Elővettük minden idők legnép-szerűbb kötelező olvasmá-nyát

Elővettük minden idők legnépszerűbb kötelező olvasmányát

Ha van Magyarországon nagybetűs kötelező olvasmány, akkor az az Egri csillagok. Tizenöt éve, amikor a Nagy Könyv című programsorozat keretében egy ország kereste a legnépszerűbb regényt, akkor is Gárdonyi monumentális műve lett az első (ami persze egy csomó egyéb érdekes kérdést is felvet, leginkább azt, hogy vajon akkor is így lett volna, ha nemzedékek óta nem ez az egyik legstabilabb tétel a kötelezők listáján?). A regénynek és a belőle készült filmnek kétségtelenül elég masszív olvasói-nézői bázisa van, viszont az általános iskolásokon kívül a nagy többség úgy beszél erről a könyvről, hogy olvasmányélménye legalább 10-20-30 éves, vagy még annál is régebbi. Pont ezért gondoltuk, hogy itt az ideje újraolvasni a könyvet.

Ruff Orsolya | 2020. március 19. |

Hirdetés a Pesti Hírlapból (1901.)

Az Egri csillagok 1899-ben folytatásokban jelent meg a Pesti Hírlap hasábjain. A decemberi számban Gárdonyi felidézte az írás előzményeit, egészen pontosan azt a napot, amikor felvitte a fiát az egri várba, és a következőket mondta neki: 

„Hunyd be egy pillanatra a szemedet, és gondold azt, hogy az idő kereke visszafordult az 1552-ik esztendőbe. Ez a bástya, ahol állunk, tele van sárga csizmás, sisakos fegyveres katonával. Lent még amerre csak látsz, mindenütt fegyveres török nyüzsög. A török minden oldalról lövi a félmázsás ágyúgolyót: kőgolyót, vasgolyót. Az ágyúk úgy dörögnek, mint az ég, mikor zivatar van. Puff! ide csattan egy golyó a lábunk elé. Szétütötte a követ. Egy magyar katona leesett. Puff! itt a másik golyó is. Félsz úgy-e? Bezzeg azok a hősök nem féltek. Ha féltek volna, nem maradtak volna itten. Nézd, amott az akácfánál jön Dobó lóháton... Vasba van öltözve mint a többi ...” 

Már akkor feltűnt neki, hogy a fia képzeletét leginkább Dobó főhadnagyának, Bornemissza Gergelynek az alakja ragadta meg, nem meglepő ezek után, hogy végül ő lett a regény központi alakja. A könyv 1901-ben jelent meg, és már az első kritikákban nagy hangsúlyt kapott az építő szándék: a Budapesti Hírlap újságírója 1901 márciusában például ragyogó korrajznak nevezte a könyvet, amelyből „több históriát lehet tanulni, mint nem tudom hány kötet pedáns tudományból”. Ma már persze senki nem kérdőjelezi meg, hogy helye van-e Gárdonyi művének az iskolai kánonban, kritikai munkák viszont nem túl gyakran születnek róla, pont ezért érdekes felidézni 1902 októberét, amikor a Magyar Tudományos Akadémián a történelmi regényeknek járó Péczely-díjról döntöttek. Az elismerést végül az Egri csillagok kapta, amelyről a bíráló bizottság nevében Beöthy Zsolt rendes tag referált. A Budapesti Hírlap beszámolója szerint a következőképpen: 

„Az Egri csillagokat sem kompozíció, sem előadás dolgában nem találja kifogásolhatatlan munkának. Cselekvénye nem szerves, fejlődő organizmus, de lazán kapcsolódó epizódok láncolata; előadása pedig sok helyen töredékes és fakó. Mindazonáltal vannak olyan tulajdonságai, a melyek fehér-hollóvá avatják irodalmunkban. Ilyen kiváló tulajdonságok: fantáziájának elevensége és leleményessége; nyelvének magyarossága és népies bája.” 

Azóta 118 év telt el, de vajon milyen most olvasni a könyvet? Egyvalamit már az elején le kell szögezni: felnőttként nagyon szórakoztató. Nyilván ebben benne van az is, hogy minket senki nem fog számon kérni, nem kell felelnünk az Egri csillagokból és olvasónaplót sem kell írnunk belőle. Ezek mellett (vagy mindezek dacára) és a helyenkénti pátoszos felhangoktól eltekintve az Egri csillagok a mai napig egy nagyon jól működő, olvasmányos kalandregény, akkor is, ha a tényleges csúcsesemény szempontjából nagyon messziről indít.

Gárdonyi Géza
Egri csillagok
Móra, 2020, 602 oldal

Alapvetően kronologikusan halad, és csak nagy ritkán szól ki az olvasóhoz (felvillantva például Bornemissza és Dobó későbbi sanyarú sorsát). Már a hetedik oldalon felbukkan a kulcsszereplők közül három (Gergely, Éva és Jumurdzsák), és nem kell sokat várni a fiatal Dobó megjelenésére sem. A regényt a Móra Klassz-sorozat kiadásában olvastam (itt muszáj megemlíteni Herbszt László szuper sorozatborítóit!), ebben pedig rengeteg lábjegyzet szerepel. Ezek között sok olyan is van, ami egy felnőtt olvasónak evidencia lehet, de egy gyereknek nem biztos, szóval, mindenképpen hasznosak.

