Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Fehér Renátó

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Fehér Renátó

Az olvasók országa című sorozatunkban a választások előtt könyvek segítségével igyekszünk válaszokat találni az aktuális hazai közéleti kérdésekre. Érdekel minket az is, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort. A beérkezett válaszokat a következő hetekben megosztjuk a Könyves Magazinon. (Eddig Gurubi Ágnes, Nyáry Krisztián, Kukorelly Endre, Czakó Zsófia és Lackfi János gondolatait olvashattátok.)

Eredeti fotó: Szőcs Petra

Könyves Magazin | 2022. március 16. |

Az olvasók országa című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

Szerinted melyik a legfontosabb közéleti vers, miért?

Az, amelyik a korszakról kísérel meg mondani valamit, miközben nem tekinti magától értetődőnek a nyelvet, amin ezt megpróbálja. Az, amelyik elsődlegesen nem a szerzői portfólió és illetékességi kör szélesítése érdekében születik meg. Volt tíz-tizenegy éve egy vita a politikai költészetről. Ahogy most visszagondolok, talán annyi tanulsága mégiscsak lett annak a vitának, hogy mindig és mindenképp a kor gyermekei (©Wisława Szymborska) vagyunk. Viszont ez az inspiráció elsősorban mintha tematikai konjunktúrákhoz, közvetlen reprezentációs trendekhez vezetett volna. Mert ma az látszik, hogy mindenekelőtt a választott társadalmi ügy és a gesztus ítéltetik meg a szélesebb politikai és médiatérben. Pedig az irodalom egy másik idegen nyelv az anyanyelven belül, a költészet meg eleve beszédhiba.

Térey János Tizenöt éve Zugló című verse épp ezekben a hetekben lesz nagykorú, a Beszélő folyóirat 2004-es évfolyamának február-márciusi számában jelent meg. Egy történelmi korszakforduló (1988–90) közérzetének nagyverse, 15 éves (!) távlatból, egyén és politikai közösség viszonylatában. Eufórikus nyitány, aztán középgenerációs rezignáció. Az illúzióvesztésbe és kiábrándultságba lehetett nekünk már megérkezni, némi elszánt és kitartó indulattal, plusz kurzivált iróniánkat folyton idézőjelbe téve. Innen indulunk egy ideje.

Számodra ki tiszteletreméltó/példaértékű politikai gondolkodó/filozófus a történelemből, és miért?

A saját kérdéseimmel és kételyeimmel való szembenézéshez az utóbbi időben leggyakrabban a felszabadítási teológia szövegei vittek közelebb. Ferenc pápa személye és az ő elmúlt évtizede élesebben is láttatta ezt a szemléletet, amely a II. vatikáni zsinat „forradalmi” újításából, az (evilági) idők jelei iránti figyelemből indult ki. A felszabadítási teológia alaptétele a szegények melletti elsődleges döntés, az evangélium üzenetét pedig kitüntetetten a szegények szempontjából értené és értetné meg. Azoknak a szemével néz az égre, akiknek „nem a fogyasztói jóllakottság, hanem a megdöbbentő éhség mozgatja az ajkait”, amikor a mindennapi kenyérért imádkoznak. Az irányzatalapító perui Gustavo Gutiérrez (magyarul például: A szegények oldalán, Gerhard Ludwig Müllerrel közösen, ford. Török Csaba, Új Ember Kiadó, 2016.) arról ad számot, hogy mi a hit kontextusa itt és most, adott társadalmi-politikai-gazdasági valóságban: a globális neoliberalizmus korában. Hogy a hit nem csupán az egyéni üdvözülés játéktere, hanem a cselekvő szolidaritás köztere is. (Gutiérrez több helyen hivatkozik a lévinasi Másik koncepciójára: a másikban mindig idegent, özvegyet és árvát lát, mindig a másiké az elsőbbség). A hívőnek a szegények melletti elsődleges döntése ugyanakkor nem társadalomelemzésből, nem a személyes tapasztalatból, nem az emberi együttérzésből következik, nem norma tehát, hanem „lelki járásmód”. A hit felszabadító gyakorlata pedig nemcsak a szegények karitatív segítését jelenti, hanem elsősorban a társadalom konkrét szociális megváltoztatásának munkáját.

És noha a Corvina Kiadó Megmondja-sorozatában Ady, Bibó, Hofi és Karinthy mellett már Ferenc pápa is mondta meg, érdemes lenne csinálni egy Simone Weil-válogatást is, amit még meg is könnyíthet az életmű több darabjának eleve aforizmatikus jellege. 

Mit ajánlanál a magyar állampolgároknak olvasni a választásokra készülve?

Az Esterházy Pétertől származó és a mostani sorozatnak is címét adó „olvasó országa” szószerkezet nekem arról szólna, hogy ne csak a vásárlóképes középosztály férjen hozzá a kultúrához, hanem mások is. Hogy a kultúra nem kizárólag kultúrharc, nem kizárólag a véleményformáló elitcsoportok közti párbeszédkísérlet vagy párbeszédképtelenség. A kultúrában a marketingnek és a menedzserszemléletnek talán akkor van bármilyen értelme egyáltalán, ha nem csak azokat képes elérni, nem csak azokra targetál, akik eleve fogyasztói a kultúrának. Ha nem csak kattintó fogyasztóként gondolunk az olvasókra/állampolgárokra. A kulturális hozzáférés szélesítése – a profitérdekek mellett is – közügy, s ha közügy, akkor közpolitikai stratégiákat igényel, ahol már kevésbé kellene, hogy domináljanak a profitérdekek. Ez noha kevésbé látványos, de ugyanúgy releváns kérdése az ún. kultúrpolitikának, mint az Újszínház igazgatói pályázata, vagy hogy tényleg át kell-e nevezni az Ifjúmunkás utcát a József Attila-lakótelepen. (De a kérdés úgy is feltehető, hogy kinek lesz jövőre 150 éves Budapest? Milyen módon ünnepelhető meg az évforduló, akkor, ha a „színházbérletesek” lesznek a célközönség, és akkor, ha a „BKV-bérletesek” is?) 

A kulturális hozzáférés szélesítéséhez az érintett intézményrendszerek együttműködése nélkülözhetetlen: folyóiratoké, könyvkiadóké és könyvterjesztőké, a közkönyvtári hálózaté, kerületi és vidéki művelődési házaké, közösségi tereké, satöbbi. Ők a kultúra színterei, ekként alapítói és alakítói a nagy és közös kultúrpolitikai víziónak. Milyenek lennének a kultúraközvetítés jó gyakorlatai? Kitől és milyen kultúrpolitikai munkát igényel, hogy ne fogyaszthatóvá egyszerűsítődjenek le a kultúra termékei [könyv az, ami megpityeregtet vagy röviden elszórakoztat a nap végén], hanem az arra valóban érdemesek a maguk bonyolultságában látszódjanak, ugyanakkor biztosítva legyen mind materiális, mind szellemi szinten a hozzájukférés? Középosztályi sikknek, netán luxusnak, vagy a sznobéria vadászterületének tekintjük-e a kultúrát, vagy létezhet mégis olyan kultúrpolitikai ajánlat, amely egyenjogú partnert lát a kivéreztetett és százszor is viharvert közoktatás és közművelődés elkötelezett szereplőiben és résztvevőiben? 

A kulturális hozzáférés kérdése ugyanakkor még csak véletlenül sem műveltségi kérdés, a műveltség megszerzése mellékkörülmény, de nem végcél. A kultúra elsősorban az állampolgári öntudat foglalata, a politikai közösség önazonosságának tükörképe. Közben a kultúra akkor igazi, ha kényelmetlen, ha pedig kényelmetlen, akkor kérdéseket szül. Szerintem az olvasók országában az a cél, hogy ezeket a nehéz kérdéseket minél többen vitassuk meg. 

Szóval lehet, hogy ez az aprómunka megelőzné, hogy könyvet ajánlhassak másoknak, ami több ízelítőnél, okulni valónál, penzumnál. De ennek az aprómunkának talán jó alapítószövege lehet A szavak csodálatos életéből című Esterházy-esszé, ami előadásként is létezik. Ahogy léket vágatunk a dinnyébe, mielőtt megvesszük, úgy ez az esszé segít beletanulni, hogyan nézzünk a mindenhonnan ránk ömlő szövegek mögé. Lássuk, hogy a szöveg hogyan készül, mire készül értünk, velünk vagy ellenünk, miként működik, hogyan mondja, amit mond. Esterházy esszéje kritikusabb olvasóvá edz, elmélyült olvasóvá és gyanakvó olvasóvá, öntudatos állampolgárrá.

Melyik könyv elolvasását ajánlanád/tennéd kötelezővé a legfőbb politikai döntéshozók számára, és miért?

Réger Zita Utak a nyelvhez című munkája szimbolikus pillanatban, 1990-ben jelent meg. Hazafias, demokrata és szolidáris könyv. Kis könyv anyanyelvünk emlékére. Nagyjából arról szólna, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképpen tanultuk meg ugyanezt az anyanyelvet. Arany János, Nemes Nagy Ágnes, Kertész Imre, Ladik Katalin és Bari Károly anyanyelvét. Réger Zita könyve a nyelvi szocializációs eljárások változatosságát tárgyalja: szociális helyzet, nyelvelsajátítás, nyelvi fejlődés és nyelvhasználat összefüggéseit. Talán arra biztat, hogy tartsuk szem előtt mindezt, amikor berendezzük a tantermet, az iskolát és a köztársaságot. Úgy rendezzük be, hogy valóban közös lehessen. Mi volt az első szavam, anyu? Hátrány, kislányom. „…hűséggel nem az országomnak, nem a hazámnak tartozom, nem az osztályomnak, ha van, nem a családomnak, van, hanem egyes egyedül a nyelvnek tartozom, a magyar nyelvnek” (ld. már fentebb: EP). Réger Zita könyve egészen vékony, nem fért bele sem a „hazaáruló”, sem az „idegenszívű”, sem a „mucsa”, sem a „mélymagyar”, sem a „hígmagyar”, sem a „rosszvér”. Elég könnyen olvasható.

Melyik fikciós állami/politikai rendszerben élnél szívesen, és miért?

Mármint ha nem ebben a fikciós állami/politikai rendszerben lennék kénytelen, amelyben az avatarom folyton ott kóborol valamelyik digitális aknamezőn, ahol az algoritmus láthatatlan bal keze mutatja a kötelező haladási irányt. Hullajtom el magam mögött az adataimat, mint Jancsi és Juliska a morzsákat, és nem találok többé haza. A mézeskalács ház helyén metaverzum áll, a házigazda hazudik, rászed és megrabol, aztán markolássza a hüvelykujjamat. Amikor hibernálom magam, azt álmodom, hogy én vagyok a könyvtáros San Juniperóban. Mifelénk mindenkit Shoshana Zuboff könyve érdekelne, de nem tudom begépelni a címét a katalógus keresőjébe, hiába is próbálkozom. Egy örökkévalóság is eltelt, mióta nem sikerül.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Fehér Renátó: Emlékszel Maeve-re?

Fehér Renátó költő, kritikus irodalmi kollázsa a Szexoktatás egyik főhőséről, Maeve Wileyról.

...
Beleolvasó

Fehér Renátó: Fejadag & #foodporn (A hévízi hajószakács)

Felébred-e a gasztroszövegek olvasásakor az éhségérzet? Többek közt ez is kiderül A hévízi hajószakács című gasztroantológiából, amelybe kortárs írók írták meg (l)étélményeiket. Olvass bele!

...
Nagy

Fehér Renátó: Jó, hát akkor hogy’ fogunk élni?

"Rajk László nem relativizálta apja bűneit, nem lett apja apologétája, és nem lett apja elvesztésének rabja sem. Nem lett Hamlet, sem a kádári konszolidáció kis janicsárja. A tavaly ősszel elhunyt Rajk László A tér tágassága című könyvéről Fehér Renátó írását olvashatjátok.

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Elhunyt Haumann Péter Kossuth-díjas színész

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

...
Gyerekirodalom

Itt a Könyves nagy gyereknapi ajánlója! - 2. rész

Gyereknap alkalmából arra kértük a hazai gyerekkönyvkiadókat, hogy ezúttal ők ajánljanak olvasnivalót a kisebbeknek és a nagyobbaknak. A válogatás nagyon színes lett, hiszen akad itt ökomese és képtelen képes történet, de találtok állatos verseket, csillagos könyvet és időutazós mesét is. 2. rész.

Szerzőink

...
ro

Itt a Könyves nagy gyereknapi ajánlója! - 1. rész

...
vl

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...
Forgách Kinga

Az internet egy random mémfolyammá redukálta az életünket