Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Számkivetettségében is ünnepelt szerző, akit az író „Péterek” (Nádas, Esterházy, Hajnóczy) nagyjai között tartanak számon, és aki senkit nem hagy nyugodni, ha egyszer megérintik a szövegei. Hajnóczy Péter drámaian rövid életében és életművében megkerülhetetlen tényező az alkohol, de korántsem csak ezért érdekes. Mit tudunk kezdeni vele ma?

Laborczi Dóra | 2022. augusztus 10. |

Csak a születési dátum biztos

Ha az életművet kevésbé ismerő olvasóként tekintünk életrajzára, már a róla szóló Wikipedia-szócikk első információi is dermesztően hathatnak: „Hajnóczy Péter (eredetileg Hasznos Ödön, majd Hajnóczi Béla, később Hajnóczy Béla Ödön) (Budapest, egyes források szerint Porcsalma, 1942. augusztus 10. – Budapest, egyes források szerint Balatonfüred, 1981. augusztus 7. vagy 8.)”

Milyen mélyről érkezik és milyen messzire juthat az, akinek neve, születésének és halálának körülményei körül is ennyi a bizonytalanság?

Ezeket a vakfoltokat máig nem sikerült kibogozni, tudom meg Hoványi Márton Hajnóczy-kutató irodalmártól. Reményi József Tamás éppen ezen a bizonytalanságok miatt középkori misztikus szerzők életrajzaihoz hasonlítja az életutat. „Egyedül a születési időpont biztos, pontosan azt sem tudjuk, hogy kik voltak a szülei” – mondja Hoványi Márton.

Hajnóczy maga épített egy legendát, mely szerint leszármazottként kötődik a jakobinus Hajnóczy ősökhöz. „A valóság azonban az, hogy nem ismerjük az apát, az anya pedig lelencházba adta az újszülött gyermekét. Később, kamaszkorában találkozott a vér szerinti anyjával, ám erről a találkozásról nem született feljegyzés” – állítja megkérdezett szakértőnk. A szerző eredeti neve Hasznos Ödön volt, örökbeadása után nevelőapja, Hajner Béla magyarosított Hajnóczy nevét vette fel, ezért Hajnóczy Béla Ödönként jegyezték be, ezután vette fel írói álnévként a Hajnóczy Pétert. 

Hajnóczy Péter
Összegyűjtött írásai
Osiris, 2007, 622 oldal
-

1959-től munkásként dolgozott, 1976-tól szabadfoglalkozású íróként próbálta fenntartani magát, de nem illeszkedett sem a korszak felülreprezentált munkásrétegéhez, sem az értelmiségéhez. Szerzőként teljesen autodidakta volt – esti tagozaton érettségizett le, nem járt egyetemre és semmilyen formális képzésre. Rengeteget olvasott, olvasmányai között szerepelt női magazin, japán kertművészet vagy a büntető törvénykönyv is. „Nem egy értelmiségi, eltartott kisujjal felépített csészekönyvtára volt, hanem egy nagyon random és hektikus, mindent minden oldalról körüljárni igyekvő rendszere” – mondja a Hajnóczy-kutató.

„Leghosszabb szeszmentes időszaka 1969 tavasza és nyara volt. Az írót a kor karhatalmi erői rendszeresen zaklatták, KMK-snak minősítették, kényszergyógykezelésre ítélték. Ezzel kapcsolatban keletkezett legenda a haláláról: kiesett vagy kiugrott egy őt kényszerelvonóra szállító mentőautóból, s így halt meg. Másik legenda szerint egy pesti bérház hetedik emeletén kézen állt az erkély korlátján és kiesett. Valójában májzsugor végzett vele, 39 éves korában. Halála időpontja és helye nem egyértelmű, egyes források szerint Budapest, mások szerint Sopronhorpács, illetve Balatonfüred. Halála lejegyzett időpontjában is néhány napos eltérés van” – olvasható Ács Margit a Milleniumi Könyvtár Hajnóczy-kötetének utószavában.  

