A magyar színházak repertoárján számos olyan darabot találunk, amelyek eredetileg regényként születtek meg, majd ebből készült színpadi változat. Mutatjuk, hogy a kortárs szerzők közül kiknek melyik művét nézhetjük meg az év végén színházban is.
Bartis Attila: A vége
Tizennégyben „Nagyapámszabadandrás” orvos létére nem tudja megmenteni a vajúdó felesége életét. Negyvennégyben „Anyám” azt mondja emigrálni készülő bátyjának és zsidó szerelmének, hogy maradjanak. Ötvenhat októberében „Apámszabadandrás” felül egy buszra, amely a forradalomba tart. Egy család története. Megannyi, sorsokat örökre eldöntő pillanat. S amikor hatvannyolcban az ifjú Szabad András a Városligetben egy fényképezőgép keresőjén át megpillantja Zárai Évát, nem kérdés: ez is épp egy ilyen, végzetes pillanat. S bár – mint minden a világon – múlandó, örökkévalóvá teheti a pillanat művészete, a fotográfia.
Szabad András már gyermekkorában eldönti, hogy fotográfus lesz. A vége az ő objektívjén keresztül tekint vissza egy szerelem, egy család és egy ország egymást keresztül-kasul átfonó történetére. Egy történetre, amelyben veszteség és boldogság, szeretet és fájdalom úgy csap át egymásba, ahogy csak akkor szokott, amikor valaminek vagy valakinek képesek vagyunk mindenestül átadni teljes valónkat – legyen az egy szeretett másik, az alkotás vagy egy világjobbító gondolat. A vége szereplői sodródnak és döntenek, örökölt családi mintáikkal és traumáikkal mint démonokkal küzdenek, miközben a huszadik század második felének bezártságában egymás és egy szabadabb élet reménye felé nyújtóznak.
Bartis Attila 2015-ös nagyregényének színpadi adaptációja Nagy Péter István rendezésében egy nagy szerelem érzékeny lélektanisággal kibontott története, mely mögött felsejlik a huszadik század forgatagában generációkon át öröklődő életstratégiák leltára – olykor húsba markolóan, máskor allegorikusan felrajzolva. Szabad Andrást, a több évtizeden átívelő cselekmény főhősét különböző életszakaszaiban három színész alakítja: László Zsolt, Porogi Ádám és Katona Péter Dániel. A Radnóti Színház 2023-ban bemutatott darabjában olyan színészeket találunk, mint Kováts Adél, Lovas Rozi vagy Bálint András. A regény keletkezéséről itt írtunk. A róla szóló beszélgetésről szóló beszámolónkat pedig itt olvashatod.
Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak
Bödőcs Tibor monologozáló kötetét a 6SZÍN Teátrumban vitték színpadra. A szerző többször is azt nyilatkozta, hogy “Thuróczy Szabolcs hangján szól a fejében Oszkár”. Végre eljött az idő, hogy a nézők is meghallgathassák, hogyan. Kocsmaária sok nevetéssel és sírással. Oszkár néhol nosztalgikusan költői, néhol sokkolóan ismerős és karcos világa Keresztes Tamás rendezésében elevenedik meg egy felvonásban, 80 percben. Bödőcs Tiborral a kötet kapcsán készült interjúnkat itt találjátok. A könyvről írt kritikánk pedig itt érhető el.
Dan Brown: A DaVinci kód
A Da Vinci-kód a legnagyobb könyvsikere a kétezres évek elejének. A történet kezdetén megölik a Louvre kurátorainak egyikét. A rendőrség először az éppen Párizsban tartózkodó neves amerikai tudós, Robert Langdon segítségét kéri a rejtély megfejtéséhez, ám a szakértő hamarosan gyanúsítottá válik. Menekülnie kell… A West End és a Broadway siker után, Magyarországon elsőként a Játékszín tűzi műsorára. De hogyan lehet ilyen intenzív, akciódús történetet színpadra vinni? Maradjunk annyiban, lehet! Mintha filmet néznénk színházban, nagyszerű színészekkel, káprázatos rendezésben, lenyűgöző látvánnyal. A könyv sikerének titkát kutattuk már podcastban itt és a történet hátterét felvázolva írásban is itt.
