Krasznahorkai László személyében több mint 20 évvel Kertész Imre 2002-es kitünetése után ismertek el újra magyar alkotót az irodalmi Nobel-díjjal. Ezt már októberben kihirdették, a díjak tényleges átadására december 10-én, az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján kerül sor.
Krasznahorkai László Stockholmban elmondott Nobel-beszédét foglaljuk össze.
Tovább olvasokA legfiatalabb díjazott
A legfiatalabb irodalmi Nobel-díjas Rudyard Kipling brit szerző volt, aki 1907-ben, 41 évesen vehette át a díjat „elismerendő a megfigyelőképessége erejét, a képzelőereje eredetiségét, ötleteinek férfiasságát és kiemelkedő mesélőtehetségét, amely ennek a világhírű szerzőnek az alkotásait jellemzi”.
Minden kategóriát tekintve a maga 17 évével Malala Yousafzai volt a legifjabb Nobel-díjas. Ő 2014-ben a Nobel-békedíjat vehette át.
A legidősebb díjazott
Az irodalmi Nobelnél egy nő tudhatja magáénak ezt a rekordot: Doris Lessing 87 éves volt, amikor 2007-ben átvehette a díjat, a laudáció szerint azért, mert „a női tapasztalatok epikus írója, aki szkepticizmussal, tűzzel és látnok erejével egy megosztott civilizációt vetett alá vizsgálatnak”. A legidősebb Nobel-díjas, kategóriától függetlenül, a 97 éves John B. Goodenough volt, aki a kémiai munkájáért kapot díjat.
Rudyard Kipling - fotó: wikipedia
Megosztott díjak, többszörös díjazottak
Az irodalomban sokkal ritkább a megosztott Nobel, mint más kategóriákban, de négy alkalommal előfordult ilyen: 1904-ben Frédéric Mistral francia író és José Echegaray y Eizaguirre spanyol drámaíró, 1917-ben Karl Adolph Gjellerup és Henrik Pontoppidan dán írók, 1966-ban Shmuel Yosef Agnon izraeli író és Nelly Sachs német-svéd író, költő, 1974-ben pedig Eyvind Johnson és Harry Martinson svéd szerzők kaptak irodalmi Nobelt.
Nők
1901 és 2025 között 68 nő kapott Nobel-díjat, 18-at közülük az irodalom kategóriában tüntettek ki.
Az első a Nils Holgersson csodálatos utazásainak szerzője, Selma Lagerlöf volt 1909-ben, a legutóbbi pedig a dél-koreai Han Kang 2024-ben. A 2000-es évektől két-háromévente lett nő a díjazott. További irodalmi Nobel-díjas női szerzők: Toni Morrison (1993), Wisława Szymborska (1996), Elfriede Jelinek (2004), Doris Lessing (2007), Alice Munro (2013), Olga Tokarczuk (2018), Annie Ernaux (2022).
Selma Lagerlöf 1881-ben - fotó: Wikipedia
Ki nem osztott és át nem vett díjak
1901 óta összesen 118 alkalommal ítélték oda, és 122 alkotó vehette át az irodalmi Nobelt. Hét évben nem osztotttak díjat: 1914, 1918, 1935, 1940, 1941, 1942 és 1943 kimaradtak.
A Nobel Alapítvány alapító okirata kimondja, hogy erre lehetőségük is van, amennyiben az abban az évben jelölt munkák egyike sem üti meg a megfelelő mércét. Az összeg pedig továbbvándorol a kövezkező évi alapba. A Nobel kategóriák közül egyedül a közgazdaságtudomány esetében nem fordult elő, hogy kimaradjon egy év a díjkiosztásban.
Két esetben fordul elő, hogy a díjazott nem vette át az elismerést.
Az egyik Jean-Paul Sartre volt, aki 1964-ban nyerte, de következetesen tartózkodott valamennyi hivatalos kitüntetéstől. Boris Paszternak ezzel szemben elfogadta az 1958-as Nobelt, azonban hazája, a Szovjetunió hatóságai arra kényszerítették, hogy lemondjon róla.
Posztumusz díj
A szabályok szerint 1974 óta csak élő személy kaphatja meg az elismerést, posztumusz díjazásra nincs lehetőség. Ezelőtt két alkalommal fordult elő kivétel: Dag Hammarskjöld 1961-es Nobel-békedíja és Erik Axel Karlfeldt 1931-es irodalmi Nobele esetén. Utóbinak egyébként 1919-ben már felajánlották a díjat, azonban visszautasítota arra hivatkozva, hogy a Svéd Akadémia titkára volt.
Híres kivétel volt Ralph Steinman kanadai kutató esete: haláláról a bejelentést megelőző három nappal nem volt tudomása a bizottságnak. Végül úgy döntöttek, hogy nem vonják vissza a díját.
Jelölések
Annak ellenére, hogy a díjak kihirdetését minden évben rengeteg találgatás előzi meg és fogadni is lehet az esélyekre, valójában a jelöltek kiléte 50 évig nem kerülhet nyilvánosságra. A jelöléseket e határidő lejártával hagyományosan megosztják a közönséggel. Innen tudjuk, hogy a '70-es években Weöres Sándor, Illyés Gyula, Mécs László és Juhász Ferenc is rajta volt a jelöltek százas listáján.
Akadtak olyanok, akiket mindössze egy évben jelöltek és rögtön meg is kapták a díjat, többek között: Sully Prudhomme, Rudolf Eucken, Paul Heyse, Rabindranath Tagore, Sinclair Lewis, Theodor Mommsen, Luigi Pirandello, Pearl Buck, Bertrand Russell és William Faulkner.
A leghosszabb ideje várakozó szerző rekordját hárman tartják.
Mindannyiukat az 1940-es években jelölték először, de csak az 1960-as években kapták meg a díjat. A Csendes Don című regény szerzője, Mihail Alekszandrovics Solohov neve 1947-ben került első alkalommal a bizottság elé, ahogy Sámuel Joszef Ágnoné is. Előbbi 1965-ben, utóbbi 1966-ban lett Nobel-díjas. John Steinbeck esetében az 1943-as jelöléstől kellett várnia az 1962-as díjazásig.
Kihagyott esélyek
Vannak különösen peches esetek: August Strindberg (1849-1912) svéd szerzőt például mindössze egyetlen alkalommal jelölték – egy késve érkezett ajánlásban, amelyet így nem tudott figyelembe venni a bizotsság.
Sigmund Freud (1856-1939) 12 éven keresztül szerepelt a fizikai és kémiai Nobel-díj jelöltjeinek listáján. 1929-ben a Nobel Orvostudományi Bizottsága felfogadott egy szakértőt, aki megállapította, hogy
mivel Freud munkájának nincs bizonyított tudományos értéke, felesleges az ügyet tovább vizsgálni.
Freudnak még egy köre volt az esélyesek között, igaz, ekkor már az irodalom kategóriában jelölte őt 1936-ban egy korábbi díjazott, Romain Rolland, aki személyesen is ismerte a tudóst. Ezt sem kapta meg.
A közvélekedéssel ellentétben Winston Churchillt sem Nobel-békedíjjal tüntették ki, hanem irodalmi Nobel-díjat kapott 1953-ban. 1945 és 1953 között Churchill 21 jelölést kapott irodalmi érdemeiért, és mindössze ketten vélték úgy, hogy inkább Nobel-békedíjat érdemelne.
Magyar díjazottak
A magyar Nobel-díjasok számának megállapítása már nem ennyire egyszerű; erről Bazsa György írt cikket a Magyar Tudomány című folyóiratban. Ha a történelmi viharok okozta területi és népességbeli változások nem lettek volna elegek, a díjazottak is gyakran költöztek vagy éltek más országokban.
Mindezen tényezőket figyelembe véve egyes források 15, mások 22 magyar kötődésű Nobel-díjast tartanak számon. A nagyvonalúbb számításba beletartoznak, akik Magyarországon születtek, de máshol nőttek fel, esetleg csak a felmenőik voltak magyarok.
Bazsó György táblázatában ezek a tényezők vethetőek össze. Figyelemre méltó, hogy közülük mindössze 12-en vallották magukat magyarnak.
Irodalmi Nobel-díjat eddig ketten nyertek el: Kertész Imre 2002-ben és Krasznahorkai László 2025-ben.
Mit kapnak a díjazottak?
A december 10-i ceremónián a díjazottak három dolgot kapnak: egy oklevelet, egy érmét és egy, a díj összegéről szóló igazolást. Az oklevelek svéd és norvég művészek és kalligráfusok által kézzel készített egyedi alkotások. Az emlékérmek ugyancsak egyediek és kézzel készülnek 18 karátos, újrahasznosított aranyból.
A fizika, kémia, orvostudomány és irodalom területén kiosztott díjak mindegyikének megegyezik az egyik fele: Alfred Nobel arcképe látható rajta a születésének és halálának évszámával. A másik oldal az odaítélő intézettől függ.
Alfred Nobel vagyonának legnagyobb részét, több mint 31 millió svéd koronát (ez jelenleg 2,2 milliárd svéd korona) rendelt erre a célra végrendeletében, azzal az utasítással, hogy biztos befektetésekben kamatoztassák. Ezekből a befektetésekből származó éves jövedelemmel „jutalmazzák díj formájában azokat, akik abban az évben a legnagyobb jót tették az emberiség javára”.
2025-ben a Nobel-díj mellé 11 millió svéd korona (kb 383 625 000 Ft) jár.
Nyitókép: Nobel Prize Outreach. Photo: Clément Morin
