Boldizsár Ildikó: Nem a mese gyógyít, hanem az a világkép és gondolkodásmód, amibe a mese bekapcsol

Boldizsár Ildikó: Nem a mese gyógyít, hanem az a világkép és gondolkodásmód, amibe a mese bekapcsol

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Egyetemistaként egy nap szó szerint a fejére esett egy mesekönyv, és egy egész világ tárult fel előtte. A Túl a plafonon podcast második adásában beszélgetünk a népmesék felfedezéséről, a történetmondás fiziológiai hatásairól, az univerzális rend jelentéséről és benne az egyéni életutakról, a szakmabeli falakról és mesékkel foglalkozó, induló szakfolyóiratról is. Hangolódásként olvass bele az Életválságok meséi - Mesekalauz útkeresőknek című kötetébe!

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. Az első adásban Joós Andreával beszélgettünk például tudománykommunikációról és tanításról, azt itt találod.

Sándor Anna | 2022. január 19. |
Boldizsár Ildikó
Életválságok meséi - Mesekalauz útkeresőknek
Magvető, 2021, 429 oldal
-

Boldizsár Ildikó 1996-ban kezdett el kórházakba járni mesét mondani, ott szerezte meg azokat az első tapasztalatokat, amik a gyógyító munkájában segítették. Az elméleti kutatásokat és a gyakorlatot ötvözve dolgozta ki a meseterápiás módszerét, amelyet azóta tanítványai visznek tovább. Meggyőződése, hogy a népmesék többek szórakoztató történeteknél: valamennyi korosztályhoz szólnak, és még a legreménytelenebb helyzeten is átlendítenek

Mára több mint ötven könyve jelent meg, ezek közül az Életválságok meséi - Mesekalauz útkeresőknek című kötetében azt írja, "Az archaikus ember megoldásokat keresett az őt szorongató helyzetekre, és történetekbe zárta mindazon tapasztalatait, amelyekre "válságkezelés" közben szert tett. Így születtek meg a mesék, amelyek tértől és időtől függetlenül képesek útmutatásra, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nemcsak a krízishelyzeteket nevezik meg, hanem az azokat kísérő lelki folyamatokat is képekre fordítják, mi több, kiutat is mutatnak belőlük." Hallgasd meg az előzetes ajánlónkat, aztán olvass bele a kötetbe!

Boldizsár Ildikó: Életválságok meséi - Mesekalauz útkeresőknek (részlet)

Az állatok mint segítők és mesterek

 

Az állatmesékben van valami nyugtalanító. A rövid, szikár tőmondatok könyörtelenül koppannak. Már az első mondatok sem ígérnek semmi jót. Amikor azt halljuk, hogy „a kecske szembetalálkozott az erdőben az oroszlánnal”, már sejtjük, hogy itt valami baj lesz. Legföljebb reménykedünk, hogy talán mégsem.

És valóban. Ugyanolyan rövid idő alatt rendeződik a helyzet, mint ahogyan kialakult. Ugyanolyan szikáran, ugyanúgy tőmondatokban. Egyértelműen, könyörtelenül, mellébeszélés nélkül. Nincs háromszori próbálkozás. Nincs segítő. Kőkemény döntési helyzet van. Vagy igen, vagy nem. Vagy élet, vagy halál. Ez egyrészt borzasztóan szorongató, másrészt rendkívül fölszabadító. Szorongató, mert a kiélezett döntési helyzetek mindig azok; és fölszabadító, mert a döntés utáni cselekvés fellélegzést hoz, reményt kelt, hogy lám, minden szorult helyzetből van kiút. A lényeg a sorrend: dönteni, és gyorsan cselekedni. Az állatmesékben nincs idő kivárni, amíg egy állat megszerzi a változáshoz szükséges képességeket, vagy „felnő” a feladathoz. Azonnali reakciókra van szükség. A lélekjelenléten múlik minden. A lélek jelenlétén.

A legtöbb esetben egyetlen dolgot kell tenni:

szakítani a megszokott sémákkal és játszmákkal, sutba dobni mindazon vélekedéseket, módszereket, amelyek más esetben talán jól működtek, de aktuálisan mit sem érnek.

A legtöbb állat úgy szabadul ki a szorult helyzetből, hogy olyat tesz, amire ellenfele nem számít. Meghaladja önmagát, mint például a kecske Az oroszlán és a kecske című, hamarosan következő mesében. Az életveszélyes helyzetbe kerülő állatok egyik én-védő technikája az állatmesékben, hogy felülírják a róluk kialakított képet. Képesek megszabadulni azoktól az előítéletektől, előfeltevésektől, amelyek róluk másokban élnek. Ezzel meglepik környezetüket, és a lélegzetvételnyi időben átveszik az irányítást.