Grecsó Krisztián: Megyek utánad
Szerelmi leltár. Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, mint a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru történetével ismerkedünk. Grecsó Krisztián 2014-es nagysikerű regényének főhőse leltárt készít. Miközben fölidézi korábbi kapcsolatait, önmaga régi verzióit, önvizsgálatot tart, megrajzolja saját önarcképét.
Grecsó nem azt írja meg, ami Daruval történt, hanem azt, ahogy Daru visszaemlékszik arra, ami és ahogyan történt. Az emlékezés pedig nem csak keserédes nosztalgiázás, hanem a homályos múlt és vágyott jövő bizonytalan kimenetelű küzdelme. Daru kapcsolatai nevelődési, átalakulási szituációkat idéznek elő, miközben feltárul lelkivilága, belső konfliktusai. Amikor pedig kész a leltár, lehet továbblépni. Vagy mégsem? Sokszor igaz a mondat: „Az akartam lenni, ami csak akkor vagyok, amikor majd az akarok lenni, ami akkor voltam.”
„Daru megy, és látja magát, ahogy elhízik, aztán újra lefogy, hogy elköltözik innen, aztán vissza, aztán megint el, látja a lehetséges jövőt. És egészen biztos benne, hogy így lesz. Megy maga után, elöl megy Daru, utána ő, és ha tudná, sem akarná utolérni, de mivel ilyen kiszámítottan telik majd minden, nem is akarja. Sokkal többet tud magáról, mint amennyit tudni érdemes, vagy mint amennyit el lehet viselni.”
A Jurányi Házban Baki Dániel, Kurta Niké és Mészáros Béla elevenítik meg Grecsó Krisztián művét. A Megyek utánadról itt beszélgettünk a szerzővel, a kötetről pedig itt írtunk.
Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából
Hajnóczy Péter kisregényének hőse de facto szarban van. Egy olyan országban él, ahol ebben semmi meglepő nincs. Természetes dolog. Művelt emberek salakot lapátolnak, mások érettségi nélkül jól élnek, a táncdalok vidám egyetértésben nyugtatják a szíveket, ó, csak ne gondoljunk a rossz dolgokra. És mi baj lehet akkor, ha valaki rézbarna, mint egy indián és képes harminc perc alatt tizenhárom üveg sört elfogyasztani a parton, majd startfejest ugrani a tóba? Hiszen úgyis mindannyiunkat túlél majd Brasch Izidor cipőkanala és úgysem azzal az emberrel simulunk össze meztelenül, akit megálmodtunk magunknak. A Katona József Színház – Kamrájában a darabot Mészáros Béla, Vizi Dávid, Jakab Balázs, Szirtes Ági, Rujder Vivien, Tóth Zsófia és Tasnádi Bence szereplésével játsszák. Szerzőportrénkért ide kell kattintani
Halász Rita: Mély Levegő
Vannak mondatok, amelyeknek soha nem volna szabad elhangzaniuk. Vannak dolgok, amelyeknek soha nem volna szabad megtörténniük. Vera fuldokol a házasságában, és egy durva veszekedés után elköltözik a férjétől két kisgyerekével. Döntenie kell: megpróbálja rendbe hozni a házasságát, vagy újrakezdi az életét, és megtanul ismét szabadon lélegezni.
Halász Rita kíméletlen pontossággal tárja fel egy harmincas pár kapcsolatának alakulását és válságát, majd a súlyos szembesülésekkel terhes kivezető út állomásait. Nem kendőz el semmit, és nem szolgáltat igazságot senkinek. Az első személyű elbeszélés mondatai feszesek, felkavaróan őszinték és élesen ironikusak. A traumatikus élményeket mesékkel, a valóságost irreálissal, álomszerűvel, súlyos témáit humorral, a feketét fehérrel keveri. Vegyünk egy Mély levegőt, felszabadít.
