Közel 180 millió fontért, azaz 77 milliárd forintért kelt el egy Gustav Klimt festmény egy aukción, amely így az egyik legdrágábban eladott műtárgyak közé került. A kép árát eredetileg kevesebbre, 114 milli fontra (50 milliárd forintra) becsülték, különlegessége, hogy még a nácik sem tudták megszerezni a Második Világháború alatt.
Az 1914 és 1916 között készült Portrait of Elisabeth Lederer című, nagyjából három méter magas festmény egy kínai-stílusú ruhába burkolt nőt ábrázol, a háttérben több ázsiai alakkal együtt. A portré az ekkor 20 éves Elisabeth Lederer-t ábrázolja, aki egy neves bécsi mecénás lánya volt.
A festmény így a legdrágább műtárgy lett, amit eladtak valaha a Sotheby's-nél, a világ egy legnagyobb művészeti közvetítőcégénél. Egyben pedig a második legdrágább, amit valaha eladtak aukción.
Ezt a listát még mindig Leonardo Da Vinci Salvator Mundi című képe vezeti, amely 150 milliárd forintért kelt el 2017-ben.
A Klimt képért 6 vásárló küzdött 20 percen keresztül.
A képnek történelmi múltja is van, ugyanis a Lederer család gyűjteménye a nácik kezébe került, és rengeteg Klimt kép odaveszett a háború utolsó napján, amikor a Immendorf kastély kigyulladt. De szerencsére a szóban forgó festmény máshol volt tárolva, így sikeresen túlélte a tűzvészt.
Thomas Schlesser: Mona szeme
52 hét, csupán ennyi ideje van hátra Monának, mielőtt elveszti a látását. A világ összes szépségét szeretné látni, ebben pedig különc, művelt nagyapja lesz a segítségére, akivel közösen bejárják a Louvre-t, az Orsay-t és a Modern Művészet Múzeumát, és olyan művészek látásán keresztül fedezi fel a művészet világát, mint Botticelli, Vermeer, Goya, Courbet, Claudel, Kahlo vagy Basquiat.
Schlesser könyve nemzetközi szenzáció, megindító történet egy kislány és nagyapa kapcsolatáról, illetve a művészet szeretetéről.
José Saramago: Festészeti és szépírási kézikönyv
Hogyan képes valaki jól festeni, ha még önmagával sincs megelégedve? Saramago regénye egy különleges utazás a művészet és magánélet, a valóság és az ideák birodalmában, ahol a művész a fény és tisztaság helyett csak a kétség mélyén lyukad ki. Olyan egyszerű kérdésekből indulunk ki, mint például, hogy van-e értelme igazi képet festeni, ha az egy tárgyalóterembe lesz kiakasztva, és eljutunk az élet és művészet megkérdőjelezéséig.
A festő végül írásba kezd, hogy rögzítse kétségbeesését és feltárja a szavakban rejlő képek világát. A látás pedig teljesen egybemosódik a szavak, festékek, hétköznapok és politika árnyalatai között.
Fotó: Wikipédia
