A Da Vinci-kódot a kritikusok húsz éve gyűlölik, az olvasók ugyanennyi ideje rajonganak érte

A Da Vinci-kódot a kritikusok húsz éve gyűlölik, az olvasók ugyanennyi ideje rajonganak érte

Húsz éve jelent meg Dan Brown máig legsikeresebb és legvitatottabb regénye, A Da Vinci-kód, amely a kétezres éveken levakarhatatlanul rajta hagyta a maga popkulturális bélyegét. A kritikusok fanyalogtak, a rajongókat viszont ez sem érdekelte: a második Robert Langdon-regény összesen 81 millió példányban kelt el. Brown többi regénye meg sem tudta közelíteni A Da Vinci-kód sikerét, az összeladásokat viszont ez a regény egyértelműen felhúzta (Dan Brown könyveiből így összesen már több mint 200 millió ment el világszerte), kitermelt egy hollywoodi sikerfilmet, rengeteg fan fictiont, és még olyan könyvek is születtek, amelyek a regény hátterét magyarázzák. A jelenséget nemrég podcastben beszéltük ki, most pedig írásban járjuk kicsit körbe, mi is ez a máig tartó mánia a könyv körül.

Ruff Orsolya | 2023. április 19. |

A kétezres évek eleje a nagy könyves rajongások ideje volt. Akkor jöttek ki sorban a Harry Potter-könyvek, amelyeknek a megjelenése eseményszámba ment. Ezt hamar felismerték a kereskedők, és ritkán látott jelenetek játszódtak le: a boltok éjszaka is nyitva tartották, az olvasók pedig hosszú sorokban kígyóztak, hogy minél hamarabb megvehessék az éppen aktuális folytatást. A Da Vinci-kód körül nem volt ekkora hisztéria, pedig ez is egy sorozat része, de az első kötet (Angyalok és démonok) mintha kicsit elsikkadt volna – vagy csak a második rész berobbanása miatt tűnik úgy.

Az viszont mindent vitt: lehet, hogy nem strázsáltak éjszaka a boltok előtt a rajongók, viszont A Da Vinci-kód nyomán soha nem látott érdeklődés indult meg a Szent Grál, a reneszánsz festészet szimbolikája vagy épp Jézus állítólagos felesége iránt. Az egyház persze kiakadt, és hevesen kritizálta a könyvet (továbbgerjesztve ezzel a hírverést), sőt, akadtak országok (Libanon, India és például Irán), ahol a kisebbségi keresztény egyházi vezetők nyomására egy időre be is tiltották a könyvet. És aztán persze ott voltak a történészek, akik cikkek százaiban húzták rá Brownra a vizes lepedőt (az interneten pár kattintással kismillió olyan oldalt találni, amelyek a könyv történelmi pontatlanságait elemzik – ami megint csak a regény körüli hírverést habosította). A legszórakoztatóbbak viszont az irodalmi kritikák voltak (ezekről bővebben a podcastben beszéltünk).

Dan Brown
A Da Vinci-kód
Ford.: Bor Erzsébet, Gabo Kiadó, 2010, 647 oldal
-

Az tény, hogy Dan Brown tulajdonképpen nem talált fel semmi újat: írt egy klasszikus, lineárisan építkező kalandregényt, egy sajnos nem túl karizmatikus főhőssel meg egy segítővel, és sok-sok ellenlábassal. Ezeréves recept, és legalább ugyanennyi ideje működik nagyon is jól. Amiben A Da Vinci-kód újat hozott, hogy

Dan Brown az egészet összekente a történelmi, vallási, művészeti összeesküvés-elméletek mázával.

És amikor olvasás közben látszólag összeáll a képlet, vagy a rejtett összefüggések között feldereng egy addig nem látott megoldás, akkor itt a szokottnál is gyakrabban meglehet az aha-élményünk – vagy legalábbis az aha-élmény illúziója. Valójában ez viszi el a hátán a regényt, és nem mondjuk Robert Langdon karaktere, hiszen a könyvet nem az eseményekkel sodródó szimbólumkutató figurája, hanem éppenséggel az olyan erős – egyesek szerint botrányos vagy vitatható – hívószavak adják el, mint a „Jézus felesége”, „a szent vér”, „a templomosok”, „a Szent Grál”.

A regény alapvetően túlírt, a mondatai sokszor nehézkesek, néhol ügyetlenek, viszont a szöveg erősen párbeszéd- és cselekményalapú, emiatt pedig nagyon könnyen olvasható és befogadható. A kötet a megjelenésekor vegyes kritikákat kapott, de a kortársak reakciójából az jött le, hogy egyszerűen nem tudtak mit kezdeni a jelenséggel, és a nyilvánosság előtt olyan írók nyilvánítottak véleményt egy alapvetően szórakoztatásra kitalált regényről, mint Stephen King, Salman Rushdie vagy éppen Umberto Eco. Mindez nem hatotta meg különösebben Dan Brownt, aki

a kritikákra válaszul konzekvensen állította, hogy az abban foglaltak nagy része igaz.

Sőt, egy 2003-as CNN-interjúban egyenesen úgy fogalmazott, hogy a sztori háttértörténetének 99 százaléka valós. Lendületét az sem vette vissza, amikor a 2010-es közepén többen is plágiummal vádolták meg – ezeket a pereket a felperesek rendszerint elbukták, de volt olyan eset, amikor Brown elismerte, hogy valóban inspirálódott a szóban forgó könyvből. Ekkor már javában zajlott az azonos című film forgatása, ami új muníciót adott a rajongóknak, és megint fellángolhatott A Da Vinci-kód-mánia. Hogy a film mennyire megmozgatta anemcsak az olvasók, hanem az elit fantáziáját is, azt jól mutatja az a sztori, amelyet Brian Grazer producer mesélt el egyszer. Eszerint Ron Howard rendezővel – akivel épp a franciaországi forgatást készítették elő – meghívást kaptak az Élysée-palotába, ahol az akkori francia államfő, Jacques Chirac fogadta őket. Arra számítottak, hogy egy ötperces protokolláris találkában lesz részük, ehelyett egy órát beszélgettek a köztársasági elnökkel, aki megpróbálta elérni (hiába), hogy egy közelebbről meg nem nevezett színésznőt, a lánya egyik barátnőjét válasszák Sophie Neveu kriptográfus szerepére – ő Robert Langdon segítője, a filmben végül Audrey Tautou játszotta. A filmet 2006-ban mutatták be, és ha nem is kritikai, de vitán felül közönségsiker lett (az összbevétele valahol 760 millió dollár körül mozog).

Ha csak bevételi oldalról nézzük, akkor mind a könyv, mind pedig a film igazi kasszasiker.

Dan Brown akár egy életre hátra is dőlhetne, és nagy eséllyel ezt is teszi. Habár látszólag aktív, de legutóbb 2020-ban jelent meg könyve – ez volt a gyerekeknek szóló Vad szimfónia, amelyet a magyar Susan Batori illusztrált, előtte viszont 2017-ben jelent meg regénye, ez volt az ötödik Robert Langdon-könyv, az Eredet. Mindenesetre húsz év távlatából úgy látszik, hogy A Da Vinci-kód az a regény, amely folyamatosan kitermeli az új rajongóit, Dan Brownnak viszont minden későbbi dobása – és ami azt illeti, az azt megelőző is – elmaradt ennek a kötetnek a sikerétől. Nem véletlen, hogy nagyjából ezzel az egy regényével azonosítják – ezzel viszont még húsz évvel a megjelenése után is képes ideig-óráig dominálni a könyves közvéleményt. Dan Brown-mánia nincs, A Da Vinci-kód rajongótábora viszont valószínűleg egy darabig még velünk marad.

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

Magyar illusztrátor rajzaival kel életre Dan Brown első mesekönyve

A világpremierrel egy időben, szeptember elsején jelenik meg magyarul is Dan Brown első gyerekkönyve, a Vad szimfónia, amelyet Susan Batori, azaz a budapesti Bátori Zsuzsa illusztrált. De hogyan került kapcsolatba a világhírű íróval, mit tart a legfontosabbnak a gyerekkönyv-illusztrációban, és kik a személyes kedvencei? Interjú.

...
Hírek

Jön a Langdon-sorozat! – Újabb Dan Brown-történet kerül képernyőre

...
Hírek

Dan Brown megtanítja nekünk hogyan kell bestsellert írni

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

...
Gyerekirodalom

Hétlábú paripák és jó boszorkányok bújnak elő Zalka Csenge Virág mesekönyvéből

...
Hírek

Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

...
Hírek

Meghalt Szirtes András

...
Hírek

Egy vesszőhiba miatt ugorhat a Líra 12 milliós büntetése

...
Hírek

Murakami idén is az irodalmi Nobel legnagyobb esélyese a fogadóirodáknál

...
Gyerekirodalom

Mesés böngészők, varázslatos népmesék, kalandos történetek - Tíz gyerekkönyv a Könyvfesztivál kínálatából

...
Hírek

Elhunyt a Dumbledore professzort alakító Sir Michael Gambon

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Zöld

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

A Bookline Zöld ehavi adásában Frank Schätzing Mi van, ha megmentjük a világot? című könyve apropóján beszélget Litkai Gergely Ürge-Vorsatz Diána asztrofizikussal, a környezettudomány doktorával.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.