Nyolcvanéves visszalépést jelent az érettségi átalakítása a Magyartanárok Egyesülete szerint

Hibás és káros lépés az érettségi feladatok átalakítása a Magyartanárok Egyesülete szerint. A szervezet állásfoglalást tett közzé arról, mi a gond a változtatásokkal. Ezentúl kevesebb idő juthat a szövegértésre és az olvasás megszerettetésére, több a magolásra. 

fk | 2021. február 24. |

Ahogy korábban hírt adtunk róla, 2023-tól megváltozik a középszintű magyarérettségi: az írásbeliből eltűnik a választható érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás, helyette 20 pontos irodalmi feladatsor lesz. Valamint kiveszik az összehasonlító szövegalkotást is, helyette témakifejtő esszé választható majd. A szakemberek már kifejezték aggodalmukat, hogy ez nagy visszalépést jelenthet, a kompetenciák helyett a magolás kerülhet előtérbe az iskolákban. 

A Magyartanárok Egyesülete szerint a változtatások „nyolcvanéves visszalépést” jelentek – olvasható az Eduline.hu-n. A szervezet úgy látja, az új vizsgakövetelmények miatt a magyarórákon jóval kevesebb idő jut majd a szövegértés és a műértés gyakorlására, az olvasás megszerettetésére. Szerintük az érettségi vizsgamodellről szóló kormányrendelet a NAT rombolását véglegesíti, hiszen az érettségi követelmények „még kérlelhetetlenebbül befolyásolják a szaktanári munkát, mint a tantervek”.

A Magyar Közlönyben múlt héten jelent meg a rendelet arról, milyenek lesznek az érettségi vizsgák 2023-tól, a magyarérettségi részletes vizsgakövetelményeiről szóló tervezetet pedig február 24-ig véleményezhetik azok a szervezetek, amelyek megkapták a dokumentumot az erőforrás-minisztériumtól. A Magyartanárok Egyesületének nem küldte ki a tárca a tervezetet, azt a szervezet csak „nem hivatalos úton" ismerhette meg.

A Magyartanárok Egyesülete állásfoglalást tett közzé a tervezett változtatásokról, azt írták: „A rendelet szerint tehát felszámolandó a gyakorlati-hétköznapi szövegalkotási feladat, amely vagy rövid érvelést kért, vagy olyan hétköznapi szövegművek írását, mint a kérvény vagy a vitaindító. Ez a feladattípus a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi korszerű szellemének felelt meg: a hétköznapi, életszerű kommunikációt hozta be a középszintű vizsgába. A rövid, gyakorlati szövegalkotási feladattípusnak a kiiktatásával másfél évtizedet lép vissza az új tervezet”.

Azt is hangsúlyozták, hogy a magyar nyelv és irodalom érettségi történetében „páratlan, előzmény nélküli" műveltségi teszt beiktatása. „Ez a vizsgaelem a magyartanítás korszerű, 21. századi koncepciójától való radikális eltávolodást, mintegy 80 éves visszalépést jelent. Az új vizsgamodell megalkotói a műveltségi teszttel vélhetően az irreálisan túlméretezett, megtaníthatatlan NAT 2020 előírásainak betartását akarják kikényszeríteni. A tanár – diákjai vizsgaeredményeinek érdekében - arra kényszerül, hogy mindent megtanítson, amit a Nemzeti alaptanterv előír, mivel a tesztben bármit kérdezhetnek az előírt tananyagból. És kevesebb időt szentel a szövegértés, a műértés gyakorlására, az olvasás megszerettetésére, a kommunikációs és gondolkodási képességek fejlesztésére, és jóval többet a listák bemagoltatására és a vizsgára felkészítő tesztek íratására.” Szerintük a szerzőkön és műveken való átrohanás nem ápolása a nemzeti hagyománynak, nevek és műcímek ismerete pedig nem műveltség. „A mélységelv helyett a felszínesség, az üres adatismeret nagyra értékelésének régen elavult és diákellenes elve érvényesül."

De a témakifejtő esszét sem tartják megfelelőnek. Ahogy fogalmaznak, ez a feladattípus könnyen generál (különösen az átlagos vagy gyenge felkészültségű diákok esetében) üres leckefelmondást, igazolatlan állításokat és közkeletű féligazságokat, hiszen a vizsgázó csak az emlékezetére támaszkodhat, nem tudja ellenőrizni magát. Úgy vélik, az átfogó téma kifejtését mint korszerűtlen feladattípust az érettségi modernizálása, a készségek fejlettségének mérését célzó átalakítása során joggal iktatták ki – évtizedekkel ezelőtt.

Állásfoglalásukban arra is kitértek, hogy a részletes követelményrendszer az eddigi hat helyett tíz szerzőt tesz kötelező szóbeli érettségi tétellé. Ebben a „kötelezők" csoportban új Jókai, Mikszáth, Vörösmarty – és Herczeg Ferenc. A szervezet szerint az iskolai tananyagban eddig egyáltalán nem szereplő Herczeg „fölfedezését”, Babitscsal, Petőfivel vagy József Attilával egy szintre emelését semmiféle komoly irodalomtudományi vizsgálat, „egyetlenegy mértékadó irodalomtörténeti összefoglalás sem alapozza meg, vagyis pusztán ideológiai gesztus”.

via Eduline

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Megváltozik a magyarérettségi 2023-tól

Megváltoznak a középszintű írásbeli magyarérettségi vizsgakövetelményei 2023-tól. A szakemberek aggódnak, hogy ez nagy visszalépést jelent majd, a kompetenciák helyett a magolás kerülhet előtérbe.

...

Dragomán György, Lackfi János, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina és Varró Dániel irodalomórát fog tartani

Ma indul a Szépírók Társaságának új oktatási programja, amely az Európai Unió támogatásával valósul meg, és amelynek lényege, hogy egy budapesti és négy vidéki középiskolában tartanak irodalomórákat kortárs írók. Czinki Ferenc a Magyar Narancsnak mondta el, mi a program célja.

...

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

A hét könyve
Kritika
Hány generációra hat egy trauma? - A Long Island-i kompromisszum
Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Megjelent Selyem Zsuzsa Kicsi kozmosz című regénye. Interjúnkban a humor felszabadító erejéről, áldozatiságról, valamint a nyelv és a fikció lehetőségeiről is kérdeztük. 

Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat: olvass bele a valaha írt egyik legfontosabb gyerekkönyvbe!

Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat: olvass bele a valaha írt egyik legfontosabb gyerekkönyvbe!

 Judith Kerr német származású brit szerző a saját és családja történetét írta meg gyerekkönyvében.

Szerzőink

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Özvegye valósította meg Dargay Attila álmát – a Csongor és Tünde rajzfilm alkotóival beszélgettünk

Gyerekirodalom
...

A gyerekek új barátai a született újrahasznosítók, a Kacatkák

Sally Gardner kétrészes könyvsorozatából sok mindent megtudunk a tengerek élővilágáról is, és arról, miért használjuk tévesen a „szemét” kifejezést. 

...

Furcsa rémálmok gyötrik a budapesti kamaszokat Fiala Borcsa új könyvében – Olvass bele! 

Egy diákcsapat bejárja Budapest titokzatos, föld alatti helyszíneit, hogy megküzdjenek egy gonosz Lénnyel.

...

Az esti meseolvasás lehet az apák egyik szuperereje

Az apás mesélésekhez ajánlunk egy nemrégiben megjelent, kortárs antológiát, az Apa olvas című kötetet.