Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Vida Kamilla

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Vida Kamilla

Az olvasók országa című sorozatunkban a választások előtt könyvek segítségével igyekszünk válaszokat találni az aktuális hazai közéleti kérdésekre. Érdekel minket az is, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort. A beérkezett válaszokat a következő hetekben megosztjuk a Könyves Magazinon. (Eddig Gurubi Ágnes, Nyáry Krisztián, Kukorelly Endre, Czakó Zsófia, Lackfi János, Fehér Renátó és Erdős Virág gondolatait olvashattátok.)

Könyves Magazin | 2022. március 23. |

Szerinted melyik a legfontosabb közéleti vers, miért?

Rendkívül nehéz erre a kérdésre abban a formában válaszolni, ahogyan fel van téve, és nemcsak azért, mert sosem egyszerű „kedvenceket” mondani, hanem ha kellően komolyan vesszük a kérdést, akkor ki kellene nyitni a mi a közéleti vers? – vitát. Hol kezdődik a versben a magánélet, hol a közélet? Az én álláspontom szerint szinte minden vers közéleti vers, mert a vers mondandó: gesztus a nyilvánosságban. A szerző a saját felelősségével, ízlésével, érdeklődésével, szenvedélyével és értékrendjével dönt arról, hogy miről fog beszélni a többieknek, a vers megírása önmagában azt jelenti, hogy valamit, ami az enyém, szeretnék közössé tenni. Ez számomra közéletiség. De ha eltekintünk ettől az egyébként nem mellékes terminológiai vitától, akkor azt mondanám, hogy szerintem a legfontosabb közéleti vers a Tanuld meg ezt a versemet Faludy Györgytől.

Számodra ki tiszteletreméltó/példaértékű politikai gondolkodó/filozófus a történelemből, és miért?

Szerintem fontos, hogy nemcsak politikusok, filozófusok, írók lehetnek azok, akik mint egy tablón, megmutathatóak a gondolkodás, a politikáról való gondolkodás meghatározó alakjaiként, akiknek a mondásai mentén érdemes narratívákat alkotni, a világot értelmezni. A kortárs nyilvánosságban ez fokozottan igaz, ha csak arra gondolunk, hogy (nemcsak írott formában) milyen túltermelés van politikai „publicisztikában”, tele vannak a platformok jobbnál-jobb podcastokkal, és rengeteg kiváló újságíró mozog a politikai rovatokban. És persze van sok akadémikus, akiknek a gondolatai érthető módon nem feltétlenül jutnak el tömegekig. Ezeket hangsúlyozni szerettem volna, mielőtt én is kijelölnék „neveket”, „tekintélyeket”. Az elmúlt években szemléletváltoztató módon hatottak rám Wallerstein gondolatai a világrendszerről, Loïc Wacquant írásai a neoliberalizmusról és a büntetőpolitikáról, Noam Chomsky írásai médiáról, propagandáról. A magyar nyilvánosságban egyértelműen TGM, Puzsér Róbert és Hont András publicisztikája volt még évekkel ezelőtt gondolatformáló hatással rám. Mint oly sokan másoknak a generációmból, őket olvasva alakultak ki a legalapvetőbb szűrőim, értelmezéseim, kérdezésirányaim a magyar belpolitika kapcsán.


Mit ajánlanál a magyar állampolgároknak olvasni a választásokra készülve?

A politikai sajtót. 444.hu, Magyar Hang, valaszonline.hu, Átlátszó, Telex. Fontos, hogy olvassunk szépirodalmat, de nem a választásokkal összefüggésben. A kérdés mintha azt implikálná, hogy művészeti alkotással kell valahogy túlélni a kampányidőszakot, az egy magasabb erkölcsi minőségen tart, és ezzel kell tisztulni, míg itt van velünk pár hónapig ez a mocsár. Ez távol áll az én politikai gondolkodásomtól, egyrészt (majdnem) minden politika, és az (majdnem) mindig történik, nemcsak a választási kampányban, és nem gondolom, hogy a művészethez fordulást a politikától való elfordulás ürügyén kell tegyük. Ahogyan azt sem látom, hogy bármilyen irodalmi mű alkalmas lenne arra, hogy közvetlen tájékozódási pont legyen a választások tekintetében. Nekem az egyik kedvenc regényem Móricz Zsigmondtól a Rokonok, de nem azért, mert bármit megvilágít a 2022-es magyar választások tekintetében. Ezek felszínes összefüggések. Nagyon sok irodalmi mű beszél arról, hogy a hatalom megváltoztat és annak hatására rossz döntéseket hozol, visszaélsz vele. Ezek a gondolatok fontos, érdekes vitákat nyithatnak meg, de nem látom, hogy a jelenlegi szituációban hogyan jelentenek alkalmazható tudást. A művészet nem ad ilyen módon alkalmazható tudást. Ez félrevisz attól a gondolkodásmódtól, ahogyan szerintem a politikát érdemes szemlélni. Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc fotói alá sem kommenteljük oda, hogy Te tetted ezt király!


Melyik könyv elolvasását ajánlanád/tennéd kötelezővé a legfőbb politikai döntéshozók számára, és miért?

Ugyanezen okokból nem adnék semmilyen kötelező olvasmányt senkinek. Nem is értek feltétlenül egyet azzal a beszédpozícióval, hogy alkotóként olvasmánylistát írjak választott képviselőknek. Ha szeretnek olvasni, akkor olvassanak jó irodalmat, tájékozódjanak a kortárs irodalom újdonságait illetően mondjuk a Literán vagy a Könyves Magazinon. Olyan nem lesz, hogy megvilágosodnak egy-egy műtől, amiben magukra ismernek, és azokra a folyamatokra, amik negatívan formálják őket a politika hatására, és akkor emiatt estéről reggelre változtatnának. Egyébként feltehetően sokan ismernek ilyen műveket, és olvastak is.


Melyik fikciós állami/politikai rendszerben élnél szívesen, és miért?

Nincs ilyen. Nem szeretnék semmit, ami az ölünkbe hullik. A politikai küzdelem egy folyamat, és ha valamit sikerül kiharcolnia a „népnek”, ott legalább olyan fontos az odavezető út, mint maga az eredmény. Akár sikeres, akár sikertelen lesz például a konkrét politikai eredmények tekintetében a tanársztrájk, az összetartás, összedolgozás, a felkészülés, a szolidaritás rendkívül inspiratív szerintem az egész társadalom számára, és sokat tanulhatunk mindannyian belőle.


Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

A Konstruktív bizalmatlansági indítvány Vida Kamilla első kötete, amelyben Majka és Gyurcsány járják a táncot. Nosztalgia nincs. Értsük meg egy generáció cinizmusát. A hét könyve.

...

Ők kapják 2022-ben a Baumgarten-emlékdíjat

A 2019-ben alapított Baumgarten-emlékdíjakat és Baumgarten-emlékjutalmakat idén harmadjára adják át.

...

2021 legjobb könyvei: 40-31.

Az év végén hagyományosan listába gyűjtjük a kedvenc olvasmányainkat, a lista pedig - ahogy az lenni szokott - műfajilag eléggé vegyes. Ezt bizonyítja a második felvonás is, hiszen családregény, non-fiction és szatíra is található a 40-31. között.

KÖNYVHÉT
...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

Húsbányászat az űrben és kapitalizmuskritika: Markovics Botond mesél új sci-fi regényéről!

Jó hírünk van: a Flair még mindig nem ért véget!

...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

Hírek
...

Olvass magyar és női világutazóktól! – Nyári olvasási kihívást hirdetett a Magyar Földrajzi Múzeum

...

Hajnóczy Péter irodalmi hagyatéka nyilvánosan is hozzáférhetővé vált

...

Hogyan alakítja még ma is a világot a hidegháború? Ez a korszakalkotó könyv megmutatja

...

A 2027-es Könyvhétre érkezhet magyarul Murakami legújabb regénye

...

Meghalt Végső Zoltán újságíró és zenei szerkesztő

...

Alkohol, magány, szerelem: Újra megjelenik Charles Bukowski kultikus novelláskötete

Rémeket rejt a magyar vidék – 5 hátborzongató könyv

Rémeket rejt a magyar vidék – 5 hátborzongató könyv

Gondold meg, hová szervezel kirándulást!

Szerzőink

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Upor László dramaturg: Fogni kell a lapátot, nincs mese

bs
bs

„Sokszor muszáj kordában tartani a szárnyalást” – Harag Anita író és Giliga Ilka díszlet- és jelmeztervező beszélgetése

A hét könyve
Kritika
Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről
Cserna-Szabó András: Mindenki a sötétben tapogatózik, aki visszatekintene a családja múltjára

Cserna-Szabó András: Mindenki a sötétben tapogatózik, aki visszatekintene a családja múltjára

Miért hallgat a múltról egy teljes generáció, és hogyan lett Bereményi Géza az író irodalmi anyja?

Kiemeltek
...

Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Rendhagyó interjú Tompa Andreával az író szülővárosából, Kolozsvárról.

...

Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről

Mi van akkor, ha egy egyedülálló nő gyereket szeretne, de nem akar férfit az életébe? 

...

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Olló, kapanyél

Te képes lennél felismerni a valódi gyilkost? Kovács Dominik és Kovács Viktor tárcasorozatának ötödik része.

...

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

...

Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor?

...

Így ír történelmi regényt a Z generáció – Kibeszéltük a Lázár című bestsellert!