Talán mindenki életében eljön az a pont, amikor legszívesebben visszaköltözne a gyerekszobájába és végignézné élete legfontosabb döntéseit. Az előadás főszereplője, a kisgyerekes, képzőművész Vera arra keresi a választ, hogy miért úgy történtek vele a dolgok, ahogy. Az előadás egy válás története, de annál még sokkal több. Szó van benne elnémulásról és szembenézésről, emlékekről, lazaságról, hóhullásról és kánikuláról, de legfőképpen az önmagunkhoz való hazatalálásról. Halász Rita Mély levegő c. regényével 2021-ben elnyerte a Margó-díjat és felkerült a Libri Irodalmi Díj 10-es listájára is.
Pálos Hanna színész, a budapesti Katona József Színház tagja jelentős szerepek nagyszínpadi megformálása után most egy sokkal intimebb és személyesebb produkcióban látható. A darabról podcastunkban beszélgettünk a szerzővel és a színásznővel.
Paula Hawkins: Lány a vonaton
Rachel mindennap vonattal megy be a városba, így mindennap kétszer halad el a régi háza előtt. Az a ház előtt, ahol a volt férje az új feleségével és nemrég született gyermekükkel lakik. Rachelnek még mindig fáj a szakítás, amit alkohollal enyhít, és egy fiatal párról, Meganről és Scottról talál ki történeteket, akik az elképzelése szerint gyönyörűek, szerelmesek és hűségesek. Ám egy nap valami olyat pillant meg a vonat ablakából, ami félelemmel tölti el. Tanúnak jelentkezik a rendőrségen, ám senki se hisz neki – a végén már ő maga sem magának...
A Játékszínben Létay Dóra és Simon Kornél alakítja a darab főszereplőit. Paula Hawkins interjút is adott lapunknak, amelyet itt olvashattok. A könyvről szóló kritikánk itt olvasható.
Nick Hornby: Cicikrisztus
A komédia hősének lövése sincs a művészetről. De volt kidobóként, Dave-et mégis egy kortárs galériában alkalmazzák, hogy egy ellentmondásos műalkotást őrizzen. A kép 3 méter magas és 1,60 m széles, és … hát, hogy is mondjam … elég különös technikával készült. Vannak, akiknek nem tetszik és sokféleképp értelmezhető. Ám Dave véleménye a művészetről – és erről a konkrét képről – lassan átalakul és egyre nagyobb vehemenciával védi a műtárgyat felesége, a média és egy csomó felháborodott vallási fanatikus ellen. A helyzet- és karakterkomikumtól hemzsegő, fordulatokkal teli történetben végül beüt a ménkű és Dave-nek váratlan irányból támadt gondokkal is meg kell küzdenie.
Nick Hornby novelláját Bodor Géza rendezte helyszínspecifikus múzeumi-színházi előadássá, Dave-t Ficzere Béla játssza. Az előadás pedig stílusosan nem egy színházban, hanem a Budapesti Történeti Múzeumban, műtárgyak között zajlik. A könyvről itt írtunk.
Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakái
„Több mint negyvenöt fok, a levegő tele van finom szemű homokkal. Tizenkét órája megyek a sivatagban dombra fel és dombra le, hogy elérjem a várost, amit mindig megpillantok a dombtetőről. Egyre kevésbé hiszem, hogy eljutok odáig. Hiába gyalogolok lassan már fél napja, nem jutok közelebb. Persze lehet, hogy sokkal régebb óta gyalogolok. Az időt még Alexandriában veszítettem el. Nem tudom biztosan, hol. Talán a Tugaréja kávéházban a kornison, reggeli után, amikor a lapokat olvastam és még csípte a nyelvemet a kardamom.
Nem néztem hátra, hogy mit hagyok az asztalon, amikor felálltam. Aztán lehet, hogy az ipari kikötőben történt a dokkoknál, amikor halat vettem. A gázolajszagú halásznál hagyhattam, miközben tegnapi lapokba csomagolta a tintahalat. Elhagyhattam az Omilos görög klub homokos tengerpartján is, az örökbérletemmel együtt, miközben könnyű söröket ittam a kék-fehér csíkos napernyők alatt. Az sem kizárható, hogy ő vitte el a gyerekkel együtt.
Bekerült a bőröndbe a csomagolás során, két pelenka és a dobozos bébiételek közé. A lényeg, hogy elveszítettem az időt és hiába kerestem, a becsületes megtaláló nem jelentkezett. Azóta mindig csak most van.” „- Mióta is vagy a khilafában? - Már két éve. Bár imádkoztam érte, hogy szólítson magához, eddig megtartott az Isten. Te mióta vagy velünk, testvér? - Allah kegyelméből négy hónapja. Én is mártír szeretnék lenni, ha Allah engedi. - Mashallah. Hogy tetszik az élet a kalifátusban? - Csodálatos. Végre igazi testvérek között lehetek.”
Jászberényi Sándor 2016-ban megjelent novelláskötete, A lélek legszebb éjszakája elnyerte a Libri Irodalmi Díjat és van, ahol tananyag is. A regényből készült előadást az Örkény Színház tűzte műsorra Ficza István és Nagy Zsolt szereplésével.
Jánossy Lajos: Örök hely és mindenhol idő
Jánossy Lajos: Örök hely és mindenhol idő című, 2023-ban megjelent regényének színpadi változata Itt élet címmel található a Katona József Színház repertoárjában. A Kamrában látható előadást az író a darab rendezőjével, Máté Gáborral szoros együttműködésben készítette el. A színpadi változatban olyan színészeket láthatunk, mint Szirtes Ági, Ónodi Eszter vagy Elek Ferenc A különös hangvételű darabban, amelyben narráció és hagyományos jelenetek sora váltja egymást, az óvodáskorától a főiskolás koráig követhetjük a főhős, Pálfy Andris életét – és a Kádár-rendszer utolsó húsz évét. A könyvről podcastban is beszélgettünk, de akár bele is olvashatsz ide kattintva.
Szülők, rokonok, barátok, szerelmek, példaképek portréi alkotják a tablót, amelyből kirajzolódik a rendszerváltást megelőző évek, évtizedek hangulata és a benne élők közérzete. Jellegzetes helyek és jellegzetes életutak; túlélési és boldogulási stratégiák, a szabadságkeresés és a megalkuvás különféle módozatai. A darabban megjelenő szereplők a kor tipikus alakjai, a mindennapok szocializmusának ismerős figurái. Andris és szülei egy értelmiségi, polgári család tagjai, az orvos szülők ’89 után aztán nem azon az úton mennek tovább, amit a családi helyzetük látszólag kijelöl a számukra.
Andris keresi a saját útját, menekül, lázad a rendszerben kijelölt helye ellen, miközben a családja elvárásainak is próbál megfelelni, és valójában nem tart semerre sem; története a felnőtté válásának története, amely félbemarad a rendszerváltás évében. Jánossy Lajos szövege lélekbe maróan idéz meg egy korszakot, a Kádár-kor szocializmusát és annak szűk levegőjét.
Kertész Imre: Sorstalanság
Kertész Imre tizenöt éves budapesti gyerekként koncentrációs táborba kerül, s különböző csodák folytán, vagy talán azért, hogy a magyar holokauszttúlélők egyik legfontosabb filozófusa legyen - visszatér onnan. Saját magyarázata szerint a világba vetett hite, a gyereklét rendíthetetlen bizalma segítette. Önéletrajzi regényében főhőse a ráismerés stációin keresztül meséli el egy sötét, gyűlölködő rendszer végső eszkalálódását, s az őt körülvevő világot. Ma, mikor a populizmus ismét virágzik, s egyre kevesebb túlélővel találkozhatunk, kiemelten fontos művészeti és edukációs kihívásnak találtuk a Sorstalanság színrevitelét. A kötetből kétszereplős darab látható a Katona József Színház Sufni játszóhelyén Gloviczki Bernát és Jakab Balázs közreműködésével. Kedvenc Kertész Imre könyveinket itt gyűjtöttük össze.
