A kötelező olvasmányokról mindenkinek van véleménye, vagy azért, mert nagyon szerette az iskolában feladott könyveket, vagy azért, mert tiszta szívből utálta azokat, és soha nem birkózott meg az elolvasásukkal. Vinczellér Katalin középiskolai tanárral beszélgettünk például arról, mi lehet az oka annak, hogy a kötelezők témája ellentétes és gyakran önmaguknak is ellentmondó érzelmeket vált ki az emberekből. Egyáltalán mekkora szabadsága van a tanárnak, mekkora teret kapnak (kaphatnak) az órákon a kortárs művek, és miért elégedetlenkednek a szülők, ha a pedagógus egy alternatív olvasmányt tanítana? A kötelezők esetében tulajdonképpen milyen elvárásoknak akarunk megfelelni? Milyen elakadásokat tapasztal a tanár a gyerekeknél, és mi lehet az oka annak, hogy sokan felső tagozatban veszítik el az érdeklődésüket az olvasás iránt? És milyen változásokra lehet számítani az új típusú érettségi bevezetésével? A beszélgetés során szóba került, hogy miben segíthet a mitológiai történetek beemelése, ahogy az is, hogy Szapphó és Szabó Magda között miért nincs olyan női szerző, akinek a műveit tanítanák az iskolákban? Közben kiderül az is, hogy melyik klasszikusra rezonálnak nagyon jól a középiskolások, és melyik az a mű, amelyik rendszerint kifog rajtuk.
A podcastet Spotifyon és PodBeanen is megtalálod.
A kötelező olvasmányokról mi is sokat írtunk az elmúlt években. Szerkesztőségi podcastben vallottunk színt arról, milyen élményeket őrzünk az iskolai olvasásról, kétrészes cikkben mutattuk be, kik azok a női szerzők és hősök, akiknek helyük lenne a kötelezők között (ITT és ITT), és javasoltunk alternatívákat is az iskolában tanított olvasmányokra. Írtunk a középszintű magyarérettségi módosításáról, és bemutattuk azt is, hogy bizony már hatvan éve ugyanarról vitatkozunk. Ott Anna podcastsorozatban beszélt kortárs írókkal a kötelező olvasmányokról, mi pedig az Újraolvassuk a kötelezőket rovatban poroltuk le az iskolai olvasmányokat:
Elővettük minden idők legnépszerűbb kötelező olvasmányát
Újraolvastuk a Csukás-regényt, amely újonnan került a NAT-ba
A Légy jó mindhaláligot a tanároknak kellene kötelezően elolvasniuk
Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében
Ha sikerre vágysz, élj a kormányod erkölcse szerint – üzeni Stendhal a Vörös és feketében
