Homérosz: Odüsszeia – Madeline Miller: Kirké
Madeline Miller (Az Akhilleusz dala szerzője) az Odüsszeia egyik legérdekesebb szereplőjének, Kirkének szentelte regényét, így általa úgy mehetünk vissza a homéroszi világba, hogy női szemszögből ismerhetjük meg azt. A száműzött istennő története a gyerekkorától indul. A Héliosz napisten házában született nimfa az első pillanattól kezdve kissé furcsának tűnik, úgy néz ki, nem örökölte szüleit hatalmát és szépségét. Később azonban kiderül, hogy mégis van egy különleges képessége, ami nem is veszélytelen: szörnyekké tudja változtatni az ellenségeit. Mivel Zeusz is fenyegetve érzi magát, egy lakatlan szigetre száműzi őt, ahol magányában rátalál önmagára és a saját útjára. A női nézőpontból ábrázolt eposz teljesen új megvilágításba helyezi a görög mitológia világát, Kirké szemszögéből Odüsszeusznak és a halhatatlanságnak is egy másik oldalát ismerhetjük meg.
Szophoklész: Antigoné – Kamilla Shamsie: A fiúk hazatérnek
Szophoklész Antigonéja sok írót megihletett már, hogy csak egyet említsünk a közelmúltból: Dragomán György írt egy nagyon izgalmas modern átiratot (A hangár), amelyben a főszereplő még a sugárfertőzést megkockáztatva is bátyja keresésére indul. Kamilla Shamsie brit-pakisztáni író szintén ugyanennek a tragédiának az alapmotívumaihoz nyúlt, amikor megírta regényét, ráadásul olyan kontextusba helyezte a történetet, amely egyszerre gondolatébresztő és megrázó: egy Nagy-Britanniában élő muszlim testvérpárt ábrázolt, akik közül az egyiket behálózza az Iszlám Állam, hogy dzsihadistát faragjon belőle. A könyvről ezt írtuk kritikánkban: „A fiúk hazatérnek nemcsak utal az Antigoné alapkonfliktusára, hanem teljesen tudatosan játszik a görög tragédia szereplőivel. A regényben így megvannak a főbb szereplők alteregói: Kreónnak a politikus Karamat a megfelelője, Polüneikésznek Parvaiz, Iszménének Isma, Teiresziasznak pedig Karamat felesége, Terry. A dráma főhőse, Antigoné pedig a regényben az emberségért és az istenek íratlan törvényeinek betartásáért küzdő Aneeka.”
Miguel de Cervantes: Don Quijote - Salman Rushdie: Quichotte
Salman Rushdie új regényében utazó ügynökként kel életre Cervantes legismertebb figurája, Don Quijote. A történetvezetésben Rushdie követte elődjét, sőt duplikálta is a bolondos szerelmeseket, így csavarva az elbeszélés fonalán. A főhős az idős, tévéfüggő utazó ügynök, Quichotte, akinek van egy képzeletbeli fia, Sancho, egy Emberi Trambulin nevű húga, valamint egy plátói szerelme, bizonyos híres televíziós sztár, Salma R., akit személyesen nem is ismer. A regénynek azonban van egy másik rétege is, amely kicsit olyan, mint egy párhuzamos univerzum. Ennek középpontjában Báty, vagy más néven a középszerű kémregényíró, Sam DuChamp áll, aki úgy dönt, valami teljesen másról fog írni, mint szokott, és így alkotja meg Quichotte figuráját. Rushdie interjúnkban elárulta, hogy az ő figurája miben más, mint Cervantesé: „Az én Don Quijotém azért optimistább, mert nem csak Cervantes ihlette. A másik könyv, amire nagyon sokat gondoltam írás közben, és ami hasonló szerkezetű, az Voltaire Candide-ja volt, amelyben szintén van egy ártatlan bolond figura és egy világ, amely tele van katasztrófákkal.”
