Brit, ír, zimbabwei, Sri Lanka-i és két amerikai szerző maradt versenyben az év legjobb angol nyelvű regényének járó Booker-díjért - kedd este hozták nyilvánosságra az irodalmi elismerés szűkített listáját (a hosszú listáról ITT írtunk), és közülük választja majd ki a zsűri az 50 ezer fonttal járó díj nyertesét.

A Guardian beszámolójában megjegyezte, hogy ha történetesen az egyetlen brit jelölt, Alan Garner nyerne október 17-én (akkor lesz az ünnepélyes díjátadó), akkor éppen a 88. születésnapján vehetné át a díjat. Ő egyébként nemcsak az egyetlen brit jelölt idén, hanem ő a Booker történetének legidősebb olyan szerzője, aki rövidlistára került.

Neil MacGregor, a zsűri elnöke szerint a kiválasztott hat könyv "erőteljesen szól fontos dolgokról", és hozzátette azt is, hogy zsűritársaival olyan könyveket kerestek, melyekben valami jelentőségteljes történik. A Booker oldalán olvasható ismertető kiemeli, hogy a kiválasztott könyvek többségét valós események inspirálták.

Alan Garner Treacle Walker című regényében egy fiú egy vándorgyógyítót keres fel - a zsűri erről a kötetről azt mondta, hogy rejtélyes, egyszersmind gyönyörűen megírt kötet, amely bepillantást enged az emberi működés mélyére - és kiderült az is, hogy a zsűritagok között akadt olyan, aki el is sírta magát rajta.

A szűkített listára került még a zimbabwei NoViolet Bulawayo és az amerikai Elizabeth Strout (korábban már mindketten voltak Booker-jelöltek és akkor a shortlistig jutottak). Előbbi egy Állatfarm inspirálta politikai szatírával van versenyben (Glory). Strout 2006-ban A nevem Lucy Barton című regényével volt Booker-jelölt, és mostani könyve, az Oh William! szintén a Lucy Barton-sorozat része, amelyben a címszereplő kapcsolatba lép az első férjével.

A Sri Lanka-i Shehan Karunatilaka The Seven Moons of Maali Almeida című regénye egy olyan fotósról szól, aki a polgárháború borzalmaival szembesül, az amerikai Percival Everett The Trees című könyvének középpontjában pedig egy évtizedekkel korábbi lincselési ügy szálainak felgöngyölítése áll. Az ír Claire Keegan regénye (Small Things Like These) egy ír városkába kalauzol valamikor a nyolcvanas években, ahol az emberek a karácsonyra készülődnek, maga a cselekmény fókuszában viszont az áll, hogyan tűri egy közösség azt, ahogyan az egyház a férjezetlen anyákkal bánik. A maga 116 oldalával amúgy ez a díj történetében a legrövidebb kötet, amelyet valaha jelöltek - habár Alan Garner könyve kevesebb szót tartalmaz.

Az idei nyertest október 17-én jelentik be Londonban. A szűkített listán szereplő szerzők mindegyike 2500 font díjazásban részesül, a nyertes 50 ezer fontot kap.

Közben kihirdették a legfontosabb francia irodalmi elismerés, a Goncourt hosszú listáját is, amelyen olyan szerzők szerepelnek mások mellett, mint Muriel Barbery (a magyar olvasók többsége őt talán A sündisznó eleganciája könyve miatt ismerik) vagy Brigitte Giraud (tőle a Nem ér annyit a szerelem című könyv olvasható magyarul). A mostani válogatásban tizenöt cím szerepel, és a francia zsűri két lépésben fogja szűkíteni ezt a listát, azaz október 4-én és október 25-én is bejelentenek egy még rövidebb név- és címsort. A nyertest november 3-án hirdetik ki.