Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. Az „atombomba atyjaként” emlegetett láncdohányos zseni pályája intrikákkal, erkölcsi dilemmákkal és krimibe illő jelenetekkel volt tele, de a róla szóló könyvet sem volt egyszerű összeállítani. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

Fotó: Universal Pictures

Vass Norbert | 2023. július 20. |
Kai Bird, Martin J. Sherwin
American Prometheus: The Triumph and Tragedy of J. Robert Oppenheimer
Vintaga Books, 2006, 721 oldal
-

Előző nagyjátékfilmje, a Tenet utolsó forgatási napjainak egyikén Robert Pattinson megajándékozta egy könyvvel Christopher Nolant. A kötet J. Robert Oppenheimer előadásaiból és beszédeiből közölt válogatást, és könnyen lehet, hogy ez volt az a pillanat, amikor a rendező rátalált a következő témára, amit vászonra vihet.

Az atomfegyvereket előállító Manhattan-terv kutatásait irányító, cigaretta- és pipafüstbe burkolózó elméleti fizikus eddigi legteljesebb és legrészletesebb életrajzát Kai Bird és Martin J. Sherwin írták meg. Kettejük 2005-ben megjelent, egy évvel később Pulitzer-díjjal elismert American Prometheus: The Triumph and Tragedy of J. Robert Oppenheimer című, magyarul egyelőre még nem olvasható kötete alapján készült Nolan filmjének forgatókönyve.

A civilizáció és az atombomba atyjai

Ahogy a kötet címe is mutatja, diadalok és tragédiák kísérték Oppenheimer életét, és ami azt illeti, a róla szóló biográfia elkészítése sem volt egyszerű. A történész végzettségű, korábban többek között Hirosima és Nagaszaki örökségéről is könyvet író Sherwin 1979-ben kezdett dolgozni a tudós életrajzán. A Knopf kiadóval kötött szerződése értelmében 1985-re kellett volna lezárnia a kéziratot, amelyhez száznál is több háttérinterjút készített Oppenheimer egykori munkatársaival, barátaival, és mintegy ötvenezer oldalnyi levelezést, naplót, titkosítás alól feloldott dokumentumot, valamint FBI-dossziét gyűjtött össze, amelyeket hatalmas dobozokban tárolt a háza pincéjében, padlásán, valamint az irodája különböző szegleteiben. Csakhogy – úgy fest – elveszett a rengeteg forrás között. Már a biográfia kiszemelt szerkesztője is nyugdíjba vonult, Sherwin azonban még mindig nem fejezte be a könyvet. A szerző még csak az elképesztő méretű forrásanyag rendszerezésénél tartott. Aligha készült volna el a grandiózus kötet, ha nem csatlakozik a projekthez Sherwin régi barátja, Kai Bird, aki két politikai életrajz szerzőjeként is letette addigra a névjegyét, és akit Sherwin 1999-ben vett rá arra, hogy segítsen befejezni az Oppie munkacímű, húsz éve készülő,

Oppenheimer fiatalságát, kutatói pályáját, ambícióit, tudományos és politikai elképzeléseit, más fizikusokkal való kapcsolatát, illetve a bolygónkra és az emberiség történetére tett hatását tárgyaló kötetet.

A könyvtervet alighanem addigra már eltemető Knopf kiadó ezúttal Birddel is szerződést kötött, Sherwinnel pedig megújították a korábbi kontraktust, aztán négy év intenzív munka következett, mely során Bird vázlatokat írt, amelyeket Sherwin átdolgozott és itt-ott kiegészítgetett, és melynek eredményeként elkészült végre a nagy mű – már csak a címét kellett lecserélniük. A szerkesztőjük elutasította ugyanis, hogy a főhős beceneve álljon a címlapon, hogy aztán Bird feleségének javaslatára az istenektől tüzet csenő görög titán alakját válasszák az Oppie helyett ‒ így kötve össze a civilizáció atyjaként tisztelt Prométheuszt és az „atombomba atyjaként” emlegetett elméleti fizikust.

A csodagyerek, akinek a háza előtt hat FBI-ügynök őrködött

Joseph Robert Oppenheimer 1904-ben született egy jómódú New York-i zsidó család sarjaként, Frankfurtból az Újvilágba érkezett édesapja sikeres ruházati üzletet vezetett, és szenzációs modern festménygyűjteménye volt. Robert csodagyereknek számított. A Harvardon végezte el a kémia szakot, Cambridge-ben fizikát hallgatott, majd Göttingenben szerzett doktori fokozatot, hogy aztán a Berkeley fiatal professzoraként ő mutassa be a kvantumfizika friss kutatási eredményeit a nyugati part legtehetségesebb hallgatóinak. A gazdasági világválság idején aktívan politizált, számos kommunista barátja volt; 1940-ben pedig feleségül vette Kitty Pueninget ‒ egy spanyol polgárháborús veterán özvegyét ‒, aki egykor maga is a párt tagja volt, akárcsak Oppenheimer bátyja, Frank.

-

J. Robert Oppenheimer (jobbra), és az őt megformáló Cillian Murphy Christopher Nolan filmjében. Fotók: Wikipedia, Universal Pictures

A hozzá közel állók szerint a legtöbb kommunista elméletírónál jobban eligazodott a marxizmus klasszikusainak szövevényes szövegei között, ám annyira elkötelezett hazafi volt, hogy az európai kollégái néha sovinisztának tartották a háta mögött. Albert Einstein, aki barátja, a Princetonon pedig a munkatársa volt, azt mondta egyszer: „Az a baj Oppenheimerrel, hogy olyan nőt szeret, aki nem szereti őt viszont ‒ az Egyesült Államok kormányát”.

Oppenheimernek egyébként – főként baloldali kapcsolatai és elkötelezettsége okán ‒ tényleg meggyűlt a baja az amerikai vezetéssel, és mivel azt gyanították, szovjet emigrációba készül, hat FBI-ügynök őrködött a princetoni háza körül. Hogy emiatt-e, nem tudni biztosan, de végül nem indult útnak. Szabadidejében koktélozgatott, a szomszédaival piszlicsáré ügyeken veszekedett, olykor tengerre szállt, mígnem hatvankét éves korában tüdőrák vitte el.

A fizika és Új-Mexikó

Talán ennyiből is sejthető, hogy a tudományos fejlődés következményeivel szembesülő modern ember dilemmáit megtestesítő J. Robert Oppenheimer élete páratlanul gazdag témát szolgáltatott biográfusainak. Zseniális volt, furcsa, szenvedélyes és elképesztően sokoldalú. Ráadásul nem csak a saját tudományterületén jeleskedett. A francia és brit irodalomnak is rajongója volt, verseket írt,

annak érdekében pedig, hogy eredetiben olvashassa a kedvenc hindu szövegeit, megtanult szanszkritul.

„A két nagy szerelmem ‒ írta 1929-ben ‒ a fizika és Új-Mexikó. Kár, hogy nem lehet őket valahogy egyesíteni.” Később ez is sikerült neki, hiszen Leslie Groves tábornok őt választotta a Manhattan-terv tudományos csoportjának élére, így aztán Oppenheimer hatezer munkatársa segítségével Los Alamosban, egy egykori bentlakásos iskola helyén építhette meg az atombombát. A nukleáris szuperfegyvert, amely élete végéig kísértette őt.

Christopher Nolan társadalmi méretű Rorschach-tesztjei

„Nem hiszem, hogy valaha is belefogtam volna a forgatásba Kai és Martin könyve nélkül” – idézi a The New York Times Christopher Nolan nyilatkozatát. A 180 perces filmet a premiervetítések előtt megtekintő Kai Bird pedig „lenyűgöző művészi teljesítménynek” nevezte az Oppenheimert. A szaklapok közül többen felvetik, hogy a brit rendező filmjei gyakran nyugtalanító jóslatként határozzák meg a kort, amelyben elkészülnek. A Dunkirk például a Brexit utáni nyáron került a mozikba, míg a 2012-es A sötét lovag ‒ Felemelkedés a populista retorika eszközeivel kettészakított Amerikát láttatta lázálomszerűen.

Most pedig mintha az orosz-ukrán háború kölcsönözne hátborzongató kulisszát a nukleáris technológia megszületését bemutató alkotásnak.

„Nem azért készítek filmeket, hogy valami markáns állítást fogalmazzak meg általuk” ‒ nyilatkozta pár napja a Telegraphnak Nolan. „Inkább amiatt, hogy izgalmas kérdéseket tegyek fel, amelyekkel megpróbálom szórakoztatni a közönséget, és ezáltal izgalmas ‒ remélhetőleg maradandó ‒ élményt nyújtani nekik. Azt hiszem, amikor valaki az Oppenheimer vagy a Dunkirk témájának feldolgozásába fog, ideális esetben egy társadalmi méretű Rorschach-tesztet szeretne készíteni. Ezek a filmek – ha jól végeztük a munkánkat ‒ a legkülönbözőbb módon értelmezhetők, és a legkülönbözőbb érzelmeket váltják ki a közönség tagjaiból.”

„Jó napot, doktor Oppenheimer!”

Christopher Nolan új filmje július 20-án debütál a mozikban olyan sztárokkal, mint Emily Blunt, Matt Damon, Florence Pugh és Robert Downey Jr., a címszereplőt pedig Cillian Murphy formálja meg.

Kai Bird egy alkalommal ellátogatott a forgatásra. Két jelenet között, a szünetben odalépett hozzá Murphy, és bemutatkozott. „Doktor Oppenheimer – köszöntötte az American Prometheus társszerzője –, évtizedek óta várom a találkozást!” A színész erre elmosolyodott, és azt válaszolta: „Mindnyájan ismerjük a könyvüket, kötelező olvasmány volt a stáb tagjainak!”

Forrás: The New York Times, Guardian, Telegraph, thebestbiographies.com, Variety.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Christopher Nolan az atombomba atyjáról, Oppenheimerről forgat

Az amerikai fizikusról szóló életrajzi filmben a főszerepet Cillian Murphy alakítja.

...
Hírek

Nagy László fordítása nem passzolt Christopher Nolan sci-fijébe

...
Általános cikkek

Winkler Nóra: A Manhattan-terv

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Gyerekirodalom

Az emberi test sokféleségét illusztrálva támogatja egy gyerekkönyv az önelfogadást

...
Kritika

Mi történt valójában 20 éve egy elit suliban? Rebecca Makkai új krimije a csillogó felszín mögé pillant

...
Könyvtavasz

Kertész Erzsi új mesekönyve kedves mitológiai alakokkal űzi el a búbánatot – Olvass bele!

...
Zöld

Tényleg különbözik egymástól a nők és a férfiak agya?

...
Hírek

A kabuli könyvárus szerzője visszatért Afganisztánba

...
Hírek

Megújul a Libri-díj, más elv alapján osztják ki a Könyvhéten