Ha sikerre vágysz, élj a kormányod erkölcse szerint – üzeni Stendhal a Vörös és feketében

Ha sikerre vágysz, élj a kormányod erkölcse szerint – üzeni Stendhal a Vörös és feketében

180 éve ezen a napon halt meg Marie-Henri Beyle, akinek a Stendhal írói álnéven jegyzett regénye, a Vörös és fekete évtizedek óta a kötelező olvasmányok listájának egyik legnépszerűbb alkotása. Az évforduló alkalmából újraolvastuk a könyvet.

A regényből vett idézetek Illés Endre fordításai.

Szeder Kata | 2022. március 23. |

Lassan 21 éve, hogy szövetséget kötöttem Stendhallal. Szóbeli érettségim napja volt, épp sétáltam be az iskolámba és az esélyeimet latolgattam. Igazából az utolsó két év tananyagából bárminek nagyon örültem volna, de úgy éreztem, ha sikerülne kihúznom a Vörös és feketét, az olyan lenne, mint egy égi jel, isteni hátbaveregetés vagy valami hasonló  18 évesen még bármi elképzelhető.

A Vörös és feketét húztam.

H.B. Stendhal
Vörös és fekete
Ford.: Illés Endre, Európa, 2018, 663 oldal
H.B. Stendhal: Vörös és fekete

Egyáltalán nem emlékszem már, hogy miket mondtam róla címszavakba szedve valószínűleg olyanokat, hogy realista mű, karrierregény, Napóleon, Bourbon-restauráció, egyházi és katonai pálya, felemelkedés, bukás stb. És azt sem tudom, miért szerettem annyira a regényt, pláne, hogy az elejétől kezdve hihetetlenül irritált Julien Sorel képmutatása, de Rênalné vallásossága és Mathilde kegyetlen játszmái is. Hiába írta le a tankönyv, mennyi mindent szimbolizál történetük, bár értettem a lényegét, képtelen voltam együttérezni velük, megérteni, min mehetnek keresztül. Sőt, határozottan felbosszantottak, de talán pont emiatt kötődtem hozzájuk, meg aztán jött ugye az „égi jel”. Bíztam benne, hogy egyszer majd megfejtem őket. 

Ha kicsit érettebben térek vissza Stendhal világába, nemcsak a karaktereit fogom más színben látni, de bizonyára a történetnek is lesznek még meglepetései.

20 évvel később, a mostani kerek évforduló apropóján vettem elő újra a regényt. Némi előítélettel kezdtem neki, félve attól, hogy esetleg csalódás lesz. És valóban, hatalmas csalódás lett. De nem a regény, hanem a társadalom, aminek tükröt tart, mert bár lassan 200 évvel ezelőtti események krónikása Stendhal, mégis annyira ismerős a világa.

-

Jelenetkép az 1997-es Vörös és fekete-filmből (Forrás)

„A legromantikusabb realista és a legrealistább romantikus”  vallotta kortársa, Honoré de Balzac Stendhalról, akinek 1830-ban kiadott regénye a realista irodalom egyik nyitó darabja lett. A Vörös és fekete cselekményének ötletét egy 1827-es újsághír, a Bírósági Közlönyben (La Gazette des tribunaux) olvasott Berthet-ügy adta: a 25 éves Antoine Berthet egy vidéki patkolókovács fiaként egyházi pályára készült, de gyenge egészségi állapota miatt abba kellett hagynia szemináriumi tanulmányait és házitanítónak állt. Élete egészen jól alakult, mígnem egy szép napon fogta magát, és a templomban, mise közben lelőtt egy előkelő hölgyet. A nőről kiderült, hogy az első családnál, ahol Berthet tanítóként állást vállalt, a fiú szeretője volt, majd miután Antoine továbbállt és új kapcsolata lett, régi szerelme leleplezte őt, aki ezért bosszúból rálőtt, és aztán magával is végezni akart. Mindketten túlélték, de Berthet végül börtönbe került és halálra ítélték.

A kötelező olvasmány jó, csak ne rontsák el
A kötelező olvasmány jó, csak ne rontsák el

Elindult a tanév, visszatérnek a kötelező olvasmányok. A tudás átadása vagy az olvasás megszerettetése a cél? Az biztos, hogy az olvasóvá válás, az irodalomhoz való viszonyunk az érettségiig eldől. Mi a viszonyunk a kötelezőkhöz? A Könyves Magazinban szeptemberben a kötelezőkkel foglalkozunk, ezért felelvenítettük, nekünk annak idején milyen problémáink voltak a kötelezőkkel. Ha benned is felkavarodnak a múltbeli emlékek Jókairól, Homéroszról vagy Stendhalról, akkor írd meg nekünk, mert szeretnénk a végére járni, hogy mi a közös viszonyunk a kötelező olvasmányokhoz. 

Tovább olvasok

Pontról pontra ezt a sorsot szánta Stendhal is a Vörös és fekete főhősének, a verrières-i ács legkisebb fiának, Julien Sorelnek. 

Csakhogy a fiú viszontagságai mellett saját korának tragédiáját, sőt, igazából az emberi kicsinyesség, a hatalom lélekrajzát is megírta.

„A XIX. század törvénye tiszta és világos: ha egy hatalmas nemesúr bátor emberrel akad össze, megöli, száműzi, börtönbe juttatja, vagy annyira megalázza, hogy a másik ostobaságban belepusztul a szenvedésbe.”