Kazuo Ishiguro: Klára és a Nap
"Nem mindenki érti, és nem mindenki támogatja ezt a programot. Van, aki el akarná titkolni a történetünket az ifjúság előtt. És van, aki azt se tudja mit akar, csak fél, ha kérdésekkel találkozik. De 2082-ben már nem lehet a fiatalok feje fölött döntéseket hozni. A ti véleményetek lesz az, ami a közös életünket tovább formálja. Miután meghallgattátok a történetünket, vitázni és szavazni fogunk egy fontos kérdésről, ha tetszik ez a kinti véleménynyilvánítóknak, ha nem.”
Az esemény jövőbeli világában a közösségi kapcsolatok elidegenedtek, a társadalmi különbségek kiéleződtek, és a technika emberfeletti perspektívákkal kecsegteti azokat, akik megengedhetik maguknak a végtelennek tűnő fejlődést. Klara, a Nap Intelligens Közösségi Ház mesterséges intelligenciája, akit eredetileg azért fejlesztettek, hogy tökéletes társa legyen egy gyereknek a felnőtté válás útján. A küldetése után egy elektronikai hulladéktelepről mentették ki.
A 2017-ben "nagy érzelmi erejű regényeiért" Nobel-díjjal kitüntetett japán származású brit író, Kazuo Ishiguro regényéből az Örkény Színház részvételi színházi előadást készített 10-14 éves diákoknak, családi és osztályközösségeknek. Ennek a regénynek kapcsán Kazuo Ishiguro már 2021-ben arról beszélt, hogy az irodalom jövője is összefonódik majd az MI-jal. Erről itt írtunk.
Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről
Budaörsi Latinovits Színházban Fröhlich Kristóf és Pelsőczy Réka főszereplésével vitték színre Lionel Shriver, melyből film is készült.
Eva soha nem akart igazán anya lenni, és semmiképpen nem egy olyan fiúénak, aki hét iskolatársát, egy menzai alkalmazottat és egy tanárt gyilkol meg két nappal a tizenhatodik születésnapja előtt. Most, két évvel a történtek után, elérkezett az idő Eva számára, hogy egy ijesztően egyenes és őszinte levélsorozatban szembenézzen házassággal, karrierrel, családdal, szülőséggel és Kevin szörnyűséges tombolásával. Eva egy magával ragadó, érdekfeszítő és visszhangokat verő történetet mesél el, amely robbanásszerű, kísérteties végkifejletbe torkollik.
A könyv alapján készült filmet 2012-ben mutatták be a magyar mozikban. A szerző következő könyvéről a hét könyve rovatunkban olvashatsz itt.
Totth Benedek: Holtverseny
„A váltás a világ legegyszerűbb dolga: addig nem ugrasz el, amíg a másik meg nem érinti az ujjával a falat. Egyetlen folyamatos mozdulat vagytok.” Ezt a folyamatos mozdulatot mutatja be Totth Benedek műve, amelynek fiatal szereplői egy nagy lendülettel vetik bele magukat azokba a mélységekbe, ahonnét kievickélni már csak egymást lenyomva lehet. Milyen sorsok és történetek vannak egy érem mögött? Kik azok, akiket eltakarnak a dobogón feszítve? Kik a gyerekeink? Ellenállhatatlanul sodródunk ezekkel a fiatalokkal a történetben. Süllyedünk velük a csendben, a közönyben, miközben ők a Stayin’ Alive-ot dúdolják a Madagaszkárból. Totth Benedek Margó-díjas regényének színpadi feldolgozása a Jurányi Házban látható Katona Péter Dániel előadásában. A könyvről szóló kritikánkat itt olvashatod).
Forrás: az előadások leírásainak forrása a színházak honlapja
