Nyolcvanéves visszalépést jelent az érettségi átalakítása a Magyartanárok Egyesülete szerint

Hibás és káros lépés az érettségi feladatok átalakítása a Magyartanárok Egyesülete szerint. A szervezet állásfoglalást tett közzé arról, mi a gond a változtatásokkal. Ezentúl kevesebb idő juthat a szövegértésre és az olvasás megszerettetésére, több a magolásra. 

fk | 2021. február 24. |

Ahogy korábban hírt adtunk róla, 2023-tól megváltozik a középszintű magyarérettségi: az írásbeliből eltűnik a választható érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás, helyette 20 pontos irodalmi feladatsor lesz. Valamint kiveszik az összehasonlító szövegalkotást is, helyette témakifejtő esszé választható majd. A szakemberek már kifejezték aggodalmukat, hogy ez nagy visszalépést jelenthet, a kompetenciák helyett a magolás kerülhet előtérbe az iskolákban. 

A Magyartanárok Egyesülete szerint a változtatások „nyolcvanéves visszalépést” jelentek – olvasható az Eduline.hu-n. A szervezet úgy látja, az új vizsgakövetelmények miatt a magyarórákon jóval kevesebb idő jut majd a szövegértés és a műértés gyakorlására, az olvasás megszerettetésére. Szerintük az érettségi vizsgamodellről szóló kormányrendelet a NAT rombolását véglegesíti, hiszen az érettségi követelmények „még kérlelhetetlenebbül befolyásolják a szaktanári munkát, mint a tantervek”.

A Magyar Közlönyben múlt héten jelent meg a rendelet arról, milyenek lesznek az érettségi vizsgák 2023-tól, a magyarérettségi részletes vizsgakövetelményeiről szóló tervezetet pedig február 24-ig véleményezhetik azok a szervezetek, amelyek megkapták a dokumentumot az erőforrás-minisztériumtól. A Magyartanárok Egyesületének nem küldte ki a tárca a tervezetet, azt a szervezet csak „nem hivatalos úton" ismerhette meg.

A Magyartanárok Egyesülete állásfoglalást tett közzé a tervezett változtatásokról, azt írták: „A rendelet szerint tehát felszámolandó a gyakorlati-hétköznapi szövegalkotási feladat, amely vagy rövid érvelést kért, vagy olyan hétköznapi szövegművek írását, mint a kérvény vagy a vitaindító. Ez a feladattípus a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi korszerű szellemének felelt meg: a hétköznapi, életszerű kommunikációt hozta be a középszintű vizsgába. A rövid, gyakorlati szövegalkotási feladattípusnak a kiiktatásával másfél évtizedet lép vissza az új tervezet”.

Azt is hangsúlyozták, hogy a magyar nyelv és irodalom érettségi történetében „páratlan, előzmény nélküli" műveltségi teszt beiktatása. „Ez a vizsgaelem a magyartanítás korszerű, 21. századi koncepciójától való radikális eltávolodást, mintegy 80 éves visszalépést jelent. Az új vizsgamodell megalkotói a műveltségi teszttel vélhetően az irreálisan túlméretezett, megtaníthatatlan NAT 2020 előírásainak betartását akarják kikényszeríteni. A tanár – diákjai vizsgaeredményeinek érdekében - arra kényszerül, hogy mindent megtanítson, amit a Nemzeti alaptanterv előír, mivel a tesztben bármit kérdezhetnek az előírt tananyagból. És kevesebb időt szentel a szövegértés, a műértés gyakorlására, az olvasás megszerettetésére, a kommunikációs és gondolkodási képességek fejlesztésére, és jóval többet a listák bemagoltatására és a vizsgára felkészítő tesztek íratására.” Szerintük a szerzőkön és műveken való átrohanás nem ápolása a nemzeti hagyománynak, nevek és műcímek ismerete pedig nem műveltség. „A mélységelv helyett a felszínesség, az üres adatismeret nagyra értékelésének régen elavult és diákellenes elve érvényesül."

