Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Számkivetettségében is ünnepelt szerző, akit az író „Péterek” (Nádas, Esterházy, Hajnóczy) nagyjai között tartanak számon, és aki senkit nem hagy nyugodni, ha egyszer megérintik a szövegei. Hajnóczy Péter drámaian rövid életében és életművében megkerülhetetlen tényező az alkohol, de korántsem csak ezért érdekes. Mit tudunk kezdeni vele ma?

Laborczi Dóra | 2022. augusztus 10. |

Csak a születési dátum biztos

Ha az életművet kevésbé ismerő olvasóként tekintünk életrajzára, már a róla szóló Wikipedia-szócikk első információi is dermesztően hathatnak: „Hajnóczy Péter (eredetileg Hasznos Ödön, majd Hajnóczi Béla, később Hajnóczy Béla Ödön) (Budapest, egyes források szerint Porcsalma, 1942. augusztus 10. – Budapest, egyes források szerint Balatonfüred, 1981. augusztus 7. vagy 8.)”

Milyen mélyről érkezik és milyen messzire juthat az, akinek neve, születésének és halálának körülményei körül is ennyi a bizonytalanság?

Ezeket a vakfoltokat máig nem sikerült kibogozni, tudom meg Hoványi Márton Hajnóczy-kutató irodalmártól. Reményi József Tamás éppen ezen a bizonytalanságok miatt középkori misztikus szerzők életrajzaihoz hasonlítja az életutat. „Egyedül a születési időpont biztos, pontosan azt sem tudjuk, hogy kik voltak a szülei” – mondja Hoványi Márton.

Hajnóczy maga épített egy legendát, mely szerint leszármazottként kötődik a jakobinus Hajnóczy ősökhöz. „A valóság azonban az, hogy nem ismerjük az apát, az anya pedig lelencházba adta az újszülött gyermekét. Később, kamaszkorában találkozott a vér szerinti anyjával, ám erről a találkozásról nem született feljegyzés” – állítja megkérdezett szakértőnk. A szerző eredeti neve Hasznos Ödön volt, örökbeadása után nevelőapja, Hajner Béla magyarosított Hajnóczy nevét vette fel, ezért Hajnóczy Béla Ödönként jegyezték be, ezután vette fel írói álnévként a Hajnóczy Pétert. 

Hajnóczy Péter
Összegyűjtött írásai
Osiris, 2007, 622 oldal
-

1959-től munkásként dolgozott, 1976-tól szabadfoglalkozású íróként próbálta fenntartani magát, de nem illeszkedett sem a korszak felülreprezentált munkásrétegéhez, sem az értelmiségéhez. Szerzőként teljesen autodidakta volt – esti tagozaton érettségizett le, nem járt egyetemre és semmilyen formális képzésre. Rengeteget olvasott, olvasmányai között szerepelt női magazin, japán kertművészet vagy a büntető törvénykönyv is. „Nem egy értelmiségi, eltartott kisujjal felépített csészekönyvtára volt, hanem egy nagyon random és hektikus, mindent minden oldalról körüljárni igyekvő rendszere” – mondja a Hajnóczy-kutató.

„Leghosszabb szeszmentes időszaka 1969 tavasza és nyara volt. Az írót a kor karhatalmi erői rendszeresen zaklatták, KMK-snak minősítették, kényszergyógykezelésre ítélték. Ezzel kapcsolatban keletkezett legenda a haláláról: kiesett vagy kiugrott egy őt kényszerelvonóra szállító mentőautóból, s így halt meg. Másik legenda szerint egy pesti bérház hetedik emeletén kézen állt az erkély korlátján és kiesett. Valójában májzsugor végzett vele, 39 éves korában. Halála időpontja és helye nem egyértelmű, egyes források szerint Budapest, mások szerint Sopronhorpács, illetve Balatonfüred. Halála lejegyzett időpontjában is néhány napos eltérés van” – olvasható Ács Margit a Milleniumi Könyvtár Hajnóczy-kötetének utószavában.  

 

A rendezetlenség mint szervezőelv

„Életmódja nem a rendszeresség felé húz” – mondja Hoványi Márton. Az egyetlen, kis szobájáról készült felvételek tanúsága szerint az üres üvegek mellett különböző feljegyzések, könyvek hevertek szerteszét. Sportszatyrokban vitte a kéziratait, könyveit. Hat doboz hagyatékának tartalma alapján munkamódszerére is lehet következtetni:

próbált rendszerezni, de nem nagyon tudott.

Naptárakat használt naplóként, ezekben elég sok mindent vezetett, találkozások időpontjai mellett feljegyzéseket is írt. Hoványi szerint mindig tiszta fejjel írt és nagyon tudatosan alakította a szövegeit, az utolsó pillanatig csiszolgatta őket.

A rendezetlenség benne volt a személyiségében is a visszaemlékezések tanúsága szerint. Petri a „selyembivaly” jelzővel illette, ami Hoványi Márton szerint azért is találó, mivel „Hajnóczy személyiségének volt egy nyájas, bújós, kapcsolódni próbáló része, miközben képtelen volt betartani a társadalmi élet íratlan szabályait. Hajnali 3-kor telefonált, ha szüksége volt egy könyvre vagy ha azonnal meg akart mutatni egy kéziratot. Nehezen tudott szociálisan beilleszkedni, szabadszájú volt, a rádióban is kockázatos volt ezért műsorba hívni”. 