-

Az 1820-as évek végének Franciaországában, a Napóleon bukása után felállított új rendszerben, a Bourbon-restauráció korában járunk. A forradalomban elűzött régi arisztokrácia végre visszatérhetett az őket (szerintük) megillető pozíciókba, de már megismerve a nép erejét és haragját, hatalmát féltve folyamatos rettegésben élt. Royalisták és liberálisok, jezsuiták és janzenisták a világi és egyházi arisztokrácia tagjai komoly csatákat vívtak egymással és saját berkeiken belül is. „Voltaire, majd a kétkamarás kormányzás bevezetése óta a francia egyház megértette, hogy igazi ellensége a könyv. Az új szellemiség lényege a kételkedni tudás és az egyéni vizsgálódás ez oltotta bele az emberekbe a kételkedés bűnös szokását. Az egyház az alázatos szíveket helyezte mindenek elébe. Mindenki gyanússá vált, aki tanulmányaiban kivált, még ha egyházi tárgyakat tanulmányozott is, s méltán lett gyanús! Mert ki akadályozhatja meg az ilyen felsőbbrendű szellemeket, hogy végül ne álljanak a túlsó oldalra…”

A bizalmatlanság és az unalom lettek a társas együttlétek legfőbb jellemzői. Mivel nem lehetett tudni, hogy a francia forradalom eszméje mikor kap megint lángra és hirdet újfent szabadságot, egyenlőséget és testvériséget, ezért mindenki saját hatalmának és vagyonának maximalizálására törekedett. Közben persze vigyázva és úgy játszva játékát, hogy ha netán fordul a szél, akkor se essen komolyabb bántódása, biztonságban tudja és nyugodtan élvezhesse később is gazdagságát.

„Annak a kormánynak az erkölcse szerint kell élnem, amelyik kitüntetett!”

Kaotikus időszak volt ez bonyolultnak tűnő szabályrendszerrel, holott a lényeg egyszerű: „Tegye mindig az ellenkezőjét annak, amit magától várnak! Becsületemre, ez századunk egyetlen hittétele!”

Ebben a világban próbált meg karriert építeni a fiatal és tapasztalatlan Julien, akinek „húszévesen a világ és a világban való érvényesülés mindennél fontosabb” volt. Az Újszövetségen és Napóleon történetein kívül különösebb műveltséggel nem nagyon büszkélkedhetett, de indulásnak ez is éppen elég volt: Napóleon példája az erőt és elszántságot, a Biblia ismerete pedig a muníciót jelentette ahhoz, hogy belépjen a játékba. Ráadásul „...szabatos volt, elővigyázatos, okosan képmutató. Az ő korában mindez szép eredmény.”

Julien legfőbb tehetsége fantasztikus memóriája volt: bármit olvasott, szinte elsőre és szó szerint visszamondta. Ennek járt csodájára kisvárosa, Verrières és később Párizs is. Ezt a képességét szerette volna Julien saját magára is kiterjeszteni és úgy formálni jellemét, hogy az tökéletesen visszaadja a környezete által elvártakat. „Mennyit fáradt, hogy megtanulja a lángoló és vak hit kifejezéést, a készséget a hitre és a szenvedésre.” De mind a szemináriumban, mind pedig később, a párizsi szalonok világában, kudarcot vallott, mert az arca, a tekintete folyton elárulta: “...rábizonyult a rettenetes bűn: önállóan gondolkodott és ítélt, ahelyett hogy vakon fejet hajtott volna a tekintély és a példa előtt.”

De igyekezett, és ahogy a munkájában a másolás volt a legfőbb feladata, ezzel a módszerrel igyekezett fejleszteni jellemét és érzelmeit is. Csak akkor billent ki szerepéből igaz olyankor is elővigyázatosan, némi gyanakvással , ha őszinte érzésekkel, gesztusokkal, kedvességgel találkozott. Hogy végül képes lett volna tökéletes hipokratát faragni magából, ha nem történik meg a nagy leleplezés, majd a merénylet, a börtön és halál? Ki tudja.

Én kudarcának drukkoltam volna,

de nem azért, hogy a mélybe rántsam, hanem hogy megerősítse hitem a józanságban, az észben. Az önálló gondolatok adta szabadság erejében. Amivel igazából Julien is mindvégig tisztában volt. „Nagyravágyó voltam, nem ítélem el magam érte; csak a kor szellem hajtott.”

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében

175 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Egyik leghíresebb műve a Szent Péter esernyője, amelyet kötelező vagy ajánlott olvasmánynak rendszeresen feladnak a magyartanárok is. Az évforduló alkalmából újraolvastuk.

...
Podcast

Bevalljuk, hogy szerettük az Egri csillagokat [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

Komolyan vesszük a gyerekeket, éppen ezért fontosnak érezzük, hogy olyan könyveket kapjanak a kezükbe, amelyekhez igazán kapcsolódni tudnak. A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Könyves Magazin közös podcastjében ezúttal a történelmi regények, ismeretterjesztő könyvek, képregények kerültek a középpontba.

...
Kritika

A lázadás és a nosztalgia regénye az Utas és holdvilág

Szerb Antal kultikus regénye, az Utas és holdvilág évtizedek óta töretlenül népszerű, de talán még sosem érződött olyan húsbavágónak, mint most, amikor a főszereplő, Mihály életválsága az egész világ válságává nőtte ki magát. Az olaszországi roadregény több mint nyolcvan évvel a megjelenése után aktuálisabbnak tűnik, mint valaha. Újraolvastuk az Utas és holdvilágot.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...
Zöld

Jane Goodall: A családomban női ágon öröklődik a bátorság

...
Zöld

Peter Wohlleben: Sok fa jelentősen csökkenthetné a magyar városok hőmérsékletét is

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

...

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.