Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Vida Kamilla

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Vida Kamilla

Az olvasók országa című sorozatunkban a választások előtt könyvek segítségével igyekszünk válaszokat találni az aktuális hazai közéleti kérdésekre. Érdekel minket az is, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort. A beérkezett válaszokat a következő hetekben megosztjuk a Könyves Magazinon. (Eddig Gurubi Ágnes, Nyáry Krisztián, Kukorelly Endre, Czakó Zsófia, Lackfi János, Fehér Renátó és Erdős Virág gondolatait olvashattátok.)

Könyves Magazin | 2022. március 23. |

Szerinted melyik a legfontosabb közéleti vers, miért?

Rendkívül nehéz erre a kérdésre abban a formában válaszolni, ahogyan fel van téve, és nemcsak azért, mert sosem egyszerű „kedvenceket” mondani, hanem ha kellően komolyan vesszük a kérdést, akkor ki kellene nyitni a mi a közéleti vers? – vitát. Hol kezdődik a versben a magánélet, hol a közélet? Az én álláspontom szerint szinte minden vers közéleti vers, mert a vers mondandó: gesztus a nyilvánosságban. A szerző a saját felelősségével, ízlésével, érdeklődésével, szenvedélyével és értékrendjével dönt arról, hogy miről fog beszélni a többieknek, a vers megírása önmagában azt jelenti, hogy valamit, ami az enyém, szeretnék közössé tenni. Ez számomra közéletiség. De ha eltekintünk ettől az egyébként nem mellékes terminológiai vitától, akkor azt mondanám, hogy szerintem a legfontosabb közéleti vers a Tanuld meg ezt a versemet Faludy Györgytől.

Számodra ki tiszteletreméltó/példaértékű politikai gondolkodó/filozófus a történelemből, és miért?

Szerintem fontos, hogy nemcsak politikusok, filozófusok, írók lehetnek azok, akik mint egy tablón, megmutathatóak a gondolkodás, a politikáról való gondolkodás meghatározó alakjaiként, akiknek a mondásai mentén érdemes narratívákat alkotni, a világot értelmezni. A kortárs nyilvánosságban ez fokozottan igaz, ha csak arra gondolunk, hogy (nemcsak írott formában) milyen túltermelés van politikai „publicisztikában”, tele vannak a platformok jobbnál-jobb podcastokkal, és rengeteg kiváló újságíró mozog a politikai rovatokban. És persze van sok akadémikus, akiknek a gondolatai érthető módon nem feltétlenül jutnak el tömegekig. Ezeket hangsúlyozni szerettem volna, mielőtt én is kijelölnék „neveket”, „tekintélyeket”. Az elmúlt években szemléletváltoztató módon hatottak rám Wallerstein gondolatai a világrendszerről, Loïc Wacquant írásai a neoliberalizmusról és a büntetőpolitikáról, Noam Chomsky írásai médiáról, propagandáról. A magyar nyilvánosságban egyértelműen TGM, Puzsér Róbert és Hont András publicisztikája volt még évekkel ezelőtt gondolatformáló hatással rám. Mint oly sokan másoknak a generációmból, őket olvasva alakultak ki a legalapvetőbb szűrőim, értelmezéseim, kérdezésirányaim a magyar belpolitika kapcsán.


Mit ajánlanál a magyar állampolgároknak olvasni a választásokra készülve?

A politikai sajtót. 444.hu, Magyar Hang, valaszonline.hu, Átlátszó, Telex. Fontos, hogy olvassunk szépirodalmat, de nem a választásokkal összefüggésben. A kérdés mintha azt implikálná, hogy művészeti alkotással kell valahogy túlélni a kampányidőszakot, az egy magasabb erkölcsi minőségen tart, és ezzel kell tisztulni, míg itt van velünk pár hónapig ez a mocsár. Ez távol áll az én politikai gondolkodásomtól, egyrészt (majdnem) minden politika, és az (majdnem) mindig történik, nemcsak a választási kampányban, és nem gondolom, hogy a művészethez fordulást a politikától való elfordulás ürügyén kell tegyük. Ahogyan azt sem látom, hogy bármilyen irodalmi mű alkalmas lenne arra, hogy közvetlen tájékozódási pont legyen a választások tekintetében. Nekem az egyik kedvenc regényem Móricz Zsigmondtól a Rokonok, de nem azért, mert bármit megvilágít a 2022-es magyar választások tekintetében. Ezek felszínes összefüggések. Nagyon sok irodalmi mű beszél arról, hogy a hatalom megváltoztat és annak hatására rossz döntéseket hozol, visszaélsz vele. Ezek a gondolatok fontos, érdekes vitákat nyithatnak meg, de nem látom, hogy a jelenlegi szituációban hogyan jelentenek alkalmazható tudást. A művészet nem ad ilyen módon alkalmazható tudást. Ez félrevisz attól a gondolkodásmódtól, ahogyan szerintem a politikát érdemes szemlélni. Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc fotói alá sem kommenteljük oda, hogy Te tetted ezt király!


