Erdős Virág költő, nem biciklifutár

Erdős Virág költő, nem biciklifutár

Két éve bezáródtak az ajtók, a hétköznapi szorongást nem lehetett kizárni. Üresek voltak az utcák, embereket nem lehetett látni, ami azért is volt disztópikus érzés, mert a városban nincsenek üres, kihalt utcák. Este a kijárási tilalomban csak azok mehettek az utcára, akiknek engedélyük volt rá, például az ételszállító biciklis futárok. A Netpincér (később: Food Panda) és a Wolt alkalmazottaival volt tele a város, hiszen sok étterem, amely meg tudta oldani, átállt a kiszállításra. A járványidőszak egyik nyertesei az ételkiszállító cégek lettek. A kulturális szakma szereplőinek egyik napról a másikra szűnt meg a munkája, elfoglaltsága, több filmes és színházas ismerősöm is futárkodni kezdett, ahogy Erdős Virág is biciklire pattant, beállt a Wolthoz. Talán nem meglepő, hogy a kötet mottója is a Wolt Tudásbázisból származik: Válaszd az Intelligens optimalizálás figyelmen kívül hagyása opciót!

Valuska László | 2022. március 07. |
Erdős Virág
könnyei
Magvető, 2021, 88 oldal

Bármelyik hollywoodi posztapokaliptikus film szólhatna a magányos ételfutárról, aki az üres utcákat járja, hogy eljuttassa az élelmet a lakásaikba és életeikbe kényszerült túlélőknek. A könnyei személyes hangvételű kötet, amely bemutatja a kiüresedett várost járvány idején, így adva nézőpontnak tágabb kontextusokat. Erdős Virág szimbolikus döntést hozott, amikor futárnak állt, mert a 24.hu-nak adott interjújában azt mondta, szerinte 2020-ban József Attila-díjjal a hátizsákban biciklisfutárkodni kevésbé gáz, mint MMA-, NKA- vagy éppen Térey-ösztöndíjból élni.

A határhelyzetek kötete ez: a járvány közepéből jelentkezik a költő, aki az állami középdíjak helyett biciklis futárkodással próbálja megteremteni megélhetését, miközben a szélsőséges helyzetben, a fogyasztói társadalom életben tartójaként szállítja ki a megrendeléseket. Amit ő lát a városból, sőt az emberek által elhagyott városból, azt más nem látja ugyanígy, de elmesélni sem tudja.

Ez a futár Erdős Virág, aki kitöltötte a Proust-kérdőívet a Literán, és betette versként a kötetbe, mert az életanyag is a költészet tárgya.

Kiderült, hogy Ádám bordájában volt a legboldogabb, a legjobb eredményének a döntetlent tartja,

a tökéletes boldogságot fenyegetőnek érzi, sehogy nem szeretne meghalni és aki a legnagyobb szenvedésnek azt tartja, hogy lát és hall. És ez utóbbit nem is csodálom, mert ettől az érzékeny érzékeléstől válik fontos kötetté. A borítón a szerző nevét és a kötet címét összeolvashatjuk: Erdős Virág könnyei. Ezután nem meglepő, ha az egyik coming outnak nevezett versben Esterházy Péter Egy nőjét is játékba hozva beszéli el egy szerelem történetét: a Van egy cigány a különbözőségen keresztül ábrázolja az egymásra találást. A Pintér József által tervezett kötetben is visszaköszönnek a könnycseppek, ahogy az utolsó, duna című verset követő (köszönő?) szövegben és illusztrációban.

Erdős Virág megmutatja, hogyan hat a biciklis futárkodás a költészetre

Erdős Virág az első karanténidőszakban biciklis futárként dolgozott, új verseskötete ennek a tapasztalatnak a lenyomata. Olvass bele!

Tovább olvasok

Az első, Viszony című versben szinte az egész kötetre érvényes szerzői utasítás olvasható: A költő megírja, hogy ő futár, nem költő: az ő nézőpontja azé az ismeretlené, aki pár pillanatra jelenik meg csak életünkben, de mindent lát, arctalan, névtelen megfigyelője az életnek. Valódi viszonyokat nem alakít ki, de érzetre mindenhol jelen van. A kötet innen néz mindenre, ami a városban történik, ahol nemcsak személyes vagy családi történetek jelennek meg, hanem sok-sok nem látható esemény is. 

Képalkotásában annyira erős a kötet, hogy a vers terei bejárhatóvá válnak:

“Azóta néha észreveszem magamon, hogy / nem vagyok kivilágítva. / Nincs macskaszemem. / Random csomagocskákat dugok a táskámba” (Azóta néha észreveszem magamon, hogy), 

“A biciklizésben az a jó, hogy addig se vagyok / a földön / a föld alatt / a nyolcvanas évek második felében / a kilencvenkilences buszon” (A biciklizésben az a jó, hogy addig se vagyok),

”A Pannónia utcai biciklisávban a Balzac utcai kereszteződés után van egy luk. / A számozás a körfolyosó túlsó végén kezdődik” (Honismeret),

“Lehúzódtam a padka mellé, / megnyitottam az applikációt, / és megnéztem, hogy ezúttal honnan hová, / hány kilométeres távolságra, mit kell szállítanom” (Báb),

Egy múlt időben / két alkalmazott // szomorú de szép is: / ő is wolt / meg én is (no border)”.