De a témakifejtő esszét sem tartják megfelelőnek. Ahogy fogalmaznak, ez a feladattípus könnyen generál (különösen az átlagos vagy gyenge felkészültségű diákok esetében) üres leckefelmondást, igazolatlan állításokat és közkeletű féligazságokat, hiszen a vizsgázó csak az emlékezetére támaszkodhat, nem tudja ellenőrizni magát. Úgy vélik, az átfogó téma kifejtését mint korszerűtlen feladattípust az érettségi modernizálása, a készségek fejlettségének mérését célzó átalakítása során joggal iktatták ki – évtizedekkel ezelőtt.

Állásfoglalásukban arra is kitértek, hogy a részletes követelményrendszer az eddigi hat helyett tíz szerzőt tesz kötelező szóbeli érettségi tétellé. Ebben a „kötelezők" csoportban új Jókai, Mikszáth, Vörösmarty – és Herczeg Ferenc. A szervezet szerint az iskolai tananyagban eddig egyáltalán nem szereplő Herczeg „fölfedezését”, Babitscsal, Petőfivel vagy József Attilával egy szintre emelését semmiféle komoly irodalomtudományi vizsgálat, „egyetlenegy mértékadó irodalomtörténeti összefoglalás sem alapozza meg, vagyis pusztán ideológiai gesztus”.

via Eduline

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Megváltozik a magyarérettségi 2023-tól

Megváltoznak a középszintű írásbeli magyarérettségi vizsgakövetelményei 2023-tól. A szakemberek aggódnak, hogy ez nagy visszalépést jelent majd, a kompetenciák helyett a magolás kerülhet előtérbe.

...
Hírek

Dragomán György, Lackfi János, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina és Varró Dániel irodalomórát fog tartani

Ma indul a Szépírók Társaságának új oktatási programja, amely az Európai Unió támogatásával valósul meg, és amelynek lényege, hogy egy budapesti és négy vidéki középiskolában tartanak irodalomórákat kortárs írók. Czinki Ferenc a Magyar Narancsnak mondta el, mi a program célja.

...
Nagy

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

...
Zöld

Litkai Gergely: A szemetesünk a legjobb tükör, hogy lássuk, min kell változtatnunk // Dobd ki a szemetest!

A Bookline Zöld új podcastjában Tóth Andi Dobd ki a szemetest! című könyvéről beszélget Litkai Gergely és Szebenyi Péter, a Klímapolitikai Intézet munkatársa, környezetvédelmi influenszer.

A hét könyve
Kritika
Anyává válni egy korábbi világ darabokra törését is jelenti
...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [1. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Lapis József, Rékai Anett és Simon Bettina válaszai és szövege.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [2. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Kerber Balázs, Láng Orsolya és Takács Nándor válaszai és szövege.

Szerzőink

...
Vass Norbert

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [1. rész]

...
Horányi Hanna Zelma

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek [ROMA IRODALOM]

...
sa

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Berg Judit két kis dínója a Holdra téved – Olvass bele!

Berg Judit kis dínói visszatérnek, Artúr király udvara után most már Reginával kiegészülve a Holdra utaznak. Hogy hogyan kerültek oda és mit láttak ott, az kiderül a gyerekek kedvenc, időutazó őslényeinek legújabb kalandjaiból! Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Burgenlandi gyerekkönyvíró és kanadai illusztrátor kapja idén az Andersen-díjat

Heinz Janisch osztrák gyerekkönyvíró és Sydney Smith kanadai illusztrátor kapja idén a gyermek- és ifjúsági irodalom legelismertebb kitüntetését, a Hans Christian Andersen-díjat.

...
Gyerekirodalom

Az év legjobb gyerekkönyvét keresik

Az elmúlt év legjobb gyermek- és ifjúsági könyveinek szakmai versenyét hirdette meg ismét a Hubby Magyar Gyerekkönyv Fórum.