Ha sikerre vágysz, élj a kormányod erkölcse szerint – üzeni Stendhal a Vörös és feketében

Ha sikerre vágysz, élj a kormányod erkölcse szerint – üzeni Stendhal a Vörös és feketében

180 éve ezen a napon halt meg Marie-Henri Beyle, akinek a Stendhal írói álnéven jegyzett regénye, a Vörös és fekete évtizedek óta a kötelező olvasmányok listájának egyik legnépszerűbb alkotása. Az évforduló alkalmából újraolvastuk a könyvet.

A regényből vett idézetek Illés Endre fordításai.

Szeder Kata | 2022. március 23. |

Lassan 21 éve, hogy szövetséget kötöttem Stendhallal. Szóbeli érettségim napja volt, épp sétáltam be az iskolámba és az esélyeimet latolgattam. Igazából az utolsó két év tananyagából bárminek nagyon örültem volna, de úgy éreztem, ha sikerülne kihúznom a Vörös és feketét, az olyan lenne, mint egy égi jel, isteni hátbaveregetés vagy valami hasonló  18 évesen még bármi elképzelhető.

A Vörös és feketét húztam.

H.B. Stendhal
Vörös és fekete
Ford.: Illés Endre, Európa, 2018, 663 oldal
H.B. Stendhal: Vörös és fekete

Egyáltalán nem emlékszem már, hogy miket mondtam róla címszavakba szedve valószínűleg olyanokat, hogy realista mű, karrierregény, Napóleon, Bourbon-restauráció, egyházi és katonai pálya, felemelkedés, bukás stb. És azt sem tudom, miért szerettem annyira a regényt, pláne, hogy az elejétől kezdve hihetetlenül irritált Julien Sorel képmutatása, de Rênalné vallásossága és Mathilde kegyetlen játszmái is. Hiába írta le a tankönyv, mennyi mindent szimbolizál történetük, bár értettem a lényegét, képtelen voltam együttérezni velük, megérteni, min mehetnek keresztül. Sőt, határozottan felbosszantottak, de talán pont emiatt kötődtem hozzájuk, meg aztán jött ugye az „égi jel”. Bíztam benne, hogy egyszer majd megfejtem őket. 

Ha kicsit érettebben térek vissza Stendhal világába, nemcsak a karaktereit fogom más színben látni, de bizonyára a történetnek is lesznek még meglepetései.

20 évvel később, a mostani kerek évforduló apropóján vettem elő újra a regényt. Némi előítélettel kezdtem neki, félve attól, hogy esetleg csalódás lesz. És valóban, hatalmas csalódás lett. De nem a regény, hanem a társadalom, aminek tükröt tart, mert bár lassan 200 évvel ezelőtti események krónikása Stendhal, mégis annyira ismerős a világa.

-

Jelenetkép az 1997-es Vörös és fekete-filmből (Forrás)

„A legromantikusabb realista és a legrealistább romantikus”  vallotta kortársa, Honoré de Balzac Stendhalról, akinek 1830-ban kiadott regénye a realista irodalom egyik nyitó darabja lett. A Vörös és fekete cselekményének ötletét egy 1827-es újsághír, a Bírósági Közlönyben (La Gazette des tribunaux) olvasott Berthet-ügy adta: a 25 éves Antoine Berthet egy vidéki patkolókovács fiaként egyházi pályára készült, de gyenge egészségi állapota miatt abba kellett hagynia szemináriumi tanulmányait és házitanítónak állt. Élete egészen jól alakult, mígnem egy szép napon fogta magát, és a templomban, mise közben lelőtt egy előkelő hölgyet. A nőről kiderült, hogy az első családnál, ahol Berthet tanítóként állást vállalt, a fiú szeretője volt, majd miután Antoine továbbállt és új kapcsolata lett, régi szerelme leleplezte őt, aki ezért bosszúból rálőtt, és aztán magával is végezni akart. Mindketten túlélték, de Berthet végül börtönbe került és halálra ítélték.