A gyerekek általában hatodikban találkoznak ezzel a könyvvel, ami az általános kötelező olvasmányok közül talán a legvaskosabb. Ez viszont a Harry Potteren felnőtt generációknak nem lehet túl nagy akadály, kérdés, hogy a nyelvezettel hogyan birkóznak meg a gyerekek, hiszen ez mégiscsak egy több mint százéves szöveg. Vannak is olyan szófordulatok, amelyek elsőre minimum furcsának tűnhetnek (például: „Gergely kezdett rútul érezkedni a bilincsekben”), de ezt simán felfoghatjuk írói jellegzetességként is, amely a szöveget gazdagítja. A fordulatos cselekmény folyamatosan visz előre, igaz, a leírások néha nagyon megakasztanak: amikor például Tulipán és Gergő a rejtekhelyükről figyelik a török sereg vonulását, Gárdonyi 3-4 oldalon sorolja a különböző rangokat, ami még felnőtt olvasóként sem annyira érdekfeszítő. Magára a fő cselekményre egészen a negyedik fejezetig várni kell (ez az én könyvemben a 304. oldalon) van, ráadásul a várvédelem előkészítése is nagyon hosszadalmas, cserébe informatív. A fő fókusz végig Bornemisszán van, ez indokolja a hosszas felvezetést is, igaz, a várostromról szóló fejezeteken ez a fókuszpont meg-megcsúszik, és érthető módon Dobó kerül előtérbe. Gárdonyi vele szemben nem is leplezi elfogultságát, így aztán az egri várkapitány végig megkérdőjelezhetetlen héroszként jelenik meg a kötet lapjain.

Amiben viszont nagyon elüt az Egri csillagok a kötelező listájára beemelt könyvektől, az az erős női jelenlét. A múlt héten tárgyalt Csukás-könyvben például egyetlenegy női szereplőre bukkantunk, de nagyítóval kell keresni a női szereplőket A Pál utcai fiúk vagy épp a Tüskevár című könyvekben is. Gárdonyi Évája ugyanakkor minden szempontból megfelel egy modern hősnő alapvetéseinek: önállóan alakítja sorsát, amikor úgy dönt, hogy a családi és királynői nyomás ellenére nem lesz Fürjes Ádám felesége, és az ő döntése az is, amikor az életveszéllyel dacolva bejut az ostromlott egri várba. Ráadásul hiába mondja a regénybeli Dobó a törökök megindulása előtt, hogy sokallja már a várban az asszonynépet, a regény emléket állít azoknak a nőknek is, akik nemcsak a háttérben dolgoztak, hanem tevőlegesen kivették a részüket a harcokból is.

Amúgy eléggé sajátos volt épp akkor olvasni a könyvet, amikor itthon elkezdett felfutni a koronavírus-járvány, mivel a regényben van olyan mondat, ami felett máskor valószínűleg simán átsiklott volna az ember, így viszont szinte kiugrik a szövegből. Például, amikor az eskü letétele után Dobó a katonákhoz szól: „… a félelem olyan ragadós nyavalya, mint a pestis. Sőt még ragadósabb. Mert pillanatban átszáll a másikra. Hát itt a ránk következő nehéz napokban, erős lelkű emberek kellenek.” A regény összességében sokkal élvezetesebb volt, mint elsőre gondoltam volna, és nem azért, mert gyerekként nem tetszett, hanem mert felnőttként teljesen más elvárásokkal és olvasmánytapasztalatokkal áll neki az ember. Egy olyan mai gyereknek, aki rutinos olvasó, nem valószínű, hogy gondot fog okozni a könyv, akinek pedig még gondjai lehetnek az olvasással, simán besegíthetünk – akár úgy, hogy fel-felolvassuk a nehezebb vagy kevésbé izgalmas részeket, akár azzal, hogy közösen belehallgatunk a regény hangoskönyv-verziójába, ami már elérhető a MEK-en is.

A cikkhez a korabeli kritikákat az Arcanum adatbázisában kutattuk, amely most néhány hétig ingyen elérhető.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Testvérnépnek tekinti a magyarokat az Egri csillagok török fordítója

...
Hírek

Megjelent törökül az Egri csillagok

...
Gyerekirodalom

Újraolvastuk a Csukás-regényt, amely újonnan került a NAT-ba

Csukás István ismét bekerült a NAT-ba, mi pedig elolvastuk a regényét, amelyet a magyar vagy világirodalmi ifjúsági regény kategóriájában választhatnak a tanárok.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Wéber Anikó: Amikor a gyerekeket alkotásra ösztönzi a művem, akkor vagyok a legboldogabb

Nekem az írás szerepjáték is - mondja Wéber Anikó, akinek olyan ifjúsági könyveket köszönhetünk, mint Az osztály vesztese és Az ellenállók vezére. Új rovatunkban írásról, gyerekkori kedvencekről, iskolai versengésekről és történelmi regényekről is beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

A Mátrixot, Beethovent és Fatboy Slimet is megidézi a kolozsvári mesevilág

Szabó Róbert Csaba második mesekötete Kolozsvárra vezet, ahol szokatlan események veszik kezdetüket. De hogyan kerül a Vajon Nagyi és a száguldó városba egy 1999-es filmklasszikus, és mit szól egy mesehős, ha szembetalálkozik a róla szóló mesekönyvvel? U18.

...
Gyerekirodalom

Lázár Ervin 85 – A meseíró, aki a gyerekektől tanulta a legtöbbet

Nyolcvanöt évvel ezelőtt született Lázár Ervin, aki komolyan vette a meseírást, történeteit sokszor a gyerekei inspirálták, a nyelvvel pedig játszott és varázsolt egyszerre. A nagy meseíró alakját egykori interjúi révén és az Arcanum segítségével idézzük fel.

A hét könyve
Kritika
Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára
...
Alkotótárs

Tóth Krisztina: Aki ír, az fejben állandóan ezzel foglalkozik

Az ösztöndíjak lehetővé teszik azt, hogy az ember egy kicsit félrevonuljon - mondta Tóth Krisztina, a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj egyik zsűritagja.