 

A rendezetlenség mint szervezőelv

„Életmódja nem a rendszeresség felé húz” – mondja Hoványi Márton. Az egyetlen, kis szobájáról készült felvételek tanúsága szerint az üres üvegek mellett különböző feljegyzések, könyvek hevertek szerteszét. Sportszatyrokban vitte a kéziratait, könyveit. Hat doboz hagyatékának tartalma alapján munkamódszerére is lehet következtetni:

próbált rendszerezni, de nem nagyon tudott.

Naptárakat használt naplóként, ezekben elég sok mindent vezetett, találkozások időpontjai mellett feljegyzéseket is írt. Hoványi szerint mindig tiszta fejjel írt és nagyon tudatosan alakította a szövegeit, az utolsó pillanatig csiszolgatta őket.

A rendezetlenség benne volt a személyiségében is a visszaemlékezések tanúsága szerint. Petri a „selyembivaly” jelzővel illette, ami Hoványi Márton szerint azért is találó, mivel „Hajnóczy személyiségének volt egy nyájas, bújós, kapcsolódni próbáló része, miközben képtelen volt betartani a társadalmi élet íratlan szabályait. Hajnali 3-kor telefonált, ha szüksége volt egy könyvre vagy ha azonnal meg akart mutatni egy kéziratot. Nehezen tudott szociálisan beilleszkedni, szabadszájú volt, a rádióban is kockázatos volt ezért műsorba hívni”. 

 

„Nincs más út, mint befelé” - Hajnóczy és az alkohol

Vámos Miklós A siker bűn című írásában így emlékszik vissza egy jelenetre: „Nagyhatalmú könyvkiadói szerkesztő a fülem hallatára nehezményezte alkoholizálását, ha nem inna, sokkal sikeresebb lehetne. Hajnóczy ráemelte szúrós tekintetét, s azt felelte, hogy a siker bűn.”

A függőség végzett vele, és ha van „alkoholista szerző”, aki Petri mellett eszünkbe juthat, akkor az Hajnóczy. Ez a megkerülhetetlen tény meghatározó megítélését illetően is - a műveit nem ismerő olvasóban rossz érzéseket kelthet és távolságtartást válthat ki. Hoványi Márton sok más Hajnóczy-kutató mellett azonban éppen arra szeretne rávilágítani, hogy Hajnóczy szövegei az alkoholizmus, mint életrajzbeli háttér nélkül is működnek, és az alkoholra, mint poétikai szervezőelvre érdemes tekinteni nála. Halála után kialakult róla a „szegény alkoholista író” képe, aki ráadásul csak alkoholista szerzőkre hivatkozik. „Ha így olvassuk, akkor az életrajz felől olvassuk az egész életművet. Akkoriban még élesebb volt az alkohol, mint társadalmi probléma: a 70-es években a még több alkoholista volt, mint manapság, ez egy valid probléma volt és tabu is, nem Hajnóczy az egyetlen, aki ezt megpendíti műveiben, de ő volt a leghatásosabb. Lehetséges a Hajnóczy-életművet úgy olvasni, melyben a betegség és egészség, józanság és részegség közötti határvidékeket láthatjuk poétikailag kiteljesedni” - mondja a szakértő. 

Vagy ahogyan Reményi József Tamás, a Hajnóczy-életmű kutatója fogalmaz egy korábbi, Magyar Narancsnak adott interjúban: az „alul” és a „fent” egyaránt a hétköznapok banalitásaiban mutatkozik meg Hajnóczynál. 

Nála „nincs más út, mint befelé: az extázis.”

Hajnóczy egyszerre keretezi az alkoholtbetegséget messianisztikus küldetésként – legnyilvánvalóbban A halál kilovagolt Perzsiából című, legismertebb regényében – ahol az egyik főszereplő, a férfi alkoholbetegségének delíriumos látomásai lesznek az írás képei, miközben folyamatosan meg is fosztja szövegeiben ettől a mitikus szerepétől és inkább a blaszfémia felől közelít. A kutató szerint fontos azonban hangsúlyozni, hogy a műveiben szereplő látomásokat is tudatosan építette fel: „nem a saját hagymázas álmait írta le. Hagyatékában megtalálhatók azok az újságkivágások, amik a látomások alapjául szolgáló hírekről szólnak.”

 

A tudósító

Kevéssé ismert, hogy szépírói pályája mellett és annak kezdetén, 1975-ben megjelent egy szociológiai tanulmánya is, Az elkülönítő a Valóság című folyóiratban. Az elkülönítők az elmeszociális intézmények gyógyászati, terápiás protokolljának részei voltak. Hajnóczy szociográfiai hőse ebben az írásban egy Szépvölgyi Alíz nevű nő, aki sokkal inkább koncepciós per és politikai indokok miatt jutott egy ilyen elkülönítőbe. Hajnóczy feljegyzéséből kiderül, hogy leginkább lakásokhoz próbálhatott így jutni így a párt, mondvacsinált indokkal.

Hajnóczy Péter: Jelentések a süllyesztőből (Részlet)
Tovább olvasok

Hajnóczy megírta ezt a jelenséget és azt a folyamatot, ahogyan emberek az elkülönítőbe kerülhettek, és az, hogy egy ilyen szöveg megjelenhetett akkoriban, nagy port kavart: a folyóiratot beperelték, Hajnóczy pedig az első regényének (A fűtő) megjelenésével egy időben így is hírnévre tett szert. A Hajnóczy-hagyatékban van egy egész doboz, amiből kiderül, hogy folytatta ezt a kutatást, később is keresték meg érintettek, feljegyzéseket, tudósításokat készített erről a jelenségről. Ezt a szociográfiai életművet foglalja össze és mutatja be a Magvetőnél 2013-ban megjelent Jelenetek a süllyesztőből című kötet. 

Hajnóczy Péter
Jelenetek a süllyesztőből
Magvető, 2013, 382 oldal
-

Mégsem ordibál – hatás, kánon és illeszkedés

 „Írásművészete egyenetlen ugyan, ám több művének esztétikai jegyei nemcsak  nemzedékének, de a XX. század második felében született magyar irodalomnak is maradandó alkotása” – állítja Hoványi Márton, aki szerint Hajnóczy Péter életműve jelentős szereppel bírt a magyar irodalom 1970-es és 80-as éveinek folyamataiban.

„A legnagyobb igazságtalanságokat, disszonanciákat végtelen szenvtelen, kopogó, objektív, tiszta mondatokban fogalmazza meg. 

Szinte kiáltó, ahogy a rendszer agyonnyom valakit, az illető mégsem ordibál” – mondja a szakértő. 

Hajnóczy fiatalon, ráadásul a rendszer ellenállójaként tudott elismertségre szert tenni, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy még életében bekerült az író „Péterek” (Nádas, Esterházy, Hajnóczy) nagyjai közé. Halála után egyfajta kultuszképzés indult körülötte. Azóta mind a szépirodalmi, mind a tudományos életben hat továbbra is, olvasótábora pedig egyre gyarapszik.

Hajnóczy Péter ma lenne 80 éves. Ha élne, még kortárs szerző lenne, mégis egy másik világ tanúja volt. Életműve torzó: számkivetett és kanonizált egyszerre. Habár A halál kilovagolt Perzsiából nemrég a Nemzeti Alaptanterv része lett, Hoványi Márton szerint Hajnóczy „mindig a kanonizáció peremén volt. Ez is olyan Hajnóczys, mert közben meg ott van állandóan, mint egy tüske a cipőben, ami nem hagyja az embert nyugodni.”

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Emléktáblát avatnak Hajnóczy Péter tiszteletére

Augusztus 10-én lenne nyolcvanéves Hajnóczy Péter, az évfordulón emléktáblát avatnak az író egykori lakásánál.

...
Beleolvasó

Hajnóczy Péter: Jelentések a süllyesztőből (Részlet)

...
Nagy

Szembenézni a mulandósággal – Húsz éve halt meg Petri György

Tragikus szerelmek, alkoholizmus, szamizdat és rendszerváltás – húsz éve halt meg Petri György, az egyik legtöbbet elemzett kortárs költőikon. Nem hitt, de meghatározóak istenes versei, elutasította a váteszt, mégis a korszak közéleti költője lett.

...
Hírek

Annie Ernaux nyerte 2022-ben az irodalmi Nobelt!

A francia Annie Ernaux nyerte 2022-ben az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint azért a bátorságért és éleslátásért, amivel feltárja a személyes memória gyökereit, elidegenedését és határait.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

Nők vs. feminizmus: ki mondja meg, milyen a nők valósága?

...
Laborczi Dóra

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

...
Litkai Gergely

Litkai Gergely: Felelős minimalizmus

A hét könyve
Kritika
Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól
...
Zöld

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

Mardos - A bűntudatról kilenc fejezetben címmel jelent meg Réz Anna első kötete. Ennek apropóján beszélgettünk a szerzővel arról, hogyan lehet a vallás és a pszichológia mezsgyéjén kívül értelmezni a szégyen és a bűntudat kérdését, miért van elege az anyai bűntudatkeltésből, a klímaszorongásból vagy az állandó önreflexiós kényszerből.

Polc

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...

Stanley Tucci a főzés-ízlelés-evés hármasán szűri át az életet

...

A Szív utca szerzőjének új könyvében a megszállott szenvedélyé a főszerep

...
Olvass!
...
Beleolvasó

Lugosi Béla története visszafelé halad az időben a végzetes fordulatig

Lugosi Béláról, aki az egyik legismertebb magyar a világon, mi, magyarok többnyire csak közhelyeket tudunk, pedig az életéből több film vagy regény is kitelne. Gyurkovics Tamás most megírta az egyiket. Olvass bele az Akcentusba!

...
Beleolvasó

Mészöly Miklós alakját ritka pillanatokat rögzítő fotók és emlékek idézik meg

Mészöly Miklós életéről és személyiségről mesél Szávai Géza legújabb kötete, Az élet és Mészöly Miklós, amelyben fényképek és személyes emlékek révén ismerhetjük meg közelebbről az írót. A könyv a tavaly megjelent Az életed, Polcz Alaine párja. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

Óbudától a Várig, az Andrássy úttól a Palotanegyedig 45 különböző helyszínt és a hozzájuk tartozó igaz meséket mutatja be legújabb könyve oldalain Kordos Szabolcs. Olvasd el az Arizona mulató történetét!

Hírek
...
Nagy

Haász János könyve az apaságról egy rockzenészt is megríkatott

...
Hírek

Jo Nesbo nyomozója 2023-ban visszatér

...
Hírek

Halász Rita-est, Szabó Magda105, Hedda Gabler-premier, Margó [Programajánló]

...
Beleolvasó

Lugosi Béla története visszafelé halad az időben a végzetes fordulatig

...
Szórakozás

A babonás ír vidéken próbál Florence Pugh lebuktatni egy szélhámosnak tűnő kislányt

...
Gyerekirodalom

Az Abigéllel eredünk a Szabó Magda-titok nyomába

...
Szórakozás

Garton Ash, Lunde, Sarr: ezek a külföldi könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

...
Hírek

Umbridge is megirigyelné a magyar tankerületeket - a sztrájkoló tanárokkal vagyunk!

...
Nagy

“Az élet túl rövid, hogy sokáig haragudjunk benne” - 105 éve született Szabó Magda 

...
Nagy

Lichter Péter: A furcsa reakciókat általában a filmjeim kapják

...
Szórakozás

A Szolgálólány meséje új évadának tétje, hogy be tud-e törni Gileád a szabad világba

...
Beleolvasó

Veres Attila novellájában egy kutyát megharapni szerelmi zálog és hatalmi aktus

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2022 Margó-díjasa!

Minden eddiginél több, összesen 56 könyvet jelöltek idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Az elismerést nyolcadik alkalommal osztják ki, és célja a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes nevét pedig az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon ismerhetjük meg! Mutatjuk a kiválasztott tízet!

...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.