Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Lackfi János

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Lackfi János

Az olvasók országa című sorozatunkban a választások előtt könyvek segítségével igyekszünk válaszokat találni az aktuális hazai közéleti kérdésekre. Érdekel minket az is, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort. A beérkezett válaszokat a következő hetekben megosztjuk a Könyves Magazinon. (Eddig Gurubi ÁgnesNyáry Krisztián, Kukorelly Endre és Czakó Zsófia gondolatait olvashattátok.)

Könyves Magazin | 2022. március 09. |
Az olvasók országa című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

Ön szerint melyik a legfontosabb közéleti vers, miért?

Szeretném, ha Tolnai Ottó Lötyöge, avagy be kell-e avatkozni?-ja lenne az. Az igazi erőről beszél. Az alapsztori fontos: Lötyöge a legerősebb fiú az osztályban, mikor kiakad valakire, tajtékzani kezd, és azt üvölti: "fogjatok le, mert megölöm!". És a srácok lefogják, ő pedig úgy tesz, mintha tényleg nem tudná lerázni magáról őket, és lassan lecsillapszik. Persze gyönyörű vers, rengeteg minden van még benne, kéretik elolvasni, de ezt a mozzanatot nagyon erősen meg kéne jegyeznünk. Bármennyi hatalmat kapunk is, bármennyire úgy érezzük, igazunk van, bármennyire felbőszítenek, pont így viselkedni. Hagyni, hogy lefogjanak, és nem ölni meg.

Az ön számára ki tiszteletreméltó/példaértékű politikai gondolkodó/filozófus a történelemből, és miért?

Furcsa lesz, de Salkaházi Sára szerzetesnővért mondanám. Aki nagyon erős, felszabadult és szeretetalapú életmodellt hirdetett a háború előtti lányoknak, asszonyoknak országszerte, olyan volt, mint egy száguldó, szent coach, bár ilyen kifejezés nem létezett még akkor. A zsidótörvények idején kalandosan bújtatta az üldözöttek gyermekeit, és a felnőtteket is, rendjével, a Szociális Nővérekkel együttműködve. És habozás nélkül odaadta az életét másokért, a nyilasok végezték ki sok zsidó származású magyarral együtt. 

Mit ajánlana a magyar állampolgároknak olvasni a választásokra készülve?

Én speciel az Evangéliumot, mert fontos, hogy miközben mindenki a maga meggyőződése szerint szavaz, ne harapjuk el egymás torkát. Meghirdetem a kedvesség forradalmát: ha támadnak minket, akár a cybertérben, akár szóban, válaszoljunk szeretettel. Mindig a személyt tartsuk szem előtt. Sőt, törekedjünk arra, hogy legalább napi 4-5 kedves üzenetet, mondatot bocsássunk útjára a világban. Nem, ne mondjunk le az elveinkről holmi álságos béke jegyében... Csak próbáljunk meg nem savazni, nem gúnyolni, nem ostobázni, nem alázni a másikat, akinek... egyszerűen más a véleménye. Akkor se, ha ő minősíthetetlenül kommunikál. Azért is fontos embernek maradni, mert a választások után is lesz élet, és pont olyanok leszünk akkor, amilyenné most formáljuk magunkat.

Melyik könyv elolvasását ajánlaná/tenné kötelezővé a legfőbb politikai döntéshozók számára, és miért?

Székely Jánostól A nyugati hadtestét mindenképp. Ott olvashatjuk: a fogolytáborban úgy adták a raboknak a kockaformájú, fekete kenyeret, hogy az hat ember egynapi fejadagja. Így aztán spontán csoportokat kellett formálniuk, és mindig más mérte ki a porciókat. A legegyszerűbb elv szerint, mely ma is megoldaná a demokrácia, a kapitalista nyomulás, a közpénz-síbolás, a lobbizás, a protekció problémáit: "az osztó vesz utoljára". Aki szétszabdalta a kenyeret, hátralépett, és az utoljára megmaradó szelet lett az övé. Soha olyan akkurátus törekvést az egyenlőségre, mint ott, azokban a háborús időkben! És persze minden nap más volt az osztó, mindenki sorra került!

Melyik fikciós állami/politikai rendszerben élne szívesen, és miért?

Laura Ingalls Wilder Kicsi ház a nagy erdőben című regénye természetközeli család életét rajzolja meg, ahol nyilván ugyanúgy vannak gondok, mint másutt, de a családért végzett kétkezi munka, a kisközösség egymásra utaltsága, kölcsönös segítségnyújtása, feladatmegosztása a rengeteg közepén sok mai elmérgesedett emberi viszonyra jó hatással lehetne. Ha nem formálunk összetartó mikroközösségeket, lassan élhetetlenné tesszük nemcsak a bolygót, de a saját emberi környezetünket is...

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Lackfi János meséje arról, hogyan lett Szent Miklósból Mikulás

Lackfi János szívmelengető meséje arról szól, hogyan lett Szent Miklós minden adakozó, minden ajándékhozó ember példaképe.

...

Egyperces novellák egy szobából
Lackfi János: Mi lenne, ha?

Átalakítani az otthonunkat, meglátni a lehetőséget egy új lakásban, életre kelteni egy teljesen üres, fehér szobát nagyon hasonlít arra a folyamatra, amikor az írók leülnek egy üres, fehér papír elé. Ilyenkor ők is egy új történethez kezdenek hozzá, ahogy egy új otthon is megnyitja a következő fejezetet életünkben. Megkértünk hát három írót, Dániel AndrástLackfi Jánost és Szabó T. Annát, hogy egy-egy rövid történettel segítsenek nekünk elképzelni, mennyi minden lehet egy fehér szobából. 

...

Lackfi János: Kedvencem a groteszk

Lackfi János 2020-ban sem tétlenkedett: csak az ősz folyamán két új könyve is megjelent. Legújabb verstankönyve mellett, a Száll a kakukk a fészre című kötet képében most egy rendkívül sajátos irodalomtörténeti áttekintést is kezében tarthat az olvasó. A megjelenés alkalmából a szerzővel régi barátja, Szabó T. Anna beszélgetett a Margó Irodalmi Fesztivál színpadán. Hallgasd vissza most te is a fesztivál podcast csatornáján.

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Hírek
...

Nobel-díjas magyar fizikusról szóló film nyerte a legjobb dokumentumfilm díját Krakkóban

...

Betiltaná Krasznahorkai könyveit egy orosz szervezet

...

Geszti Péter kezet fogna Molnár Ferenccel: megvolt A Pál utcai fiúk 500. előadása

...

Meghalt Björn Andrésen, a Halál Velencében sztárja

...

Dokumentumfilm készül a megható történetnek induló botránykönyvről

...

Dr. Zacher Gábor memoárral búcsúzik a mentőorvosi hivatástól

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Valuska László
Valuska László

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

...

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

...

Clare Leslie Hall bestsellere csavar egyet a romantikus regény műfaján

Olvass!
...

Amikor az országgyűlésben szörnyetegeknek nevezték azokat a nőket, akik nem az anyaságot választották

Olvass bele Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek című kötetébe!

...

A nyomozás még az esküvő alatt sem áll le: olvass bele A csütörtöki nyomozóklub folytatásába!

A csütörtöki nyomozóklub még a legváratlanabb pillanatban is képes elkapni a tettest. 

...

Stephen King kedvenc horrorszerzője itthon szinte ismeretlen – Olvass bele Az árvíz című regénybe!

Michael McDowell nemcsak szakmai, de baráti viszonyt is ápolt Stephen Kinggel és feleségével.

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján.