Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Fehér Renátó

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Fehér Renátó

Az olvasók országa című sorozatunkban a választások előtt könyvek segítségével igyekszünk válaszokat találni az aktuális hazai közéleti kérdésekre. Érdekel minket az is, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort. A beérkezett válaszokat a következő hetekben megosztjuk a Könyves Magazinon. (Eddig Gurubi Ágnes, Nyáry Krisztián, Kukorelly Endre, Czakó Zsófia és Lackfi János gondolatait olvashattátok.)

Eredeti fotó: Szőcs Petra

Könyves Magazin | 2022. március 16. |

Az olvasók országa című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

Szerinted melyik a legfontosabb közéleti vers, miért?

Az, amelyik a korszakról kísérel meg mondani valamit, miközben nem tekinti magától értetődőnek a nyelvet, amin ezt megpróbálja. Az, amelyik elsődlegesen nem a szerzői portfólió és illetékességi kör szélesítése érdekében születik meg. Volt tíz-tizenegy éve egy vita a politikai költészetről. Ahogy most visszagondolok, talán annyi tanulsága mégiscsak lett annak a vitának, hogy mindig és mindenképp a kor gyermekei (©Wisława Szymborska) vagyunk. Viszont ez az inspiráció elsősorban mintha tematikai konjunktúrákhoz, közvetlen reprezentációs trendekhez vezetett volna. Mert ma az látszik, hogy mindenekelőtt a választott társadalmi ügy és a gesztus ítéltetik meg a szélesebb politikai és médiatérben. Pedig az irodalom egy másik idegen nyelv az anyanyelven belül, a költészet meg eleve beszédhiba.

Térey János Tizenöt éve Zugló című verse épp ezekben a hetekben lesz nagykorú, a Beszélő folyóirat 2004-es évfolyamának február-márciusi számában jelent meg. Egy történelmi korszakforduló (1988–90) közérzetének nagyverse, 15 éves (!) távlatból, egyén és politikai közösség viszonylatában. Eufórikus nyitány, aztán középgenerációs rezignáció. Az illúzióvesztésbe és kiábrándultságba lehetett nekünk már megérkezni, némi elszánt és kitartó indulattal, plusz kurzivált iróniánkat folyton idézőjelbe téve. Innen indulunk egy ideje.

Számodra ki tiszteletreméltó/példaértékű politikai gondolkodó/filozófus a történelemből, és miért?

A saját kérdéseimmel és kételyeimmel való szembenézéshez az utóbbi időben leggyakrabban a felszabadítási teológia szövegei vittek közelebb. Ferenc pápa személye és az ő elmúlt évtizede élesebben is láttatta ezt a szemléletet, amely a II. vatikáni zsinat „forradalmi” újításából, az (evilági) idők jelei iránti figyelemből indult ki. A felszabadítási teológia alaptétele a szegények melletti elsődleges döntés, az evangélium üzenetét pedig kitüntetetten a szegények szempontjából értené és értetné meg. Azoknak a szemével néz az égre, akiknek „nem a fogyasztói jóllakottság, hanem a megdöbbentő éhség mozgatja az ajkait”, amikor a mindennapi kenyérért imádkoznak. Az irányzatalapító perui Gustavo Gutiérrez (magyarul például: A szegények oldalán, Gerhard Ludwig Müllerrel közösen, ford. Török Csaba, Új Ember Kiadó, 2016.) arról ad számot, hogy mi a hit kontextusa itt és most, adott társadalmi-politikai-gazdasági valóságban: a globális neoliberalizmus korában. Hogy a hit nem csupán az egyéni üdvözülés játéktere, hanem a cselekvő szolidaritás köztere is. (Gutiérrez több helyen hivatkozik a lévinasi Másik koncepciójára: a másikban mindig idegent, özvegyet és árvát lát, mindig a másiké az elsőbbség). A hívőnek a szegények melletti elsődleges döntése ugyanakkor nem társadalomelemzésből, nem a személyes tapasztalatból, nem az emberi együttérzésből következik, nem norma tehát, hanem „lelki járásmód”. A hit felszabadító gyakorlata pedig nemcsak a szegények karitatív segítését jelenti, hanem elsősorban a társadalom konkrét szociális megváltoztatásának munkáját.

És noha a Corvina Kiadó Megmondja-sorozatában Ady, Bibó, Hofi és Karinthy mellett már Ferenc pápa is mondta meg, érdemes lenne csinálni egy Simone Weil-válogatást is, amit még meg is könnyíthet az életmű több darabjának eleve aforizmatikus jellege. 

Mit ajánlanál a magyar állampolgároknak olvasni a választásokra készülve?

Az Esterházy Pétertől származó és a mostani sorozatnak is címét adó „olvasó országa” szószerkezet nekem arról szólna, hogy ne csak a vásárlóképes középosztály férjen hozzá a kultúrához, hanem mások is. Hogy a kultúra nem kizárólag kultúrharc, nem kizárólag a véleményformáló elitcsoportok közti párbeszédkísérlet vagy párbeszédképtelenség. A kultúrában a marketingnek és a menedzserszemléletnek talán akkor van bármilyen értelme egyáltalán, ha nem csak azokat képes elérni, nem csak azokra targetál, akik eleve fogyasztói a kultúrának. Ha nem csak kattintó fogyasztóként gondolunk az olvasókra/állampolgárokra. A kulturális hozzáférés szélesítése – a profitérdekek mellett is – közügy, s ha közügy, akkor közpolitikai stratégiákat igényel, ahol már kevésbé kellene, hogy domináljanak a profitérdekek. Ez noha kevésbé látványos, de ugyanúgy releváns kérdése az ún. kultúrpolitikának, mint az Újszínház igazgatói pályázata, vagy hogy tényleg át kell-e nevezni az Ifjúmunkás utcát a József Attila-lakótelepen. (De a kérdés úgy is feltehető, hogy kinek lesz jövőre 150 éves Budapest? Milyen módon ünnepelhető meg az évforduló, akkor, ha a „színházbérletesek” lesznek a célközönség, és akkor, ha a „BKV-bérletesek” is?) 

A kulturális hozzáférés szélesítéséhez az érintett intézményrendszerek együttműködése nélkülözhetetlen: folyóiratoké, könyvkiadóké és könyvterjesztőké, a közkönyvtári hálózaté, kerületi és vidéki művelődési házaké, közösségi tereké, satöbbi. Ők a kultúra színterei, ekként alapítói és alakítói a nagy és közös kultúrpolitikai víziónak. Milyenek lennének a kultúraközvetítés jó gyakorlatai? Kitől és milyen kultúrpolitikai munkát igényel, hogy ne fogyaszthatóvá egyszerűsítődjenek le a kultúra termékei [könyv az, ami megpityeregtet vagy röviden elszórakoztat a nap végén], hanem az arra valóban érdemesek a maguk bonyolultságában látszódjanak, ugyanakkor biztosítva legyen mind materiális, mind szellemi szinten a hozzájukférés? Középosztályi sikknek, netán luxusnak, vagy a sznobéria vadászterületének tekintjük-e a kultúrát, vagy létezhet mégis olyan kultúrpolitikai ajánlat, amely egyenjogú partnert lát a kivéreztetett és százszor is viharvert közoktatás és közművelődés elkötelezett szereplőiben és résztvevőiben? 

A kulturális hozzáférés kérdése ugyanakkor még csak véletlenül sem műveltségi kérdés, a műveltség megszerzése mellékkörülmény, de nem végcél. A kultúra elsősorban az állampolgári öntudat foglalata, a politikai közösség önazonosságának tükörképe. Közben a kultúra akkor igazi, ha kényelmetlen, ha pedig kényelmetlen, akkor kérdéseket szül. Szerintem az olvasók országában az a cél, hogy ezeket a nehéz kérdéseket minél többen vitassuk meg. 

Szóval lehet, hogy ez az aprómunka megelőzné, hogy könyvet ajánlhassak másoknak, ami több ízelítőnél, okulni valónál, penzumnál. De ennek az aprómunkának talán jó alapítószövege lehet A szavak csodálatos életéből című Esterházy-esszé, ami előadásként is létezik. Ahogy léket vágatunk a dinnyébe, mielőtt megvesszük, úgy ez az esszé segít beletanulni, hogyan nézzünk a mindenhonnan ránk ömlő szövegek mögé. Lássuk, hogy a szöveg hogyan készül, mire készül értünk, velünk vagy ellenünk, miként működik, hogyan mondja, amit mond. Esterházy esszéje kritikusabb olvasóvá edz, elmélyült olvasóvá és gyanakvó olvasóvá, öntudatos állampolgárrá.

Melyik könyv elolvasását ajánlanád/tennéd kötelezővé a legfőbb politikai döntéshozók számára, és miért?

