Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Számkivetettségében is ünnepelt szerző, akit az író „Péterek” (Nádas, Esterházy, Hajnóczy) nagyjai között tartanak számon, és aki senkit nem hagy nyugodni, ha egyszer megérintik a szövegei. Hajnóczy Péter drámaian rövid életében és életművében megkerülhetetlen tényező az alkohol, de korántsem csak ezért érdekes. Mit tudunk kezdeni vele ma?

Laborczi Dóra | 2022. augusztus 10. |

Csak a születési dátum biztos

Ha az életművet kevésbé ismerő olvasóként tekintünk életrajzára, már a róla szóló Wikipedia-szócikk első információi is dermesztően hathatnak: „Hajnóczy Péter (eredetileg Hasznos Ödön, majd Hajnóczi Béla, később Hajnóczy Béla Ödön) (Budapest, egyes források szerint Porcsalma, 1942. augusztus 10. – Budapest, egyes források szerint Balatonfüred, 1981. augusztus 7. vagy 8.)”

Milyen mélyről érkezik és milyen messzire juthat az, akinek neve, születésének és halálának körülményei körül is ennyi a bizonytalanság?

Ezeket a vakfoltokat máig nem sikerült kibogozni, tudom meg Hoványi Márton Hajnóczy-kutató irodalmártól. Reményi József Tamás éppen ezen a bizonytalanságok miatt középkori misztikus szerzők életrajzaihoz hasonlítja az életutat. „Egyedül a születési időpont biztos, pontosan azt sem tudjuk, hogy kik voltak a szülei” – mondja Hoványi Márton.

Hajnóczy maga épített egy legendát, mely szerint leszármazottként kötődik a jakobinus Hajnóczy ősökhöz. „A valóság azonban az, hogy nem ismerjük az apát, az anya pedig lelencházba adta az újszülött gyermekét. Később, kamaszkorában találkozott a vér szerinti anyjával, ám erről a találkozásról nem született feljegyzés” – állítja megkérdezett szakértőnk. A szerző eredeti neve Hasznos Ödön volt, örökbeadása után nevelőapja, Hajner Béla magyarosított Hajnóczy nevét vette fel, ezért Hajnóczy Béla Ödönként jegyezték be, ezután vette fel írói álnévként a Hajnóczy Pétert. 

Hajnóczy Péter
Összegyűjtött írásai
Osiris, 2007, 622 oldal
-

1959-től munkásként dolgozott, 1976-tól szabadfoglalkozású íróként próbálta fenntartani magát, de nem illeszkedett sem a korszak felülreprezentált munkásrétegéhez, sem az értelmiségéhez. Szerzőként teljesen autodidakta volt – esti tagozaton érettségizett le, nem járt egyetemre és semmilyen formális képzésre. Rengeteget olvasott, olvasmányai között szerepelt női magazin, japán kertművészet vagy a büntető törvénykönyv is. „Nem egy értelmiségi, eltartott kisujjal felépített csészekönyvtára volt, hanem egy nagyon random és hektikus, mindent minden oldalról körüljárni igyekvő rendszere” – mondja a Hajnóczy-kutató.

„Leghosszabb szeszmentes időszaka 1969 tavasza és nyara volt. Az írót a kor karhatalmi erői rendszeresen zaklatták, KMK-snak minősítették, kényszergyógykezelésre ítélték. Ezzel kapcsolatban keletkezett legenda a haláláról: kiesett vagy kiugrott egy őt kényszerelvonóra szállító mentőautóból, s így halt meg. Másik legenda szerint egy pesti bérház hetedik emeletén kézen állt az erkély korlátján és kiesett. Valójában májzsugor végzett vele, 39 éves korában. Halála időpontja és helye nem egyértelmű, egyes források szerint Budapest, mások szerint Sopronhorpács, illetve Balatonfüred. Halála lejegyzett időpontjában is néhány napos eltérés van” – olvasható Ács Margit a Milleniumi Könyvtár Hajnóczy-kötetének utószavában.  

 

A rendezetlenség mint szervezőelv

„Életmódja nem a rendszeresség felé húz” – mondja Hoványi Márton. Az egyetlen, kis szobájáról készült felvételek tanúsága szerint az üres üvegek mellett különböző feljegyzések, könyvek hevertek szerteszét. Sportszatyrokban vitte a kéziratait, könyveit. Hat doboz hagyatékának tartalma alapján munkamódszerére is lehet következtetni:

próbált rendszerezni, de nem nagyon tudott.

Naptárakat használt naplóként, ezekben elég sok mindent vezetett, találkozások időpontjai mellett feljegyzéseket is írt. Hoványi szerint mindig tiszta fejjel írt és nagyon tudatosan alakította a szövegeit, az utolsó pillanatig csiszolgatta őket.

A rendezetlenség benne volt a személyiségében is a visszaemlékezések tanúsága szerint. Petri a „selyembivaly” jelzővel illette, ami Hoványi Márton szerint azért is találó, mivel „Hajnóczy személyiségének volt egy nyájas, bújós, kapcsolódni próbáló része, miközben képtelen volt betartani a társadalmi élet íratlan szabályait. Hajnali 3-kor telefonált, ha szüksége volt egy könyvre vagy ha azonnal meg akart mutatni egy kéziratot. Nehezen tudott szociálisan beilleszkedni, szabadszájú volt, a rádióban is kockázatos volt ezért műsorba hívni”. 

 

„Nincs más út, mint befelé” - Hajnóczy és az alkohol

Vámos Miklós A siker bűn című írásában így emlékszik vissza egy jelenetre: „Nagyhatalmú könyvkiadói szerkesztő a fülem hallatára nehezményezte alkoholizálását, ha nem inna, sokkal sikeresebb lehetne. Hajnóczy ráemelte szúrós tekintetét, s azt felelte, hogy a siker bűn.”

A függőség végzett vele, és ha van „alkoholista szerző”, aki Petri mellett eszünkbe juthat, akkor az Hajnóczy. Ez a megkerülhetetlen tény meghatározó megítélését illetően is - a műveit nem ismerő olvasóban rossz érzéseket kelthet és távolságtartást válthat ki. Hoványi Márton sok más Hajnóczy-kutató mellett azonban éppen arra szeretne rávilágítani, hogy Hajnóczy szövegei az alkoholizmus, mint életrajzbeli háttér nélkül is működnek, és az alkoholra, mint poétikai szervezőelvre érdemes tekinteni nála. Halála után kialakult róla a „szegény alkoholista író” képe, aki ráadásul csak alkoholista szerzőkre hivatkozik. „Ha így olvassuk, akkor az életrajz felől olvassuk az egész életművet. Akkoriban még élesebb volt az alkohol, mint társadalmi probléma: a 70-es években a még több alkoholista volt, mint manapság, ez egy valid probléma volt és tabu is, nem Hajnóczy az egyetlen, aki ezt megpendíti műveiben, de ő volt a leghatásosabb. Lehetséges a Hajnóczy-életművet úgy olvasni, melyben a betegség és egészség, józanság és részegség közötti határvidékeket láthatjuk poétikailag kiteljesedni” - mondja a szakértő. 

Vagy ahogyan Reményi József Tamás, a Hajnóczy-életmű kutatója fogalmaz egy korábbi, Magyar Narancsnak adott interjúban: az „alul” és a „fent” egyaránt a hétköznapok banalitásaiban mutatkozik meg Hajnóczynál. 

Nála „nincs más út, mint befelé: az extázis.”

Hajnóczy egyszerre keretezi az alkoholtbetegséget messianisztikus küldetésként – legnyilvánvalóbban A halál kilovagolt Perzsiából című, legismertebb regényében – ahol az egyik főszereplő, a férfi alkoholbetegségének delíriumos látomásai lesznek az írás képei, miközben folyamatosan meg is fosztja szövegeiben ettől a mitikus szerepétől és inkább a blaszfémia felől közelít. A kutató szerint fontos azonban hangsúlyozni, hogy a műveiben szereplő látomásokat is tudatosan építette fel: „nem a saját hagymázas álmait írta le. Hagyatékában megtalálhatók azok az újságkivágások, amik a látomások alapjául szolgáló hírekről szólnak.”

 

A tudósító

Kevéssé ismert, hogy szépírói pályája mellett és annak kezdetén, 1975-ben megjelent egy szociológiai tanulmánya is, Az elkülönítő a Valóság című folyóiratban. Az elkülönítők az elmeszociális intézmények gyógyászati, terápiás protokolljának részei voltak. Hajnóczy szociográfiai hőse ebben az írásban egy Szépvölgyi Alíz nevű nő, aki sokkal inkább koncepciós per és politikai indokok miatt jutott egy ilyen elkülönítőbe. Hajnóczy feljegyzéséből kiderül, hogy leginkább lakásokhoz próbálhatott így jutni így a párt, mondvacsinált indokkal.

Hajnóczy Péter: Jelentések a süllyesztőből (Részlet)
Tovább olvasok

Hajnóczy megírta ezt a jelenséget és azt a folyamatot, ahogyan emberek az elkülönítőbe kerülhettek, és az, hogy egy ilyen szöveg megjelenhetett akkoriban, nagy port kavart: a folyóiratot beperelték, Hajnóczy pedig az első regényének (A fűtő) megjelenésével egy időben így is hírnévre tett szert. A Hajnóczy-hagyatékban van egy egész doboz, amiből kiderül, hogy folytatta ezt a kutatást, később is keresték meg érintettek, feljegyzéseket, tudósításokat készített erről a jelenségről. Ezt a szociográfiai életművet foglalja össze és mutatja be a Magvetőnél 2013-ban megjelent Jelenetek a süllyesztőből című kötet. 

Hajnóczy Péter
Jelenetek a süllyesztőből
Magvető, 2013, 382 oldal
-

Mégsem ordibál – hatás, kánon és illeszkedés

 „Írásművészete egyenetlen ugyan, ám több művének esztétikai jegyei nemcsak  nemzedékének, de a XX. század második felében született magyar irodalomnak is maradandó alkotása” – állítja Hoványi Márton, aki szerint Hajnóczy Péter életműve jelentős szereppel bírt a magyar irodalom 1970-es és 80-as éveinek folyamataiban.

„A legnagyobb igazságtalanságokat, disszonanciákat végtelen szenvtelen, kopogó, objektív, tiszta mondatokban fogalmazza meg. 

Szinte kiáltó, ahogy a rendszer agyonnyom valakit, az illető mégsem ordibál” – mondja a szakértő. 

Hajnóczy fiatalon, ráadásul a rendszer ellenállójaként tudott elismertségre szert tenni, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy még életében bekerült az író „Péterek” (Nádas, Esterházy, Hajnóczy) nagyjai közé. Halála után egyfajta kultuszképzés indult körülötte. Azóta mind a szépirodalmi, mind a tudományos életben hat továbbra is, olvasótábora pedig egyre gyarapszik.

Hajnóczy Péter ma lenne 80 éves. Ha élne, még kortárs szerző lenne, mégis egy másik világ tanúja volt. Életműve torzó: számkivetett és kanonizált egyszerre. Habár A halál kilovagolt Perzsiából nemrég a Nemzeti Alaptanterv része lett, Hoványi Márton szerint Hajnóczy „mindig a kanonizáció peremén volt. Ez is olyan Hajnóczys, mert közben meg ott van állandóan, mint egy tüske a cipőben, ami nem hagyja az embert nyugodni.”

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Emléktáblát avatnak Hajnóczy Péter tiszteletére

Augusztus 10-én lenne nyolcvanéves Hajnóczy Péter, az évfordulón emléktáblát avatnak az író egykori lakásánál.

...
Beleolvasó

Hajnóczy Péter: Jelentések a süllyesztőből (Részlet)

...
Nagy

Szembenézni a mulandósággal – Húsz éve halt meg Petri György

Tragikus szerelmek, alkoholizmus, szamizdat és rendszerváltás – húsz éve halt meg Petri György, az egyik legtöbbet elemzett kortárs költőikon. Nem hitt, de meghatározóak istenes versei, elutasította a váteszt, mégis a korszak közéleti költője lett.

...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

Szerzőink

...
Závada Péter

Závada Péter: A szenvedő művész mítosza

...
Varró Attila

Poe hamar a mozik sztárja lett, és a saját rémtörténeteiben találta magát

...
Sándor Anna

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...
Olvass!
...
Beleolvasó

Szabó Magda a Régimódi történetben egyetlen arcképet akart kirakni: az édesanyjáét

A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban négy olvasmányon keresztül kutatjuk, mitől működnek még ma is Szabó Magda könyvei. A következő adásban a Régimódi történetet tárgyaljuk ki, amelyben az író édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Addig is olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Ki volt Mary Shelley? Frankenstein "anyjának" története elevenedik meg egy gótikus regény lapjain

A romantika irodalmának egyik legkülönlegesebb könyve a Frankenstein, a horror egyik megalapozója, amit egy tizenkilenc éves lány írt. A holland Anne Eekhout Mary című regénye ennek a különleges, érzékeny és merész nőnek állít emléket. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az amerikaiak a focit akarták propagandaeszközként használni Afganisztánban, de csúnyán elrontották

Craig Whitlock könyve döbbenetes tényfeltáró munka, új megvilágításba helyezi mindazt, amit eddig az afganisztáni háborúról tudtunk és gondoltunk. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Kölcsey eddig ismeretlen versét találták meg: áthúzta, hogy más ne olvashassa

...
Podcast

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...
Hírek

Habsburg Ottó csak Magyarországról hatezer emberrel levelezett, most online olvashatod a sorait

...
Gyerekirodalom

Ötven könyv, amelyet minden gyereknek el kellene olvasnia

...
Hírek

Cseh Tamás és Csengey Dénes közös estjéről 1985-ben még részletes jelentés készült

...
Szórakozás

Az angyalok városa még az olyan dörzsölt detektíveknek is veszélyes, mint Philip Marlowe

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.