A múlt csütörtöki kettős premiernapon két igazi szuperprodukció közül választhattak a szélesvásznon bemutatott mozgóképek rajongói. Greta Gerwig Barbie és Christopher Nolan Oppenheimer című filmje szerte a világon egyaránt július 20-án debütált. Bár a számolatlan mémet és TikTok-trendeket ihlető Barbenheimer-jelenség igazán eltökélt hívei erősen fogadkoztak, hogy mindkét alkotást még a bemutató napján stílszerű megtekinteni, a bevételi adatok szerint úgy fest, egyelőre a Barbie ért el a jegypénztáraknál nagyobb sikert.
Az észak-amerikai mozikban – írja az MTI ‒ a hétvégén 162 millió dollár értékben adtak el Greta Gerwig filmjére jegyet. Ezzel a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével forgatott mozi ‒ megelőzve a 2019-ben bemutatott Marvel Kapitányt és a 2017-es Wonder Womant is ‒ rekordot döntött a nők rendezte filmek között. Legalábbis a tengerentúli közönség köreiben. Ugyan a több mint 337 millió dolláros globális jegybevételével a Barbie világszinten is megelőzte a Patty Jenkins által jegyzett Wonder Womant, az Anna Boden társrendezésében készült Marvel Kapitányt azonban (amely nyitóhétvégéjén globálisan 455 millió dolláros jegybevételt hozott) nem sikerült lehagynia. Idehaza száztízezer néző látta Barbie és Ken kalandjait, de az atombomba atyjaként ismert fizikus történetére is közel százezren váltottak jegyet. Miután a premiernapon bemutattuk az életrajzi kötetet, amelynek a felhasználásával Christopher Nolan elkészítette a háromórás moziját, ezúttal annak jártunk utána, hogy a Greta Gerwig-opusznak hányféle könyves vonatkozása van.
Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.
Tovább olvasokKen strand helyett könyvtárba megy
Amikor Ken (Ryan Gosling) elhagyja a filmben Barbielandet, módfelett meglepi őt a férfiak uralta valódi világ. Így aztán az az alak, akinek korábban a strandolás idején előforduló kellemetlenségek jelentették a legégetőbb gondokat, látókörének szélesítése céljából a Los Angeles-i közkönyvtárba látogat.
Nagyméretű, keményfedeles, külsejük alapján is komolynak tűnő köteteket emel le a polcról.
Bár a szerzőjüket alighanem csak kikockázva sikerülne kisilabizálni, sem a The Origins of Patriarchy, sem pedig a Man Wars nem tűnnek létező, az Amazonról beszerezhető vagy a Kongresszusi Könyvtárból kikérhető könyveknek. Inkább olyasféle fiktív kötetek, amelyek segítenek megérteni Kennek, hogy működik ideát a világ. Viszont ki tudja, Ryan Bessin Horses című albuma akár létezhetne is.
A Kenergia nélkülözhetetlen kellékei
„Mielőtt kilépsz a házból, menj vissza a tükörhöz, és vegyél le magadról egy ékszert vagy egy kiegészítőt, hiszen a kevesebb minden esetben több” ‒ szól Coco Chanel öltözködésre vonatkozó aranyszabályainak egyike. Nos, a Ken-törvény – osztja meg velünk az alábbi, roppant szórakoztató videóban Ryan Gosling ‒ ezzel szemben az, hogy vegyél fel még legalább hármat.
A GQ által forgatott interjúban Gosling a Kenergia elmaradhatatlan kellékei között említi a napszemüvegeket (mindenkor legalább kettőt tart magánál, a tükrös felületűekben Barbie jól látja magát, „a sötétek pedig amiatt kitűnőek, mert segítenek a szomorúságot elrejteni”), a fejpántot (lehetőleg villámmintás legyen, de a lényeg mégis a mozdulat, amivel az igazi strandfiú megköti), az órák, a szörfdeszka, a görkorcsolya, a Ken feliratú fehérnemű, az övtáska (ugyancsak hősünk keresztnevével) és a műnercbunda is.
És igen, Gosling akkor a kezébe veszi a már említett Horses című kötetet, és hozzáteszi: „A könyvek fontosak, ugyanis elhitetik az emberekkel, hogy érdeklődő típus vagy. Márpedig Ken elsőszámú személyiségjegye a következő: olyan valaki, aki érdeklődést mutat a dolgok iránt. Persze nem érdeklődik mélyen és igazán ‒ ezt a hibát nem követi el.
A lényeg a látszat.”
Könyvcameo a Barbie-ban
Viszonylag rövid keresés (Ken vajon szörfözésnek nevezné ezt a tevékenységet is?) után kiderül, hogy Ryan Bessin második operatőr-asszisztensként dolgozott a Barbie forgatásán, de a Wonder Woman 1984 vagy A korona stáblistáján is feltűnik a neve. Hogy a Horses című albuma tényleg létezik-e, illetve, hogy elérhető lesz-e kereskedelmi forgalomban valaha, annak csak Gosling – akarom mondani, Ken ‒ a megmondhatója.
Viszont, ha ennek a filmpremier előtti héten készült New York Times-interjúnak hihetünk, akkor Gosling tényleg elolvasott egy lovakról szóló könyvet a forgatás előtt – amelyet ráadásul Margot Robbie ajándékozott neki. „Végigolvastam – fejti ki Gosling a beszélgetés egy pontján ‒ és imádtam. Úgy érzem, nagyszerű filmet lehetne belőle csinálni. (…) Margot lehetne a producere.” És bár Gosling arra kéri a filmbéli partnerét, hogy ne áruljon el erről a könyvtől túl sokat, a színésznő azt mégiscsak hozzáfűzi, hogy abban a jelenetben, amikor meglepi Kent, ő pedig riadalmában csak annyit válaszol
„Hű, rajtakaptál, hogy olvasok!" –, Ryan Gosling a szóban forgó kötetet tartja a kezében.
Ha a pletyka igaz, akkor alighanem egy könyvcameóval van dolgunk.
Barbie és Ophelia
Ha pedig könyvek és Barbie-film, a Lady Bird és a Kisasszonyok rendezőjeként nevet szerzett Greta Gerwig egy, Margot Robbie-ról szóló, a Vogue-nak adott interjúban elárulta, hogy a Barbie sztorijához egy gyerekkorában olvasott bestsellerből, a Reviving Opheliából nyert inspirációt. Mary Pipher 1994-ben megjelent Reviving Ophelia: Saving the Selves of Adolescent Girls (Ophelia újjáélesztése: Hogy mentsük meg a serdülő lányok énjét) című kötete a szerző terapeutaként szerzett tapasztalataiból vett esettanulmányok segítségével vizsgálja a társadalmi nyomásnak a tizenéves lányokra gyakorolt hatásait. A cím természetesen Shakespeare Hamletjére utal. Pontosabban Opheliára, akit szokás a női sebezhetőség és áldozattá válás szimbólumaként ábrázolni.
A Reviving Opheliában Pipher párhuzamot von Hamlet szerelmének tragikus története, és a serdülő lányok által a modern társadalomban megélt küzdelmek között.
Mary Pipher azt a hirtelen végbemenő változást vizsgálja részletesen, ami a tinédzser lányokban végbemegy, amikor a társadalom elvárásaival találkozva úgy érzik, nem elég jók, még keményebben kell dolgozniuk. Bár a Barbie-film nem kimondottan kamaszkor-allegória, de a Barbielandből száműzött címszereplőnek is hasonló érzése van. Úgy lehet boldog igazán, ha alaposabb önismeretre tesz szert – éppen ez az, amit a kamaszlányok előtt álló kihívások leküzdésének egyik kulcsaként tár olvasói elé a Reviving Ophelia szerzője is.
Forrás: LitHub, Screenrant
