Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében

Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében

175 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Egyik leghíresebb műve a Szent Péter esernyője, amelyet kötelező vagy ajánlott olvasmánynak rendszeresen feladnak a magyartanárok is. Az évforduló alkalmából újraolvastuk.

(Az illusztrációként használt képek az 1958-as filmfeldolgozásból származnak.)

Ruff Orsolya | 2022. január 16. |
Mikszáth Kálmán
Szent Péter esernyője
Helikon, 2021, 275 oldal
-

„Egy vaskos, díszes kiállítású könyv jelent meg, amely körül üde frissesség támad, amely messze kimagaslik társai közül s amely nemcsak vágyat támaszt az olvasóban, de amely

a legkiaszottabb olvasónak is élvezetet szerez,

nem számítva az ifjúságot, az olvasók nagy táborát, amely amúgy is nagy mohósággal kapja, duzzadásában lévén az olvasási vágynak” – írta a korabeli lelkendező kritika a Szent Péter esernyőjéről (Pesti Hírlap, 1895. december 19.). A mű 1895-ben jelent meg könyv alakban, folytatásokban pedig az Uj Idők hasábjain lehetett olvasni Mikszáth történetét. Utóbbi lényegében egy legendára épül: a glogovai plébános kétéves húgát kint felejtik az esőben, és mire a falusiak észbe kapnak, valaki egy ütött-kopott piros esernyőt borított a feje fölé. A magyarázat kézenfekvő: minden bizonnyal Szent Péter küldte az ernyőt, hogy így védje a gyereket. Az esetnek híre megy a környéken, ami azzal jár, hogy mindenki a csodatevő ernyőt akarja látni – teljesen mindegy, hogy esküvőről vagy temetésről van-e szó –, és a falu hamarosan prosperálni kezd.

A másik fontos cselekményszál Besztercebányán játszódik, ahol a gazdag és különc Gregorics Pál mindent elkövet, hogy kapzsi testvérei a halála után ne semmizhessék ki törvénytelen fiát, a jogásznak tanuló Wibra Gyurit. Már-már üldözési mánia lesz úrrá rajta (nem is teljesen alaptalanul), így színlel, megtéveszt, és minden fortélyt bevet, hogy elhitesse a testvérekkel: pénzét csehországi birtokokba fektette be. Halála után persze nyoma sincs a nagy vagyonnak, így végül az ingóságait elkótyavetyélik. Gyurinak viszont a fülébe jut, hogy az örökségét igazoló bankutalványt az ócska ernyője nyelébe rejtette az öreg. Nyomozni kezd, és az esernyő nyomát követve elvetődik Bábaszékre, ahol megismerkedik a glogovai plébános húgával, az immáron kamasz Veronkával. Tiszteletükre a bábaszéki polgármester, Mravucsán vacsorát ad, ahol Wibra Gyuri tudomást szerez a glogovai esernyő legendájáról. Hamar összeáll a fejében a kép, és rájön, hogy

két legyet üthet egy csapásra,

hiszen ha elveszi feleségül a lányt, akkor Veronkával együtt hozzájuthat a mesés örökséghez is. Mikszáth a végkifejletben a legjobb romkom-ok receptjét követi, hiszen a félreértések, bonyodalmak, váratlan fordulatok után természetesen a mindent elsöprő szerelem mellett teszi le a voksát, így mi mással is érhetne véget a történet, mint egy hét határra szóló menyegzővel.

-

A Szent Péter esernyőjét általában az általános iskola hetedik osztályában szokták feladni a magyartanárok. Nyelvezete felnőttként újraolvasva könnyed, még úgy is, hogy tele van idegen eredetű szavakkal (processzió, kláris, almázia), de igazából ezek nem nehezítik el a szöveget, és a kontextusból nagyjából kiderül a jelentésük (bizonyos szavakat jegyzetben Mikszáth is megmagyarázott, például a zlevkát és a skvarkát). A sztori alapvetően egy nagy legenda-gyűjtemény, amelynek fő, de nem egyetlen eleme az, amelyik az esernyőről szól. Hiszen rengeteg történet kering a kívülálló Gregorics Pálról is, és arról, hogy milyen szerepet játszott a szabadságharc alatt és után:

„Olyat is locsogtak, hogy Gregorics Pálnak valahol a lopatai erdőségben egy tündérkastélya volt s abban egy szép asszonyt őrzött. S ha ő nem bírta volna evőkanállal se megenni a vagyonát aranyra felolvasztva, bezzeg egy szép asszony kávéskanállal is ki tudja azt szörpölgetni rövid idő alatt.”

És hasonló mendemondák övezik a fehér zsidó, Müncz Jónás alakját, aki a hagyatéki árverésen jutott hozzá az esernyőhöz, és azzal járta a vidéket:

„A veres tornyú Kobolnyikon már batyu nélkül látták szegény apámat, az egyik kezében bottal, a másikban esernyőjével hadonászva a ráuszított kutyák ellen. Kobolnyikon tehát még megvolt az esernyője.”

-

A babonák, adomák, anekdoták, vicces történetek viszont A bábaszéki intelligencia című fejezetben pörögnek a legnagyobb fordulatszámon, amelyben Mravucsán polgármester vacsoráján gyűlnek össze a vendégek és a helyi elit tagjai. Mikszáth itt érezhetően elemében volt, ez a kisregény legviccesebb, leginkább karikírozott része, amelyben tükröt tart a helyi potentátok elé. A mű egészére jellemző, hogy keverednek benne a lírai, a humoros és a plasztikusnak szánt mondatok, bár utóbbiak között akadnak elég kacifántosak is: „De meg izzadós is az öreg: csergedező vízerek és sziklák üregéből kibugyogó források folynak le barázdás sárga hátán a Kvetyina-rétre, melyen tüzesen törtet keresztül füzeskerítésű, kavicsos fundusán egy nagy szöszke patak”.

