek saját köztársasága volt – Olvass bele Miklya Luzsányi Mónika könyvébe!

Az Abszolút töri sorozat hőse saját családjának titkaira bukkan a háború utáni Budapesten.

...

A holokauszt Isten megváltási tervének része? A Nobel-díjas Jon Fosse válaszol

Miként gondolkodik a Nobel-díjas alkotó istenről, hitről és vallásról? Olvass bele!

...

Te mennyit fizetnél az anyád szabadságáért? Olvass bele Édouard Louis új regényébe!

A pénz nem boldogít, de szabaddá és függetlenné tesz. Főleg, ha egy alkoholista férj elől menekülsz. Olvass bele!

Polc

Babarczy Eszter az apja halálának értelmezésével saját magához kerül közelebb

...

Az űrből nézve az élet csak apró dráma a világegyetemben

...

Így válik rémálommá egy reményteli szerelem az NDK árnyékában

...

Folytatható felnőttként egy gimiben abbamaradt szerelem? – Rainbow Rowell: Lassúzás

...
Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

Szerzőink

ta
ta

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Lesújtó számok: már csak 40 másodpercig tart a figyelmünk a digitális térben?

A hét könyve
Kritika
Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja
Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Csábítás és a versek ereje – Francois-Henri Désérable francia íróval beszélgettünk.