A kötelező olvasmány jó, csak ne rontsák el
A kötelező olvasmány jó, csak ne rontsák el

Elindult a tanév, visszatérnek a kötelező olvasmányok. A tudás átadása vagy az olvasás megszerettetése a cél? Az biztos, hogy az olvasóvá válás, az irodalomhoz való viszonyunk az érettségiig eldől. Mi a viszonyunk a kötelezőkhöz? A Könyves Magazinban szeptemberben a kötelezőkkel foglalkozunk, ezért felelvenítettük, nekünk annak idején milyen problémáink voltak a kötelezőkkel. Ha benned is felkavarodnak a múltbeli emlékek Jókairól, Homéroszról vagy Stendhalról, akkor írd meg nekünk, mert szeretnénk a végére járni, hogy mi a közös viszonyunk a kötelező olvasmányokhoz. 

Tovább olvasok

Pontról pontra ezt a sorsot szánta Stendhal is a Vörös és fekete főhősének, a verrières-i ács legkisebb fiának, Julien Sorelnek. 

Csakhogy a fiú viszontagságai mellett saját korának tragédiáját, sőt, igazából az emberi kicsinyesség, a hatalom lélekrajzát is megírta.

„A XIX. század törvénye tiszta és világos: ha egy hatalmas nemesúr bátor emberrel akad össze, megöli, száműzi, börtönbe juttatja, vagy annyira megalázza, hogy a másik ostobaságban belepusztul a szenvedésbe.”

-

Az 1820-as évek végének Franciaországában, a Napóleon bukása után felállított új rendszerben, a Bourbon-restauráció korában járunk. A forradalomban elűzött régi arisztokrácia végre visszatérhetett az őket (szerintük) megillető pozíciókba, de már megismerve a nép erejét és haragját, hatalmát féltve folyamatos rettegésben élt. Royalisták és liberálisok, jezsuiták és janzenisták a világi és egyházi arisztokrácia tagjai komoly csatákat vívtak egymással és saját berkeiken belül is. „Voltaire, majd a kétkamarás kormányzás bevezetése óta a francia egyház megértette, hogy igazi ellensége a könyv. Az új szellemiség lényege a kételkedni tudás és az egyéni vizsgálódás ez oltotta bele az emberekbe a kételkedés bűnös szokását. Az egyház az alázatos szíveket helyezte mindenek elébe. Mindenki gyanússá vált, aki tanulmányaiban kivált, még ha egyházi tárgyakat tanulmányozott is, s méltán lett gyanús! Mert ki akadályozhatja meg az ilyen felsőbbrendű szellemeket, hogy végül ne álljanak a túlsó oldalra…”

A bizalmatlanság és az unalom lettek a társas együttlétek legfőbb jellemzői. Mivel nem lehetett tudni, hogy a francia forradalom eszméje mikor kap megint lángra és hirdet újfent szabadságot, egyenlőséget és testvériséget, ezért mindenki saját hatalmának és vagyonának maximalizálására törekedett. Közben persze vigyázva és úgy játszva játékát, hogy ha netán fordul a szél, akkor se essen komolyabb bántódása, biztonságban tudja és nyugodtan élvezhesse később is gazdagságát.

„Annak a kormánynak az erkölcse szerint kell élnem, amelyik kitüntetett!”

Kaotikus időszak volt ez bonyolultnak tűnő szabályrendszerrel, holott a lényeg egyszerű: „Tegye mindig az ellenkezőjét annak, amit magától várnak! Becsületemre, ez századunk egyetlen hittétele!”

Ebben a világban próbált meg karriert építeni a fiatal és tapasztalatlan Julien, akinek „húszévesen a világ és a világban való érvényesülés mindennél fontosabb” volt. Az Újszövetségen és Napóleon történetein kívül különösebb műveltséggel nem nagyon büszkélkedhetett, de indulásnak ez is éppen elég volt: Napóleon példája az erőt és elszántságot, a Biblia ismerete pedig a muníciót jelentette ahhoz, hogy belépjen a játékba. Ráadásul „...szabatos volt, elővigyázatos, okosan képmutató. Az ő korában mindez szép eredmény.”