 

„Nincs más út, mint befelé” - Hajnóczy és az alkohol

Vámos Miklós A siker bűn című írásában így emlékszik vissza egy jelenetre: „Nagyhatalmú könyvkiadói szerkesztő a fülem hallatára nehezményezte alkoholizálását, ha nem inna, sokkal sikeresebb lehetne. Hajnóczy ráemelte szúrós tekintetét, s azt felelte, hogy a siker bűn.”

A függőség végzett vele, és ha van „alkoholista szerző”, aki Petri mellett eszünkbe juthat, akkor az Hajnóczy. Ez a megkerülhetetlen tény meghatározó megítélését illetően is - a műveit nem ismerő olvasóban rossz érzéseket kelthet és távolságtartást válthat ki. Hoványi Márton sok más Hajnóczy-kutató mellett azonban éppen arra szeretne rávilágítani, hogy Hajnóczy szövegei az alkoholizmus, mint életrajzbeli háttér nélkül is működnek, és az alkoholra, mint poétikai szervezőelvre érdemes tekinteni nála. Halála után kialakult róla a „szegény alkoholista író” képe, aki ráadásul csak alkoholista szerzőkre hivatkozik. „Ha így olvassuk, akkor az életrajz felől olvassuk az egész életművet. Akkoriban még élesebb volt az alkohol, mint társadalmi probléma: a 70-es években a még több alkoholista volt, mint manapság, ez egy valid probléma volt és tabu is, nem Hajnóczy az egyetlen, aki ezt megpendíti műveiben, de ő volt a leghatásosabb. Lehetséges a Hajnóczy-életművet úgy olvasni, melyben a betegség és egészség, józanság és részegség közötti határvidékeket láthatjuk poétikailag kiteljesedni” - mondja a szakértő. 

Vagy ahogyan Reményi József Tamás, a Hajnóczy-életmű kutatója fogalmaz egy korábbi, Magyar Narancsnak adott interjúban: az „alul” és a „fent” egyaránt a hétköznapok banalitásaiban mutatkozik meg Hajnóczynál. 

Nála „nincs más út, mint befelé: az extázis.”

Hajnóczy egyszerre keretezi az alkoholtbetegséget messianisztikus küldetésként – legnyilvánvalóbban A halál kilovagolt Perzsiából című, legismertebb regényében – ahol az egyik főszereplő, a férfi alkoholbetegségének delíriumos látomásai lesznek az írás képei, miközben folyamatosan meg is fosztja szövegeiben ettől a mitikus szerepétől és inkább a blaszfémia felől közelít. A kutató szerint fontos azonban hangsúlyozni, hogy a műveiben szereplő látomásokat is tudatosan építette fel: „nem a saját hagymázas álmait írta le. Hagyatékában megtalálhatók azok az újságkivágások, amik a látomások alapjául szolgáló hírekről szólnak.”

 

A tudósító

Kevéssé ismert, hogy szépírói pályája mellett és annak kezdetén, 1975-ben megjelent egy szociológiai tanulmánya is, Az elkülönítő a Valóság című folyóiratban. Az elkülönítők az elmeszociális intézmények gyógyászati, terápiás protokolljának részei voltak. Hajnóczy szociográfiai hőse ebben az írásban egy Szépvölgyi Alíz nevű nő, aki sokkal inkább koncepciós per és politikai indokok miatt jutott egy ilyen elkülönítőbe. Hajnóczy feljegyzéséből kiderül, hogy leginkább lakásokhoz próbálhatott így jutni így a párt, mondvacsinált indokkal.

Hajnóczy Péter: Jelentések a süllyesztőből (Részlet)
Tovább olvasok

Hajnóczy megírta ezt a jelenséget és azt a folyamatot, ahogyan emberek az elkülönítőbe kerülhettek, és az, hogy egy ilyen szöveg megjelenhetett akkoriban, nagy port kavart: a folyóiratot beperelték, Hajnóczy pedig az első regényének (A fűtő) megjelenésével egy időben így is hírnévre tett szert. A Hajnóczy-hagyatékban van egy egész doboz, amiből kiderül, hogy folytatta ezt a kutatást, később is keresték meg érintettek, feljegyzéseket, tudósításokat készített erről a jelenségről. Ezt a szociográfiai életművet foglalja össze és mutatja be a Magvetőnél 2013-ban megjelent Jelenetek a süllyesztőből című kötet. 

Hajnóczy Péter
Jelenetek a süllyesztőből
Magvető, 2013, 382 oldal
-

Mégsem ordibál – hatás, kánon és illeszkedés

 „Írásművészete egyenetlen ugyan, ám több művének esztétikai jegyei nemcsak  nemzedékének, de a XX. század második felében született magyar irodalomnak is maradandó alkotása” – állítja Hoványi Márton, aki szerint Hajnóczy Péter életműve jelentős szereppel bírt a magyar irodalom 1970-es és 80-as éveinek folyamataiban.

