Az Oscaron a legjobb adaptált forgatókönyvért idén öt film verseng: az American Fiction, a Barbie, az Oppenheimer, az Érdekvédelmi terület és a Szegény párák. Több filmben felfedeztük a Frankenstein és a Prométheusz-mítosz nyomait, a férfiak által kitalált kereteket átlépő női karaktereket, sőt egy idővonalon is összekötöttük a látszólag nagyon különböző filmeket. A podcastban Kiss Imola, Valuska László és Vass Norbert beszélget férfi- és nőtörténetekről, jól és kevésbé jól sikerült feldolgozásokról, majd egy nagyon szubjektív listát is felállítanak.
Harc az Oscarért
2023 nyarán a Barbie és az Oppenheimer feszült egymásnak a mozikban, a díjátadószezon azonban már sokkal inkább a Szegény párák, az Oppenheimer és a Megfojtott virágok versengéséről szólt – utóbbit, bár megfelelt volna a kritériumoknak, nem jelölte az Akadémia a legjobb adaptált forgatóköny kategóriában.
Itt van azonban az eddig sorozatokon dolgozó forgatókönyvíró Cord Jefferson első rendezése, az American Fiction (a hazai mozik még nem mutatták be), mely egy afroamerikai író, Percival Everett Erasure című, 2001-es regényéből készült. A szórakoztató, okos, sokrétű film mindannyiunkat alaposan meglepett: egyszerre beszél szakmai, művészi és személyes dilemmákról egy kiábrándult író, Monk történetén keresztül, aki csak provokálni akar sztereotípiákkal teletömött, feketékről szóló regényével, ehelyett sikert arat vele.
A Barbie pink foltot égetett a retinánkba. Valójában nem volt mögötte konkrét alapanyag, hanem egy több évtizedes világjelenséget kellett valahogy történetté formálnia, annak többféle értelmezésével együtt – abban nem értettünk egyet, hogy ezt inkább a nők értékelték-e a moziban.
Férfiak vs. nők
A vattacukros világ öntudatra ébredő babáival és az esendő Kennel szemben az Oppenheimer volt a Nagy, Komoly Opusz egy Zseniális Férfiról, mely egy monstre életrajz alapján készült. Beszéltünk arról, hogy ez a film hogyan illik Christopher Nolan univerzumába és vajon ez-e az eddigi legjobb filmje, de arról is, hogy kell-e nekünk nézni az atombomba feltalálójának vívódását.
A Szegény párák egy újabb szürreális Jórgosz Lánthimosz-film, egy szatirikus Frankenstein-újjáértelmezés, melynek forgatókönyvét Tony McNamara Alasdair Grey regénye alapján írta. A viktoriánus korba helyezett történetben végigkövetjük, ahogy egy fiatal nő egy csecsemő agyával fedezi fel a világot, majd egyre inkább öntudatra ébred, ezzel párhuzamosan viszont az őt kontrollálni akaró férfiak próbálkozásai egyre csúfosabb kudarcot vallanak.
Az Érdekvédelmi terület főszereplője a náci parancsnok Rudolf Höss és felesége, Martha, aki létrehoz családjának egy idilli házat saját édenkerttel, miközben a fal túloldalán az auschwitzi halálgyár üzemel napról-napra növekvő hatékonysággal. A film kevés párbeszéddel és sok zajjal-hanggal mutatja be azt, amit szavakkal nehéz leírni.
A kategóriában jelölt filmek és forgatókönyvíróik:
American Fiction – Cord Jefferson
Barbie – Greta Gerwig, Noah Baumbach
Érdekvédelmi terület (The Zone of Interest) – Jonathan Glazer
Oppenheimer – Christopher Nolan
Szegény párák (Poor Things) – Tony McNamara
A podcastot meghallgathatod itt, Spotifyon vagy PodBeanen.
Fotók: Barbie – Warner Bros., Oppenheimer – Universal Pictures