Julien legfőbb tehetsége fantasztikus memóriája volt: bármit olvasott, szinte elsőre és szó szerint visszamondta. Ennek járt csodájára kisvárosa, Verrières és később Párizs is. Ezt a képességét szerette volna Julien saját magára is kiterjeszteni és úgy formálni jellemét, hogy az tökéletesen visszaadja a környezete által elvártakat. „Mennyit fáradt, hogy megtanulja a lángoló és vak hit kifejezéést, a készséget a hitre és a szenvedésre.” De mind a szemináriumban, mind pedig később, a párizsi szalonok világában, kudarcot vallott, mert az arca, a tekintete folyton elárulta: “...rábizonyult a rettenetes bűn: önállóan gondolkodott és ítélt, ahelyett hogy vakon fejet hajtott volna a tekintély és a példa előtt.”

De igyekezett, és ahogy a munkájában a másolás volt a legfőbb feladata, ezzel a módszerrel igyekezett fejleszteni jellemét és érzelmeit is. Csak akkor billent ki szerepéből igaz olyankor is elővigyázatosan, némi gyanakvással , ha őszinte érzésekkel, gesztusokkal, kedvességgel találkozott. Hogy végül képes lett volna tökéletes hipokratát faragni magából, ha nem történik meg a nagy leleplezés, majd a merénylet, a börtön és halál? Ki tudja.

Én kudarcának drukkoltam volna,

de nem azért, hogy a mélybe rántsam, hanem hogy megerősítse hitem a józanságban, az észben. Az önálló gondolatok adta szabadság erejében. Amivel igazából Julien is mindvégig tisztában volt. „Nagyravágyó voltam, nem ítélem el magam érte; csak a kor szellem hajtott.”

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében

175 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Egyik leghíresebb műve a Szent Péter esernyője, amelyet kötelező vagy ajánlott olvasmánynak rendszeresen feladnak a magyartanárok is. Az évforduló alkalmából újraolvastuk.

...
Podcast

Bevalljuk, hogy szerettük az Egri csillagokat [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

Komolyan vesszük a gyerekeket, éppen ezért fontosnak érezzük, hogy olyan könyveket kapjanak a kezükbe, amelyekhez igazán kapcsolódni tudnak. A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Könyves Magazin közös podcastjében ezúttal a történelmi regények, ismeretterjesztő könyvek, képregények kerültek a középpontba.

...
Kritika

A lázadás és a nosztalgia regénye az Utas és holdvilág

Szerb Antal kultikus regénye, az Utas és holdvilág évtizedek óta töretlenül népszerű, de talán még sosem érződött olyan húsbavágónak, mint most, amikor a főszereplő, Mihály életválsága az egész világ válságává nőtte ki magát. Az olaszországi roadregény több mint nyolcvan évvel a megjelenése után aktuálisabbnak tűnik, mint valaha. Újraolvastuk az Utas és holdvilágot.

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

Podcastunkban a közéleti költészetről, a bal kézről jobbra átnevelt írásról és a közösségi médiáról is kérdezzük a Torkolatcsönd szerzőjét, Fehér Renátót.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

David Sundin interaktív képeskönyve, A könyv, amelyik nem akarta, hogy elolvassák minden idők egyik legdacosabb gyerekkönyve, cserébe viszont felejthetetlen kalandot ígér azokra az estékre, amikor a gyerek sehogy sem akar elaludni, sőt, azt is megmutatja, hogy az olvasás nemcsak a passzív befogadásról szól, hanem valódi varázslat.

...
Gyerekirodalom

Egressy gyerekregényében zajos gördeszkások borzolják a lakótelepi kedélyeket

Egressy Zoltán dráma- és regényíró új gyerekregényében egy csapat gördeszkás zavarja meg a lakótelep nyugalmát, az ellentétek viszont nem feloldhatatlanok.

...
Gyerekirodalom

Pavlova kisasszonytól Petunia néni lazacáig - 3+1 gasztrokönyv gyerekeknek

Az ételekkel és ízekkel való tudatos ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni, éppen ezért most összeszedtünk néhány kimondottan gyerekeknek szóló könyvet, amelyek szemléletesen mesélnek a gasztronómiáról, és még recepteket is tartalmaznak.

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.