„A legnagyobb igazságtalanságokat, disszonanciákat végtelen szenvtelen, kopogó, objektív, tiszta mondatokban fogalmazza meg. 

Szinte kiáltó, ahogy a rendszer agyonnyom valakit, az illető mégsem ordibál” – mondja a szakértő. 

Hajnóczy fiatalon, ráadásul a rendszer ellenállójaként tudott elismertségre szert tenni, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy még életében bekerült az író „Péterek” (Nádas, Esterházy, Hajnóczy) nagyjai közé. Halála után egyfajta kultuszképzés indult körülötte. Azóta mind a szépirodalmi, mind a tudományos életben hat továbbra is, olvasótábora pedig egyre gyarapszik.

Hajnóczy Péter ma lenne 80 éves. Ha élne, még kortárs szerző lenne, mégis egy másik világ tanúja volt. Életműve torzó: számkivetett és kanonizált egyszerre. Habár A halál kilovagolt Perzsiából nemrég a Nemzeti Alaptanterv része lett, Hoványi Márton szerint Hajnóczy „mindig a kanonizáció peremén volt. Ez is olyan Hajnóczys, mert közben meg ott van állandóan, mint egy tüske a cipőben, ami nem hagyja az embert nyugodni.”

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Emléktáblát avatnak Hajnóczy Péter tiszteletére

Augusztus 10-én lenne nyolcvanéves Hajnóczy Péter, az évfordulón emléktáblát avatnak az író egykori lakásánál.

...
Beleolvasó

Hajnóczy Péter: Jelentések a süllyesztőből (Részlet)

...
Nagy

Szembenézni a mulandósággal – Húsz éve halt meg Petri György

Tragikus szerelmek, alkoholizmus, szamizdat és rendszerváltás – húsz éve halt meg Petri György, az egyik legtöbbet elemzett kortárs költőikon. Nem hitt, de meghatározóak istenes versei, elutasította a váteszt, mégis a korszak közéleti költője lett.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

...
Ott Anna

Ezt senki nem mondta – Ott Anna könyvajánlója a második részhez

...
Kiss Imola

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

A hét könyve
Kritika
Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez
...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Polc

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...

A diktatúra fenntartóinak süketnéma a lelkiismerete

...
Olvass!
...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Susanne Abel egy anya eltitkolt emlékein át fejti fel a német nemzet szégyenét – Olvass bele!

Egy férfi idős anyja élettörténetét kutatva váratlanul egy megmagyarázhatatlan fényképre bukkan. Olvass bele Susanne Abel sikerkönyvébe!

...
Beleolvasó

Az Eurotrash provokatív stílusban bontja le az európai felsőbbrendűség mítoszait

Európa korszerűtlen intézményrendszerének, gazdasági növekedése megtorpanásának, erkölcsi irányvesztésének és kulturális önfeladásának terhe alatt nyög, állítja David Harsanyi. Lehet-e példaértékű Európa? Olvass el egy részletet az Eurotrashből!

Hírek
...
Alkotótárs

Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogram ‒ Egyről a kettőre lépni a legnehezebb

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

...
Gyerekirodalom

Új Bogyó és Babóca rajzfilmet mutatnak be a moziban

...
Nagy

5 könyv azoknak, akik a közösség szolgálatában állnak

...
Hírek

Neil Gaiman aukciója több mint 1 millió dollárt gyűjtött a képregényművészek megsegítésére

...
Beleolvasó

Susanne Abel egy anya eltitkolt emlékein át fejti fel a német nemzet szégyenét – Olvass bele!

...
Hírek

Fenyvesi Orsolya kapja idén a Sziveri-díjat

...
Hírek

Ferenc pápa önéletrajzában az őt ért kritikákra is reagál

...
Beleolvasó

Az Eurotrash provokatív stílusban bontja le az európai felsőbbrendűség mítoszait

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Kétezer-négyszáznyolcvan nap

„A hét első felében késő estig dolgozott, hogy el tudjon jönni, holnaptól ki akarja kapcsolni a telefont” ‒ Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez az első rész.

...
Nagy

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

Kik, mit és hogyan írtak az újságokba a szabadságharc százéves évfordulóján?

...
Nagy

Szilágyi István a 20. század egyik legnagyobb regényét írta meg

Március 13-án elhunyt Szilágyi István, aki az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb prózaírója, Kő hull apadó kútba című regénye a magyar irodalom klasszikusa. 

...
Kritika

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

Egy vér című regényében Denene Millner azt vizsgálja, hogyan kötötték és kötik gúzsba még ma is a nőket a velük szemben támasztott elvárások. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

...
Nagy

Ferencvárosi születés és halál – Bősze, Fullajtár és Vágvölgyi B. Sántakutya-sztorijai

Egy zenetörténész, egy színésznő, egy főszerkesztő meg egy kerület. 117 vágány, két ceruzacsonk és pár korty Traubi. Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András voltak a Sántakutya – ferencvárosi sztorikoktél márciusi vendégei.