„Nehéz dolog két testvérnek lenni" – ahogy azt Forest Gump is megmondta. Ennek a köteléknek a különleges dinamikája számos regény kiindulópontja. Az egymás iránti szeretet, rivalizálás, gáncsoskodás vagy támogatás mind megjelenik ezekben a könyvekben. Kiderül, hogy a testvérek milyen különbözőek vagy épp mennyire egyformák tudnak lenni. Adunk néhány tippet, ha kifejezetten a testvérekről szóló regényeket olvasnál!
Gyerekkor
Talán a gyerek- és ifjúságikönyvek között találjuk azokat a regényeket, amikben a legtöbb szó esik a testvérekről vagy a velük kapcsolatos konfliktusokról. Általában ebben a korban töltünk együtt a legtöbb időt a testvéreinkkel – akár akarjuk, akár nem. C.S. Lewis Narnia Krónikában négy testvér, Peter, Susan, Edmund és Lucy kerülnek át a ruhásszekrényen keresztül egy csodálatos másik világba, Narniába.
Itt megmutatkozik négyük gyökeresen eltérő természete, azonban a történet szerint mindannyiuk egyedi, különleges tehetségére szükség van, hogy kormányozzák Narniát, így együtt uralkodnak.
Bálint Ágnes Szeleburdi családjának a humor és a jó érzékkel eltalált gyerekhang az erőssége. Az 1968-ben megjelent regényben a Faragó családot középső gyereke, a tizenkét éves Laci naplószerű elbeszéléséből ismerhetjük meg. Faragóékkal mindig történik valami, a kis lakásban élő egyébként is népes kompánia rendszeresen kiegészül a náluk héderező szomszédgyerekekkel, barátokkal, aranyhörcsögökkel vagy egyéb befogadott állatokkal. A történet folytatása a Hajónapló, ahol a vakáción átélt kalandjaikat mesélik el. A könyvből 1981-ben film is készült.
Szintén a sokgyerekes családi lét és az eltérő érdeklődési körök ütközésének tárháza Gerald Durrell Családom és egyéb állatfajták című kötete és ennek folytatásai. A legkisebb gyerek, Gerry az élővilág megszállottja, nagyobbik bátyjának, Larrynek az írás a hivatása, Leslie bátyja a fegyverekért rajong, Margo nővérét pedig a divat és a szépségápolás köti le. Korfui életükbe szintén gyakran csöppennek be látogatók.
A testvérkönyvek origója A két Lotti, ami miatt 1949-es megjelenése óta kislányok milliói képzelték azt reménykedve, hogy valahol van egy elveszett ikertestvérük, akivel egyszer véletlenül összetalálkoznak. Erich Kästner élvezetes stílusa és humora miatt akár felnőttként is érdemes újra elővenni a könyvet és megérteni azokat az utalásokat, amiket az író elrejtett a szövegben, gyerekként pedig teljesen elsiklottunk felettük.
Nővérek és húgok
Jane Austen szinte valamennyi művében találunk lánytestvéreket, a legismertebbek talán a Büszkeség és balítélet Bennet-nővérei, azonban akit a testvérek közötti dimanikák érdekelnek, annak az Értelem és érzelmet ajánljuk. A Dashwood lányok közül a két idősebb, Elinor és Marianne testesítik meg a címbeli kettősséget, kérdés, hogy melyikük boldogul ezzel jobban az életben.
Jane Austen a saját életében is nagyon mély kapcsolatot ápolt testvérével, Cassandrával, akinek az életéről nemrég készült sorozat.
Hasonló vonalon mozog Luisa May Alcott Kisasszonyok című regénye, ahol az amerikai March család négy lányának felnövését és révbeérését követhetik az olvasók. Meg, Jo, Beth és Amy gyökeresen mások és mást akarnak az élettől, ami gyakran feszültségek forrása is köztük. Az amerikai polgárháború miatt nehéz helyzetben lévő család és a távol lévő apa hiánya azonban összekovácsolja őket.
Mindezek felnőttesebb és modern verzióják kínálja a Bridgerton család. Julia Quinn regényfolyamában a címbeli família abc-sorrendben elnevezett gyermekei lépnek be a társaságba és keresnek maguknak párt az 1813-as évek Angliájában. A köteteknek a Netflix sorozatfeldolgozása hozta meg a nemzetközi sikert. Bár a középpontban a szerelmi szálak állnak, a testvérek közötti dinamika igazán üdítő a sorozatban is.
Magyar testvérek
Az ultimate testvérregény magyarul kétség kívül Jókai Mór A kőszívű ember fiai című opusza. A Baradlay-fivérek, Ödön, Richárd és Jenő mind gyökeresen eltérő személyiségek, akiket a szüleik teljesen másképpen látnak és más feladatra is szánnak.
Különbözőségük segít, hogy azt a szerepet tudják betölteni az ország és a forradalom – vagy épp a saját családjuk – sorsának alakulásában, amire szükség van.
Böszörményi Gyula Ambrózy báró-köteteinek kiindulópontja a millenniumi ünnepségekre felutazó 17 éves Emma eltűnése. Néhány év múlva a nővére felkutatására érkezik a fővárosba Milike, aki Ambrózy báróhoz társulva egész sor bűntényt göngyölít fel az 1900-as évek Budapestjén miközben testvére nyomára próbál bukkanni.
Leiner Laura legutóbbi regényében is kulcsszerepet játszik a főhős és testvére szoros köteléke. A Londonsztori főszereplője, Alíz egy szerelmi csalódás miatt, hirtelen ötlettől vezérelve kiutazik Londonban élő nővéréhez, ahol aztán alig egy hét alatt sikerül új perspektívát kapnia az életéhez.
Kortárs tesók
A klasszikusok után íme néhány kortárs regény, ahol a testvéri kapcsolatok nehézségei és a transzgenerációs traumák kerültek a középpontba.
Jodi Picoult: A nővérem húga
Lehet-e egy gyerek egyetlen feladata, hogy életben tartsa a testvérét, akár a saját szerveinek felajánlásával is? Kate súlyos leukémiás, akinek életben maradásáért a két szülő ádáz küzdelmet vív; a húg, Anna pedig a tudomány jóvoltából eleve azért született, hogy genetikailag megfelelő donor legyen a nővére számára. Ez az önmagában is szörnyű helyzet akkor robban fel, amikor a Kate körül forgó családi élet ellen lázadó tizenhárom éves Anna bepereli szüleit, hogy önrendelkezési jogot nyerjen a saját teste fölött.
Agota Kristof: A nagy füzet
A nagy füzet vízió egy könyörtelen, elembertelenedett világról, a háború és az azt követő ellentmondásos időszak szörnyűségeiről. Agota Kristof „első könyve 1987-ben jelent meg, és rögtön el is nyerte az Európai Könyv-díjat. A regény egy testvérpár szemén keresztül mutatja meg a háború embertelenségét és borzalmait. Lucast és Claust vidéki nagymamamájukra bízza az édesanyjuk (valahol, valamikor), a fiúk azonban hamar megtanulják a leckét: túl kell élni, bárhogy is alakul. Testileg megerősödnek, lélekben megedződnek, de közben valami végleg elveszik, és menthetetlenül torzul” – írtuk könyv megfilmesítésének idején.
Agota Kristof Magyarországon született, Svájcban él, franciául ír – elsősorban drámákat. Franciaországban megjelent s azóta tizenöt nyelvre lefordított első regénye fekete humorral átszőtt mese és fejlődésregény egyszerre.
Sally Rooney: Intermezzo
Sally Rooney negyedik regényének (,amibe itt bele is olvashatsz) főhőse két fivér, Peter és Ivan. Peter túl van a harmincon, sikeres dublini ügyvéd ehhez mért magabiztossággal, lehengerlő stílussal. Öccse, Ivan huszonkét éves és versenyszerűen sakkozik. Visszahúzódó, feszengő típus.
A regény nálunk a hét könyve is volt. Akkor ezt írtuk róla: „A két testvér viszonya enyhén szólva sem felhőtlen. Rengeteg neheztelés, keserűség, versengés okozta frusztráció gyűlt fel bennük az évek alatt, és apjuk halálával már semmi nem akadályozza meg, hogy ezek felszínre törjenek. Ha ő még élne, nem engednék meg maguknak, hogy egymás ellen forduljanak." A kedvenc idézeteinket a kötetből itt találod.
Ann Patchett: A Holland Ház
Egy vaskos, több évtizedes családtörténet, ami egy grandiózus villa rideg falai között játszódik. Cyril Conroy a második világháborúban egy szerencsés véletlen során olyan helyre fekteti be a pénzét, amiből hirtelen meggazdagszik, és hogy családjáról méltó módon gondoskodjon, egy fényűző villába költözteti őket. Ugyanakkor a Holland ház idővel saját életre kell, és a gyorsan elfolyó pénz nyomására mindent meg kell tennie a családnak, hogy otthonukat megtartsák.
A történetet Cyril fia meséli el, aki testvérével közösen lesz szemtanúja annak, hogyan dől romba a fényűző álom. Cyril két gyermekének testvéri kötelékét megerősíti, ahogy a vagyon elvész és ráébrednek, hogy csak egymásra számíthatnak. Ann Patchett regénye egy család bukását örökíti meg, amelyben a kapitalizmus, a kötelékek, a házasság és a családi szerepek mind-mind mérlegre kerülnek.