Melyik könyv elolvasását ajánlanád/tennéd kötelezővé a legfőbb politikai döntéshozók számára, és miért?

Ugyanezen okokból nem adnék semmilyen kötelező olvasmányt senkinek. Nem is értek feltétlenül egyet azzal a beszédpozícióval, hogy alkotóként olvasmánylistát írjak választott képviselőknek. Ha szeretnek olvasni, akkor olvassanak jó irodalmat, tájékozódjanak a kortárs irodalom újdonságait illetően mondjuk a Literán vagy a Könyves Magazinon. Olyan nem lesz, hogy megvilágosodnak egy-egy műtől, amiben magukra ismernek, és azokra a folyamatokra, amik negatívan formálják őket a politika hatására, és akkor emiatt estéről reggelre változtatnának. Egyébként feltehetően sokan ismernek ilyen műveket, és olvastak is.


Melyik fikciós állami/politikai rendszerben élnél szívesen, és miért?

Nincs ilyen. Nem szeretnék semmit, ami az ölünkbe hullik. A politikai küzdelem egy folyamat, és ha valamit sikerül kiharcolnia a „népnek”, ott legalább olyan fontos az odavezető út, mint maga az eredmény. Akár sikeres, akár sikertelen lesz például a konkrét politikai eredmények tekintetében a tanársztrájk, az összetartás, összedolgozás, a felkészülés, a szolidaritás rendkívül inspiratív szerintem az egész társadalom számára, és sokat tanulhatunk mindannyian belőle.


Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

A Konstruktív bizalmatlansági indítvány Vida Kamilla első kötete, amelyben Majka és Gyurcsány járják a táncot. Nosztalgia nincs. Értsük meg egy generáció cinizmusát. A hét könyve.

...

Ők kapják 2022-ben a Baumgarten-emlékdíjat

A 2019-ben alapított Baumgarten-emlékdíjakat és Baumgarten-emlékjutalmakat idén harmadjára adják át.

...

2021 legjobb könyvei: 40-31.

Az év végén hagyományosan listába gyűjtjük a kedvenc olvasmányainkat, a lista pedig - ahogy az lenni szokott - műfajilag eléggé vegyes. Ezt bizonyítja a második felvonás is, hiszen családregény, non-fiction és szatíra is található a 40-31. között.

Hírek
...

Így néz ki David Lynch háza, amit bárki megvehet

...

Kíváncsi vagy Ernaux, Knausgård vagy Kehlmann műhelytitkaira?

...

Hamarosan érkezik Claire Keegan új könyve, amiből díjnyertes film készült

...

5 könyv zenészekről Sallai László ajánlásával, ami ritmust ad az életnek

...

Sally Rooney és Annie Ernaux levelet írt a francia elnöknek a gázai írók miatt

...

Stephen King világát idézi ez a vadiúj, nyugtalanító regény

„Keveset beszélünk a strukturális egyenlőtlenségekről” – bemutatták Fábián Tamás első regényét

„Keveset beszélünk a strukturális egyenlőtlenségekről” – bemutatták Fábián Tamás első regényét

A Telex riporterét most Ott Anna faggatta írásról, társadalmi mobilitásról és a kötet lapjain megelevenedő karakterekről.

Szerzőink

Könyves Magazin
Könyves Magazin

Viszkok Fruzsi könyvajánlója: Szerb Antal mindig tud újat mondani

sza
sza

Ha tetszett A hosszú menetelés, ne hagyd ki ezeket a Stephen King-regényeket!

A hét könyve
Kritika
„Szeretheted, vagy gyűlölheted”, avagy egy észak-magyarországi falu látképe
Breier Ádám: Sokat tanultam a türelemről

Breier Ádám: Sokat tanultam a türelemről

Bemutatjuk a Margó-díj rövidlistájára került szerzőket: elsőként Breier Ádám, a Hetvenegy farkas című könyv szerzője válaszol.

Kiemeltek
...

Simon Bettina: A második kötetem nyitóversét akkor írtam meg, amikor az első kötetem még a nyomdában volt

Simon Bettina mesél alkotói szorgalomról és készülő Anne Saxton Podcast című novelláskötetéről.

...

„Hol van a másik anyám?” – ilyen volt az Ezt senki nem mondta! élő különkiadása

Ott Anna vendégei, Péterfy Bori, Simon Márton és Tóth Réka Ágnes a szülőség láthatatlan oldaláról beszéltek.

...

Kíváncsi vagy, mi pörög a BookTokon? Elindult a TBR rovat!

Új rovat indult a Könyvesen, amiben a BookTok-jelenség nyomába eredünk. 

...

Rainer-Micsinyei Nóra: Félreértés, hogy ez itt a vezetők hazája. Ez a magyar emberek hazája

...

Viszkok Fruzsi: Az olvasás segít, hogy kiszakadjak a hétköznapokból

...

A csend nem egyenlő a kínos hallgatással – Podcast Szél Dáviddal