Az ételfutár tapasztalata alapvetően egy nem látható, nem hallható kisebbségé, azoké, akiknek nincs története. Akiket a társadalom csak Wolt-futároknak lát a kék kabátjukban, de az egyént nem. Az első versben megnevezett futár nézőpontja határozza meg az egész kötetet, amit Erdős Virág nem szerepversként, hanem szorongató, aszfaltközeli tapasztalatként mesél el. A képviseleti költészet apoteózisa című versében konkrétan megválaszolja Erdős Virág a kérdést, “Megírtátok a sorsát és beolvastatok neki. / Valaki diktálta föntről a ritmusképletet, de ki. // Egy túlképzett, túlhájpolt, többségi, hetero rém. / És most azt kérdezitek, hogy miért // beszélek helyette én.” A könnyei hisz az irodalomban, annak szerepében, hogy mindenféle történetet elbeszéljen, ami a fősodortól eltér, tükröt tart, bemutat, közvetít. És ez az egész kötetnek nagy erőt ad.

Az ételfutár és a költő egymásból következik: a költő a megélhetés miatt megy futárkodni, majd annak feldolgozása költészetté válik. A Misszilis című versben látható, társadalmi szinten milyen kiszolgáltatott a költő: 

“Szia,/ akkor fél órán belül várjuk a verset! Fizetni sajnos nem tudunk, ugye nem gond? @ Igen, ez most megint egy ilyen karitatív dolog lenne, de legközelebb bepótoljuk, eskü!”

Az ételfutár és a költő kiszolgáltatottsága itt érik össze: nincs megbecsülve a munkája, és mivel íróként az írásból ilyen piaci környezetben nem tud megélni, elmegy futárkodni.

A kötet versei foglalkoznak a kánon kérdésével, az irodalmi pozícióval (Tűz, tűz, avagy én és a kánon), de mégis olyan alapkérdések is felmerülnek, mint “Nem tervezed, hogy visszavonulsz? / És mégis mikor? / Nem lesz az késő? / Ha abbahagyod, mihez fogsz kezdeni? / Öngyilkosságon? / Gondolkodtál már? / Poszthumán líráról? / Van fogalmad? / Most őszintén. / Szerinted ez egy vers?” A Normál hangerő című versben hosszú listában mutatja be a magyar irodalmi életet, dühösen és csalódottan szólal meg a vers Allen Ginsberg üvöltését játékba hozva: “Láttam nemzedékeim legjobbjait / az ösztöndíjpályázat kuratóriumában / a szavalóverseny zsűrijében / a szakmai szervezetek által delegált személyek névsorában (...) egy mélyinterjúban / egy villáminterjúban / a műbírálat tükrében / az olvasók szeretetében / az erőközpontban / az értékhorizonton /  a szakmai minőségben”. 

A könnyei szép, erős és sok helyen ironikus kötet egy világról, amelyben megszűnnek a kapcsolatok, a szorongás és a félelem uralja a mindennapokat, amiben csak annak van története, aki rendel. Ha már bekövetkezett ez a világ, akkor Erdős Virág legyen az a kísérő, aki ezen végigvezet, aki megmutatja Budapest különböző rétegeit, aki valódi kapcsolatokat teremt szövegeivel. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Erdős Virág megmutatja, hogyan hat a biciklis futárkodás a költészetre

Erdős Virág az első karanténidőszakban biciklis futárként dolgozott, új verseskötete ennek a tapasztalatnak a lenyomata. Olvass bele!

...
Hírek

Erdős Virág úgy örül a Budapestért díjának, hogy nem örül

Erdős Virág Budapestért díjat kapott. A költő a Facebook-oldalán fejtette ki, miért gondolja azt, hogy amíg Magyarország olyan, amilyen, senkinek sem jár jutalom. Az elismerésért járó pénzt teljes egészében az Utcáról Lakásba Egyesület számára ajánlotta fel.

...
Hírek

Biciklisfutárként dolgozik Erdős Virág

Erdős Virág a 24.hu-nak adott interjújában azt mondta, szerinte 2020-ban József Attila-díjjal a hátizsákban biciklisfutárkodni kevésbé gáz, mint MMA-, NKA- vagy éppen Térey-ösztöndíjból élni.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

Hírek
...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

...
Nagy

A vágyak és a félelmek műfajában érzem magam otthon

...
Hírek

Bödőcs Tibor és Parti Nagy Lajos is az őszi Margó vendégei között

...
Hírek

Szeptember 28-án nyitja kapuit a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

...
Hírek

Az Anne Frank képregény miatt rúgtak ki egy texasi tanárt

...
Hírek

Különös nyomozás hét költő és hét illusztrátor munkái között

...
Hírek

Családi krízisek, identitásproblémák az idei Booker-díj rövidlistás köteteiben

...
Hírek

A „3 könyv”-szabállyal küzd az Amazon az MI generálta könyvek ellen