A Meseterápia című könyvemben az állatmesékről azt írtam, hogy ezek jól alkalmazhatók egyfajta „gyorssegélyként”, mert a rövid, csattanós történetek képesek hirtelen belátásokhoz, gyors felismerésekhez vezetni. Emellett alkalmasak morális kérdések megbeszélésére is, segítségükkel közös álláspontra lehet jutni, és kritikát lehet megfogalmazni bizonyos emberi gyarlóságokról éppúgy, mint egy közösség erkölcsi értékeiről vagy azok hiányáról. A folklorisztika szakirodalmával egyetértve magam is úgy gondoltam, hogy az állatmese (fabula, ezópusi mese) elsősorban valamilyen életbölcsességet, erkölcsi igazságot vagy társadalmi fonákságot szemléltet, kifejezetten didaktikus szándékkal. 

Azóta több száz esetben használtam állatmeséket mind az alkotó-fejlesztő, mind a klinikai meseterápiában, és több, eddig kiaknázatlan lehetőséget fedeztem fel bennük. Egyértelműen kiderült számomra, hogy

az állatmeséknek óriási szerepük van a feszültségek, a félelmek és a szorongások oldásában, valamint a bátorításban.

S nemcsak a mesehallgatás során kialakuló történethallgatási transz vagy a mese „üzenete” és kikezdhetetlen erkölcsi igazságai miatt. Az állatmesék valódi jelentése akkor kezdett kibontakozni előttem, amikor már nem pusztán racionális eszközökkel közelítettem és fejtettem meg őket, hanem konkrét testi tapasztalásokon keresztül. Amikor átéltem, mit jelent életre kelteni a sejtjeinkben őrzött „állati emlékeket”, tapasztalatokat és képességeket. Amikor – kipróbálva néhány testtudati technikát – magam is állattá váltam a szó nemes és vadállati értelmében egyaránt. Vagyis amikor az állatmeséket is úgy kezdtem érteni, mint a varázsmeséket: szó szerint a saját bőrömön.

Természetesen nagyon izgatott, hogy miért van ekkora hatásuk az állatokat szerepeltető történeteknek, s miként tudnak zsigeri módon hatni. Miért van körülöttünk annyi állatos logó, címer, márkajel, reklám, állatos „ez meg az”, amelyek ráadásul mind közkedveltek és hatásosak? Miért oly eredményesek az állatasszisztált terápiák? Egyáltalán hol találhatók az ember és állat kapcsolatának gyökerei? Úgy véltem, ha ezekre a kérdésekre megtalálom a választ, közelebb kerülök az állatmesék értéséhez, és újabb lehetőségeket fedezek fel bennük a meseterápia számára is.

Kutatni kezdtem az állatmítoszokat, mert ezek tiszta formában őrzik azt az archaikus összefonódást, amely valaha ember és állat között fennállt. Ez nem szimbolikus, hanem nagyon is valós kapcsolat volt. Az emberiség fejlődésének korai stádiumában az állatok ugyanis nem váltak teljesen külön az emberi közösségektől, hanem beletartoztak a társadalmi hierarchiába, sőt a „szent állatok” a hierarchia tetején foglaltak helyet. A törzs tagjai ismerték állatőseiket, és voltak olyan törzsek, amelyek az állatokat is az ember sajátos megjelenési formájának tartották. Ezért lehetett az, hogy az állatok „e sajátosságok következtében hosszú időn át valamiféle szemléletes paradigma gyanánt szolgáltak”, a létezésért folyó harcban példákat mutató modellként, valamint az ember számára oly vonzó életerő birtokosaiként funkcionáltak. Az állatmese gyökerei egészen idáig nyúlnak vissza. Az állatmesék és az állatsegítőket szerepeltető varázsmesék azért keltenek akkora érdeklődést bennünk a mai napig, mert az állatősök funkcióemlékei nem tűntek el a kollektív tudattalanból. Hiába telt el sok millió év, a valamikor erős kapcsolat halvány emléke még bennünk él. Az állatmesék is szerepet játszanak abban, hogy ez még így van. Az állatok ugyanis „a mitológiai kód egyik variánsaként jelennek meg, amelyre egész közlésrendszerek, köztük mítoszok vagy mitologizált állatmesék épülhetnek,” méghozzá hozzájuk kötődő állandó és elválaszthatatlan jelentéssel. Ezért váltják ki időtlen idők óta ugyanazt a hatást: 

a történetben megjelenő állatok minőségeihez saját személyiségünk hiányosságai vagy túlműködése szerint kapcsolódhatunk.

A pszichológia egyébként pont emiatt ösztöneink legtisztább szimbólumainak, a tudattalanban rejlő erők archetípusainak tekinti az állatokat.

A meseterápiában ennél többről van szó: az állatokat a megszerzendő vagy éppen elhagyandó tudás, képesség birtokosaiként kezeljük, miközben egyfajta „tanító” és „védelmező” funkcióval is felruházzuk őket. Amikor állatmeséket hallgatunk – vagy terápiás folyamatokat építünk rájuk –, a zoomorf mitológiai kód nyílik meg, és az állatok valóban „tanítómesterekként” vagy segítő energiaként lépnek színre. Ebből következően az állatmesék egyik terápiás lehetősége annak feltérképezése, hogy mit tanulhatunk a mesében szereplő állatoktól az erkölcsi tanításokon túl. A legegyszerűbb kérdés velük kapcsolatban: Mit tanít nekem ez az állat? Milyen erőt testesít meg?

Ahány állat, annyiféle lehetőség. Az állatmeséket sokan azért nem szeretik, mert túl didaktikusnak tartják őket. De az állatmese csak akkor lesz didaktikus, ha didaxisként használjuk őket. Ha a zoomorf mitológiai kód – azaz az ember és állat közötti ősi kapcsolat – lesz a munka alapja, egészen más kapuk nyílnak meg: az önreflexió rendkívül egyszerű és erős kapui.

Amikor gyermekotthonokban élő gyerekeknek vezettem állatmeséken alapuló alkotó-fejlesztő meseterápiát, az volt a célom, hogy erősítsem bennük a bizalmat, a kapcsolódás képességét és az élet tiszteletét – másokét éppúgy, mint a sajátjukét.

Az állatmesék segítségével szerettem volna megnyitni bennük az utánzásra érdemes állati képességek és tudások követésének lehetőségét. Egyrészt a legősibb indiai állatmese-gyűjteményt, a Pancsatantrát használtam a munkához, másrészt azokat a varázsmeséket, amelyekben állatsegítők szerepelnek. A mesebeli állatok mintegy viszonyítási pontként voltak jelen a tíznapos, intenzív munka során: egyrészt visszatükrözték a gyerekek viselkedését, másrészt új mintákat adtak. A gyerekek megértettek, felülbíráltak, sőt igyekeztek megváltoztatni olyan viselkedési és gondolkodási módokat, amelyeket az állatokban elítéltek ugyan, de ők maguk mégis ezek szerint cselekedtek. Kérdéseket tehettek föl önmaguknak a mesék után, például: „Én miért használok kék festéket önmagam elrejtésére, mint a kék sakál? Én milyen pávatollakkal ékeskedem, és miért van erre szükségem? Nekem hány fejem van, és milyen viszonyban vannak egymással ezek a fejek? Hogyan bízhatok meg másokban? Mire figyeljek, mit utasítsak el? Tudunk-e együttműködni a társaimmal úgy, mint az ötven galamb?” Érdekes tapasztalat volt, hogy kezdetben csak közhelyekben tudtak gondolkodni, de a meséken keresztül tartalmat, jelentést adtak azoknak a szavaknak, amelyeket meggondolatlanul és jelentés nélkül, pusztán megszokásból használtak. A mesék segítségével a közhelyek valódi tartalommal töltődtek meg.

Az emberi psziché igényli az állatok rendszeres és folyamatos jelenlétét,

ezért az állatoknak a meseterápiában, az életválságok rendezésében és az öngyógyító folyamatokban is helyük és szerepük van. Egyrészt arra szolgálnak, hogy megnevezzenek addig zavarosnak, kaotikusnak tűnő helyzeteket, másrészt tükörként funkcionáljanak több helyzetben is. Az állatmesék kegyetlen módon szembesítenek és egyértelműsítenek. Másik nagy hasznuk, hogy előrevetítik bizonyos döntések következményeit, azaz segítenek abban, hogy még a cselekvés előtt, a belső képek megalkotásával próbacselekvést végezzünk. Mi történik, ha egyszer én is ebben a szorongató helyzetben találom magam? Hogyan reagáljak? Mit mondjak? Mit tegyek? Ezekben a történetekben ránézhetünk az önmagunkra és másokra veszélyes cselekedeteinkre és szokásainkra is, mégpedig úgy, hogy közben megvan a kellő távolság köztünk és a felismert negatív kód között. Az állatmesék ugyanis nem mindig végződnek jól – pontosabban nem mindenki szemszögéből végződnek jól –, ezért alkalmasak arra, hogy negatív tulajdonságokat, rossz döntéseket és kevésbé fényes cselekedeteket is megvizsgálhassunk, felülbírálhassunk és korrigálhassunk. A javító-nevelő intézetekben és a börtönökben például nem az állatmesék potenciális áldozat szereplőiben ismernek magukra a mese hallgatói, de a mese feldolgozása során arra is lehetőségük nyílik, hogy a másik oldalról is szemügyre vegyék ugyanazt az eseményt. Nemcsak az agresszor már ismert és alkalmazott viselkedését élhetik át a meséken keresztül, hanem azt is, mi történik azokban, akiket támadás ér. Az állatmesékben minden szereplőnek meg kell változnia, s a mese azt sem hallgatja el, mi a következménye annak, ha ez nem történik meg. Ha önmagunk jobb megértésére használjuk őket, nekünk is célszerű elsősorban rosszul működő emberi kapcsolatainkat és saját negatív oldalunkat szemügyre venni általuk. A helyzetek több szempontú megfigyelésében, mások véleményének elfogadásában is segítségünkre lehetnek. Kibogozhatóvá válnak a konfliktusok, átláthatóvá a cselekedetek, megnevezhetővé az indítékok, a félelmek és a szorongások.

Kegyetlen világunk ellenére az állatmeséknek nem az a céljuk, hogy fenyegessenek és félelmet keltsenek, hanem az, hogy az éberséget és a bátorságot növeljék. Rávilágítsanak arra, hogyan tudjuk elkerülni a mesében megmutatkozó veszélyeket. Az állatmesék szerint ugyanis mi magunk nyitunk rést a „farkasok”, azaz a létezésünket alapjaiban veszélyeztető erők előtt. Amíg ezt nem ismerjük fel, a rendeződés sem kezdődhet el. Az állatmesék a félelmek és szorongások oldása mellett bátorságot adnak ahhoz, hogy az ellenségeinket se kívül, hanem belül keressük.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Joós Andrea: Ami nekünk könnyen megy, ott van a szuperképességünk [Túl a plafonon]

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő".

...
Nagy

Joós Andrea népi motívumokkal díszíti a szerveinket [Túl a plafonon]

Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő", aki annyiféle tevékenységet csinál egyszerre, hogy szinte számba venni is nehéz. Ami közös bennük, hogy ezek valamiféleképpen mind a biológiához kapcsolódnak - és izgalmasak!

...
Nagy

Túl a plafonon: úttörő női hősök az új podcastunk vendégei

Egy ideális világban az ember eredményeit nem befolyásolja a neme. Egy ideális világban a kislányok és kisfiúk találkoznak női hősökkel is, akiktől tanulnak emberségről, szakmaiságról. A Delonghi és a Könyves Magazin közös, Túl a plafonon című podcastsorozatában ilyen példaképekkel beszélgetünk: nőkkel, akik úttörők lettek egy korántsem ideális világban. Aztán könyvet írtak belőle.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

Tovább vinni az évtizedek óta épített családi gazdaságot, vagy meglépni előle? Többek közt erről szól a Kovács ikrek különleges humorú, mágikus realista családregénye. Olvass bele a Lesz majd minden című könyvbe!

Hírek
...
Hírek

Bereményi Vadnai Bébijének látszólag egy nő a főszereplője, valójában a város [Budapesti nők]

...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

...
Podcast

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk hatodik adásában Szabó T. Anna és Dragomán György voltak a vendégek, a beszélgetésükhöz pedig könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

Szerzőink

...
Vass Norbert

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

...
Kolozsi Orsolya

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

...
Vass Norbert

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

A pár másodperces videó egy elmerülten olvasó fiúról rövid idő alatt a TikTok kedvencévé vált.

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

Az ukrán házaspár, Romana Romanisin és Andrij Lesziv képeskönyve érzékenyen, de bátran mesél nehéz, mégis fontos témáról gyerekeknek, arról, hogy mit jelent, ha valahol háború van.

...
Gyerekirodalom

Mi lesz, ha kevered Tolkient a magyar népmesékkel?

A Tolkien-féle fantasy és a népmesék hangulata keveredik Magyar Katalin különleges könyvében, a Jeripuszban, melyben a gonosz legyőzése a cél.