Szerinted melyik a legfontosabb közéleti vers, miért?

A legerősebb négy sor Eötvös József Én is szeretném… című, 1846-os költeményének kilencedik szakasza: „S ilyen legyen dalom: egy villám fénye, / Egy könny, kimondva ezrek kínjait; / Kit nem hevít korának érzeménye, / Szakítsa ketté lantja húrjait.” Eötvös amúgy gimnáziumi éveiben még nemigen tudott magyarul. Tk. elég jó még egy Parfait című vers is.

Számodra ki tiszteletreméltó/példaértékű politikai gondolkodó/filozófus a történelemből, és miért?

Platón. Hogy miért?

Mit ajánlanál a magyar állampolgároknak olvasni a választásokra készülve?

Gottfried Benn A dór állam. Xenophón Hierón, avagy a zsarnokságról, a fordító, Gelenczey-Mihálcz Alirán könyvhosszúságú politikafilozófiai tanulmányával. Jókai Politikai divatok, Mikszáth Két választás Magyarországon, Móricz,Kivilágos kivirradtig, Arany János csak úgy.

Melyik könyv elolvasását ajánlanád/tennéd kötelezővé a legfőbb politikai döntéshozók számára, és miért?

T. S. Eliot Jegyzetek a kultúra meghatározásáról (Notes Towards the Definition of Culture), jobbat „e tárgyban” – kultúra és politika – nem olvastam. Nehéz belőle idézni. Az egész idézendő. „A politikai és a többi elit viszonyát – tegyük hozzá, hogy a politikai elit fogalmába valamennyi tényleges és elfogadott politikai csoport vezetői beleértendők, hiszen a parlamentáris rendszer fönnmaradása mindenkor megköveteli, hogy ne mulasszunk el együtt ebédelni az ellenzékkel – túlságosan leegyszerűsítve fogalmaznánk meg, ha azt mondanók: nem egyéb, mint a tettek és a gondolatok emberei közötti kommunikáció. Inkább különböző lelkialkatú emberek, s különböző gondolati és cselekvési területek emberei közötti viszonyról van szó.”

Melyik fikciós állami/politikai rendszerben élnél szívesen, és miért?

Olyasmi (mégiscsak, legyen) demokráciában, ami egyrészt a kultúrára bazíroz – a polgár zsigeri idegrendszerével érzi, inkább érzi, mint tudja, hogy a mívelés teszi a közös ügyek és a magánügyek egyensúlyát, teszi szépen élhetővé az életet –, másrészt ahol „tudva van” – lásd az előbb –, hogy test, lélek és szellem egyensúlya teszi lehetővé, hogy a saját térből (oikosz) kellő derűvel/lélekkel lépj ki a köztérre (agora). Harmadrészt pedig, ahol az agón, a versenyszellem kellőképp működik – de hogy mi, mennyi a kellőképp, azt nem tudom. Mindehhez nyilván a görög polisz (Athén, Kr. e. 5. sz.) áll a legközelebb – de azért ott épp nem élnék, mert túl sok volt a pederaszta, nem volt még komputer–internet–okostel.–GPS, Fradi, autóút, autó és csapból-melegvíz, és csak az istenek tudtak repülni, meg Daidalosz.