Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Vida Kamilla

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Vida Kamilla

Az olvasók országa című sorozatunkban a választások előtt könyvek segítségével igyekszünk válaszokat találni az aktuális hazai közéleti kérdésekre. Érdekel minket az is, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort. A beérkezett válaszokat a következő hetekben megosztjuk a Könyves Magazinon. (Eddig Gurubi Ágnes, Nyáry Krisztián, Kukorelly Endre, Czakó Zsófia, Lackfi János, Fehér Renátó és Erdős Virág gondolatait olvashattátok.)

Könyves Magazin | 2022. március 23. |

Szerinted melyik a legfontosabb közéleti vers, miért?

Rendkívül nehéz erre a kérdésre abban a formában válaszolni, ahogyan fel van téve, és nemcsak azért, mert sosem egyszerű „kedvenceket” mondani, hanem ha kellően komolyan vesszük a kérdést, akkor ki kellene nyitni a mi a közéleti vers? – vitát. Hol kezdődik a versben a magánélet, hol a közélet? Az én álláspontom szerint szinte minden vers közéleti vers, mert a vers mondandó: gesztus a nyilvánosságban. A szerző a saját felelősségével, ízlésével, érdeklődésével, szenvedélyével és értékrendjével dönt arról, hogy miről fog beszélni a többieknek, a vers megírása önmagában azt jelenti, hogy valamit, ami az enyém, szeretnék közössé tenni. Ez számomra közéletiség. De ha eltekintünk ettől az egyébként nem mellékes terminológiai vitától, akkor azt mondanám, hogy szerintem a legfontosabb közéleti vers a Tanuld meg ezt a versemet Faludy Györgytől.

Számodra ki tiszteletreméltó/példaértékű politikai gondolkodó/filozófus a történelemből, és miért?

Szerintem fontos, hogy nemcsak politikusok, filozófusok, írók lehetnek azok, akik mint egy tablón, megmutathatóak a gondolkodás, a politikáról való gondolkodás meghatározó alakjaiként, akiknek a mondásai mentén érdemes narratívákat alkotni, a világot értelmezni. A kortárs nyilvánosságban ez fokozottan igaz, ha csak arra gondolunk, hogy (nemcsak írott formában) milyen túltermelés van politikai „publicisztikában”, tele vannak a platformok jobbnál-jobb podcastokkal, és rengeteg kiváló újságíró mozog a politikai rovatokban. És persze van sok akadémikus, akiknek a gondolatai érthető módon nem feltétlenül jutnak el tömegekig. Ezeket hangsúlyozni szerettem volna, mielőtt én is kijelölnék „neveket”, „tekintélyeket”. Az elmúlt években szemléletváltoztató módon hatottak rám Wallerstein gondolatai a világrendszerről, Loïc Wacquant írásai a neoliberalizmusról és a büntetőpolitikáról, Noam Chomsky írásai médiáról, propagandáról. A magyar nyilvánosságban egyértelműen TGM, Puzsér Róbert és Hont András publicisztikája volt még évekkel ezelőtt gondolatformáló hatással rám. Mint oly sokan másoknak a generációmból, őket olvasva alakultak ki a legalapvetőbb szűrőim, értelmezéseim, kérdezésirányaim a magyar belpolitika kapcsán.


Mit ajánlanál a magyar állampolgároknak olvasni a választásokra készülve?

A politikai sajtót. 444.hu, Magyar Hang, valaszonline.hu, Átlátszó, Telex. Fontos, hogy olvassunk szépirodalmat, de nem a választásokkal összefüggésben. A kérdés mintha azt implikálná, hogy művészeti alkotással kell valahogy túlélni a kampányidőszakot, az egy magasabb erkölcsi minőségen tart, és ezzel kell tisztulni, míg itt van velünk pár hónapig ez a mocsár. Ez távol áll az én politikai gondolkodásomtól, egyrészt (majdnem) minden politika, és az (majdnem) mindig történik, nemcsak a választási kampányban, és nem gondolom, hogy a művészethez fordulást a politikától való elfordulás ürügyén kell tegyük. Ahogyan azt sem látom, hogy bármilyen irodalmi mű alkalmas lenne arra, hogy közvetlen tájékozódási pont legyen a választások tekintetében. Nekem az egyik kedvenc regényem Móricz Zsigmondtól a Rokonok, de nem azért, mert bármit megvilágít a 2022-es magyar választások tekintetében. Ezek felszínes összefüggések. Nagyon sok irodalmi mű beszél arról, hogy a hatalom megváltoztat és annak hatására rossz döntéseket hozol, visszaélsz vele. Ezek a gondolatok fontos, érdekes vitákat nyithatnak meg, de nem látom, hogy a jelenlegi szituációban hogyan jelentenek alkalmazható tudást. A művészet nem ad ilyen módon alkalmazható tudást. Ez félrevisz attól a gondolkodásmódtól, ahogyan szerintem a politikát érdemes szemlélni. Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc fotói alá sem kommenteljük oda, hogy Te tetted ezt király!


Melyik könyv elolvasását ajánlanád/tennéd kötelezővé a legfőbb politikai döntéshozók számára, és miért?

Ugyanezen okokból nem adnék semmilyen kötelező olvasmányt senkinek. Nem is értek feltétlenül egyet azzal a beszédpozícióval, hogy alkotóként olvasmánylistát írjak választott képviselőknek. Ha szeretnek olvasni, akkor olvassanak jó irodalmat, tájékozódjanak a kortárs irodalom újdonságait illetően mondjuk a Literán vagy a Könyves Magazinon. Olyan nem lesz, hogy megvilágosodnak egy-egy műtől, amiben magukra ismernek, és azokra a folyamatokra, amik negatívan formálják őket a politika hatására, és akkor emiatt estéről reggelre változtatnának. Egyébként feltehetően sokan ismernek ilyen műveket, és olvastak is.


Melyik fikciós állami/politikai rendszerben élnél szívesen, és miért?

Nincs ilyen. Nem szeretnék semmit, ami az ölünkbe hullik. A politikai küzdelem egy folyamat, és ha valamit sikerül kiharcolnia a „népnek”, ott legalább olyan fontos az odavezető út, mint maga az eredmény. Akár sikeres, akár sikertelen lesz például a konkrét politikai eredmények tekintetében a tanársztrájk, az összetartás, összedolgozás, a felkészülés, a szolidaritás rendkívül inspiratív szerintem az egész társadalom számára, és sokat tanulhatunk mindannyian belőle.


Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

A Konstruktív bizalmatlansági indítvány Vida Kamilla első kötete, amelyben Majka és Gyurcsány járják a táncot. Nosztalgia nincs. Értsük meg egy generáció cinizmusát. A hét könyve.

...
Hírek

Ők kapják 2022-ben a Baumgarten-emlékdíjat

A 2019-ben alapított Baumgarten-emlékdíjakat és Baumgarten-emlékjutalmakat idén harmadjára adják át.

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 40-31.

Az év végén hagyományosan listába gyűjtjük a kedvenc olvasmányainkat, a lista pedig - ahogy az lenni szokott - műfajilag eléggé vegyes. Ezt bizonyítja a második felvonás is, hiszen családregény, non-fiction és szatíra is található a 40-31. között.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalommal olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok