A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija új életet lehel Mary Shelley klasszikusába, csakhogy női szemszögből beszéli el a viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet. Az Alasdair Gray 1992-es kötete alapján készült film azt a kérdést feszegeti, vajon istenkísértés-e, ha valaki elég bátor ahhoz, hogy a saját útját járja ahelyett, hogy a társadalmi normák rabja marad. Utánajártunk a Szegény párák Mary Shelley életére vonatkozó referenciáinak, feminista alapvonásainak, illetve Frankenstein-utalásainak.

Nyitókép: Atsushi Nishijima/Searchlight Pictures 

Vass Norbert | 2024. február 23. |

„A főhősöm rendelkezik a szabadság hatalmával. Ez pedig a nézők számára ijesztő lehet” ‒ nyilatkozta legújabb filmje, a tizenegyszeres Oscar-jelölt Szegény párák központi karakteréről Jórgosz Lánthimosz. Az Alasdair Gray 1992-ben megjelent regénye alapján készült mozi főszereplője az Emma Stone által megformált Bella Baxter. Míg Gray több elbeszélői szemszöget alkalmaz a Whitbread Awarddal, illetve a Guardian fikciós díjával is elismert kötetében, Lánthimosz és Tony McNamara forgatókönyvíró Bella perspektívájából mutatja be a történetet. Amelyen ‒ bár a rendező a Time-nak azt mondta, nem különösebben inspirálta őt Mary Shelley klasszikusa, azért ‒ természetesen markánsan felfedezhetők a Frankenstein nyomai.

Beszélő nevek

„Az élet, már amelyben részem volt, nagyon hétköznapinak tűnt fel előttem. Nem tudtam elképzelni, hogy romantikus bánatokat és csodás eseményeket tartogat számomra a sors” – írta az eredetileg 1818-ban megjelent rémtörténete 1831-es újrakiadásának előszavában Mary Shelley. És tulajdonképpen a Szegény párák Bella Baxtere is jegyezhetné ezeket a sorokat. Lánthimosz filmjének kezdő képsorain Bella a Temzébe veti magát, majd a holttestét megkaparintó Godwin Baxter a szíve alatt hordott magzat agyára cseréli a halott nő agyát, hogy aztán felélessze a nevében is megnyerő (a Bella szépet jelent ‒ a szerk.), különös anya-lánya szerzetet.

Ha már a neveknél tartunk, fontos említeni, hogy az őrült tudós helyett inkább racionális humanistaként ábrázolt Dr. Godwin Baxtert a Szegény párák szerzője alighanem Shelley apja, William Godwin után nevezte el. Arról az anarchista filozófusról, akihez bonyolult viszony fűzte Mary Shelley-t, és aki részben Victor Frankenstein ihletője volt. Mivel az édesanyja szülés közben meghalt, Maryt Godwin nevelte fel, ám amikor a férfi másodjára is megházasodott, meglazult közöttük a kötelék. Mary úgy érezte, az apja elhanyagolja őt, és ennek volt köszönhető, hogy későbbi férjével, Percy Bysshe Shelley-vel megszökött. Ugyan Godwin kitagadta őt, összetett kapcsolatuk mintha több aspektusból is visszaköszönne a Frankenstein fejezeteiben. Egyfelől a megszállott vágyakozás, amit a teremtmény érez teremtője iránt, másfelől pedig a tudós elutasító magatartása is ide vezethető vissza egyesek szerint.

Eliza Doolittle szexuális ámokfutásba fog

Mary Shelley Frankensteinjében a teremtmény azzal áll az őt életre hívó tudós elé, hogy bukott angyalnak érzi magát új Ádám helyett. Alasdair Gray Lánthimosz által mozgóképre alkalmazott története viszont nemcsak az alapjául szolgáló rémregényt fordítja ki, de Éva mítoszát is újraértelmezi. Bella Baxter ugyanis a csábításon keresztül fedezi fel a világot maga körül, és voltaképpen az általa meghódított férfiak jelzik öntudatra ébredésének állomásait. „Szégyenérzet nélkül éli az életét, intuitíve fedezi fel a szükségleteit, ami egy olyan világban, ahol megmondják neked, hogy milyennek kell lenned, kétségkívül hősies vonásnak tekinthető” – jegyezte meg filmjének főhőséről a Time-nak Lánthimosz. A Rolling Stone kritikusa szerint pedig Bella figurája a My Fair Lady Eliza Doolittle-jéhez hasonlít, aki ahelyett, hogy minden leckét elsajátítana, faképnél hagyja Higgins professzort, és több kontinensen átívelő szexuális ámokfutásba kezd.

-

Fotó: Atsushi Nishijima/Searchlight Pictures

A viktoriánus Londonból induló, Lisszabont és Párizst is érintő filmbéli utazás motívuma különben ugyancsak Mary Shelley életrajzához vezet. Megidézi egyrészt a szerző utazásait – közöttük azt a Genfi-tóhoz tett kirándulást, mely során Maryben felötlött a Frankenstein szinopszisa –, de párhuzamba állítható Shelley édesanyjának, a női jogok első szószólói között számon tartott Mary Wollstonecraftnak a barangolásaival is.

Mítoszok keresztútján

Mindezen felül az utazás metaforikusan értelmezhető az ókori és a modern mítoszok közé tett kiruccanásként is, hiszen a Szegény párák Mary Shelley rémregény-prototípusán túl eszünkbe juttatja a kötet alcímében szereplő Prométheusz történetét is.

Az irodalmi hagyomány Aiszkhülosznak tulajdonítja a lázadó titánról szóló trilógiát, amelynek csak a középső része, a Leláncolt Prométheusz maradt ránk. Ez a dráma azt meséli el, hogy Zeusz úgy bünteti meg az Olümposzról tüzet lopó, majd azt az emberiségnek átadó címszereplőt, hogy egy sziklához láncoltatja, hogy egy hatalmas sas lakmározhasson a májából nap nap után. Prométheusznak azonban hiába kell éktelen kínokat kiállnia,

az isteni rend elleni vétkeiért nem kér bocsánatot.

Iapetosz és Themisz dacos fiának mítoszát rendszerint a technológia és az ipar diadalával hozzák összefüggésbe (emiatt hasonlították Prométheuszhoz az atombomba atyját, J. Robert Oppenheimert is), és az emberiség szabadság iránti vágyát jelképezi. Abban az értelemben, hogy a lázadás a legfőbb karakterjegyei közé sorolható, a Szegény párák főhőse is modern Prométheusz. Csakhogy Bella a szuverenitásáért indul harcba, és a patriarchális társadalom zsarnoksága alól szabadítja fel magát. A prométheuszi tettvágy a dionüszoszi hedonizmussal kapcsolódik össze Odüsszeiája állomásain.

Frankenstein évada

Mióta bemutatták a Boris Karloff főszereplésével készült klasszikust, Hollywood számos alkalommal gondolta már újra a Frankenstein-sztorit. Az 1935-ös Frankenstein menyasszonya Mary Shelley-t is a cselekmény részesévé tette, a Mel Brooks által rendezett Az ifjú Frankenstein című szatírában pedig az agykutató unoka folytatta nagyapja bizarr kísérleteit. Jim Sherman 1975-ös, transznemű űrlényt, őrült motorost és a fagyasztóból kikelő Meat Loafot is felvonultató éjféli kultmozija, a Rocky Horror Picture Show is a rémregény újragondolásának tekinthető, akárcsak Tim Burton Frankenweenie-je.

Mostanában viszont mintha újra életre kelt volna a Frankenstein-hagyomány. A Szegény párák mellett ugyanis nemrég a hazai mozik is bemutatták Diablo Cody Lisa Frankenstein című horrorkomédiáját, amelyben egy gót lány támaszt fel egy viktoriánus férfiszépséget, hogy randizhasson vele. A hírek szerint Guillermo del Toro Frankenstein-filmen dolgozik, a Maggie Gyllenhaal által rendezett Frankenstein menyasszonya remake-ben pedig a szörnyet megformáló Christian Bale mellett Jessie Buckley, Annette Bening, Penélope Cruz és Peter Sarsgaard is feltűnik majd.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

A Szegény párák magyar berendezője is nyert a Brit Filmakadémia gáláján

Mihalek Zsuzsa berendező a legjobb díszlet kategóriában volt jelölt filmbeli kollégáival, Shona Heath-szel és James Price-szal.

...
Szórakozás

Magyar jelöltért is izgulhatunk az idei Oscaron

Bejelentették a 96. Oscar-díj jelöltjeit, mutatjuk a legfontosabb kategóriákat.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

Újabb ország parlamentjében nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, mely az eutanáziát lehetővé tévő gyógyszer engedélyezésére vonatkozik. Könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

A hét könyve
Kritika
Anyává válni egy korábbi világ darabokra törését is jelenti
...
Podcast

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

A Könyves Magazin podcastjában Kemény Lili először beszél a Nem című önéletrajzi regényéről. Hallgassátok!

Természetesen olvasok
...
Zöld

A békák tudnak sikoltani – csak mi nem halljuk őket

...
Zöld

Tudod már, mit csinálsz 10 év múlva? Olvass bele a jövőkutató könyvébe, amiről Litkai Gergely beszélget!

...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

...
Zöld

4 kérdés az AI használatáról, amit minden írónak meg kéne válaszolnia

...
Zöld

Hogyan befolyásolják a titkok az egészségünket és a kapcsolatainkat? Olvass bele!

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

...
Zöld

4 hasznos kötet, ha te is kidobnád a szemetest [Litkai Gergely könyvajánlója]

Még több olvasnivaló
...
Podcast

Szexualitás, vagina, szülés – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk ötödik vendége Dr. Benkovics Júlia nőgyógyász volt, a beszélgetéshez könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

...
Gyerekirodalom

Roma mesék a gyerekirodalomban – Mi történt az elmúlt években?

Hogyan jelennek meg a roma mesék, karakterek, hagyományok a gyerekeknek szóló kötetekben? Veszprémi Szilveszter költő, irodalmár négy, a közelmúltban megjelent könyvet vizsgált meg.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [2. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Kerber Balázs, Láng Orsolya és Takács Nándor válaszai és szövege.

...
Nagy

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Eredics Lilla Balogh Attilától ajánlja kedvenc versét.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [1. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Lapis József, Rékai Anett és Simon Bettina válaszai és szövege.

...
Nagy

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek [ROMA IRODALOM]

Szeretet, fájdalom, vér, béklyók, család, idegenség. A Roma Hetek alkalmából összegyűjtöttünk tíz videót, amelyek a roma irodalom kiemelkedő íróit és költőit mutatják be az elmúlt évtizedekből.