Kötelező olvasmányok: legalább 60 éve ugyanarról vitatkozunk

Kötelező olvasmányok: legalább 60 éve ugyanarról vitatkozunk

Az elmúlt napokban mintha megint minden a kötelező olvasmányok körül forogna: Tóth Krisztina nyilatkozata miatt ismét fellángolt a vita a Jókai-művek körül, sokszor méltatlan hangnemben röpködnek az érvek és az ellenérvek, mintha legalábbis egyetlen vélemény borítaná az egész törzsanyagot, miközben az oktatásban jelenleg egy sokkal fajsúlyosabb előkészítés zajlik, hiszen épp most alakítják át a jövőbeni magyarérettségik rendszerét. A kötelező olvasmányok kérdése neuralgikus pont, és nem volt ez másként régebben sem, legfeljebb a nyilvános platform hiányzott hozzá. Ezzel együtt a kötelező olvasmányokról zajló vita mintha az idők kezdete óta tartana: hogy mikor, mit és mennyit, hogy kinek és hogyan, hogy mit ne és mit feltétlenül. Évtizedek óta tényleg ugyanazok az érvek és ellenérvek (és gyakran címek) pörögnek, és bár a politikai rendszerek változhatnak, a szándék, hogy a gyerekek kötelezően olvassanak el bizonyos könyveket, egészen biztosan változatlan. A dolog annyira nem új keletű, hogy a Pedagógiai Szemle 1954. (!) novemberi száma is nagy cikket szentelt neki A kötelező háziolvasmányok címmel. Az Arcanum adatbázisában kutattunk.

Ruff Orsolya | 2021. február 24. |

Hogy tanulóifjúságunk megszereti-e az irodalmat, az olvasás életreszóló igényévé válik-e, az a tanítási órákon folyó munkán kívül elsősorban a kötelező háziolvasmányok hatásától függ” – kezdi a cikkíró, aki bár pontosan nem definiálja, mit is jelent a kötelező háziolvasmány, de a következő mondatban otthoni olvasmányként emlegeti, aminek „gondos kiválasztása” és „helyes feldolgozása” az irodalomtanítás és nyilván az olvasás megszerettetése miatt fontos. Hogy mit és mennyit olvassanak a diákok, arról már több mint 65 éve is nagy viták folytak (az idézeteknél megtartottuk az eredeti helyesírást – a szerk.): 

„egyesek keveselték, mások sokalták az otthoni elolvasásra előírt művek számát, megint mások az előírtak helyett más műveket kívántak beilleszteni”. 

A cikkíró amellett érvelt, hogy tanévenként 6-8 olvasmánynál többet nem célszerű kötelezően elvárni a diákoktól, hozzátéve gyorsan, hogy természetesen ehhez még hozzáadódnak az ajánlott olvasmányok. A mennyiségnél égetőbb kérdés volt már akkor is, hogy

milyen könyveket adjanak – kötelező jelleggel – a gyerekek kezébe.

Az 1954-es cikk szerzője kritikusan megjegyezte, hogy az akkori kötelezők kijelölésénél nem vették eléggé figyelembe a tanulók befogadóképességét és életkori sajátosságait:

„Az utóbbi években egy olyan irányzat terjedt el az illetékesek körében, amely a pedagógiai pesszimizmusnak és a régi iskola túlzott óvatosságának ellenhatásaként most meg túlságosan bízott a kis tanulók feldolgozóképességében. Ennek a következménye lett az, hogy a Toldi a Ludas Matyival lekerült az általános iskola VI. osztályába, A kőszívű ember fiai és Gorkij Az anya c. regénye a VIII. osztályban háziolvasmány, Mikszáth A Noszty-fiú esete Tóth Marival c. regényét a gimnázium I. osztályában olvastattuk, és Voltaire szellemes, de pedagógiai aggályokat támasztó Candide-ja a II. osztályban volt eredetileg kötelező olvasmány. (Azóta a gyakorló tanárok élénk felszólalására kikerült az irányító tanmenetből, és csak hallatlanul szellemes és mulatságos részleteit szoktuk felolvasni az órán.)”

Akik az ötvenes évek közepén voltak diákok, azok a cikkíró szerint érettebbek és fejlettebbek voltak, mint pár évtizeddel korábban a hasonló korú tanulók („Nyitott szemmel benne élnek az életben, sokkal tájékozottabbak, reálisabbak, mint mi voltunk annakidején, sok esetben olvasmányaik is „felnőttebbek“.”), ugyanakkor óva intett attól, hogy idő előtt adjanak „az ilyen vagy olyan szempontból nagyobb érettséget kívánó kötelező háziolvasmányokat” a kezükbe. Példaként Gorkij Az anya című regényét hozta fel, amelynek szerinte nagy jelentősége volt „a szocialista realizmus kialakításában” (ne feledjük, 1954-ben járunk!), de vajon – veti fel a cikkíró – a diákok mennyire értik, mennyire tudják átélni az adott műben ábrázolt történelmi és társadalmi problémákat? Vajon megszeretik-e az olvasást, ha egy olyan könyvet kell elolvasniuk,

„amelynek a problémaköre még fejlett felnőttek számára sem gyerekjáték”?

A cikkíró szerint ilyenkor fennáll a veszélye, hogy bár elolvassák a könyvet, de nem értik igazán vagy egyszerűen az olvasás élményszerűsége, öröme tűnik el. Példaként említi még A Noszty fiú esete Tóth Marival című Mikszáth-művet és Jókaitól A kőszívű ember fiait:

„A 13-14 éves tanulónak a hősiesség iránt fogékony képzeletvilágát pompásan megragadják a II. kötet hősi harcai, a nagyszerű hősök önfeláldozó hazaszeretete. Az I. tet Bécsben játszódó részletei azonban, az egész Plankenhorst-komplexum, kívül esnek a tanulók ekkori élménykörén, úgyhogy azt lehet mondani: a regénynek ezek a részletei „kárbavesznek“ számukra.”

A cikkíró sajnálatát fejezte ki, amiért néhány évvel korábban levették a novella- és versválogatásokat a kötelezők listájáról, szerinte ezek ugyanis némelyik „monstruózus”regénynél alkalmasabbak lennének arra, hogy megszerettessék az olvasást. A cikk még egy nagyon fontos szempontot érint – bár 1954-ben a magyar pedagógiában valószínűleg még ismeretlen volt a gender fogalma, de a női szempontok fontossága már akkor felmerült. Szó szerinti idézet következik:

„Még valamit:

a kötelező háziolvasmányok sora mind az általános iskolában, mind a gimnáziumban sajátosan „férfias“ jellegű,

mindenekelőtt a fiú-tanulóknak szól. Igaz, hogy egész irodalmunk általában férfias jellegű (azzá avatta a honvédelemért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott szüntelen kemény harc), de azért gondolni kellene a leánytanulók szempontjaira, sajátos érdeklődési körére is, amikor a háziolvasmányokat kiválogatjuk, a fiú- és a leányiskolák különbségére való minden tekintet nélkül. Hogy csak egy művet említsek: Kaffka Margit varázsosan szép Színek és évek-jét minden gimnazista leánynak el kellene olvasnia. (A fiúknak sem árt.)”

Nyitókép: Fortepan

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nyolcvanéves visszalépést jelent az érettségi átalakítása a Magyartanárok Egyesülete szerint

Hibás és káros lépés az érettségi feladatok átalakítása a Magyartanárok Egyesülete szerint. A szervezet állásfoglalást tett közzé arról, szerintük mi a gond a változtatásokkal

...
Hírek

„Férjen meg a kánonban Jókai és Harry Potter”

Lázár Júlia költő-műfordító szerint nem szűkíteni, hanem tágítani kellene az irodalmi kánont. Fontos lenne, hogy megbízzunk a pedagógusok szaktudásában és ítélőképességében, a gyerekekkel pedig újra megszerettessük az olvasást.

...
Nagy

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

Hírek
...
Alkotótárs

Mastercard® Alkotótárs: új alkotói ösztöndíj indul el

...
Hírek

Ottlik-másolattal és fantasztikus családi fotókkal érkezik az Esterházy-különszám!

...
Hírek

Nádas Péter, JK Rowling és Thom Yorke másokkal együtt írt Putyinnak levelet

...
Hírek

Meghalt Lengyel Anna dramaturg, aki néven nevezte a gyilkosát

...
Beleolvasó

Törőcsik Mari jelenlétének olyan ereje volt, amitől mindenki rá figyelt

...
Hírek

Meghalt Törőcsik Mari

...
Hírek

Törőcsik és Pilinszky - Csak úgy lettek egymás életében

...
Hírek

Szabó T. Anna: “Ezért az örömért vagyunk a világon, ezért az egymásranevetős, önátadó bizalomért”

...
Hírek

Már biztos, hogy fájdalmas véget ér a várva várt Dűne-film 

Olvass!
...
Beleolvasó

Törőcsik Mari jelenlétének olyan ereje volt, amitől mindenki rá figyelt

Életének 86. évében meghalt Törőcsik Mari, aki az ország egyik legkedveltebb színésze volt. Emlékére Bérczes László beszélgetőkönyvéből ajánlunk részletet. 

...
Beleolvasó

Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik

A megindító történetektől az abszurd írásokon át a már-már gonosz tréfákig vezet az út Rényi Ádám felnőtt mesekönyvében.

...
Beleolvasó

A kutya és az ember kapcsolata egyszerre különleges és ősi

Van valami igazi, valami ősi, bölcs és gyönyörű az állat és az ember kapcsolatában - állítja Tor Age Bringsvaerd Vau című könyvében, amely a kutyát övező mítoszokra, mesékre és különös hagyományokra koncentrál - mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Ilyen volt Magyarország 2008-ban

Mesterházi Mónika új versekötete, a Nem félek a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyokról mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy nyakék még a 19. században is fel tudta forgatni az ember életét

Rose Tremain új könyvében egy fiatal nő változtatni akar az életén, és ki akar törni a kisvárosi közegből, mert azt gondolja, többre és másra hivatott. Olvassatok bele A kegyelem szigetei című regénybe!

...
Beleolvasó

Boccaccio klasszikusa ihlette a modern Dekameron-projektet

Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell - csak néhány név azok közül, akik igent mondtak a New York Times felkérésére, és vállalták, hogy történeteket írnak a koroanvírus-járvány idején. Ez lett a Dekameron-projekt - mutatunk belőle egy részletet!

A hét könyve
Kritika
Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában
...
Nagy

Tíz éve tudtuk meg, hogy közeleg a Tél

Tíz éve indult világhódító útjára a Trónok harca, így az évforduló alkalmából számba vettük, mi mindent ért el a sorozat, és miben maradt a rajongói adósa.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Csak humorral lehet átvergődni a kamaszkor érzelmi dzsungelén

Marie Pavlenko hőse éppen érettségire készül, ami ismerős helyzet lehet egy csomós végzősnek. De elsősorban nem emiatt emlékezetes az Én vagyok a napod, amely magával ragadó és súlyos, mégis szellemes és vicces regény. U18.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: egy vicces, ördögi történet lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Ecsédi Orsolya Meleg a helyzet! című könyvét választotta.

...
Gyerekirodalom

Animációs film készülhet az Apufából

Összesen 42 alkotásnak szavazott meg támogatást a napokban a Nemzeti Filmintézet, így animáció készülhet Kolozsi László Apufa című gyerekkönyvéből is.