William Golding: A Legyek Ura – Janne Teller: Semmi
Janne Teller regényét, a Semmit sokan hasonlították már A legyek urához, és nem véletlenül. A főszereplők mindkét történetben fiatalok, akiknek a mindennapi életét megbontja valami szokatlan. És mindkét könyvben alaposan eldurvulnak az események. A Semmi története egy osztályról szól, amelynek egyik tagja egy nap kijelenti, hogy semminek nincs semmi értelme, ezért ő innentől nem is fog csinálni semmit. A többiek be akarják bizonyítani neki, hogy az életnek igenis van értelme, ezért elhatározzák, hogy összegyűjtik az igazán fontos dolgokat. Csakhogy ahogy halad a történet, egyre nagyobb áldozattal jár a fontos dolgok beszolgáltatása. A Semmit azért lehet érdemes együtt olvasni A Legyek Urával, mert mindkettő a humanitásról, az életről és a társadalom működéséről vet fel fontos kérdéseket. Interjúnk az íróval ITT olvasható.
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger – Morten A. Stroksnes: Tengerkönyv
Morten A. Stroksnes Tengerkönyvében rengeteg az irodalmi utalás, az intertextuális háló a könyvben rendkívül széles, ami a szerző elképesztő olvasottságáról tesz tanúbizonyságot. A történetben motívumszinten olyan könyvek kerülnek elől, mint az Odüsszeia, a Moby Dick, a bibliai Jónás sorsa, a Nemo kapitány vagy A részeg hajó. De a legerősebb kötődése a regénynek Az öreg halász és a tengerhez van. A Tengerkönyv cselekménye egy évet ölel fel: két norvég férfi – az elbeszélő és egy különc festő, bizonyos Hugo – úgy dönt, hogy együtt megpróbálja kifogni a tenger egyik legnagyobb és legveszélyesebb ragadozóját, a grönlandi cápát. „Bár a kezdet egy igazi vad halászkalandot ígér, a könyv nagy részét nem az akció, hanem egyfajta szemlélődés teszi ki, úgyhogy, ha valakit az izgalmas fordulatok, vagy az emberi dráma vonz, akkor csalódni fog. A Tengerkönyv sokkal inkább szól a természet csodáiról, a mélységekben lakozó állatokról, és az élet létrejöttének rejtélyes körülményeiről” – írtuk kritikánkban. A szerzővel készült interjúnk ITT olvasható.
Johann Wolfgang von Goethe: Faust – Edna O’Brien: Kis piros székek
Goethe Faustjának rengeteg átdolgozása van és ördögös művet is jó párat lehet találni a világirodalomban (A Mester és Margarita vagy Thomas Mann Doktor Faustusa is nagyon izgalmas olvasmány), de ha egy mai könyvet szeretne valaki olvasni a gonoszság témájáról, akkor a Kis piros székekbe érdemes belefogni. Edna O'Brien regénye a háborús bűnök miatt elítélt Radovan Karadžić egykori szerb politikus alakját és bujkálásának elképzelt történetét idézi meg. A rendhagyó történelmi regény ugyanakkor nagyon szabadon kezeli a valóságot, mert elsősorban a gonosz banalitásáról akar mesélni. A cselekmény Írország vidékén játszódik. Egy nap furcsa idegen érkezik Cloonolia fiktív városába, aki teljesen felbolygatja és összezavarja a konzervatív, zárt közösség életét. A jövevény Dr. Vladimir Dragannak nevezi magát, és természetgyógyászként, szexuálterapeutaként mutatkozik be a helyieknek. Az előkelő ismeretlen fokozatosan igyekszik beépülni a város mindennapjaiba, közben pedig az is lassan kiderül, hogy elbűvölő külseje mögött egy manipulatív, ördögi figura rejlik.
William Shakespeare: Macbeth – Jo Nesbo: Macbeth
A skandináv krimi koronázatlan királya, Jo Nesbo a Hogarth Shakespeare-sorozat számára írta meg Macbeth című könyvét. A projekt célja az volt, hogy kortárs szerzők meséljék újra a drámaíró legismertebb műveit, Margaret Atwood például A vihart értelmezte újra, Jeanette Winterson pedig a Téli regét. A norvég író már a felkéréskor leszögezte, hogy csak akkor vállalja a feladatot, ha a Macbethről írhat. Azonnal tudta, hogy nem versenyezhet Shakespeare líraiságával, és azt is, hogy semmit sem fog használni az eredeti szövegből, csak a történet vázát veszi kölcsön. A legfontosabb hasonlóság Macbeth és Nesbo legismertebb hőse, Harry Hole között, hogy sosem tudhatják, hogyan fognak cselekedni egy erkölcsi dilemmában. Mindketten egyfajta antihősök, és egyikőjük sem túl erős jellem. Harry a sorozat előrehaladtával sokkal hasonlatosabbá válik az általa üldözött bűnözőkhöz, mint a kollégáihoz, ahogy Macbeth is hősként indul a történet elején, aki megvédi az új királyt, aztán egyre nagyobb hatalmat akar magának.
George Orwell: 1984 - Lois Lowry: Az emlékek őre
Ha a disztópiák témája szóba kerül, jó kiegészítő olvasmány lehet Lois Lowry Az emlékek őre című könyve, amely bevallottan ifjúsági regény, és amelyből nagyon jól meg lehet érteni a társadalmi berendezkedés szerepét a világban. Az emlékek őre egy olyan diktatúrát mutat be, amely kiiktatta az érzelmeket. A 12 éves Jonas világában nincs igazságtalanság, éhezés, erőszak, nincsenek kábítószerek, a családok életében is teljes a harmónia. Ugyanakkor az embereket folyamatos megfigyelés alatt tartják, és megfosztják a döntések szabadságától is. Ebben a világban már az utódnemzésben sincs szerepe az érzelmeknek, a gyermekeket külön erre a célra fejlesztett szaporító központokban állítják elő. A gyengének bizonyuló csecsemőket pedig egyszerűen elaltatják. Jonast olyan feladattal bízza meg a társadalom, ami miatt fokozatosan feltárulnak előtte a mesterségesen felépített rendszer titkai. Ő azonban úgy dönt, nem fog asszisztálni a hazugságokhoz.
Dante Alighieri: Isteni színjáték – Dan Brown: Inferno
Dan Brown Infernója Dante Isteni színjátékához hozhatja közelebb az olvasót könnyed formában. A regényben Robert Langdon egy vírus kiszabadulását igyekszik megakadályozni. A szimbólumkutató éppen Olaszországba, Firenzébe érkezik, ahol az életére törnek, a rejtélyek sorát azonban végül az Isteni színjáték segítségével oldja meg. Ahogy korábban írtuk a könyvről: „A regénynek van egy didaktikus rétege is, melynek kulcsfigurájáról, Dante Alighieriről is muszáj megemlékezni. A reneszánsz mester iránt érzett rajongás a közös nevező, ami a szereplőket, tartozzanak bármelyik oldalhoz is, összeköti. Az Isteni színjáték szolgáltatja a labirintust, mely mentén az eszét vesztett Zobrist őrült tervét igyekszik megvalósítani, s melynek fiktív útvesztőiben Langdon és társai is bolyongnak, hogy a katasztrófát sikerüljön megakadályozni. Így a mozgalmas cselekmény tudománynépszerűsítő jelleget is nyer. Az akciók közepette az olvasó akaratlanul is megtud egyet s mást Dantéről, s talán akaratlanul is kíváncsi lesz rá.”
Franz Kafka: Az átváltozás – Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
Murakami Harukira nagy hatással volt Franz Kafka, többek közt ezért is hívják Kafka a tengerparton című könyvének főszereplőjét Tamura Kafkának. Bár cselekményszinten más kötődést nem mutat Murakami könyve a kafkai világgal, ha a főszereplőjének bolyongását, a történet atmoszféráját, álomszerűségét nézzük, mégis sok szempontból hasonló ahhoz. A könyvben két párhuzamosan futó szál van: a 15 éves Tamura Kafka, és a 60 éves analfabéta, Nakata úr testi és lelki utazásait, és életük metafizikai síkon való összekapcsolódását követjük végig. Útjukat felhasított macskák lelke, és Oidipusz király szelleme kíséri. Kafka apja végzetes jóslata elől menekül, Nakata úr pedig különleges képességét felhasználva keres elkószált macskákat, barátkozik egyszeri kamionsofőrökkel, és próbál bezárni egy varázserővel felruházott követ.