Réger Zita Utak a nyelvhez című munkája szimbolikus pillanatban, 1990-ben jelent meg. Hazafias, demokrata és szolidáris könyv. Kis könyv anyanyelvünk emlékére. Nagyjából arról szólna, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképpen tanultuk meg ugyanezt az anyanyelvet. Arany János, Nemes Nagy Ágnes, Kertész Imre, Ladik Katalin és Bari Károly anyanyelvét. Réger Zita könyve a nyelvi szocializációs eljárások változatosságát tárgyalja: szociális helyzet, nyelvelsajátítás, nyelvi fejlődés és nyelvhasználat összefüggéseit. Talán arra biztat, hogy tartsuk szem előtt mindezt, amikor berendezzük a tantermet, az iskolát és a köztársaságot. Úgy rendezzük be, hogy valóban közös lehessen. Mi volt az első szavam, anyu? Hátrány, kislányom. „…hűséggel nem az országomnak, nem a hazámnak tartozom, nem az osztályomnak, ha van, nem a családomnak, van, hanem egyes egyedül a nyelvnek tartozom, a magyar nyelvnek” (ld. már fentebb: EP). Réger Zita könyve egészen vékony, nem fért bele sem a „hazaáruló”, sem az „idegenszívű”, sem a „mucsa”, sem a „mélymagyar”, sem a „hígmagyar”, sem a „rosszvér”. Elég könnyen olvasható.

Melyik fikciós állami/politikai rendszerben élnél szívesen, és miért?

Mármint ha nem ebben a fikciós állami/politikai rendszerben lennék kénytelen, amelyben az avatarom folyton ott kóborol valamelyik digitális aknamezőn, ahol az algoritmus láthatatlan bal keze mutatja a kötelező haladási irányt. Hullajtom el magam mögött az adataimat, mint Jancsi és Juliska a morzsákat, és nem találok többé haza. A mézeskalács ház helyén metaverzum áll, a házigazda hazudik, rászed és megrabol, aztán markolássza a hüvelykujjamat. Amikor hibernálom magam, azt álmodom, hogy én vagyok a könyvtáros San Juniperóban. Mifelénk mindenkit Shoshana Zuboff könyve érdekelne, de nem tudom begépelni a címét a katalógus keresőjébe, hiába is próbálkozom. Egy örökkévalóság is eltelt, mióta nem sikerül.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Fehér Renátó: Emlékszel Maeve-re?

Fehér Renátó költő, kritikus irodalmi kollázsa a Szexoktatás egyik főhőséről, Maeve Wileyról.

...
Beleolvasó

Fehér Renátó: Fejadag & #foodporn (A hévízi hajószakács)

Felébred-e a gasztroszövegek olvasásakor az éhségérzet? Többek közt ez is kiderül A hévízi hajószakács című gasztroantológiából, amelybe kortárs írók írták meg (l)étélményeiket. Olvass bele!

...
Nagy

Fehér Renátó: Jó, hát akkor hogy’ fogunk élni?

"Rajk László nem relativizálta apja bűneit, nem lett apja apologétája, és nem lett apja elvesztésének rabja sem. Nem lett Hamlet, sem a kádári konszolidáció kis janicsárja. A tavaly ősszel elhunyt Rajk László A tér tágassága című könyvéről Fehér Renátó írását olvashatjátok.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Dragomán-lexikon ‒ 50 szócikk Annától a zakuszkáig

Ez a félszáz mozaikdarab segít tájékozódni az életmű útvesztőjébe tévedőknek, és megmutatja a jellegzetes prózavilág ízeit és számos tónusát. Dragománológiai szószedettel köszöntjük ötvenedik születésnapján Dragomán Györgyöt.

...
Nagy

Az Ezeregyéjszaka Floridában? Glenn Curtiss berobbantotta az amerikai repülést, aztán várost alapított

Az 1920-as évek Amerikája elég őrült hely volt ahhoz, hogy a feltaláló és a repülés úttörője, Glenn Curtiss befektetésként Az ezeregyéjszaka meséiből ihletődve építsen meg egy egész várost. Utána jött a hurrikán.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

Hírek
...
Hírek

A „3 könyv”-szabállyal küzd az Amazon az MI generálta könyvek ellen

...
Szórakozás

Pestext, Shaxpeare, Rembrandt és Könyvfesztivál [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Antik szakácskönyvek, enciklopédiák kerülnek kalapács alá

...
Beleolvasó

Ha a tudás meghajol a hatalom előtt, erőszak nélkül nem lehet megújulni?

...
Podcast

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...
Gyerekirodalom

Varázspálcák, mágikus állatok és patrónusok is várnak a új Varázsalmanachban!

...
Hírek

Terézia Mora regénye rövidlistás lett

...
Hírek

Hallgass bele a Budapest Nagyregénybe a Könyvfesztiválon!

...
Zöld

Az AI már élhetőbb várost tervez, mint az emberek

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

...
Kolozsi Orsolya

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

...
Sándor Anna

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté