Erdős Virág költő, nem biciklifutár

Erdős Virág költő, nem biciklifutár

Két éve bezáródtak az ajtók, a hétköznapi szorongást nem lehetett kizárni. Üresek voltak az utcák, embereket nem lehetett látni, ami azért is volt disztópikus érzés, mert a városban nincsenek üres, kihalt utcák. Este a kijárási tilalomban csak azok mehettek az utcára, akiknek engedélyük volt rá, például az ételszállító biciklis futárok. A Netpincér (később: Food Panda) és a Wolt alkalmazottaival volt tele a város, hiszen sok étterem, amely meg tudta oldani, átállt a kiszállításra. A járványidőszak egyik nyertesei az ételkiszállító cégek lettek. A kulturális szakma szereplőinek egyik napról a másikra szűnt meg a munkája, elfoglaltsága, több filmes és színházas ismerősöm is futárkodni kezdett, ahogy Erdős Virág is biciklire pattant, beállt a Wolthoz. Talán nem meglepő, hogy a kötet mottója is a Wolt Tudásbázisból származik: Válaszd az Intelligens optimalizálás figyelmen kívül hagyása opciót!

Valuska László | 2022. március 07. |
Erdős Virág
könnyei
Magvető, 2021, 88 oldal

Bármelyik hollywoodi posztapokaliptikus film szólhatna a magányos ételfutárról, aki az üres utcákat járja, hogy eljuttassa az élelmet a lakásaikba és életeikbe kényszerült túlélőknek. A könnyei személyes hangvételű kötet, amely bemutatja a kiüresedett várost járvány idején, így adva nézőpontnak tágabb kontextusokat. Erdős Virág szimbolikus döntést hozott, amikor futárnak állt, mert a 24.hu-nak adott interjújában azt mondta, szerinte 2020-ban József Attila-díjjal a hátizsákban biciklisfutárkodni kevésbé gáz, mint MMA-, NKA- vagy éppen Térey-ösztöndíjból élni.

A határhelyzetek kötete ez: a járvány közepéből jelentkezik a költő, aki az állami középdíjak helyett biciklis futárkodással próbálja megteremteni megélhetését, miközben a szélsőséges helyzetben, a fogyasztói társadalom életben tartójaként szállítja ki a megrendeléseket. Amit ő lát a városból, sőt az emberek által elhagyott városból, azt más nem látja ugyanígy, de elmesélni sem tudja.

Ez a futár Erdős Virág, aki kitöltötte a Proust-kérdőívet a Literán, és betette versként a kötetbe, mert az életanyag is a költészet tárgya.

Kiderült, hogy Ádám bordájában volt a legboldogabb, a legjobb eredményének a döntetlent tartja,

a tökéletes boldogságot fenyegetőnek érzi, sehogy nem szeretne meghalni és aki a legnagyobb szenvedésnek azt tartja, hogy lát és hall. És ez utóbbit nem is csodálom, mert ettől az érzékeny érzékeléstől válik fontos kötetté. A borítón a szerző nevét és a kötet címét összeolvashatjuk: Erdős Virág könnyei. Ezután nem meglepő, ha az egyik coming outnak nevezett versben Esterházy Péter Egy nőjét is játékba hozva beszéli el egy szerelem történetét: a Van egy cigány a különbözőségen keresztül ábrázolja az egymásra találást. A Pintér József által tervezett kötetben is visszaköszönnek a könnycseppek, ahogy az utolsó, duna című verset követő (köszönő?) szövegben és illusztrációban.

Erdős Virág megmutatja, hogyan hat a biciklis futárkodás a költészetre

Erdős Virág az első karanténidőszakban biciklis futárként dolgozott, új verseskötete ennek a tapasztalatnak a lenyomata. Olvass bele!

Tovább olvasok

Az első, Viszony című versben szinte az egész kötetre érvényes szerzői utasítás olvasható: A költő megírja, hogy ő futár, nem költő: az ő nézőpontja azé az ismeretlené, aki pár pillanatra jelenik meg csak életünkben, de mindent lát, arctalan, névtelen megfigyelője az életnek. Valódi viszonyokat nem alakít ki, de érzetre mindenhol jelen van. A kötet innen néz mindenre, ami a városban történik, ahol nemcsak személyes vagy családi történetek jelennek meg, hanem sok-sok nem látható esemény is. 

Képalkotásában annyira erős a kötet, hogy a vers terei bejárhatóvá válnak:

“Azóta néha észreveszem magamon, hogy / nem vagyok kivilágítva. / Nincs macskaszemem. / Random csomagocskákat dugok a táskámba” (Azóta néha észreveszem magamon, hogy), 

“A biciklizésben az a jó, hogy addig se vagyok / a földön / a föld alatt / a nyolcvanas évek második felében / a kilencvenkilences buszon” (A biciklizésben az a jó, hogy addig se vagyok),

”A Pannónia utcai biciklisávban a Balzac utcai kereszteződés után van egy luk. / A számozás a körfolyosó túlsó végén kezdődik” (Honismeret),

“Lehúzódtam a padka mellé, / megnyitottam az applikációt, / és megnéztem, hogy ezúttal honnan hová, / hány kilométeres távolságra, mit kell szállítanom” (Báb),

Egy múlt időben / két alkalmazott // szomorú de szép is: / ő is wolt / meg én is (no border)”.

Az ételfutár tapasztalata alapvetően egy nem látható, nem hallható kisebbségé, azoké, akiknek nincs története. Akiket a társadalom csak Wolt-futároknak lát a kék kabátjukban, de az egyént nem. Az első versben megnevezett futár nézőpontja határozza meg az egész kötetet, amit Erdős Virág nem szerepversként, hanem szorongató, aszfaltközeli tapasztalatként mesél el. A képviseleti költészet apoteózisa című versében konkrétan megválaszolja Erdős Virág a kérdést, “Megírtátok a sorsát és beolvastatok neki. / Valaki diktálta föntről a ritmusképletet, de ki. // Egy túlképzett, túlhájpolt, többségi, hetero rém. / És most azt kérdezitek, hogy miért // beszélek helyette én.” A könnyei hisz az irodalomban, annak szerepében, hogy mindenféle történetet elbeszéljen, ami a fősodortól eltér, tükröt tart, bemutat, közvetít. És ez az egész kötetnek nagy erőt ad.

Az ételfutár és a költő egymásból következik: a költő a megélhetés miatt megy futárkodni, majd annak feldolgozása költészetté válik. A Misszilis című versben látható, társadalmi szinten milyen kiszolgáltatott a költő: 

“Szia,/ akkor fél órán belül várjuk a verset! Fizetni sajnos nem tudunk, ugye nem gond? @ Igen, ez most megint egy ilyen karitatív dolog lenne, de legközelebb bepótoljuk, eskü!”

Az ételfutár és a költő kiszolgáltatottsága itt érik össze: nincs megbecsülve a munkája, és mivel íróként az írásból ilyen piaci környezetben nem tud megélni, elmegy futárkodni.

A kötet versei foglalkoznak a kánon kérdésével, az irodalmi pozícióval (Tűz, tűz, avagy én és a kánon), de mégis olyan alapkérdések is felmerülnek, mint “Nem tervezed, hogy visszavonulsz? / És mégis mikor? / Nem lesz az késő? / Ha abbahagyod, mihez fogsz kezdeni? / Öngyilkosságon? / Gondolkodtál már? / Poszthumán líráról? / Van fogalmad? / Most őszintén. / Szerinted ez egy vers?” A Normál hangerő című versben hosszú listában mutatja be a magyar irodalmi életet, dühösen és csalódottan szólal meg a vers Allen Ginsberg üvöltését játékba hozva: “Láttam nemzedékeim legjobbjait / az ösztöndíjpályázat kuratóriumában / a szavalóverseny zsűrijében / a szakmai szervezetek által delegált személyek névsorában (...) egy mélyinterjúban / egy villáminterjúban / a műbírálat tükrében / az olvasók szeretetében / az erőközpontban / az értékhorizonton /  a szakmai minőségben”. 

A könnyei szép, erős és sok helyen ironikus kötet egy világról, amelyben megszűnnek a kapcsolatok, a szorongás és a félelem uralja a mindennapokat, amiben csak annak van története, aki rendel. Ha már bekövetkezett ez a világ, akkor Erdős Virág legyen az a kísérő, aki ezen végigvezet, aki megmutatja Budapest különböző rétegeit, aki valódi kapcsolatokat teremt szövegeivel. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Erdős Virág megmutatja, hogyan hat a biciklis futárkodás a költészetre

Erdős Virág az első karanténidőszakban biciklis futárként dolgozott, új verseskötete ennek a tapasztalatnak a lenyomata. Olvass bele!

...
Hírek

Erdős Virág úgy örül a Budapestért díjának, hogy nem örül

Erdős Virág Budapestért díjat kapott. A költő a Facebook-oldalán fejtette ki, miért gondolja azt, hogy amíg Magyarország olyan, amilyen, senkinek sem jár jutalom. Az elismerésért járó pénzt teljes egészében az Utcáról Lakásba Egyesület számára ajánlotta fel.

...
Hírek

Biciklisfutárként dolgozik Erdős Virág

Erdős Virág a 24.hu-nak adott interjújában azt mondta, szerinte 2020-ban József Attila-díjjal a hátizsákban biciklisfutárkodni kevésbé gáz, mint MMA-, NKA- vagy éppen Térey-ösztöndíjból élni.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Elhunyt Haumann Péter Kossuth-díjas színész

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét