Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében

Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében

175 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Egyik leghíresebb műve a Szent Péter esernyője, amelyet kötelező vagy ajánlott olvasmánynak rendszeresen feladnak a magyartanárok is. Az évforduló alkalmából újraolvastuk.

(Az illusztrációként használt képek az 1958-as filmfeldolgozásból származnak.)

Ruff Orsolya | 2022. január 16. |
Mikszáth Kálmán
Szent Péter esernyője
Helikon, 2021, 275 oldal
-

„Egy vaskos, díszes kiállítású könyv jelent meg, amely körül üde frissesség támad, amely messze kimagaslik társai közül s amely nemcsak vágyat támaszt az olvasóban, de amely

a legkiaszottabb olvasónak is élvezetet szerez,

nem számítva az ifjúságot, az olvasók nagy táborát, amely amúgy is nagy mohósággal kapja, duzzadásában lévén az olvasási vágynak” – írta a korabeli lelkendező kritika a Szent Péter esernyőjéről (Pesti Hírlap, 1895. december 19.). A mű 1895-ben jelent meg könyv alakban, folytatásokban pedig az Uj Idők hasábjain lehetett olvasni Mikszáth történetét. Utóbbi lényegében egy legendára épül: a glogovai plébános kétéves húgát kint felejtik az esőben, és mire a falusiak észbe kapnak, valaki egy ütött-kopott piros esernyőt borított a feje fölé. A magyarázat kézenfekvő: minden bizonnyal Szent Péter küldte az ernyőt, hogy így védje a gyereket. Az esetnek híre megy a környéken, ami azzal jár, hogy mindenki a csodatevő ernyőt akarja látni – teljesen mindegy, hogy esküvőről vagy temetésről van-e szó –, és a falu hamarosan prosperálni kezd.

A másik fontos cselekményszál Besztercebányán játszódik, ahol a gazdag és különc Gregorics Pál mindent elkövet, hogy kapzsi testvérei a halála után ne semmizhessék ki törvénytelen fiát, a jogásznak tanuló Wibra Gyurit. Már-már üldözési mánia lesz úrrá rajta (nem is teljesen alaptalanul), így színlel, megtéveszt, és minden fortélyt bevet, hogy elhitesse a testvérekkel: pénzét csehországi birtokokba fektette be. Halála után persze nyoma sincs a nagy vagyonnak, így végül az ingóságait elkótyavetyélik. Gyurinak viszont a fülébe jut, hogy az örökségét igazoló bankutalványt az ócska ernyője nyelébe rejtette az öreg. Nyomozni kezd, és az esernyő nyomát követve elvetődik Bábaszékre, ahol megismerkedik a glogovai plébános húgával, az immáron kamasz Veronkával. Tiszteletükre a bábaszéki polgármester, Mravucsán vacsorát ad, ahol Wibra Gyuri tudomást szerez a glogovai esernyő legendájáról. Hamar összeáll a fejében a kép, és rájön, hogy

két legyet üthet egy csapásra,

hiszen ha elveszi feleségül a lányt, akkor Veronkával együtt hozzájuthat a mesés örökséghez is. Mikszáth a végkifejletben a legjobb romkom-ok receptjét követi, hiszen a félreértések, bonyodalmak, váratlan fordulatok után természetesen a mindent elsöprő szerelem mellett teszi le a voksát, így mi mással is érhetne véget a történet, mint egy hét határra szóló menyegzővel.

-

A Szent Péter esernyőjét általában az általános iskola hetedik osztályában szokták feladni a magyartanárok. Nyelvezete felnőttként újraolvasva könnyed, még úgy is, hogy tele van idegen eredetű szavakkal (processzió, kláris, almázia), de igazából ezek nem nehezítik el a szöveget, és a kontextusból nagyjából kiderül a jelentésük (bizonyos szavakat jegyzetben Mikszáth is megmagyarázott, például a zlevkát és a skvarkát). A sztori alapvetően egy nagy legenda-gyűjtemény, amelynek fő, de nem egyetlen eleme az, amelyik az esernyőről szól. Hiszen rengeteg történet kering a kívülálló Gregorics Pálról is, és arról, hogy milyen szerepet játszott a szabadságharc alatt és után:

„Olyat is locsogtak, hogy Gregorics Pálnak valahol a lopatai erdőségben egy tündérkastélya volt s abban egy szép asszonyt őrzött. S ha ő nem bírta volna evőkanállal se megenni a vagyonát aranyra felolvasztva, bezzeg egy szép asszony kávéskanállal is ki tudja azt szörpölgetni rövid idő alatt.”

És hasonló mendemondák övezik a fehér zsidó, Müncz Jónás alakját, aki a hagyatéki árverésen jutott hozzá az esernyőhöz, és azzal járta a vidéket:

„A veres tornyú Kobolnyikon már batyu nélkül látták szegény apámat, az egyik kezében bottal, a másikban esernyőjével hadonászva a ráuszított kutyák ellen. Kobolnyikon tehát még megvolt az esernyője.”

-

A babonák, adomák, anekdoták, vicces történetek viszont A bábaszéki intelligencia című fejezetben pörögnek a legnagyobb fordulatszámon, amelyben Mravucsán polgármester vacsoráján gyűlnek össze a vendégek és a helyi elit tagjai. Mikszáth itt érezhetően elemében volt, ez a kisregény legviccesebb, leginkább karikírozott része, amelyben tükröt tart a helyi potentátok elé. A mű egészére jellemző, hogy keverednek benne a lírai, a humoros és a plasztikusnak szánt mondatok, bár utóbbiak között akadnak elég kacifántosak is: „De meg izzadós is az öreg: csergedező vízerek és sziklák üregéből kibugyogó források folynak le barázdás sárga hátán a Kvetyina-rétre, melyen tüzesen törtet keresztül füzeskerítésű, kavicsos fundusán egy nagy szöszke patak”.

Érdemes kitérni a nőalakok ábrázolására is: Veronka egyértelműen a történet naivája, akinek vicces ellenpontja a sokat tapasztalt Mravucsánné vagy az idegenből szakadt, karót nyelt nevelőnő, Madame Kriszbay. Jellemző, hogy amikor Veronka anyjának haláláról értesülünk rögtön az első oldalon, akkor a kisgyerek csak a harmadik a felsorolásban a kecske és a hizlalás alatt levő liba után. És ma már nem lenne túl népszerű az a vélemény sem, amelyet Gregorics Pál halála után fogalmaz meg az egyik besztercebányai atyafi: „Az asszonyok csak harmincöt éves korukig számítanak. Ezek pedig mind a kilencen matrónák. Mit árt ezeknek egy kis indiszkréció vagy egy kis rágalom? A rozsdás acélpengén nem hagy már a lehelet semmi foltot. A hernyót is csak olyan fáról szedegetik le, ugye, amelyiknek levele, virágja van, vagy még gyümölcse lesz, a kiszáradt fákon ott hagyják.” Ezzel szemben Mikszáth egészen elragadtatja magát, amikor az olvasóhoz kiszólva arról ír, hogy a nő vetkőzése maga a poézis, ellenben a férfiét nem taglalja, mert az csúnya, „tehát leírhatatlan”.

-

A Szent Péter esernyője mozgatórugója nem más, mint maga a legenda, amely meg is tudja keseríteni a szereplők, különösen Wibra Gyuri életét, de végső soron ez vezet el a happy endhez is. A legszebben a bábaszéki vacsora végén fogalmazta meg ezt Mikszáth a fiatal Wibra ügyvéd és a férjét halálba egzecíroztató Szliminszkyné közti párbeszédben:

„- Valóban gyönyörű legenda az, engem legalább nagyon meghat.

- Ah, szegény legendák! - felelte Gyuri. - Ha ráfújna az ember egy-egy ilyen szép legendára és lefújná róla az arany zománcot, a szent illatot, a titokzatosság füstjét, milyen furcsa, igénytelen valóság maradna az alján.

- Hát nem kell ráfújni

- mondá az asszony. - Gyűrd fel a köpenyed gallérját, Wladin!

Az ügyvéd elgondolkozott.

- Talán igaza van - dünnyögé elmerengő tekintettel.”

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

Elővettük minden idők legnép-szerűbb kötelező olvasmá-nyát

Ha van Magyarországon nagybetűs kötelező olvasmány, akkor az az Egri csillagok. Tizenöt éve a Nagy Könyvet is megnyerte. A regénynek és a belőle készült filmnek kétségtelenül elég masszív olvasói-nézői bázisa van. Újraolvastuk.

...
Gyerekirodalom

A Légy jó mindhaláligot a tanároknak kellene kötelezően elolvasniuk

Légy jó mindhalálig nem ifjúsági regény, Nyilas Misi története a felnőtteknek szól. Miért? Mert erős kritikája az iskolarendszernek, a tanároknak, a tanítási módszereknek és általában a felnőttek világának.

...
Gyerekirodalom

NEMECSEK az nem kisbetű

A Pál utcai fiúkat mind ismerjük, de olvasmányélményeink többnyire a távoli múltba nyúlnak, ezért kíváncsiak voltunk, milyen több évtized után, „felnőtt fejjel” újraolvasni.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Nagy

5 könyv azoknak, akik a közösség szolgálatában állnak

...
Hírek

Neil Gaiman aukciója több mint 1 millió dollárt gyűjtött a képregényművészek megsegítésére

...
Beleolvasó

Susanne Abel egy anya eltitkolt emlékein át fejti fel a német nemzet szégyenét – Olvass bele!

...
Hírek

Fenyvesi Orsolya kapja idén a Sziveri-díjat

...
Hírek

Ferenc pápa önéletrajzában az őt ért kritikákra is reagál

...
Beleolvasó

Az Eurotrash provokatív stílusban bontja le az európai felsőbbrendűség mítoszait

...
Nagy

Így született Batman ellenlábasa ‒ 5 szemet gyönyörködtető képregény

...
Hírek

Krasznahorkai László a virtuozitásáért kapott díjat Spanyolországban

...
Hírek

Meghalt Bacsó Béla esztéta, egyetemi tanár

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Kétezer-négyszáznyolcvan nap

„A hét első felében késő estig dolgozott, hogy el tudjon jönni, holnaptól ki akarja kapcsolni a telefont” ‒ Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez az első rész.

...
Nagy

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

Kik, mit és hogyan írtak az újságokba a szabadságharc százéves évfordulóján?

...
Nagy

Szilágyi István a 20. század egyik legnagyobb regényét írta meg

Március 13-án elhunyt Szilágyi István, aki az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb prózaírója, Kő hull apadó kútba című regénye a magyar irodalom klasszikusa. 

...
Kritika

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

Egy vér című regényében Denene Millner azt vizsgálja, hogyan kötötték és kötik gúzsba még ma is a nőket a velük szemben támasztott elvárások. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

...
Nagy

Ferencvárosi születés és halál – Bősze, Fullajtár és Vágvölgyi B. Sántakutya-sztorijai

Egy zenetörténész, egy színésznő, egy főszerkesztő meg egy kerület. 117 vágány, két ceruzacsonk és pár korty Traubi. Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András voltak a Sántakutya – ferencvárosi sztorikoktél márciusi vendégei.

Olvass!
...
Beleolvasó

Susanne Abel egy anya eltitkolt emlékein át fejti fel a német nemzet szégyenét – Olvass bele!

Egy férfi idős anyja élettörténetét kutatva váratlanul egy megmagyarázhatatlan fényképre bukkan. Olvass bele Susanne Abel sikerkönyvébe!

...
Beleolvasó

Az Eurotrash provokatív stílusban bontja le az európai felsőbbrendűség mítoszait

Európa korszerűtlen intézményrendszerének, gazdasági növekedése megtorpanásának, erkölcsi irányvesztésének és kulturális önfeladásának terhe alatt nyög, állítja David Harsanyi. Lehet-e példaértékű Európa? Olvass el egy részletet az Eurotrashből!

...
Beleolvasó

Olvass bele Herendi Gábor, Divinyi Réka és Réti László akciódús thrillerébe

Az izgalmas thrillerben egy apa és lánya küzdelme őrült spirálba rántja a szereplőket. Most te is elolvashatsz belőle egy részletet.