Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

Vass Norbert | 2024. március 12. |

A 96. Oscar-gálán 7 szobrot nyert Christopher Nolan Oppenheimere, négy díjat vitt haza Jórgosz Lánthimosz tizenegy jelölést begyűjtő, a Frankenstein-mítoszt újragondoló Szegény párák című felnövekedéstörténete és nem maradt hoppon a Barbie sem. A bennünket – Könyves Magazin lévén – leginkább foglalkoztató kategória, a szerkesztőségi podcastban is megvitatott legjobb adaptált forgatókönyv nyertesének alapjául szolgáló regényről, illetve annak írójáról azonban eddig kevesebb szó esett.

Nos, Percival Everett termékeny és nehezen kategorizálható szerző. Több, mint harminc könyvet írt, munkái között találunk allegorikus zombihorrort és kémregényt. 2022-ben Bookerre jelölték a The Trees (A fák) című kötetét, a hamarosan megjelenő regénye, a James pedig Huckleberry Finn történetét meséli újra a rabszolgasorban élő Jim szemszögéből.

„A fehér kiadók fekete traumapornóra vadásznak”

A 2001-ben megjelent Erasure-t – ami az American Fiction alapanyaga volt ‒ Everett egyik legjobb művének tartják a kritikusok. Voltaképpen a művészet árucikké tételével szembesít a kötet. Cselekménye a kilencvenes évek végének valóságát tükrözi, amikor elsősorban a diszfunkcionális városi szegényekről,

a bűnözőkről és a drogkereskedőkről író fekete szerzőket értékelte a könyvpiac.

Az egyik szereplő úgy foglalja össze a helyzetet, hogy „a fehér kiadók fekete traumapornóra vadásznak”. Az American Fiction – bár bő két évtizeddel később játszódik – ezt az szokatlan alaphelyzetet forgatja ki szatirikusan.

A regény és a film egyaránt Thelonious „Monk” Ellison regényírót követi (a vásznon csodásan formálja meg Jeffrey Wright), akit roppantul zavar, hogy a faji előítéleteken alapuló művek jóval népesebb olvasótáborra számíthatnak az egyéb kérdéseket problematizáló prózáknál. Ezért úgy dönt, feladva magasröptű irodalmi elképzeléseit, álnéven ír egy paródiának szánt kötetet, hogy görbe tükröt tartson a könyvipar képviselőinek.

Ám legnagyobb meglepetésére a gettó-sztereotípiákkal teli könyv nagy-nagy sikert arat.

„Az egyik módja annak, ahogyan a fehér Amerika a fekete művészek munkáit fogadja, az, hogy az alkotó fajára összpontosít” ‒ mondta nemrég a Guardiannek Everett. Azt pedig, hogy a világ leginkább kozmopolita városában játszódó Jóbarátokból hiányoznak a feketék, az író úgy jellemzi, mint „egy kommentárt arról, hogy Amerika hogyan szeretné látni magát”.

„…minden boldogtalan család a maga módján az”

Ahogy az Erasure, az American Fiction sem elégszik meg azzal, hogy színre viszi a faji kérdés korábbi állását és aktualitásait, sőt, a szatirikus megszólalással sem éri be. Mindezeken felül feltár egy bonyolult családi dinamikát, illetve egy több szinten is értelmezhető gyászfolyamat részleteibe is beavat.

Testvérek közötti feszültség, beteg szülők és elidegenedő apafigura. „Annyi minden kapcsolódott a saját életemhez, hogy egy idő után már kezdett hátborzongatónak tűnni” ‒ nyilatkozta a Guardiannek Cord Jefferson, és így máris érthetőbb, miért Everett regénye lett az első játékfilmjének az alapanyaga.

Az újságíróból lett rendező korábban az Utódlás, A jó hely vagy a Masters of None – Majdnem elég jó című sorozatokhoz írt részeket, 2020-ban pedig forgatókönyvírói Emmy-díjat nyert a Watchmenért.

Hogy tetszett a Könyves szerzőinek?

Egy héttel az Oscar-gála előtt tettük közzé az esélylatolgató podcastunkat, és ebből kiderül, hogy az American Fiction nagyon bejött nekünk. Kimondottan bírtuk a film játékos nyelvi fordulatait, illetve a karakterek beszélő neveit.

A főhős írói neve, a Stagg R. Lee például egy folk-balladából lehet ismerős, amit Nick Cave is feldolgozott, és egy afroamerikai strici gyilkossá válásának a történetét mondja el.

Ha már a zenei vonatkozásoknál tartunk, remek döntésnek éreztük, hogy bár számos zongorás dzsesszdal felcsendül a filmben, egyik sem Thelonius Monk-szerzemény –

akiről alighanem a központi karakter kapta a nevét.

Dicsértük a pompás színészi játékokat, és megállapítottuk, hogy az American Fiction szüzséje tökéletesen illusztrálja azt a furcsa tényt, mely szerint az adaptált forgatókönyvek kategória jelöltjeinek bevétele jócskán felülmúlta az eredeti forgatókönyvek indulóinak Box Office-adatait. (Előbbi 2,5 milliárd, míg utóbbi alulról súrolja az 1 milliárdot a Paw Print cikke szerint.)

Megállapítottuk továbbá, hogy az American Fiction főhőse afféle posztmodern Prométheusz, aki a tabukkal roppant ügyesen zsonglőrködik. Egyfelől átlépi ugyanis a kereteket, de valamiképpen mégis azok között marad. A filmet egyelőre a Prime Video kínálatában lehet megtekinteni, de bízunk benne, hogy hamarosan érkezik a hazai mozipremier dátuma is.

Nyitókép: Orion Pictures

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Az Oppenheimer tarolt, mi pedig új magyar Oscarnak örülhetünk

Christopher Nolan filmje hét szobrot nyert a 96. Oscar-gálán, ahol a legjobb production design kategóriában díjazták Mihalek Zsuzsát, a Szegény párák berendezőjét is.

...
Nagy

5 kevésbé ismert könyv, amiből Oscar-díjas film készült

Közeleg az Oscar-gála: olyan köteteket ajánlunk, melyek nyertes filmek alapjául szolgáltak.

...
Szórakozás

Magyar jelöltért is izgulhatunk az idei Oscaron

Bejelentették a 96. Oscar-díj jelöltjeit, mutatjuk a legfontosabb kategóriákat.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Podcast

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk hatodik adásában Szabó T. Anna és Dragomán György voltak a vendégek, a beszélgetésükhöz pedig könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

Természetesen olvasok
...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

...
Zöld

Karikó Katalin eldöntötte, mihez kezd a Nobel-díj mellé kapott pénzzel

...
Zöld

Megrendezik az első szépségversenyt az AI-modelleknek, vajon Bíró Ada indul?

...
Zöld

Diétázol? Ebben a 3 ételben rejtőzhet cukor, pedig nem is számítasz rá

...
Zöld

Hogyan segíthet a nőknek egy endometriózisról szóló képregény?

...
Zöld

A békák tudnak sikoltani – csak mi nem halljuk őket

...
Zöld

Bíró Ada a köztévé új bemondója, csak épp nem ember

...
Zöld

Tudod már, mit csinálsz 10 év múlva? Olvass bele a jövőkutató könyvébe, amiről Litkai Gergely beszélget!