Nyolcvanéves visszalépést jelent az érettségi átalakítása a Magyartanárok Egyesülete szerint

Ahogy korábban hírt adtunk róla, 2023-tól megváltozik a középszintű magyarérettségi: az írásbeliből eltűnik a választható érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás, helyette 20 pontos irodalmi feladatsor lesz. Valamint kiveszik az összehasonlító szövegalkotást is, helyette témakifejtő esszé választható majd. A szakemberek már kifejezték aggodalmukat, hogy ez nagy visszalépést jelenthet, a kompetenciák helyett a magolás kerülhet előtérbe az iskolákban. 

A Magyartanárok Egyesülete szerint a változtatások „nyolcvanéves visszalépést” jelentek – olvasható az Eduline.hu-n. A szervezet úgy látja, az új vizsgakövetelmények miatt a magyarórákon jóval kevesebb idő jut majd a szövegértés és a műértés gyakorlására, az olvasás megszerettetésére. Szerintük az érettségi vizsgamodellről szóló kormányrendelet a NAT rombolását véglegesíti, hiszen az érettségi követelmények „még kérlelhetetlenebbül befolyásolják a szaktanári munkát, mint a tantervek”.

A Magyar Közlönyben múlt héten jelent meg a rendelet arról, milyenek lesznek az érettségi vizsgák 2023-tól, a magyarérettségi részletes vizsgakövetelményeiről szóló tervezetet pedig február 24-ig véleményezhetik azok a szervezetek, amelyek megkapták a dokumentumot az erőforrás-minisztériumtól. A Magyartanárok Egyesületének nem küldte ki a tárca a tervezetet, azt a szervezet csak „nem hivatalos úton" ismerhette meg.

A Magyartanárok Egyesülete állásfoglalást tett közzé a tervezett változtatásokról, azt írták: „A rendelet szerint tehát felszámolandó a gyakorlati-hétköznapi szövegalkotási feladat, amely vagy rövid érvelést kért, vagy olyan hétköznapi szövegművek írását, mint a kérvény vagy a vitaindító. Ez a feladattípus a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi korszerű szellemének felelt meg: a hétköznapi, életszerű kommunikációt hozta be a középszintű vizsgába. A rövid, gyakorlati szövegalkotási feladattípusnak a kiiktatásával másfél évtizedet lép vissza az új tervezet”.

Azt is hangsúlyozták, hogy a magyar nyelv és irodalom érettségi történetében „páratlan, előzmény nélküli" műveltségi teszt beiktatása. „Ez a vizsgaelem a magyartanítás korszerű, 21. századi koncepciójától való radikális eltávolodást, mintegy 80 éves visszalépést jelent. Az új vizsgamodell megalkotói a műveltségi teszttel vélhetően az irreálisan túlméretezett, megtaníthatatlan NAT 2020 előírásainak betartását akarják kikényszeríteni. A tanár – diákjai vizsgaeredményeinek érdekében - arra kényszerül, hogy mindent megtanítson, amit a Nemzeti alaptanterv előír, mivel a tesztben bármit kérdezhetnek az előírt tananyagból. És kevesebb időt szentel a szövegértés, a műértés gyakorlására, az olvasás megszerettetésére, a kommunikációs és gondolkodási képességek fejlesztésére, és jóval többet a listák bemagoltatására és a vizsgára felkészítő tesztek íratására.” Szerintük a szerzőkön és műveken való átrohanás nem ápolása a nemzeti hagyománynak, nevek és műcímek ismerete pedig nem műveltség. „A mélységelv helyett a felszínesség, az üres adatismeret nagyra értékelésének régen elavult és diákellenes elve érvényesül."

De a témakifejtő esszét sem tartják megfelelőnek. Ahogy fogalmaznak, ez a feladattípus könnyen generál (különösen az átlagos vagy gyenge felkészültségű diákok esetében) üres leckefelmondást, igazolatlan állításokat és közkeletű féligazságokat, hiszen a vizsgázó csak az emlékezetére támaszkodhat, nem tudja ellenőrizni magát. Úgy vélik, az átfogó téma kifejtését mint korszerűtlen feladattípust az érettségi modernizálása, a készségek fejlettségének mérését célzó átalakítása során joggal iktatták ki – évtizedekkel ezelőtt.

Állásfoglalásukban arra is kitértek, hogy a részletes követelményrendszer az eddigi hat helyett tíz szerzőt tesz kötelező szóbeli érettségi tétellé. Ebben a „kötelezők" csoportban új Jókai, Mikszáth, Vörösmarty – és Herczeg Ferenc. A szervezet szerint az iskolai tananyagban eddig egyáltalán nem szereplő Herczeg „fölfedezését”, Babitscsal, Petőfivel vagy József Attilával egy szintre emelését semmiféle komoly irodalomtudományi vizsgálat, „egyetlenegy mértékadó irodalomtörténeti összefoglalás sem alapozza meg, vagyis pusztán ideológiai gesztus”.

via Eduline