Érdemes kitérni a nőalakok ábrázolására is: Veronka egyértelműen a történet naivája, akinek vicces ellenpontja a sokat tapasztalt Mravucsánné vagy az idegenből szakadt, karót nyelt nevelőnő, Madame Kriszbay. Jellemző, hogy amikor Veronka anyjának haláláról értesülünk rögtön az első oldalon, akkor a kisgyerek csak a harmadik a felsorolásban a kecske és a hizlalás alatt levő liba után. És ma már nem lenne túl népszerű az a vélemény sem, amelyet Gregorics Pál halála után fogalmaz meg az egyik besztercebányai atyafi: „Az asszonyok csak harmincöt éves korukig számítanak. Ezek pedig mind a kilencen matrónák. Mit árt ezeknek egy kis indiszkréció vagy egy kis rágalom? A rozsdás acélpengén nem hagy már a lehelet semmi foltot. A hernyót is csak olyan fáról szedegetik le, ugye, amelyiknek levele, virágja van, vagy még gyümölcse lesz, a kiszáradt fákon ott hagyják.” Ezzel szemben Mikszáth egészen elragadtatja magát, amikor az olvasóhoz kiszólva arról ír, hogy a nő vetkőzése maga a poézis, ellenben a férfiét nem taglalja, mert az csúnya, „tehát leírhatatlan”.

-

A Szent Péter esernyője mozgatórugója nem más, mint maga a legenda, amely meg is tudja keseríteni a szereplők, különösen Wibra Gyuri életét, de végső soron ez vezet el a happy endhez is. A legszebben a bábaszéki vacsora végén fogalmazta meg ezt Mikszáth a fiatal Wibra ügyvéd és a férjét halálba egzecíroztató Szliminszkyné közti párbeszédben:

„- Valóban gyönyörű legenda az, engem legalább nagyon meghat.

- Ah, szegény legendák! - felelte Gyuri. - Ha ráfújna az ember egy-egy ilyen szép legendára és lefújná róla az arany zománcot, a szent illatot, a titokzatosság füstjét, milyen furcsa, igénytelen valóság maradna az alján.

- Hát nem kell ráfújni

- mondá az asszony. - Gyűrd fel a köpenyed gallérját, Wladin!

Az ügyvéd elgondolkozott.

- Talán igaza van - dünnyögé elmerengő tekintettel.”

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

Elővettük minden idők legnép-szerűbb kötelező olvasmá-nyát

Ha van Magyarországon nagybetűs kötelező olvasmány, akkor az az Egri csillagok. Tizenöt éve a Nagy Könyvet is megnyerte. A regénynek és a belőle készült filmnek kétségtelenül elég masszív olvasói-nézői bázisa van. Újraolvastuk.

...
Gyerekirodalom

A Légy jó mindhaláligot a tanároknak kellene kötelezően elolvasniuk

Légy jó mindhalálig nem ifjúsági regény, Nyilas Misi története a felnőtteknek szól. Miért? Mert erős kritikája az iskolarendszernek, a tanároknak, a tanítási módszereknek és általában a felnőttek világának.

...
Gyerekirodalom

NEMECSEK az nem kisbetű

A Pál utcai fiúkat mind ismerjük, de olvasmányélményeink többnyire a távoli múltba nyúlnak, ezért kíváncsiak voltunk, milyen több évtized után, „felnőtt fejjel” újraolvasni.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Hírek
...
Nagy

A vágyak és a félelmek műfajában érzem magam otthon

...
Hírek

Bödőcs Tibor és Parti Nagy Lajos is az őszi Margó vendégei között

...
Hírek

Szeptember 28-án nyitja kapuit a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

...
Hírek

Az Anne Frank képregény miatt rúgtak ki egy texasi tanárt

...
Hírek

Különös nyomozás hét költő és hét illusztrátor munkái között

...
Hírek

Családi krízisek, identitásproblémák az idei Booker-díj rövidlistás köteteiben

...
Hírek

A „3 könyv”-szabállyal küzd az Amazon az MI generálta könyvek ellen

...
Szórakozás

Pestext, Shaxpeare, Rembrandt és Könyvfesztivál [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Antik szakácskönyvek, enciklopédiák kerülnek kalapács alá

Még több olvasnivaló
...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Dragomán-lexikon ‒ 50 szócikk Annától a zakuszkáig

Ez a félszáz mozaikdarab segít tájékozódni az életmű útvesztőjébe tévedőknek, és megmutatja a jellegzetes prózavilág ízeit és számos tónusát. Dragománológiai szószedettel köszöntjük ötvenedik születésnapján Dragomán Györgyöt.

Olvass!
...
Beleolvasó

Ha a tudás meghajol a hatalom előtt, erőszak nélkül nem lehet megújulni?

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó? Olvass bele R.F. Kuang új könyvébe!

...
Beleolvasó

Linn Ulmann hőse kétségbeesetten próbál folytonosságot teremteni a múlt és a jelen között

Linn Ulmann új regényének elbeszélője kétségbeesett igyekezettel próbálja összerakni életének darabjait: Oslo, New York és Párizs elevenedik meg a könyv lapjain, hogy a töredékek nyers és őszinte történetté álljanak össze hatalomról, vágyról, szorongásról, testről és szégyenről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Parti Nagy habszódiája tobzódik a romantikus érzelmekben és a nehéz férfibánatban

Első megjelenésekor szerzőként Sárbogárdi Jolán neve volt feltüntetve a borítón, mára a regény a Parti Nagy Lajos-életmű szerves része, emblematikus darabja. Olvass bele A test angyalába!